Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-29 / 22. szám

1912. ' KISKUN-HAL \S HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 29. álló viszonyokra, terjedelmes dolgozat­ban ismertette a tanítónak a szerepét a szocializmussal szemben. A közgyű­lés igen nevezetes pontja volt Gregus Gyula áll. isk. tanító előadása, a gyermeki megfigyelések fontossága és a „Magyar Gyermektanulmányi Társaság“ működése, czimmel, mely­nek főczélja volt, hogy a gyermeki megfigyelések űzése által a családi és iskolai élet bensőbbé tétessék. Eóna Gábor áll. isk. tanító a tanítók fürdőjét ismertette, mely Székely­udvarhely határában „Szejke“ nevű fürdőhelyen alakulna. A közgyűlés elhatározta, hogy a tanítók fürdője létesítéséhez pénztára terhére 1 drb. részvényjegyzéssel hozzájárul. A köz­gyűlés ezután kisebb ügyeket inté­zett el. Tanulmányul A kultuszminiszter dr. Nagy József gimn. tanárnak kül­földi tanulmányútra 300 korona se­gélyt utalványozott. Városi közgyűlés. A képviselőtes­tület a szombati közgyűlésen a városi költségvetést tárgyalta, melyet némi változtatással elfogadott Bevétel: 378 183 К 40 f. Kiadás: 595 384 К 78 f. Hiány: 217 201 К 38 f. Ennek következtében tehát pótadónk 130°/o. Felülfizetések. Az Iparos Ifjúság önképző-egylete pünkösd első nap­ján tartott tánczmulatságán felülfizet­tek : Szakái Sándor, Ternyák Ferenc- né 30—30 fii., Pozsvai Ferencz (Kiskőrös), Völfli Ferencz, Péter Kálmán, Kaczur Pál 80—80 fii., özv. Nagy Kálmánná, Holló József, Darányi Lajos 60—60 fii., Kinzler Sándor, Földvári Sándor 40—40 fii., Maján György L60 fii., Pápai Györgyné 1.20 fii., Juüász V. Ist­vánná. Nettik József 1—1 kor., Sze­kér Pál, Modok István 2 — 2 kor., N. N. 3 kor. — Rendezőség ezúton mond köszönetét. Rendőri hir. illés Ignácz 26 éves tajói lakos apjának tanyáján hatósági engedély nélkül bált rendezett. Egy napi elzárásia átváltoztatható 10 kor. pénzbüntetésre Ítéltetett. Gyermek gyilkosság. ügy látszik halasi specialitássá lesz az angyalcsinálás, mert csupán ez­által vesz rólunk tudomást az ország. Hol nagyban, hol kicsinyben szállít­juk a mennyek számára az angyalo­kat. Talán azért űzik oly mértékben, hogy nekünk is legyen valamiből importunk. Lehetséges! A legutóbb ismét ily eset történt, melyről a következő tudósítást adhat­juk : Körülbelül 4—5 hónappal ezelőtt ment férjhez Berta K. Erzsébet. A férj : Gusztos Sándor valósággal sze­relmes volt asszonyába, mindent megtett, úgy, hogy semmi sem zavarta a boldogságot egész az elmúlt hetekig. Ekkor ugyanis váratlan esemény történt. A fiatal, 19 éves asszonyká­hoz bekopogtatott — a gólya, csőré­ben egy egészséges gyermeket czipelve. A férjnek természetesen nem tet­szett volna a természet e túlságos korán való „megnyilatkozása“ ezért a vörös csórű madár látogatását eltit­kolták előtte és az ajándékról se tet­tek előtte említést. Minden jól ment volna, ha f. hó 20-án a kora reggeli órákban nem értesítik bizalmasan dr. Bori Benő rendőrkapitányt arról, hogy valami történt Gusztosékuál. A besugás mag­zatelhajlásról adott hirt. A rendőrség a nyomozást tüstént megindította. Kiderült, hogy nem magzatelhajtás, hanem gyermekgyil- kosság történi. Utryauis a fiatal asz- szony a padláson s.-fllte gyermekét, mely telj sen kifejlődve jött a világra. A kisdedet mind . gondozás nélkül otthagyta, ugv hogy az annak követ­keztében néhány órára reá meghalt. Hogy most senki se tudjon a gyermekről, az anya az udvaron göd rőt ásott és abba betemette. A rendőrség a kis hullát megta­lálta, melyet felbonczoltatott. A lelketlen anyát a kalocsai tör­vényszék fogja felelősségre vonni. IIIIIWIIIIIIIIIll lllllllllllllllilllll I|I| I1IIIIII ПИП 11111II Vörös csütörtök. — Munkás forradalom. — Budapest szervezett munkássága, melyet lelkiismeretlen vezetők politi­kai sztrájkra kényszerítőitek ellensze­gült a közrend és közbiztonság vé­delmére kirendelt karhatalomnak. A tömeg nemcsak tüntetett, hanem rom­bolt. A közforgalmat megbénította. Gyújtogatott. Magán és közvagyon­ban talán milliókra menő kárt oko­zott. Sőt, mi több, a tüntetők egy része véres utczai harcra provokálta a polgárok életét és vagyonát őrző rendőröket és katonákat. A forradalomról a következőkben számolhatunk be : • Az első összetűzés. Az első összeütközés az Alkotmány utcánál volt. A tömeg megtámadott egy stráf kocsit. A rendőrség ezt nem nézte tétlenül. A tömeget szét­oszlatták, miközben többen megsebe­sültek. Ugyanekkor a Nickolsou gyár előtt valóságos csata keletkezett a rendőr­ség és a tömeg között. Vagy húsz ember sebesült meg. Első halott. Az összeütközésnek első áldozata Risztov Miklós ' bolgár kertész, kit egy eltévedt golyó fején ért. Rombolják a villanyosokat. A tömeg a villanyosokat is meg­támadta. Ablakait beverte, össze vissza zúzta és kiemelte. Egynéhányat fel gyújtott. Az iskolás fiú. A rohamban egy iskolás fiú, a 12 éves Somló József súlyosan megse­besült. Agyonlőtt rendőr. A Váczi utcza környékén járni sem lehetett. A tömeg a házak ablakait beverte, s fosztogatni kezdett. A rend­őrség rohanva jött a tér megtisztítá­sára. Ekkor egy kiskőrösi születé­sű fiatalember, Majoros Adám aszta­los agyonlőtte Richter József rendőrt. A forgalom megakadt. Délben katonaság vonult ki. A vil­lanyos társaságok a közlekedést be­szüntették. Délután. A zavargások a délután folyamán is tartottak, bár kisebb mértékben. Ostromállapot. Délután öt órakor kihirdették az ostromállapotot. A felügyeletet a ka­tonaság vette át. A szervezet. A szociáldemokrata párt maga is megijedt minő vihart keltett izgatása­ival. Ekkor már a halottak száma el­érte a hatot, a sebesülteké pedig a 200-at. Ezért a munkásságot felhívta, hogy pénteken kezdjék meg a munkát. A gyárosok. Teljesen elcsendesedett volna a vi­har, ha a gyárosok el nem rontják. Ugyanis pénteken kizárták a sztrájko­tokat. Erre azok ismét romboltak, gyújtogattak. Béke. A gyárosok a kormány közbenjá­rására visszafogadták munkásaikat. A katonaságot elrendelték a főváros­ból, úgy hogy minden megy a régiben. Népesedési mozgalom. — Május 21. — május 28. — Születtek: Gusztos Sándor és Berta K. Erzsé­betnek Imre nevű fiuk. Radvánszki Ferencz és Huth Máriának Mária Gizella nevű leányuk. Bata Ferencz és Acs Sánta ’ Rozáliának Juliánná nevű leányuk. Babenyecz Os. Mihály és Vörös T. Teréziának Irén nevű leányuk. Heródi Szabó Vincze és Földvári Rozáliának Dezső nevű fiuk. Gyenizse József és Sipos Teréziának Juliánná nevű leányuk. Raáb Berhard és Schvarcz Netti Eszternek Rozália nevű leányuk. Báli József és Bakró Nagy Reginának Etelka nevű leányuk. Vásár Juliáunának Margit nevű leánya. Varga Péter és Taskovics Máriának Verona nevű leányuk. Angeli Lőrincz és Bittináber Teréziá­nak János nevű fiuk. Németh Buhin Balázs és Lakos Juliánnának Antal Balázs nevű fiuk. Martonosi Pál Ba­lázs és Magda Viktóriának Emilia nevű leányuk. Sándor Balázs és Komlós Erzsébetnek Mária nevű leányuk. Gáspár Mihály és Kis Krisz­tinának Eszter nevű leányuk. Meghaltak: Gusztos Imre 2 órás korban, Do- bák Istvánná Korsós Mária 23 éves, Nagy Pál 80 éves, Kordás János 3 hónapos, Darányi István 66 éves, özv. Lantos Józsefné Rokolya Judit 52 éves, Csurgó Etelka 21 hónapos, Jeges Sándorné Csatári Judit 22 éves, Budai Lászlóné Bukovics Anna 76 éves, Németh Ilona 2 hónapos, Monda Józsefné Tóth V. Mária 64 éves korban. Kihirdetett jegyesek .­Csipák István soltvadkerti lakos Patyi Katalinnal. Hugyecz Péter Csincsák Zsófiával (Tanuk : Hegyi Ferencz, Fekete Ferencz). Egybekeltek: Kis Ádám Mátyás Elő Erzsébettel. Sós Imre Abrahám Piroskával. Vince Márton László Teréziával. Czékus Balázs Czékus Erzsébettel (Koszorús leányok: Barina Magduska, Bálind Erzsiké, Nagy F. Annuska. Koszo­rús legények : Farkas P. Balázs, Czékus János és Nagy T. József. Vőfély : Vecsernyés István). Különféle hírek. Karóba zuhant asszony. Borzal­mas szerencsétlenség történt Szabad­kán. Kis Jánosué létrán a padlásra igyekezett, miközben a létra megbil­lent és a szerencsétlen asszony egy karóba zuhant, mely tökéletesen fel­nyársalta. Kórházba vitték, ahol Kis- nó másfélórai kínlódás után meghalt. Növeli az eset borzalmasságát, hogy Kisnó áldott állapotban volt és mag­zatját is felnyársalta a karó. Meggyilkolta gyermekét. János­halmán Ragadics Francziska leány­nak gyermeke született. Hogy a szé­gyentől megmeneküljön, gyermekét a padláson a szénába dobta, hol megfulladt. A bűnös anya ellen az eljárást megindították. Járvány. Bácsalmáson difterítisz járvány lépett fel. A Maros és Szamos áradása. Borzalmas árvízkatasztrófák hire érkezik a Dél­vidékről. A folytonos esőzések követ­keztében megáradtak a hegyi folyók s a medrükből kilépett hullámok pusztítva rohantak le a hegyoldalo­kon végig a völgyekbe e elhordták mindent, ami utjokba esett, várost, falut, gyárat, tanyát. Hunyadban, Krassó-Szörényben, Erdélyben, vésze­sen konganak a harangok és ezernyi koldusbotra jutott nép siratja keser­vesen elpusztult vagyonkáját. A ka­tasztrófa már eddig is több ember­áldozatot követelt, az ár azonban egyre nő. Illlllll IMIM III Ilii I I I IMIMIM III I l l l l l 1 11 MIMIIM I in Az elmúlt időkből. Mikor a király 6 Halason járt. Maga pedig leszáMn lováról, a vele volt urakkal, harangok zúgása közt, ment égj esen megtekinteni a város eg veilen i. ■■■>*'. t.tw igét, a Nagy Tó mag»e peGjáo b'zancii stilban épült szópíuivű templomot. Bizony egyébként a „fasarkon forgó, kölykes záváros“ ajtajú sövény­ből font házakon nem sok látni valót talált volna. Hanem a templomban legalább lelki gyönyörűséggel andalod- hatott el (és alaposan meg is éhez­hetett) azon az épületes szép predi- káczión, amelyet pater Simplicius gabajitott neki hamarosan Kozma és Dömjén vértanuk életének dicsőséges históriájáról, akiknek éppen holnap lesz az emlék ünnepük. A lelki táplálékkal ekkép megelé­gedvén, ideje volt a testiekről is gon­doskodni. Osorbaviai János főétekfogó mester még az ájtatosság alatt jelentette is már Szécsényi Kónya Simon főajtón- állónak, ez meg tovább Gara Miklós nádorispánnak a nádor pedig Perónyi Imre királyi titoknoknak, mig ez végre megsúgta magának a királynak is a helyzethez mérve nagy fontosságú állam titkot, hogy az ebéd immár készen várja a király személye ő nagyságát. Kapott e szón ez és menten jelt adott. Mire megharsantak a harsonák és a király megindult kíséretével be a városba. A hosszú, széles utcza, a merre a bevonulás történt, két oldalt tarkálott a lobogós czimeres tábori sát­rak tenger sokaságától. Középütt — éppen a Rébék fia Sámson fő-székbiró uram kúriája előtt — magáé a ki­rályé, arany, ezüst rojtokkal pazarul díszített biborszin selyemből, Előtte nagy térség hosszú asztalokkal, ezek meg megterhelve tálakkal, tányérok­kal, tömör aranyból mind, a miknek minden darabja egy egy vagyon. Fu­totta Bosznia, de meg a nélkül is volt a király kamarájában belőle garmadával elég. Biz itt a szabad ég alatt lesz a dél ebéd. ügy akarta a király, hadd lássa hű népe : hogy eszik egy feje­delem. Persze azon nem sok újat láthatott, mert bizony ő is csak olyan formán kebelezte magába az ételeket, mint más ember fia, akkori szokás szerint a tiz ujjával. Egyik keze volt villa, a másik a kés. No de ne öltsük egyik szavunkat a másikba. Várjuk meg, mig a király is hozzákészülődik az ebédhez, ami abból állt, hogy előbb befordult sáto­rába, kényelmetlen tábori öltönyét mással felcselérendő. A bejárónál két alabárdos nemesi levente tisztelgett neki és fényes öl­tözetű, fürge, leányarczu apródfiuk vonták előtte félre a nehéz bársony­ból való földet seprő függönyöket. Fő-székbiró uram pedig, — kit valószínűleg pater Simplicius predi- kácziója hatott, meg annyira, hogy az egész bevonulási ceremónia alatt foly­ton azt hitte magáról, roikép volta- képen ő maga az a Kozma és Döm- jón -vértanú egy személyben, aki azo­kat a martirumságokat átszenvedte; most pedig váltik úgy tetszett neki, mintha az a két peczekké meredt vitéz, ott a király sátora előtt, csak az ő szivét fenyegetné azokkal a mónkűnagy éles hosszú késekkel, — egy kis lélekzethez jutva, ugratott haza megtekinteni, hogy mit csinált ezalatt itthon az ő — „boszorkánya.“ Hát bizony Dalipancsa asszony csakugyan boszorkányságot miveit. Fő-székbiró uram alig ismert rá saját portájára, úgy fel volt forgatva. (Folytatjuk) I Mill 111 IIIIIII ШИ IIII III Ilin Ilin IIIIIIIIIIIMIIII HUH 111 lllll Esetek. Apróságok. — Érzékeny állat. „Volt nekem egy kedvenc tyúkom, — beszéli egy majsai menyecske — nagyon okos állat volt. Mindig az asztalom körül kaparázott, ha ebédeltem. Valahány­szor pedig észrevette, hogy lágy to­jást eszem, könnyezni kezdett. Siratta kárbaveszett reményeit!“ A mézes hetekből. Egy fiatal tanyai házaspár az asztalnál ült. A férjnek rossz kedve volt, miért a kis me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom