Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-29 / 22. szám

1912.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

május 29.

Tisza István gróf

és a 48-as törvények.

Bravúros huszárvágással választotta meg a képviselőház Tisza István grófot, elnökévé, akinek a személye biztosíték arra, hogy most már tető alá kerül a véderöjavaslat, amely a nép számára az áldásos intézkedések egész sorozatát, többek között a két éves katonai szolgálatot is mevaló- sitja, anélkül, hogy a nép anyagi megterhelésével járna. Ha a véderővel végez a Ház, az őszi ülésszakban a demokratikus választói jograíerü\&sor

Örömmel konstatáljuk, hogy a sok tűrés után végre megemberelte magát a munkapárt és diadalt aratott ügyével a többségi uralom elve, amely minden parlamentárizmusnak létalapja. Nem fór ezek után kétség hozzá, hogy Tisza István gróf óriási tekintélye, tudása, esze, hazafiassága biztosítani tudja a képviselőim munkaképességét, amelyre a nemzet érdekében álló nagy feladatoknak a megoldása és az ellenzék terrorizmusa következtében történt mulasztások helyrehozása vár.

Már az első két napon teljesen megfékezte Tisza gróf a rakonczátlan- kodó elemeket és a hatalmas többség sikerrel verte vissza a kisebbség méltatlan támadásait Beköszöntő beszédében Tisza István gróf úgy nyilatkozott a 48-as törvény rendelkezéséről:

„A mi házszabályainknak törvényes alapja az 1848: IV. tc-ben rejlik. Ez a törvény adott meghatalmazást az országgyűlés mindkét házának, hogy jogszabályt alkosson, hogy meghozza a maga házszabályait. Ezen törvényes meghatalmazás szerint mind a két tábla a tanácskozáshoz szükséges csend és rend iránt szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközli.

A meghatalmazás tehát, amelyből a képviselőház kötelező jogszabályok alkotására jogezimet meríthet magának — a meghatalmazás a ház tanácskozásaihoz szükséges csend és rend megalkotására alkalmas házszabály készítésére hívja fel a képviselő- házat, (Úgy van! ügy van! jobbfelöl és középen.)

Ami a csendet illeti, t. képviselő- ház, e részben igyekezni fogok talán fokozott mértékben eleget tenni a törvény parancsának és megóvni tanácskozásainkban azt a kölcsönös tiszteletet, amelylyel a ház méltósága iiánt is valamennyien tartozunk. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Nagyon kérem ebben az irányban is a t. ház minden tagjának támogatását. (.Helyeslés a jobboldalon és a Jtözépen.)

Ami pedig a tárgyalási rendet illeti, úgy gondolom, hogy nem nevezhetjük tárgyalás rendjének az olyan eljárást, a mely a tárgyalás természetes czéljának elérését, a határozathozatalt hiúsítja meg, (Hosszantartó zajos helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) és úgy gondolom, hogy nemcsak a tárgyalás rendjéről, de magáról tárgyalásról sem beszélhetünk olyan jelenségek között, amelyek egyáltalában lehetetlenné teszik a házra nézve azt, hogy foglalkozzék a napirendre tűzött tárgyakkal. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.)

En tehát azt hiszem, hogy a magyar képviselőház azon, fájdalom, már krónikussá vált beteg állapotával, amely ilyen jelenségeket hoz felszínre, eltávolodott a 48 iki törvényben adott meghatalmazástól, (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl és a középen.) ón azt hiszem, házszabályainknak csak akkor adjuk meg jogi és erkölcsi alapját, ha igyekszünk azokat olyan irányban használni és alkalmazni, hogy o/./el valóban megteremtsük a tárgyaltéit лк azt a csendjét és rendjét, arm vet a törvény imperative ir nckünl- . 5. (Hosszas zajos kelyeslés és laps a jobboldalon és a középen.)

Utcai forradalom

a fővárosban.

A Justh Gyula pártjának a szoczi- álistákkal kötött szövetsége megtermetté a maga mérges gyümölcseit. A szocziálista vezérek napokon át elborították a kópviselőház folyosóját, ahol a Justh-párt vezéreivel tárgyaltak. Miután a párt látta azt, hogy a nemzet legszentebb érdekei ellen vívott küzdelmében most már a becs, katonai körök támogatása kimerülti egészen a nemzetiségiekre és anemzetközi szoczialisták barátságára alapította üzelmeinek parlamenti taktikáját. Nem lehet aktaszerüleg bebizonyítani eddig, azt, hogy egyenesen felhívta Justh Gyula pártja a szociálistákat a lázadásra, csak az a tény, hogy a párt Tisza elnökké választásával vesztét érezte és még szorosabb kapcsolatot létesített a szocziálista vezetőséggel, arra enged következtetni, hogy a forradalom napját megelőző időben folytatott tárgyalásoknak részük volt az utczai zavargás előidézésében. Lapunk más helyén ismertetjük ennek az egész lefolyását, mely alatt magánlakásokat fosztogattak, rendőröket, gyermekeket lőtt agyon a fékevesztett tömeg, nők véres fejjel száguldoztak azutczákon, villamosok felborultak, a kalauzok véresre verve vérben fagyva feküdtek mellettük. Bablás, gyújtogatás, pusztítás dúlt május hó 28-án, a vörös csütörtökön Budapest utczáin.

És amig mindez történt, azalatt a Justh Gyula pártja a kópviselőházban kedélyesen teehnikázott, zárt ülésén mosolyogva, tréfálkozva enyelgett. A nép vérzett az utczán, a vezetők a szerkesztőségek karósszékében nyugodtak , a szocziálistákkal szövetkezett Justh-párti képviselő urak a rendőrség által őrzött képviselöházban társalogtak és tárgyaltak. ,— Hogy ezt a veszedelmes játékot mennyire elitóli az ellenzék komolyabb és hazafiasabb része, mutatja az a beszéd, amellyel Apponyi Albert gróf Tisza István gróf elnökről a képviselőháznak az napon tartott ülésén megemlékezett. A beszédnek ez á része igy hangzik:

Én tehát remélem, hogy a mélyen tisztelt elnök ur, aki ennek az 4 országnak legkiválóbb fiai közé tartozik, ebben az állásában ismerni fogja, azon felelősség mellett, amely ezen állással összevan kötve, azt a felelősséget is, mely az 6 egyéniségével vau összekötve, és nem fogja magát a pillanatnyi helyzetről táplált nézetei által odaragadtatni, hogy rést üssön egy elven mely elvnek sérthetetlenségén nyugszik az objektiv törvény uralma, az önkény uralommal szemben. Ezeket kívántam elmondani. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal és szélsőbaloldalon. Felkiáltások.), Éljen apponyi.

A halasi kórház.

Mostani városi kórházunk éppenséggel nem felel meg a kór igényeinek. Ezért a közegészségügyi bizottság közkórház létesítése tárgyában tett javaslatot a tanácsnak.

A tanács örömmel vette a közegészségügyi bizottság szakvéleményét, mert maga is osztja mindazon indokokat, a melyek a bizottságot szakvéleménye megalkotásánál vezették.

A tanács elismeri, hogy a létező városi magánkórház sem méreteinél, sem beosztásánál, sem felszerelésénél fogva távolról sem felel meg a modern kor igényeinek még a legelemibb szükségleteknek sem, — különösen mert a saját városi szegény betegeinket sem képes befogadni és általában a modern bygónia legszerényebb követelményeit sem elógiti ki. — Ezen egyetlen szempontból is teljesen in- kolt, hogy Kiskunhalas város a maga részéről egy nagyobb szabású közkórházat létesítsen.

Ez irányban el kel! ismerni, hogy Halas város jövő népességének úgy

személy, mint kpreskedelmi, ipari és gazdasági forgalmi fejlődésének és jelentősége emelkedésének egyik legnagyobb emeltyűje és tényezője létesülne egy jelentékeny kórházzal. — Ez az intézmény minden tekintetben bele tartózik Halas város culturális és közgazdasági haladásának programm- jába, — mely nélkül egy fejlett rendezett tanácsú város meg nem lehet.

Már most tekinteni kell az évenkón más városok közkói házaiban gyógyulást kereső saját polgártársaink számát, a mely 7—800 beteg között van, továbbá a munkásbetegsególyző évenkint kórházbautalt tagjait, kiknek száma a 100 egyénen felül van, végül azt a körülményt, hogy Budapesttől Szabadkáig terjedő egész vonalon egyetlen közkórház nincs, — hogy Kiskunhalas földrajzi természetes fekvésénél fogva egész nagyszámú községnek képezi központját, úgy hogy nyugodtan reá lehet, az e czimen Halasra gravitáló beteg létszámát 300—400 egyénre tenni: igy a betegforgalom 1100—1300 létszámra -tehető. Ezekből kétségtelen, hogy Halas városában közkórház minden tekintetben a legnagyobb mérvben indokolt.

Szóval minden indok arra utalja a várost, hogy a közkórház létesítéséhez a szükséges előmunkálatokat megtegye. Minthogy azonban a város nagy áldozatának csak azért és akkor van értelme, ha a közkórház nagy beteglétszáma legalább is 120 ágyra építtetik meg, a mihez megkivánta- tik, hogy a belügyminisztérium is legalább a város áldozatával egyenlő hozzájárulást nyújtson : ennélfogva javasolta a tanács a városi közgyűlésnek ; — hogy mondja ki egy miszerint a városi legalább 120 ágyra berendezendő közkórház létesítése rendkívül fontos közérdeket képez úgy Halas városára, annak lakosságára, mint a szomszédos nagyszámú város és községekre nézve is ; a közkórház pavilion rendszerben és pedig belgyógyászati, sebészeti, bulyakóros- osztályokkal, továbbá az elmebetegek részére legalább 8 cellával, végül trachoma osztállyal volna felépítendő,

— és még a járváuykórbáz is ezen közkórházzal volna megoldandó. Ezen kórház lótesüléséhez a maga részéről felajánlja :

1. A városi közkórház alaptőkéjét 57000 koronát.

2. A Deutsch Sámuel által a kórház czél- jaira tett alapítványát 20000 koronát.

3. A ma már semmi külön rendeltetéssel nem biró vasúti pénztár alapot 35000 koronát.

4. A régi kórház eladásából befolyandó vételárt legalább 10000 koronát.

5. A halasi 3 sz. betétben A/30. 05/2/a hrsz. alatti u. n. postakertet értékben 48000 koronát.

Összesen 170000 koronát.

Mindezt azonban azon feltétellel és feltevéssel, hogy a belügyminisztérium a czélba vett Kiskunhalas város tulajdonát közkórház létesítését a város hozzájárulásával legalább egyenlő, vagy megközelítő államsegélyben fogja részesíteni.

Az ügy előadásával a tanács Kovács Károly főjegyzőt bízta meg.

Hírek.

A földmivelésügyí miniszter a halasi munkásokért. Megemlékeztünk múlt számaink egyikében arról a küldöttségről, amely Váczi Pál vezetése alatt a halasi munkásházak ügyében az akkortájt itt időző Hegedűs Kálmán képviselőnél megjelent

— A képviselő a küldöttségnek adott ígérete szerint eljárt a földmi- velésügyi minisztériumban, ahol Bar- tóky államtitkár azonnal intézkedett, hogy a közel napokban a miniszter képviseletében Ipolyi Keller Gyula miniszteri osztálytanácsos a munkásházak ópitése ügyében Halason megjelenjék.

Uj vallástanár. Nánav Béla ref. hitoktató lelkész Di brr.e/eufeen a vallástanári oklevelet megszerezte.

A gimn. majális. Az idén is igen sikerültnek és látogatottnak Ígérkezik. A majálisra adott szives adományaikért fogadják a főgimn. ifjúság hálás köszönetét: Babó János, Csephregi Islván, Czurda Vilmos, Hermann Dénes, Keresztes József, Natkay János és Roucsek József urak.

Vizbhfult kisleány. Ismét szerencsétlenségről adhatunk hirt, melynek előidézője — valószínűleg — szülői gondatlanság. — Csurgó József és felesége f. hó 24-én eltávoztak tanyájukról. Ezalatt 2 éves Etel nevű leányukat magára hagyták. A tanya épületben volt ugyan a másik két gyermek: a 11 éves Mária és 4 éves Mihály, de biz azok édes kedveset törődtek azzal, mit csinál kis huguk. A kis Etel össze-vissza mászkált a tanyán. Közben a liba itatóhoz ment, melybe beleesett. A szeren- csétleu kis leány megfulladt.

Hivatalos Órák. A városi hivatalokban a hivatalos órák junius, julius és augusztus hónapokban d. e. 7 órától d. u. 1 óráig tartatnak.

Halálozások. Nagy Pál birtokos f. hó 21-én 80 éves korában meghalt. Csütörtökön délután helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. — id. Darányi István birtokos szombaton d. e. 9 órakor 66 éves korában elhunyt. Pünkösd hétfőjén kisérte nagy közönség utolsó útjára.

A fólegyháza—majsai h. ó. vasút

r. t. f. hó 21-én tártott közgyűlésében Silling Ede polgármestert és Hegedűs Kálmán orsz. képviselőt a részvénytársaság igazgatóságának tagjaivá megválasztotta. A közgyűlés letárgyalta a napirendet, mely a mérleg megvizsgálását, nyereség hovaforditására vonatkozó határozatot felügy. bizottsági tagok választását, alaptőke felemelését, alapszabályok módosítását és a majsa—halasi vasútvonal építési ügyében való határozathozatalt foglalta magában. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen az igazgatóság Lippich Gusztáv nyug. főispán elnöklete alatt Schóber Béla igazgató indítványára Silling Ede polgármestert alelnökévé választotta, méltányolva ezzel is a halas—majsai vasútvonal érdekében teljesített szolgálatokat, amelyekért úgy neki, mint Hegedűs Kálmán képviselőnek az igazgatóság jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét.

A közkórház kérdésével a junius 8 án megtartandó közgyűlésen foglalkozik a képviselőtestület.

Majális. Tegnap, kedden tartotta a róm. kath. el. iskola majálisát a Gyárfás erdőben. A közönség szép szárhmal gyűlt össze, a fiatalság kitünően érezte magát.

Gyűlés, a pestmegyei hivatalos tanító egyesület kiskunhalasi tanítói járásköre május hó 27-én d. e. 10 órakor a helybeli állami központi fiú iskolánál tartotta tavaszi közgyűlését Tulit Péter elnöklete mellett. Az elnök megnyitó beszédében rámutatott arra a tevékenységre, melyet a tanítók anyagi helyzetük jobbításának kivívásáért a folyó tanévben ország szerte tartott gyűléseiken kifejtettek. Ezután olvastatott a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsó gének a magyar tanítósághoz intézett két rendbeli felhívása: az első a VII egyetemes tanítói gyűlés megtartását, a második a Budapesten létesült Tanítói Bank alakulását ismertette. Egyben a közgyűlés élénk vita közben tárgyalta a VII egyetemes tanítói gyűlésen tárgyalandó ezen kérdéseket: 1. A hazai tanítóság fizetésrendezése. 2. A nyugdíj ügy revíziója. 3. A szolgálati pragmatika. A tárgysorozat harmadik pontja volt Weisz Péter izr. isk. tanító előadása a szoeiálizmusról és a tanítóról. Előadásában ismertette a szociálizmus

intézését, fejlődését, a társadalomba való mai elhelyezkedését, rámutatott a tőke és a munkás között fenn-