Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-20 / 12. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 20. Kérdést intéztünk az ügy egyik alapos ismerőjéhez arra vonatkozólag hogy mi okozta azt, miszerint a bib i ellen csupán mérgezés miatt emeltek vádat. A válasz igy hangzik: „Csakugyan sokaknak feltűnt, hogy kisiklottak a bűnösök egyik vád alól. Mert hogy a bűnök elkövették, az tény. Hiszen az egész környéken tudták, hogy ha egy leány vagy asszony rövid időre „rokonaihoz utazott.11 Gersán Mari operatiós termében rejtőzködik. Száz és száz fejlődésnek induló életet fojtott él csirájában a gaz. A halasi majsai és kisteleki leányok sűrűn vették igénybe a bába ügyes ke­zét. Hogy kik azok, affelöl nem nyilat- kozhatom. Azokra csak gyanakodunk, biztosat nem igen tudunk. Ezért nem bolygattuk az ügyet. Hiszen elég sú­lyos büntetést fog maga után vonni a mérgezés. Miért duljuk fel családok boldogságát. Ugyanis a nyomozás nagyon kényes Hiszen a legutóbbi halasi hasonló eset, melynek ugytudom Kállainé volt a fő­hőse, s melyről nemcsak suttogtak, ha­nem nyíltan is beszéltek, — a tárgya­láskor buborékká vált s csak kis bünte­tés árán szabadult meg a bűnös. Nem érdemes tehát evvel foglalkozni addig, mig törvényeink nem módosulnak és nem büntetik szigorúbban fiatat elet kioltóját. Tessék elhinni, hogy jobb ez igy.“ Nem értünk egyet fenti nyilatko­zat tevőjével. Szerintünk, bármily ké nyes is, üldözni kell a bűnt, mert csak igy érhetjük el, hogy a tiszta erkölcs végleges romlása ne következ­zék be. Figyelő. Illi 111 M l 11 IUI I Mill 11I I Ilii I II Ilii HIIIIMII llllll! Népesedési mozgalom. — Márczius 12. — márczius 19. — Születtek: Csatári Sándor és Svéda Erzsébet Katalinnak Hona nevű leányuk. Szalai K. István és Kovács Erzsébetnek Mária nevű leányuk. Nikolin Sándor és Molnár Máriának Erzsébet Mária nevű leányuk. Sas Sándor és Vattai Erzsébetnek Ferencz nevű fiuk. Hor­váth B. Rozáliának Gizella Rozália nevű leánya. Nagypál Ferencz és Gyenizse Krisztinának Dezső Pál nevű fiuk. Schilli Vincze és Ambruska Máriának Ferencz nevű fiuk. Váczi Juliannának Sándor nevű fia. Gábor Kálmán és Sztankovics Máriának Viktória nevű leányuk. Bánóczki Ven­del és Tallér Jolánnak Sándor nevű fiuk. Szauyi Benő és Nagyapáti Eleo­nórának Juliánná nevű leányuk. Mán- dity György és Tóth Annának Anna nevű leányuk. Födi Mihály és Hajdú Veronánál! József nevű fiuk. Czékus Mihály János és Szanyi Eszternek Margit Ilona nevű leányuk. Illés Ig- nácz és Nagy Peják Gálzó Agnesnak Matild nevű leáuyuk. Csik Dénes és H. Nagy Emíliának Jusztina nevű leányuk. Bukvits István és Rógity Krisztinának Ferencz nevű fiuk. Csizmadia József és Kardos Ilonának Béniámin nevű fiuk. Báli János és Rumi Sz. Judithuak Juliánná nevű leányuk. Rokolya István és Rabi Etel­kának Matild nevű leányuk. Molnár Solti Péter és Szeitert Krisztinának halva született leány gyermekök. Tóth G. Imre és Darányi Judithnak Judith nevű leányuk. Gyugel Eugén és Halász Ilonának Mária nevű leányuk. Meghaltak: Németh Imrénó Váradi Rozália 49 éves korban, Borbély István 89 éves, Agócs Márton 58 eves, Kocsis József 15 éves, Kis Pergel Imrénó Osima Juliánná 25 éves, Dörmő Ve­rona 15 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Balázs Istváu Ván Juliánnával (Tanuk : Nagy K. József, Kis K. Jó zsef). Hambalkó Ferencz Oroszi An­nával (Tanuk : Orbán Ferencz és Paor S. Ignácz). Egykek,eltek: Bubós Béniámin Józsa Máriával (Koszorús leányok : Fekete Zsófika és Bus Juliska Koszorús legények: Tegzes László és Babos József Vő félyek : Darányi Antal és László Antal). Fenyvesi István Szunomár Juliánná jánoshalmaí lakossal. Iliül Mil IUI 1111 MIMII Ml 11 и I Ili II Ml III i IIIIII Ili 11 Különféle hírek. Sztrájkol a — gólya. Az utóbbi évek­ben azon elszomorító jelenségét ész­lelték az ország minden részében, hogy megdöbbentő arányban fogy a születések száma. Valósággal sztráj­kolnak a nők, — különösen a jobb körökhöz tartozók — ez okozza azt, hogy egyes helyeken fogy a la­kosság. így például a múlt hónapban Pécsett csupán 85 gyermek született, holott ezelőtt csak egy évtizeddel is, meghaladta ennek három-négysze­resét. Hja, kezdünk modemek lenni. Asszonyaink főhivatásúknak ma már nem a számukra mintegy predestinált anyaságot tekintik, hanem jogokat és más egyebet akarnak, s mindenek, csak nem — anyák. Ez pedig elég baj, Elvesztett anyós. Ritka eset, de mégis megtörtént, még pedig Jászá- rokszálláson. Az elmúlt hót egyik napján Veréb István egy szekér szé­nával igyekezett be a gyöngyösi heti­vásárra. A kocsin pokrócokba gön­gyölve anyósa is ült. — A hideg azonban egy kis belső melegí­tőt tevén szükségessé, Veréb az egyik korcsmánál megállott. A mint leszállt a kocsiról auyósát is szólit- gatta, hogy szintén jöjjön be a korcs­mába páíinkázüi. Az anyós azonban mi feleletet sem adott. Erre a vő átvizsgálja a kocsit, de anyósáuak csak hült helyét találta, mert az utón valahol leeshetett a kocsiról s ott is maradt. Veréb Istvánt azonban a dolog legkevésbé sem iz­gatta, mert — mintha teljesen rend­ben lett volua a “szénája“ — nyu­godtan tovább hajtott. '.iiIiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!|;iiiiiiiii iiiiriiiiiiiiliiiiiuiiitiiiiiti iiiiiliiiliiiiilililiiililiiilii Pletyka. Az életben is úgy történik minden mint a Szomaházy regényeiben. A szép asszony rózsaszínű pongyolát ölt magára, megtéríttet a szalonban és pontban öt órakor elém téteti a teát, amely illatos és forró. — A tea — mondom — párolog és a szép asszony — ez nálunk na­gyon sokra ráillik — kedvesen csacsog. — Nem tud semmi újságot? kérdi tőlem és én ebben a perczben arra gondolok, hogy milyen pletykát mondjak el hamarosan. De az asszony megelőz és ki sem várja, hogy a szavamba vághasson, már a gondolatomba belevág : — Ne pletykát mondjon, az iste­nért ! . . . Nem szeretem a pletykát. Tágra meresztem a szememet és nem akarok hinni #a fülemnek Egy asszony, aki nem szereti a pletykát. Az asszonyka észre is veszi csodálko­zásomat : — Hihetetlennek tartja ugye? Pedig igy vau. Sohase pletykálok senkiről és nem hallgatom szívesen a más pletykáját sem. — Maga, asszonyom, egy rendkí­vüli jelenség. — Ugye. — Azt kell hinnem, hogy nem is vagyok alföldi városban. — Biz én ki nem állhatom a plety­kát. Ugye fórjecském — fordul a házigazdákoz. — Azelőtt még meg­hallgattam. De most! Távoz tőlem gonosz sátán. Mert mikor meghall­gattam egyszerre csak azon vettem észre magamat, hogy rólam is pletykáznak. Előbb egy pletyka ért a fülembe, aztáu újra egy, aztán tiz, majd száz, végül össze se tudtam szá­mítani már. Az első bántott, a tize­diknél nevettem, a századik közönyö­sen hagyott és most már meg se hallom a pletykát . . . — Maga egy nagyszerű asszony ! — Na ne bokoljon. legalább ne az uram előtt ne ! Aztán oda fordul az urához ! — Kérlek, énekelj valami szép nótát. Hadd élvezzen a vendégem. — Gyönyörű hangja van — fordult férjétől hozzám. — Minek énekeljek ? kórdó a jó­ember, hiszen úgy se hallgattok ide. — Nem is az a fontos, mondja az asszony, — hanem, hogy te ne hall- gas ide. A férj énekelni kezd. Az asszony ekkor megszólal. — Most pedig pletykáljon valamit! 11 ii i ii 1111 ii lilini 1111111 in ii i un iiiiiiiiiin mi mii mii in Közgazdaság. A Gazdakörből. A kör elnöksége felhívja tagjait thanoton kedvezményes beszerzésére. A tagok a hozandó mennyiséget március végéig jegyez­zék a kör helyiségében kitett ivre. Budapesti gabonaárak: márczius 19. Búza 28 k. 35 f. — 23 k. 85 f. Rozs 19 k. 90 f. — 20 k. 40 f. Árpa 19 k. 60 f. — 20 k. 10 f. Zab 20 k. — f. — 20 k. 70 f. Tengeri 17 k. 70 f — 18 k. 10 f. Korpa 14 k. 65 f. — 15 k. 70 f Az árak 100 kilogrammonként értendők. hi ii i mini mi i nil in км in ши и шиит nini ni Hinnii nini Az elmúlt Időkből. XXVI. Halas és Kalandor Iván. „A mohácsi csata a magyarság szenvedésének első lánczszeme“ talál­juk a legtöbb história könyvben. Ezt a találó mondatot különösen le­het Halas városára alkalmazni. Ugyanis ettől az időtől kezdve folytonos háborgatásban, üldöztetésben volt a halasiaknak részük. Erre szóló feljegyzéseket a helybeli levéltár nem tartalmaz, a szabadkaiban akadtam nehány adatra, melyek világosságot derítenek Halas akkori életére. A mohácsi vész után a környék­beli lakosság — tehát a halasi is — Szabadka sánczai mögé vonult. így történt meg az, hogy minden na­gyobb veszedelem nélkül élték túl a mostani Pestmegye déli részén lakók az első török beözönlóst. Szokása volt a török hadseregnek, hogy a leigázott népeket maga előtt tolta. Ezek aztán az illető országban raboltak fosztogattak. így voit ez a mohácsi vész után is. Egyik kóborló tatárcsapat, melynek Kalandor Iván volt a parancsnoka, szemet vetett a ■ gazdag Szabadkára. Fájt a foga reá azért is, mert ez nyújtott a környékbelieknek menedék­helyet. Az első kísérlet balul ütött ki ; véres fővel kellett a csapatuak a város alól elszelelnie. De nem azért, volt rablóvezór Iván, hogy ily könnyén lemondjon a jó zsákmányról. Még nagyobb tatárcsor­dával indult a város ellen. Most már szerencséje volt. Szabad­ka hatalmába került. Ez az idő az, amikor Halas története szorosan ösz- szekapcsolódik Szabadkáéval. A feljegyzések, — melyek hézago­sak — Halast szomszéd városuak em­lítik. Tehát már ez is bizonyítók amellett — amelyet e czikksorozat elején fejtegetni módomban volt, — hogy Halas városa már a régi idők­ben is városként szerepelt. Iván, kit telhetetlennek ismertek, megkezdte működését. Nagy csapat­tal ment Halas ellen. A várost beke­rítette és a mit sem sejtő emberek | legtöbbjét rabszijra fűzte. Valóságos rabszolgavásárokat tar­tottak. Az árfolyam érték férfiakra vo­natkozólag roppant alacsony volt, a nőket azonban magas áron vásárolták. Szállították a pasák és a szultán há­remébe, így tartott ez körülbelül egy évti­zedig, mig Török Bálint nem vette kezébe a dolgot. A vitéz főur vissza­foglalta Szabadkát s kipörkölte a ta­tárcsordát. Ingatlanok adás-másé. Suba Imrénó Borbás Juliánná meg­vette Borbás Istvánná Nagy felszegi Juliánná ingatlanát 100 koronáért Raczmán Károly (nős Krammer Juliannával) megvette özv. Gulyás Jánosáé és társa öregszőlőkben in­gatlan jutalékát 1000 koronáért. id. Nagy Pál Sándor és neje Nagy B. Eszter megvették özv. Csapó Sán- dornó Borbás Éva szőlőjét 875 u. öl területtel 900 koronáért. Szögi Imre és neje Nagy Geczi Anna megvették Pintér T. János (nős Horváth Máriával) balotai földbirto­kát 20000 koronáért. Svéda István (nős Varga Jusztiná­val) megvette Varga János és neje Németh Gizella szabadkai lakosok öregszőlőbeli ingátlauát 600 kor.-ért. Szabó István és neje Farkas Má­ria megvették Agócs Mihály (nős Horváth Erzsébettel) fehértói ingatla­nát 800 koronáért. Király Gy. László (neje volt Sze­keres Mária) megvette Márta István és neje Szilágyi Erzsébet beltelki la­kóházát 6000 koronáért. Vizkeleti József és neje Mig Rózái megvették Faddi Pál (nős Babos Ju­liannával) öregszőlőben 2 hold 81 nsz. öl iugatlauát 4000 koronáért. Fülöp Ferencz (neje Mohácsi Esz­ter) tiszaroffi lakos megvette özv. Hegedűs Józsefné Vidany Kornélia makói lakos fehértói tauyásbirtokát 54000 koronáért. özv. Rőfi Pálné szül Gusztos Eszter megvette özv. Kiss Jánosné Borbás Erzsébet 100 n. öl szántóját 180 kor.-ért. Korsós Miklósnó Kis Teréz meg­vette özv. Kis Kopárdi Józsefné Csehó Teréz alsó-fekete földekbeli 38 n. öl ingatlanát 54 koronáért. Szabó József budapesti lakos meg­vette Kovács B, Imre és neje ingat­lanát 6600 koronáért. Kolozsvári Lajos és neje Jakab Zsnzsánna megvették Herczeg Antal (nős Szalay Sárával) öregszőlőbeli szőlőjét 1000 koronáért. Taskovics Antalné Deák Etel meg­vette Deák Antal és társa 836 n. öl szántó ingatlanát 400 koronáért. Borda István és neje Hajdú Judit megvették Agócs Lászlóné és társa 431 n. öl szőlőjét 400 koronáért. Földvári Lajos és neje Paprika Sára megvették Földvári Ferencz és társa öregszőlőbeli ingatlanát 909 koronáért Nagy Ozirok Antal és neje Borbély Juliánná megvették Orbán Istvánná és társa beltelki lakóházát 2000 ko­ronáért. Kemény Ferencz megvette Hován- csek János (nős volt Szabó G Zsu­zsannával) beltelki lakóházát 8500 koronáért. Harkai János és neje Szabó Erzsé­bet megvették Nagy Tóth Mártonná és társa alsószállási 240 n öl ingat­lanát 888 koronáért. Farkas P. Imréné Czagány M. Anna megvette Szanyi Ferencznó Szanyi Ilona zsanai föld illetőségét 500 koronáért. Szűcs K. Károly és neje Jaszano- vits Mária megvették Nagy Tóth Sándor (nős Hegyes Máriával) felső­szállási szántóföldjét 3902 k. 43 f.-ért. Tóth József és neje Máriás Verona szegedi lakosok megvették Farkas András és neje Szűcs Viktória bo- dogláii tanyásbirtokát 44579 korona 84 fillérért. Guszmann József megvette dr. Vaály Emil ingatlan birtokát 36000 koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom