Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-24 / 17. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. április 24. vást, amely ebben a pár szóban nyi­latkozik : az én házam. Azt csak a saját otthonnal nem biró ember érti, hogy ebben egy egész világ rejlik, még akkor is, ha az a ház valójában nem is egyéb, mint nádfedelű kuny­hó, melyet az „enyém“ fogalma tesz kedvóssé és értékessé. Ezért csak örvendeni tudunk, hogy városunkban, Halason is rájöttek erre, s munkásházak építését tervezik. II III IliiIIIIIIMIM III Ilii III Ilii Ilin Ili Ilii Iliilllllll II Ilii III Pénzhamisitúk. — 10,000—20,000 kor. jutalom. — E hó elejétől kezdve városunkban és a környéken nagy mennyiségű ha­mis húsz koronás forgalomba hozata­lát észlelték. A rendőrség, nemcsak a helybeli hanem közösen az egész országé, fá­radhatatlanul nyomoz. E czélból városunk rendőrsége a következő hivatalos leiratot kapta : Az előállítás photomechanikai utón törtéut. A hamisítvány futólagos meg­tekintésre egy elmosódott valódi 20 koronának látszik, — tüzetesebb megvizsgálás után látszik, hogy a színe a valódi 20 koronástól elüt, s hogy ellentétben a valódi bankjeggyel annak zsíros fénye van, papirosa a hamisítványnak vastagabb és puhább a Serie és számja pedig gyengébb mint a valódi bankjegyeknek. Ezen sikerült hamisítványok nagy részben marhavásárok, posta és vasút pénztá­raknál hozatnak forgalomba. Az ada­tok feljelentőjének, ki a tettes elfoga- tására vezet 10, 15—20000 kor. ju­talom biztositattik. Hordozzák a véres kardot. Lapunk múlt számában beszámoltunk arról, hogy a halas—kecskeméti va­sút ügye örvendetes fordulatot vett. Ez a hir extázisba hozta Fél egyháza szomszédunkat, mely a harangot fél- reverve, vére,s kardot hordoz, hogy meghiúsítsa — a szerinte — reá végve­szedelmet hozó halas—kecskeméti va­sút létesülósét. Már régóta megszoktuk, hogy Fél- egyháza mindig azt akarja, ami ne­künk kárunkra van. Ezen nem is cso­dálkozunk! Hiszen kötelessége is, mert a mi érdekeink ellentétesek. Ami nekünk jó, az nekik rossz. Azonban mi nem adhatjuk az ön­zetlen szomszédot. Félegyháza se adta soha! Ezért Kecskeméttel azon kell lennünk, hogy az akadályokat, melyeket utunkba gördítenek a jó­akarók, elhárítsuk, nem tekintve se jobbra, se balra. Most kell ütnünk a vasat, amíg meleg, mert ha kihűl, várhatunk évtizedekig. Lebegjen előttünk a majsai vasút példája, melyet szintén a halogatás odázott el eddig. Ha most résen leszünk, s ez sike­rül, úgy hisszük, hogy hamarosan elmondhatjuk, hogy ismét hatalmasok vagyunk. Illlllilllllllll!l!lllllllll!lllllll!lll!lllllll!l!i]|ll!l!l!lllllllillll|lllllllllllllllllltltiniljl!l Tanügyi hírek. Állami iskolák fejlesztése. A val­lás és közoktatásügyi miniszter f. ó. szeptember 1 tői kezdődőleg a kis­kunhalasi állami iskolát 15. a kiskő­rösit 1-, a kunszentmiklósit 8- és a fülöpszállásit 1 tanerővel fejleszti. Tandijpotló államsegély. Somló Gyula aszódi ref. isk. tanító taudij- pótlás czimén 315, Biber Sándor ugyanottani ref tanító ugyanazon czimen 226 korona államsegélyt kapott. Beteg apa — beteg fiú. — Válasz ejy válaszra. — Levél érkezett szerkesztőségünkbe, válasz „Miért satnyul a nép“ czimű czikkre, melyben egyik „lapunk min­den számának olvasója“ aláirásu va­laki a nép satnyulásának újabb okára mutat rá. Szerinte a gazdasági viszonyok, a nők és a gyermekek nehéz munkába való hajtása főoka az elsatnyulás- nak. Megmutattuk a levelet „Figyelő“ munkatársunknak, a ezikk szerzőjének, ki a hozzája intézett sorokra a követ­kezőkben válaszol. * Csakugyan áll az, hogy a zsenge gyermeknek munkába fogása a test elsatnyulását eredményezi. Azonban Halason nem. Nálunk nincsenek ipar­telepek, gyárak, hol agyonhajszolnák a gyermekeket. Halason mint pásztor, vagy egyéb gazdasági cseléd műkö­dik a fiatalság, az pedig — orvosi vélemény alapján mondhatom — a test elsatuyulásáuak okául nem állít­ható. A nagy fizikai munka mindig megvolt, ezelőtt jobban, mint most. Hiszen a szocziálismus előtérbe tolása mindenütt uj viszonyokat teremtett. Csirájában van a baj — ezt ön is elismerte — de nem a nagy munka, mert a jómódú szülők gyermeke is satnyul, taláu még jobban, mint a szegényeké, hanem a rossz, beteg vér okozza. Beteg, romlott apának, kiről azt gondoljuk, hogy egészséges, csak satnya utóda lehet. Ugyhiszem, ezt ön is elismeri, ezért béke velünk. Figyelő. Az elmúlt időkből XXX. Mikor a király Halason járt. Biz az már jó rógecskén történt. Ezelőtt éppen 503 esztendőkkel: anno domini 1408, Kisasszonyhava 26-ik meg 27-iк napjain. Tehát nem is csak kutyafuttában hanem két álló 24 óráig időzött itt egyhuzamban a magyarok királya, ami elég nagy dicsőség volt a mi városunkra akkor is, haszon meg háramlóit át belőle még miránk is. Mert annak köszönhetjük, hogy ma halasiak vagyunk, nem pedig ebi-ha­lasiak. ügy kell érteni, hogy városunk akkor is város volt már; a neve is Halas volt, csakhogy Ebi-Halas. Tudniillik, hogy akkor sem volt a nagy tóban egy irmagnak való ehető hal-fiók se, hát ezért nevezték Halas­nak. Ellenben nagyon sok volt benne akkortájt is a kutyahal, a partján pedig a „kutyahitü fikomadta“ mö- nyecske: így ragadt elébe az „Ebi“ név. Kösteltók is ezt ősapáink szörnyen, de hát mit tehettek róla. A kutya­halat ki nem irthatták a tóbul, meg nem is akarták. Ok is szerettek a brekegő bókazenén holdvilágos nyári estéken elandalodni, mint a déduno­káik. A menyecskéket is szerették, mint a dédunokáik. A „kutyahitűsóg“-re csakúgy csábítgatták, ingerelték őket — mint a dédunokáik. Aztán szint azonképen eldobták őket, mint a ron­gyot világ csúfjára, világ gyalázatára — éppen, mint a dédunokáik. No meg amelyik asszonykában „benne volt a jó természet:“ — ak­kor se lehetett azt lakat alatt tartani, annál kevésbé, mert hát akkor még lakatot se csináltak Halason, ámbár, hogy még akkor itt laktak a néhai Rébék Lajos bácsi ősapjai. Azért mondom: „még“, mert már annak is jó ideje volt, hogy ideszörkőztek va­lahonnan Kun-országból. Hja, a Rébék család főfő nemzeti­ség volt a letelepüléskor is, meg az­után is Halason, a hetedik sátor volt az övé. Csak egy hanggal állt. alább a Modokókéuél, akik mega bik sátor­nak ütötték le a karót Balthaszállá- son; ahogyan akkor Balota pusztát elnevezték. Akkor éppen Rébék fi i. SL .a volt a főfő székbiró H Ы s/Aen, mikor a király ott mulatott másod királyod magával. Azt a királyt pedig úgy hitták, hogy : Zsigmond. A társát meg úgy, hogy: Tvarkó. Ez bizony szegény, nem jószántából követte koronás kol­légáját, de csak követte, mert hát — muszáj volt neki. Tudniillik rab volt szegény feje. — Ott fogta el a ki­rály 126 bosnyák főurakkal egyetem­ben, a saját országában : Boszniában, és hozta magával nagy diadallal Budára. Útja erre vitt Halas felé. Folytatjuk.) Esetek. Igazságtétel. Három vándorlólegény beállít a fa­lusi bíróhoz egy pörös esettel. A té- nyálás röviden az, hogy együtt járván az országutat: találtak egy tajték pi­pát. Az egyik megpillantotta, a másik elrikkantotta magát, hogy : nini egy pipa, a harmadik felemelte. Most mind a hármau igényt formálnak a pipához A falusi biró elkezdi tárgyalni az esetet. — Hová való vagy fiam ? kérdi az egyiktől. — Bihari gyerek vagyok, feleli az hetykén. — Hát te micsoda vidékről vagy fiam ? kérdi a másikat. — En bácskai fiú vagyok — vágja ki ez büszkén. — Hat te fiam ? kérdi a harmadi­kat. — Halasi ember vagyok. A biró kihirdeti az Ítéletet: — A pipa a harmadiké, mert a gyermekeknek és fiuknak nem szabad pipázniok. A jelentés. Egy környéki bakter a következő jelentést szerkesztette, mikor egy lovat fogott a tilosban : — Jelentem alássan a nemzetes biró urnák, hogy a tilosban alulírott lovat találtam, mit hivatalos tiszte­lettel bekísértem. 11 и 111 ж 11 и 11 in i и i mii 1111 inn in 11 run inn i M Pestmegyei hirek. Nyugalomba vonulás. Császártöl­tés jegyzője, Gallina Ferenc nyugdí­jaztatását kérte. Keczelröl. Veréb Károly 21 éves legény Lajkó Ferenczet megverte. Feljelentették. — Vancsik József 18 éves cseléd Stenczel Istvánnál szol­gált. A fiú gazdája távollétében a hálószoba ablakát kitörte, oda beha­tolt és onnan a szekrényből 50 koro­nát ellopott. Uj közjegyző. Az igazságügymi­niszter czeglédi közjegyzőnek dr. Ha­lász László ügyvédet, az ottani füg­getlenségi és 48-as párt elnökét nevezte ki. Tolvajok. Kiss Sándor és Jurinka Ferencz szabadszállási lakosokat széna­lopáson érték. Feljelentették. Népesedési mozgalom. — Április 16.. — április 23.— Születtek: Kis Antal és Dági Veronának Imre nevű fiuk. Kis Sándor és Babe- nyecz Máriának László nevű fiuk. Berta Béniámin és Barta Rozáliának Bóniámin nevű fiuk. Czombos Sándor és Lantos Teréziának Margit, nevű leányuk. Horváth Lajos és Oserkó Eszternek Mária nevű leányuk Agócs Mihály és Kovács Zsófiának Balázs nevű fiuk Novák János és Radvánszki Ilonának Ilona nevű leányuk. Bangó János és Juhász V. Fraucziskának János nevű fiuk. Fajth Gáspár és Kaufman Máriának Edit Mária Margit nevű leányuk. Csapi Antal és Berki Áiiiftíiiiauak Károly nevű fiuk. Tóth József é» Horváth Teréziának József nevű fiuk. Nyerges László és Kocsis Máriának János nevű fiuk. Csendes Imre és Turcsi Annának Mária nevű leányuk. Horváth György és Buri Piroskának Ferencz nevű fiuk. Tóth Péter Pál és Nagy Teréziának Mária nevű leányuk. Pál István és Gusztos Máriának Margit nevű leányuk. Kun Bóniámin és Szép Eszternek István nevű fiuk. Gyenizse Imre és Nyerges Máriának Sándor nevű fiuk. Király Béla és Bangó Krisztinának Antal nevű fiuk. Sós Simon és Tallér Juli- ánnának Gizella nevű leányuk. Kovács M. János és Jaszenovics Juliánnának Ilona nevű leányuk. Török Ferencz és Tóth Juliánná Máriának Dezső Lajos nevű fiuk. Juhász Márton és Hatházi Zsuzsánnának Márton nevű fiuk. Meghaltak ■ Sipos Ferencz 72 éves korban, Bornemisza János 46 éves, Lak Sándor 6 napos, Ujfalusi András 60 éves, Tóth Mária 2 napos, Berta Mátyás 2 éves korban. Kihirdetett jegyesek Tóth Baranyi Bóniámin Fircsák G. Etelkával (Tanuk : Brecska Benő, Né­meth A. Pál). Czékus Balázs Czékus Erzsébettel (Tanuk : Farkas Antal, Barina K. Venczel). Babó Károly Kolozsvári Kis Máriával (Tanuk : Matkó Károly, Ador Sándor) Kun János Szlanka Juliánnával (Tanuk : Komlóe Imre, Egődi József). Zseni László Feró Etelkával (Tanuk : Varga István, Feró Benő). Bánóczki Károly Dolicsek Mária Emerencziával (Tanuk: Szalai Mihály, Opra Lajos) Egybekeltek: Lázár Pál Vőneke Viktóriával. Dalló Sándor Horváth Etelkával. Különféle hirek. Ismét akasztottak. Balázs Istvánt, ki Lóviuger zálogost meggyilkolta, Te­mesvárod szombaton felakasztották. A szégyen, Szabadkán letartóztatták Osztrobouácz Viktória muukásleányt azért, mert egy munkással folytatott szerelmi viszonyából származó gyer­mekét megölte és egy fa tövében elásta. Halál a malomban. Zomborban egyik malomban Lalovits Koszta 17 éves munkást elkapta a kerék. Halálos sérüléseket szenvedett. Verekedés a tanyán. A Szeged mel­letti tanyák között dugott bál volt az elmúlt bélen. Itt a legények össze­vesztek. Hamarosan bicskára került a sor. Mészáros Pál, Haskó Ferencz és Czakó Ferencz legények életveszé­lyesen megsebesültek. i'HiiwniiiiiinniwiBiiiiiimiMiiiMiiimiiiiiiiiiiiiiiiMiMiniiiniiiMWiiiMii Közgazdaság. A vásárok. Csongrádon f. hó 27. és 28-án lesz. — Bácsalmáson a vá­sárt f. hó 29-én tartják meg. Sza­bályszerű járlattal ellátott mindenféle állat felhajtható. Kiállítás. A Szegedvidóki Baromfi­tenyésztő Egyesület a közel jövőben kiállítást rendez. Budapesti gabonaárak: április 23. Búza 23 k. 95 f. — 24 k. 40 f. Rozs 20 k. 80 f. — 21 k. 20 f. Árpa 19 k. 30 f. — 20 k. — f. Zab 20 k. 70 f. — 21 k. 50 f. Tengeri 18 k. 65 f. — 19 k. — f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. A gazok szövetsége. Folytatás 14 Pinkerton nagyon meg volt sérülve és kérdéses volt, hogy felgyógyulhat-e ? Nagy kímélettel a város legjobb kór­házába szállították, ahol gondos ápolásban részesítették. A hirhedt házat a rendőrtisztvi- selök átkutatták Megtalálták Petrov anyót is, aki azonban dacos hallga­tással felelt minden kérdésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom