Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-26 / 26. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 26. gerelték egymást. Egy évig azonban mint-egy görcsösen ragaszkodtak a hatalomhoz, s esak akkor hagyták azt ott, midőn kihúzták alóluk a széket. Egyúttal mosakodott. Mentegette — de biz gyengén ment — azt az eljárást, hogy társaival síppal, dobbal és nádihegedüvel konczertezett a t. Házban. Az utána következő szónok : Ver­tén Endre szivére tett kezekkel, az ógfelé meresztett szemekkel zengedez- ve igyekezett tolmácsolni azt a „ha- zafiui“ fájdalmat, amely szivében tombolt. Loránd Albert, az istentagadó Gal- lilei kör „Berczije“ már a választói jogról szólt, nemkülönben Kondor Bernét, kit a központ küldött ki, hogy „gyújtsa fel az országot.“ Ez utóbbi ügyes izgatónak bizo­nyult, aki sok érdekes, hosszasabb foglalkozásra méltó tárgyat érintett: Szerinte a katonaságra szükség nincsen. Bárcsak úgy lenne! Azon ban erről lenne szives előbb meg­győzni a a muszka czárt és a többi, magyarok iránt nem éppen barátsá­gos indulatu uralkodót. Majd ha ezt megtette, mi is szívvel lélekkel küz­dünk az oldala mellett. Panaszkodott a nép kulturtalansága miatt, s azt hányta a kormány sze­mére, hogy mindenre juttat, csak iskolára nem. Evvel ugyan nálunk hatást nem ér el. Mert hogy is állunk e téren ? ügy, hogy a kormány most építtette iskoláinkat, sőt még a gimná­zium mellé emelendő internátus felállí­tása czéljából 200 000 koronát juttat részünkre és a közelmúltban a kultúra terjesztése czéljából uj tanfelügyelöséget is szervezett és azt városunkban, Hala­son állította fel. No, ha ilyen a nem­törődömség, úgy én szeretném, ha mindennel igy törődnének azok, akik most követ dobnak minden felülről jövő dologra és csak gáncsoskodnak. Belekeverte a kivándorlást és sok mást. Tisztitó eszköz gyanánt a választói jogot szerepeltette. Ezt is megkapja a nép, de csak azok, akik magyarul tuduak, mert nem engedhető meg, hogy hazánk a nem­zetiségek martaléka legyen. Ezután Bátory Gábor elnök hatá­rozati javaslatot terjesztett elő s a gyűlést bezárta. Népesedési mozgalom. — Junius 18. — junius 25. — Születtek: Darányi József és Nagy Máriának Eszter nevű leányuk. Tallér István és Digner Máriának György nevű fiuk. Komlós Sándor és Komlós Máriának Károly nevű fiuk. Komlós János és Borbély Eszternek János nevű fiuk. Gyenizse Lajos és Nagy Kálozi Erzsébetnek Judith nevű leányuk. Erdélyi Ferenez és Vásár­helyi Juliánnának Ferenez nevű fiuk. Virág István és Ozukor Rózsának Dezső nevű fiuk. Nagypál Ferenez és Komlós Eszternek Ilona nevű leányuk. Kolompár Rozáliának Ferenez nevű fia. Keller Ferenez és Kovács B. Máriának Erzsébet nevű leányuk. Gregus Gyula és Csery Zsófiának Géza Lajos nevű fiuk. Marosa István és Berki Máriának Margit nevű leányuk. Iván István és Jenovai Veronikának Erzsébet nevű leányuk. Babenyeez Benedek és Pataki Esz­ternek Mária nevű leányuk. Szalai István és Cs. Szakái Erzsébetnek Eszter nevű leányuk. Vida János és Sári Teréziának Imre nevű fiuk. Elek Pál és Grezsa Annának Pál nevű fiuk. Molnár K. Ferenez és Tallér Veronikának Lajos nevű fiuk. Sztojka Rozáliának Etelka nevű leánya. Patyi Zsuzsáiménak Margit Judit nevű leénya. László Antal és Ficsor Máriának Antal nevű fiuk. Beue László és Korda Juliánnának Ilona nevű leányuk. Meghaltak: Berta Adamné Sándor Erzsébet 58 éves korban, Bajnóczi Rozália 14 éves. Monda József 51 éves, Farkas Sándor 88 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Kemény Ferenez Berta Agnessal. Egybekeltek: Faddi Pál Varga Erzsébettel. Szent Péter — Mélykuton. Kiss Adám János a község legva­gyonosabb gazdája, meghalt felesége emlékére keresztet állíttatott a mély­kúti határban. Csak a keresztállitással együtt járó Istenes hangulattal lehet megmagyarázni, hogy milyen egy­ügyű mesének ültek fel az emberek. Az eset a következő : Egyik fiának, Kálmánnak Dobokán levő tanyájára beállított szombat este egy vándor és éjjeli szállást kért. Egyben nagy bőbeszédűségével elme­sélte, hogy ő Szt. Péter, kit az Ur leküldött ismét a földre, hogy nézne körül, megjavultak-e már az emberek. Kiss és felesége mea culpáztak, hogy honnan érdemlik ők meg ezt a nagy isteni kegyelmet. Azután jól tartották a mennyei vendéget és hogy a sok gyerek fel ne sírja, az istállóban ve­tetek neki dunyhákból ágyat, ők pe­dig benn imádkoztak és tanakodtak, hogy mit kérjenek Péter úrtól, ha megkérdené reggel, hogy mit 'kívánnak. Még nem egyeztek meg a kíván­ságban, mikor a kanász gyerek rémes orditása kiugratá őket a szobából. Szt. Péter t. i. mikor a béres és a kanász elaludtak, a bérest fojtogatni kezdte és a nagy dulakodásban a kanászon is keresztül hemperegtek, ki aztán rémülten ordítani kezdett. Kissék megjelenésére az idegen elme­nekült, de még vagy . háromszor visszalőtt, hogy kiváncsiak ne legye­nek merre viszi az égi malasztot. Kívánságukat nem teljesité, de em­lékül ott hagyott az ágyban két szennyes alsó ruhát tele — nyüzsgő házi állatkákkal. Másnap a jámbor család jelen­tette az esetet a hatóságnál, mely a „szent“ hollétének kiderítése czéljá­ból az eljárást megindította. B. A kisteleki halaikéba. UjfiLb fejlemények. — Saját tudósítónktól. — Az életfogytiglani fegybázra Ítélt kisteleki halálbába, Gerzsán Mária még a szegedi Csillagbörtön lakója Sisák Györgynével együtt, akit 15 évi fegyházra Ítélt az esküdtbiróság. Az Ítéletet a védők seinmisógi panasz- szal támadták meg. A semmiségi pa­naszt nemsokára letárgyalja a Kúria. Ha a Kúria helyt ad a panasznak, uj tárgyalásra van kilátás. A fogság­ban lévő halálbábát a napokban meg­látogatta a nővére. Gerzsán Máriát nagyon megviselte a fogház. Lefogyott, köhög és minden izében beteg. „Öreg vagyok, nem bírom a szenvedést meg­halok . . .“, panaszkodott az örökre elzárt rabasszony, kit különben át­szállítanak a Csillagbörtön rabkórhá­zába. Férje, Török Antal kisteleki czipósz elköltözik a faluból, ahol uj­jal mutatnak rá az emberek. Eladta felesége holmijait, a szülésznői czirn- táblát is pénzre váltotta és Félegy­házára költözött. Uj életet kezd — uj asszonnyal. A kisteleki porból kifolyólag egy rágalmazási por indult meg, melynek vádlottja Pigniczki József kisteleki szabómester, akit bünsegédséggel vá­doltak, de később megszüntették el­lene az eljárást. Pigniczki egyik sze­gedi napilapban levelet tett közzé és ebben küloítiele visszaéléseit közli a pör vo't koronatanújának, Németh Mózes kisteleki csendőrőrmesternek. Többek közt azt irta, hogy az őrmes­ter terrorizálja, a nyílt utczán leköpi azokat a tanukat, akik a vádlottak javára tanúskodtak. Az őrmester a levelek miatt sajtópört indított a sza­bó ellen, akit most hallgatott ki a vizsgálóbíró. Pigniczki tanukkal kí­vánja igazolni a csendőrőrmester vi­selt dolgait. A sajtóperben nemsokára lesz a tárgyalás. Hazafiak — hazafiakhoz. — A halasi munkapárt üdvözlete. — A kiskunhalasi nemzeti munkapárt Lukács László miniszterelnököt és Tisza István grófot, a képviselőház elnökét a kópviselőbáz tekintélyének és munkaképességének visszaállítása körül szerzett hazafias érdemeikért táviratilag üdvözölte. Erre a következő válaszok érkeztek Dr. Nagy Mórhoz, a kiskunhalasi nem­zeti munkapárt alelnökéhez. „A kiskunhalasi nemzeti munka­párt nevében hozzám intézett üdvözlő táviratért hálás köszönetét mondok Lukács.“ „A szives megemlékezésért hálás köszönetét mond Tisza István.“ A rúnák virágai. — Halasi népköltő. — A halasi buja legelőkön őrizgeti gulyáját ifj. Pázsit Lajos bojtár. Em­berekkel csak vasárnaponként jött össze, ráért tehát, hogy gondolkozzék, elmerengjen s érzelmeit költői formába öntse. Verseit egy kis fekete kötésű könyvbe Írogatta ; a puszta egyszerű fiának megnyilatkozásait. Megkapó gondolatok, meglepő leí­rások késztettek bennünket arra, hogy az első vers elolvasása után a többire rátérjünk. A fiatal népköltő igy mutatkozik be. Pásztor vagyok, gulyát őrizek Délibábos pusztákon. Úri módon élek, furulyálok, Büszkén járok szabadon Sok virágon. A leiró költemények közül ide iktatjuk az „Aratáskor“ czimű első strófáját. „Amikoron a nap szép nyári reggel Rövid alvás után újra ismét felkel, Álmos szemét megtörli a nyárfa lombjába, Sugarait felfüröszti zöld fű harmatjába. És igy a határt jó) körül tekinti, S az arató népet a dolgára inti, Vagyis csak intené, hogyha nem dolgoznak. De bizon már sok megfogta végét a dolognak“ A fiatal gulyás bojtár szivét Amor nyila sebezte meg. Versének legtöbb­jében gazduram leányának csókja után vágyakozik, de nem kesüli a szám- adóuét sem. „De a számadó a korcsmában van, Vígat huzat ott a ezigánynyal. A bojtár pedig bent enyeleg A szép számadónéval.“ Majd bus gondolatok töltik el. Ekkor fakadt : „Hejh, Isten tudja, ha meghalok Élhagyott sírom hantjára Szél lesz, az tán ki néha, néha Zöld ágat dob reája.“ Ilyen és hasonló, többé-kevésbbó jól sikerült strófák követik egymást a könyvecskében. Mindegyike igaz, hamisíthatatlan érzelmeket tolmácsol: ifj. Pázsit Lajos gulyásbojtárót. (Figyelő.) iiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiiiiiiii ни ни ши ни пи ши и i un iiiiiiiiiimiiiíin Esetek. A kivándorlás. „Csak a kizsákmányoltak, a kiuzso rázottak vándorolnak ki“ — szóno­kolta — Megkoudorositott, Bernát ur. Megkérdeztük a nagy hazafit, hogy ő hajlandó volna-e azt megtenni, — Ugyan kérem — volt a válasz. — hogy állhatnak ily kérdéssel elő. Csak nem bolondultam meg. Hát le­hetne nekem másutt ily nagy hasat eresztenem. Bírálat. A vasárnapi népgyűlés szónokait hallgatta városunk egyik tősgyökeres polgára. Végeztével igy szólt: — Szépen szavalnak az urak, de nem papolás kék nekünk, hanem — kenyér. Ügyvédi íurfang. Van az egyik közeli községben egy ügyvéd, aki állandóan hatalmas ku­tyája társaságában jár sétálni. A ku­tya roppant nagy és félelmes állat: rettegésben tart mindenkit és bár az ügyvéd minden sétája alkalmával el­követ valami huncutságot vagy illet­lenséget, senki sem mer vele, sem a gazdájával kikezdeni. Megtörtént, hogy a nagy kutya, amikor az ügyvéd sétáltatta, egy kis mészárszék ajtajából lekapott egy nagy darab borjúhúst és elszaladt vele. Kétségtelenül el is fogyasztotta jóízűen. A mészáros másnap megjelent az ügyvéd irodájában. — Tisztelt ügyvéd ur — kérdezte —- ugyebár az állatok tetteiért a tu­lajdonos felelős ? — Igen — felelte az ügyvéd. — Ennélfogva azért, amit az ön kutyája elkövet, öu a felelős? — Igen, én, felelte az ügyvéd. — Ez esetben — folytatta a mé­száros — legyen szives és fizessen nekem nyolez koronát azért a nagy darab husért, amit a kutyája tegnap a mészárszékemből ellopott. — Rendben van 1 — hagyta hely­ben az ügyvéd. Tehát kapok öntől 2 koronát 1 — Tőlem ? Két koronát ? Hogy érti ezt ? Miért ? — Mert ön szerint e hús ára nyolez korona. Az ügyvédi tanácsért pedig, amit tőlem kapott, jár nekem tiz korona. Kapok tehát még két к о г о n á t. Miniül 111I I H l M l 1111 III 1111111 Ilii Iliiül 111 IIÜIII11 i I! Egy hét Majsán. Szomszéd községünkben történtek­ről a következőkben számolhatunk be : A vadállat. Juhász Dora Istvánná a mezőről egy nyaláb füvet vitt haza, melyet az udvaton letett. Meglátta ezt a 7 éves Kovács Mariska s egy búzavirágot kihúzott a nyalából. Rop­pant feldühödött ezen Juhászáé. Fel­kapott egy sörösüveget, s úgy vágta fejbe a szerencsétlen leányt, -hogy az eszméletlenül esett össze. A bestiális asszonyt feljelentették. A bűn utján. Kocsis Illés 18 éves fiú Szögi Jánostól két arany gyűrűt lopott. Feljelentették. Uj községháza. Majsa 400.000 kor. előirányzattal uj községházat építtet. Pestmegyei hírek. Szerencsétlenségek. Kalocsán a Jezsuita rend gimnáziumának építé­sénél Zányi Mária 17 éves leány a 2 emeletnyi magasságban levő áll­ványról leesett és súlyos sérülést szenvedett. — Pirisi András kalocsai rózsafüzórgyári munkafelügyelő a gyár részére két tartály sósavat vett át az állomáson s azt kocsira rakatta. Szállítás közben az egyik tartály összetört s a kifolyó maró sav Pirisi kocsin ülő gyermekeit súlyosan összeógette. Gyáva bosszú. Illés István do­hánykertész, császártöltósi lakost éjfélkor, mikor a folyosón ágyában aludt, ismeretlen tettes egy vastag bottal úgy vágta fejbe, hogy súlyos sérülést ejtett. A csendőrök kinyomoz­ták, hogy a tettes a sértettnek hara­gosa Csóti György 19 éves béres volt, ki tettét beismerte. Törvény előtt. A kalocsai tör­vényszék Minda Mihály keczeli la­kost súlyos testi sértés vétségéért 250 korona pénzbüntetésre ítélte. — Ugyancsak ekkor állott a bíróság előtt Lehóczki Sándor kiskőrösi lakos. Ne vezett azzsl volt vidolva, hogy gon­datlansága folyt-’ V' a sze.cskavágó le- I szakította inunk isának: Szőgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom