Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-26 / 26. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 26. gerelték egymást. Egy évig azonban mint-egy görcsösen ragaszkodtak a hatalomhoz, s esak akkor hagyták azt ott, midőn kihúzták alóluk a széket. Egyúttal mosakodott. Mentegette — de biz gyengén ment — azt az eljárást, hogy társaival síppal, dobbal és nádihegedüvel konczertezett a t. Házban. Az utána következő szónok : Vertén Endre szivére tett kezekkel, az ógfelé meresztett szemekkel zengedez- ve igyekezett tolmácsolni azt a „ha- zafiui“ fájdalmat, amely szivében tombolt. Loránd Albert, az istentagadó Gal- lilei kör „Berczije“ már a választói jogról szólt, nemkülönben Kondor Bernét, kit a központ küldött ki, hogy „gyújtsa fel az országot.“ Ez utóbbi ügyes izgatónak bizonyult, aki sok érdekes, hosszasabb foglalkozásra méltó tárgyat érintett: Szerinte a katonaságra szükség nincsen. Bárcsak úgy lenne! Azon ban erről lenne szives előbb meggyőzni a a muszka czárt és a többi, magyarok iránt nem éppen barátságos indulatu uralkodót. Majd ha ezt megtette, mi is szívvel lélekkel küzdünk az oldala mellett. Panaszkodott a nép kulturtalansága miatt, s azt hányta a kormány szemére, hogy mindenre juttat, csak iskolára nem. Evvel ugyan nálunk hatást nem ér el. Mert hogy is állunk e téren ? ügy, hogy a kormány most építtette iskoláinkat, sőt még a gimnázium mellé emelendő internátus felállítása czéljából 200 000 koronát juttat részünkre és a közelmúltban a kultúra terjesztése czéljából uj tanfelügyelöséget is szervezett és azt városunkban, Halason állította fel. No, ha ilyen a nemtörődömség, úgy én szeretném, ha mindennel igy törődnének azok, akik most követ dobnak minden felülről jövő dologra és csak gáncsoskodnak. Belekeverte a kivándorlást és sok mást. Tisztitó eszköz gyanánt a választói jogot szerepeltette. Ezt is megkapja a nép, de csak azok, akik magyarul tuduak, mert nem engedhető meg, hogy hazánk a nemzetiségek martaléka legyen. Ezután Bátory Gábor elnök határozati javaslatot terjesztett elő s a gyűlést bezárta. Népesedési mozgalom. — Junius 18. — junius 25. — Születtek: Darányi József és Nagy Máriának Eszter nevű leányuk. Tallér István és Digner Máriának György nevű fiuk. Komlós Sándor és Komlós Máriának Károly nevű fiuk. Komlós János és Borbély Eszternek János nevű fiuk. Gyenizse Lajos és Nagy Kálozi Erzsébetnek Judith nevű leányuk. Erdélyi Ferenez és Vásárhelyi Juliánnának Ferenez nevű fiuk. Virág István és Ozukor Rózsának Dezső nevű fiuk. Nagypál Ferenez és Komlós Eszternek Ilona nevű leányuk. Kolompár Rozáliának Ferenez nevű fia. Keller Ferenez és Kovács B. Máriának Erzsébet nevű leányuk. Gregus Gyula és Csery Zsófiának Géza Lajos nevű fiuk. Marosa István és Berki Máriának Margit nevű leányuk. Iván István és Jenovai Veronikának Erzsébet nevű leányuk. Babenyeez Benedek és Pataki Eszternek Mária nevű leányuk. Szalai István és Cs. Szakái Erzsébetnek Eszter nevű leányuk. Vida János és Sári Teréziának Imre nevű fiuk. Elek Pál és Grezsa Annának Pál nevű fiuk. Molnár K. Ferenez és Tallér Veronikának Lajos nevű fiuk. Sztojka Rozáliának Etelka nevű leánya. Patyi Zsuzsáiménak Margit Judit nevű leénya. László Antal és Ficsor Máriának Antal nevű fiuk. Beue László és Korda Juliánnának Ilona nevű leányuk. Meghaltak: Berta Adamné Sándor Erzsébet 58 éves korban, Bajnóczi Rozália 14 éves. Monda József 51 éves, Farkas Sándor 88 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Kemény Ferenez Berta Agnessal. Egybekeltek: Faddi Pál Varga Erzsébettel. Szent Péter — Mélykuton. Kiss Adám János a község legvagyonosabb gazdája, meghalt felesége emlékére keresztet állíttatott a mélykúti határban. Csak a keresztállitással együtt járó Istenes hangulattal lehet megmagyarázni, hogy milyen együgyű mesének ültek fel az emberek. Az eset a következő : Egyik fiának, Kálmánnak Dobokán levő tanyájára beállított szombat este egy vándor és éjjeli szállást kért. Egyben nagy bőbeszédűségével elmesélte, hogy ő Szt. Péter, kit az Ur leküldött ismét a földre, hogy nézne körül, megjavultak-e már az emberek. Kiss és felesége mea culpáztak, hogy honnan érdemlik ők meg ezt a nagy isteni kegyelmet. Azután jól tartották a mennyei vendéget és hogy a sok gyerek fel ne sírja, az istállóban vetetek neki dunyhákból ágyat, ők pedig benn imádkoztak és tanakodtak, hogy mit kérjenek Péter úrtól, ha megkérdené reggel, hogy mit 'kívánnak. Még nem egyeztek meg a kívánságban, mikor a kanász gyerek rémes orditása kiugratá őket a szobából. Szt. Péter t. i. mikor a béres és a kanász elaludtak, a bérest fojtogatni kezdte és a nagy dulakodásban a kanászon is keresztül hemperegtek, ki aztán rémülten ordítani kezdett. Kissék megjelenésére az idegen elmenekült, de még vagy . háromszor visszalőtt, hogy kiváncsiak ne legyenek merre viszi az égi malasztot. Kívánságukat nem teljesité, de emlékül ott hagyott az ágyban két szennyes alsó ruhát tele — nyüzsgő házi állatkákkal. Másnap a jámbor család jelentette az esetet a hatóságnál, mely a „szent“ hollétének kiderítése czéljából az eljárást megindította. B. A kisteleki halaikéba. UjfiLb fejlemények. — Saját tudósítónktól. — Az életfogytiglani fegybázra Ítélt kisteleki halálbába, Gerzsán Mária még a szegedi Csillagbörtön lakója Sisák Györgynével együtt, akit 15 évi fegyházra Ítélt az esküdtbiróság. Az Ítéletet a védők seinmisógi panasz- szal támadták meg. A semmiségi panaszt nemsokára letárgyalja a Kúria. Ha a Kúria helyt ad a panasznak, uj tárgyalásra van kilátás. A fogságban lévő halálbábát a napokban meglátogatta a nővére. Gerzsán Máriát nagyon megviselte a fogház. Lefogyott, köhög és minden izében beteg. „Öreg vagyok, nem bírom a szenvedést meghalok . . .“, panaszkodott az örökre elzárt rabasszony, kit különben átszállítanak a Csillagbörtön rabkórházába. Férje, Török Antal kisteleki czipósz elköltözik a faluból, ahol ujjal mutatnak rá az emberek. Eladta felesége holmijait, a szülésznői czirn- táblát is pénzre váltotta és Félegyházára költözött. Uj életet kezd — uj asszonnyal. A kisteleki porból kifolyólag egy rágalmazási por indult meg, melynek vádlottja Pigniczki József kisteleki szabómester, akit bünsegédséggel vádoltak, de később megszüntették ellene az eljárást. Pigniczki egyik szegedi napilapban levelet tett közzé és ebben küloítiele visszaéléseit közli a pör vo't koronatanújának, Németh Mózes kisteleki csendőrőrmesternek. Többek közt azt irta, hogy az őrmester terrorizálja, a nyílt utczán leköpi azokat a tanukat, akik a vádlottak javára tanúskodtak. Az őrmester a levelek miatt sajtópört indított a szabó ellen, akit most hallgatott ki a vizsgálóbíró. Pigniczki tanukkal kívánja igazolni a csendőrőrmester viselt dolgait. A sajtóperben nemsokára lesz a tárgyalás. Hazafiak — hazafiakhoz. — A halasi munkapárt üdvözlete. — A kiskunhalasi nemzeti munkapárt Lukács László miniszterelnököt és Tisza István grófot, a képviselőház elnökét a kópviselőbáz tekintélyének és munkaképességének visszaállítása körül szerzett hazafias érdemeikért táviratilag üdvözölte. Erre a következő válaszok érkeztek Dr. Nagy Mórhoz, a kiskunhalasi nemzeti munkapárt alelnökéhez. „A kiskunhalasi nemzeti munkapárt nevében hozzám intézett üdvözlő táviratért hálás köszönetét mondok Lukács.“ „A szives megemlékezésért hálás köszönetét mond Tisza István.“ A rúnák virágai. — Halasi népköltő. — A halasi buja legelőkön őrizgeti gulyáját ifj. Pázsit Lajos bojtár. Emberekkel csak vasárnaponként jött össze, ráért tehát, hogy gondolkozzék, elmerengjen s érzelmeit költői formába öntse. Verseit egy kis fekete kötésű könyvbe Írogatta ; a puszta egyszerű fiának megnyilatkozásait. Megkapó gondolatok, meglepő leírások késztettek bennünket arra, hogy az első vers elolvasása után a többire rátérjünk. A fiatal népköltő igy mutatkozik be. Pásztor vagyok, gulyát őrizek Délibábos pusztákon. Úri módon élek, furulyálok, Büszkén járok szabadon Sok virágon. A leiró költemények közül ide iktatjuk az „Aratáskor“ czimű első strófáját. „Amikoron a nap szép nyári reggel Rövid alvás után újra ismét felkel, Álmos szemét megtörli a nyárfa lombjába, Sugarait felfüröszti zöld fű harmatjába. És igy a határt jó) körül tekinti, S az arató népet a dolgára inti, Vagyis csak intené, hogyha nem dolgoznak. De bizon már sok megfogta végét a dolognak“ A fiatal gulyás bojtár szivét Amor nyila sebezte meg. Versének legtöbbjében gazduram leányának csókja után vágyakozik, de nem kesüli a szám- adóuét sem. „De a számadó a korcsmában van, Vígat huzat ott a ezigánynyal. A bojtár pedig bent enyeleg A szép számadónéval.“ Majd bus gondolatok töltik el. Ekkor fakadt : „Hejh, Isten tudja, ha meghalok Élhagyott sírom hantjára Szél lesz, az tán ki néha, néha Zöld ágat dob reája.“ Ilyen és hasonló, többé-kevésbbó jól sikerült strófák követik egymást a könyvecskében. Mindegyike igaz, hamisíthatatlan érzelmeket tolmácsol: ifj. Pázsit Lajos gulyásbojtárót. (Figyelő.) iiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiiiiiiii ни ни ши ни пи ши и i un iiiiiiiiiimiiiíin Esetek. A kivándorlás. „Csak a kizsákmányoltak, a kiuzso rázottak vándorolnak ki“ — szónokolta — Megkoudorositott, Bernát ur. Megkérdeztük a nagy hazafit, hogy ő hajlandó volna-e azt megtenni, — Ugyan kérem — volt a válasz. — hogy állhatnak ily kérdéssel elő. Csak nem bolondultam meg. Hát lehetne nekem másutt ily nagy hasat eresztenem. Bírálat. A vasárnapi népgyűlés szónokait hallgatta városunk egyik tősgyökeres polgára. Végeztével igy szólt: — Szépen szavalnak az urak, de nem papolás kék nekünk, hanem — kenyér. Ügyvédi íurfang. Van az egyik közeli községben egy ügyvéd, aki állandóan hatalmas kutyája társaságában jár sétálni. A kutya roppant nagy és félelmes állat: rettegésben tart mindenkit és bár az ügyvéd minden sétája alkalmával elkövet valami huncutságot vagy illetlenséget, senki sem mer vele, sem a gazdájával kikezdeni. Megtörtént, hogy a nagy kutya, amikor az ügyvéd sétáltatta, egy kis mészárszék ajtajából lekapott egy nagy darab borjúhúst és elszaladt vele. Kétségtelenül el is fogyasztotta jóízűen. A mészáros másnap megjelent az ügyvéd irodájában. — Tisztelt ügyvéd ur — kérdezte —- ugyebár az állatok tetteiért a tulajdonos felelős ? — Igen — felelte az ügyvéd. — Ennélfogva azért, amit az ön kutyája elkövet, öu a felelős? — Igen, én, felelte az ügyvéd. — Ez esetben — folytatta a mészáros — legyen szives és fizessen nekem nyolez koronát azért a nagy darab husért, amit a kutyája tegnap a mészárszékemből ellopott. — Rendben van 1 — hagyta helyben az ügyvéd. Tehát kapok öntől 2 koronát 1 — Tőlem ? Két koronát ? Hogy érti ezt ? Miért ? — Mert ön szerint e hús ára nyolez korona. Az ügyvédi tanácsért pedig, amit tőlem kapott, jár nekem tiz korona. Kapok tehát még két к о г о n á t. Miniül 111I I H l M l 1111 III 1111111 Ilii Iliiül 111 IIÜIII11 i I! Egy hét Majsán. Szomszéd községünkben történtekről a következőkben számolhatunk be : A vadállat. Juhász Dora Istvánná a mezőről egy nyaláb füvet vitt haza, melyet az udvaton letett. Meglátta ezt a 7 éves Kovács Mariska s egy búzavirágot kihúzott a nyalából. Roppant feldühödött ezen Juhászáé. Felkapott egy sörösüveget, s úgy vágta fejbe a szerencsétlen leányt, -hogy az eszméletlenül esett össze. A bestiális asszonyt feljelentették. A bűn utján. Kocsis Illés 18 éves fiú Szögi Jánostól két arany gyűrűt lopott. Feljelentették. Uj községháza. Majsa 400.000 kor. előirányzattal uj községházat építtet. Pestmegyei hírek. Szerencsétlenségek. Kalocsán a Jezsuita rend gimnáziumának építésénél Zányi Mária 17 éves leány a 2 emeletnyi magasságban levő állványról leesett és súlyos sérülést szenvedett. — Pirisi András kalocsai rózsafüzórgyári munkafelügyelő a gyár részére két tartály sósavat vett át az állomáson s azt kocsira rakatta. Szállítás közben az egyik tartály összetört s a kifolyó maró sav Pirisi kocsin ülő gyermekeit súlyosan összeógette. Gyáva bosszú. Illés István dohánykertész, császártöltósi lakost éjfélkor, mikor a folyosón ágyában aludt, ismeretlen tettes egy vastag bottal úgy vágta fejbe, hogy súlyos sérülést ejtett. A csendőrök kinyomozták, hogy a tettes a sértettnek haragosa Csóti György 19 éves béres volt, ki tettét beismerte. Törvény előtt. A kalocsai törvényszék Minda Mihály keczeli lakost súlyos testi sértés vétségéért 250 korona pénzbüntetésre ítélte. — Ugyancsak ekkor állott a bíróság előtt Lehóczki Sándor kiskőrösi lakos. Ne vezett azzsl volt vidolva, hogy gondatlansága folyt-’ V' a sze.cskavágó le- I szakította inunk isának: Szőgyi
