Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-17 / 16. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. április 17. Iár Béla Kovács Krisztinával. Hányák István Vas Jnliánuával (Tanuk : Raáb Bernát, Szekulesz Péter). Paska Antal Vas Rozáliával (Tanuk : Med- gyesi Józ et, Szekula Lajos) Sós Imre Abrahám Piroska kiskunmajsai lakossal (Tanuk: Só* Frigyes, Sós Lajos). Bor Antal Madaras Eszterrel (Tanuk: Fehér Antal, Körösi Pál). Móczár Gyula Zílah Emma Zsuzsánnával. Horváth Militicsi István szabadkai lakos Sipos Etelkával. Figura Károly Modok Eszterrel (Tanuk : Baki Pál, Modok Benőj Egybekeltek: Mikler Konrád András liptóujvári lakos Ozentuer Berta Juliánná keceli lakossal. Ék Imre Bereczki Katalinnal. lllllllllllllll!lll!lllllllllllll!lllll!IIHIIlMllllllllllllll!UI№IIIIIIM!lllllllll!linil!MI Pestmegyei hírek. Gyilkos lakótárs. ífj. Molnár János és Forgó Ferencz kiskőrösi földmivesek nemcsak egy portán, hanem egy fedél alatt is laktak Czebéa, az Oroezi János-féle tanyán. Békésen megtértek egymással és soha egyik sem ártotta magát a másik dolgába. A múlt héten azonban, hogy hogy- nem a két lakótárs összekapott s szóváltás közben Molnár János Forgót arcul ütötte. Erre azután Forgót elöntötte az epe, bicskát ragadott s oly erővel vágta a szerencsétlen Molnár hasába, hogy az rövid kínlódás után meghalt. A gyilkos ellen az eljárást megindították. Gyilkoló szerelem. Homokmégyen lakik egy takaros özvegy Kis Sándor- né, kibe halálosan beleszeretett Rácz Ferencz 20 éves zenész. Folyton az asszony után járt, s arra akarta bírni, hogy lépjen vele közös háztartásra. Kisné azonban visszautasította a zenész ajánlatát. Roppant elkeserítette ez a szerelmest. Bosszút akart állni. Elhatározta, hogy megöli szerelmesét. Kileste, hogy Kisné mikor jön haza szőlőjéből. Ekkor megtámadta, s bicskáját Kisnéha akarta szúrni. A járókelők azonban ebben megakadályozták. A dühös szerelmest feljelentették. Öngyilkosság. Kalocsán Kis János községi alkalmazott beretvájával átvágta nyakan az ereket. Sérülése nem halálos. Vadállatias emberek. Két félegyházi ember : id. Juhász Dániel és ifjú Juhász Dániel felett Ítélkezett az elmúlt héten a kecskeméti esküdtbi- róság, kik az elmúlt héten bosszúból úgy megverték Tanácsi nevű szomszédjukat, hogy az sebeibe belehalt. Az esküdtbiróság id. Juhász Dánielt 4 évi fegyházra, ifj. Juhász Dánielt 7 havi börtönre Ítélte. Rablótámadás, a Kecskemét környéki Széktő pusztán Tánczos Elek birtokos éjjel zörgést hallott a padláson. Rosszat sejtve istállóban alvó fiát akarta felkölteni. Amint a lakás ajtaján kilépett, három lövés fogadta, amelyek közül egy a homlokán érte. A rablók nagy mennyiségű élelmiszert vittek el és elmenekültek. Hogy hal meg a tanyai magyar. Legtöbbnyire nem ágyban, párnák között, hanem inkább kint, Isten szabad ege alatt, hősi küzdelemben. A halasiakra nem áll ez, mivel azok békés, csendes emberek. De annál jobban a szomszédokra, kiknek erkölcseit mindennél jobban ecseteli az alant elmondandó esett: Vöneki Ferencz befogja két lovát a kocsijába és megindul Szeged felé. Adót is akar fizetni, egyéb dolgai is vannak : mégse sietős a dolga, mert csak reggelre akar benn lenni, s az éjszakán át meg fog hálni a sógoróknál Röszkón, a hol számadások van- .nak az asszony öröksége körül. Lassan poroszkál a kocsi s odaér a Börcsö1’ Gergely korcsmája elé. Börcsök Gergely is tanyai magyar, de bort is mór. Nincs ugyan italmó- rési engedélye, de azért jó pénzért ad a terméséből. Lárma is hallatszik ki tőle: legények mulatnak benn. , Vöneki megállítja a kocsit és betér a korcsmába. Megiszik két decit és S elbeszélget a gazdával, aztán megin- j dúlna az útjára. A lovak azonban nem indulnak. Most veszi csak észre Vöneki, hogy j mit tettek a legények. Összebogozták elvagdosták, a lószerszámját. A kerítés mögül lesik is a hatást, Vöneki meglátja őket s persze, hogy haragosan szól rájuk. Nem éppen mó- zee-mázos a beszéde. A legények persze visszafeleselnek. Az egyikük ; Vér József, már meg is löki a gazdát, a másik három ! Kö nöcsin József, Papdi Ignác és Baros András botot ragadt. A földre tepe- rik és ütni kezdik. Három perc s a boldogtalan ember feje beszakad, egyveleje megsérül, két bordája és karja eltörik, a tüdejét pedig halálos szúrás éri. A korcsmáros bérese : Tóth János közbeveti magát. Vesztére. Vér József hátbaszurja és a penge a tüdejéig hatol. Vöneki holtan maradt ott, Tóth a kórházig ólt, ott halt meg. így hal meg a tanyai magyar. II111 Ilii MIMII MIMÜHil llllll III И M IIIIII Iliin 11 MII Különféle hirek. A meggyilkolt czigányvajda, a szegedi ügyészség fogházában két elvetemült czigánylegóny ül néhány nap óta, a kik vad kegyetlenséggel, orvul legyilkolták Ajtai Montágot, a vásárhelyi czigányok vajdáját. Ferkovics István és Ferkovics Pál a két orgyilkos cigány. Testvérek. Ferkovics István 20 éves és Süket Mari hírhedt vásárhelyi kuruzslóasszony fia, aki ezelőtt 20 évvel négy gyermeknek adott életet. A négyes szülés országos szenzáczió volt akkor. Három gyermek meghalt, csupán Pista maradt meg, a gyilkos. Aszegedi ügyészség most fejezte be a nyomozást, melynek adatai azt igazolják, hogy a két testvér valósággal kivégezte az öreg vajdát, mert a vajda nem fizetett Pistának pálinkát. A húsvéti ünnepek alatt temették el nagy pompával a vásárhelyiek a vajdát. A temetés azonban nem ment egész simán. Már a virrasztásnál az egész esalád leitta annyira magát, hogy részegségükben kivették a koporsóból a holtestet és asztalhoz ültették, hogy még egyszer utoljára kártyázzanak vele. A társaság férfitagjai szintén az asztalhoz ültek és kártyázni kezdtek a halottal. A vége az lett a dolognak, hogy ösz- szevesztek és megbicskázták egymást. A rettenetes virrasztásnak a rendőrség vetett végett, mely a temetésen hat rendőrrel tartotta fenn a rendet. A megölt vajdát drága órckoporsóba helyezték, erre rátettók a vajda botját és úgy kísérték ki a nagyutczán a temetőbe. Leégett gőzmalom. Szabadkán a Stras- burger-fóle gőzmalom kigyulladt és teljesen leégett. Matuzsálemi kor. Lúgoson száztíz éves korában meghalt Újhelyi Abrahám kereskedő. Szellemi képességét mindhalálig megőrizte. Húsvéti öntözés és alkohol halál. Zom- borban Radojevits Koszta földmives hat éves kis fia husvétkor a szomszód- ba ment locsolni. Ott annyira leitatták pálinkával, hogy pár óra alatt meghalt. A vizsgálatot megindították. |!М|!П*|<НИ1М1М1||:МММ1МММ111М1М||Ы|||||К1 Esetek. A személy leírás. — Megtörtént. — Bugyod község biríját megkereste a d—i hatóság, hogy közölje vele egy bizonyos és állítólagos Torbágyi Márton pontos személyieirását. a biró eleget tett a felszólításnak és a következő Írásművet szerkesztette meg : „Tettes d—i Pógármester ur ! Amekkévánt szenéllzeti irás ezenkó- pen Volna Neve: mint Apgyájó vét. Uis Marczi. Született: Itt Helybe. Szemben a Kancsi Katorók házával. Foglalkozása : napszámba All. Termete : Hun termett e ? Hejben termett. Arca: Amojan erányos. Orra : bögyösnek indul de vége högyös. Szemei : Vannak. Füle : a fene niszte a fülit. Foga : harapós Különös ismertetőjele . Ü a Torbágyi Márton. Volt-e katona: Nem. Ozanitósz vót, annem katona. Nős ? nőtlen : Ászt csak a Babóék katyija mondhatná meg. Gyermekei: A katyinak küsdedevan. Erkölcsi magaviseleté : Nigy legónt hajit ki a korcsmából. Apja neve ; mint az üvé Anyja neve : möghótt Kelt Bugyoz köszséghbe jelenleg Ormányoss Balázs biró magam la“ Elmélet és gyakorlat. A kanizsai járáshoz tartozik Kis- komárom községe, ahova bizonyára kevés póldányszámban járnak a hivatalos lapok és ezért azokat az uj törvényeket és rendeleteket, melyeket Kiskomárom lakosságának is tudnia kell, úgy adják tudtul, hogy azokat a kisbiró a községben kidobolja. Természetes, hogy a kötelező koronaszá- mitásra vonatkozó uj rendeletet is igy tették közhírré Kiskomáromban s a doboló kisbiró a rendeletet a következő fogalmazásban kiáltotta ki: — A mai naptól kezdve csak koronában és fillérben szabad számítani. Aki másképen számit, az száz forintig büntethető. Az elmúlt időkből. XXIX. A halasi nőeiylet. Ötven esztendővel ezelőtt, — 1862 ben — Halas város társadalmának egy kicsiny csoportja elhatározta, hogy egyletet alapit, melynek ezólja a szegények istápolása, segítése. A nemes elhatározás hamarosan kivitelre is került. A halasi jótékony nőegylet 1862 április havában már megkezdte működését, melyben a város jó iránt lelkesülni tudó hölgy- közönsége tevékeny részt vett. Az egyesület első korelnöke özv. Mihó Miklósnó, első elnöke id.. Nagy Ferencznó lett. az első nagyobb eredmény, melynek áldásait most is élvezi a város közönsége, az ovoda felállítása volt. Ezáltal a munkában levő szülők gyermekei részesültek gondos felügyeletben. — Eleinte csak egy óvót alkalmaztak. Ez Tar Csatár volt. A jótékony egylet, mely most teljes kifejlődését elérte, a város legelső egyesületei közé küzdte fel magát, melynek munkája előtt mindenki elismeréssel adózik. A város fejlődéséért! Gazdasági fejlődésünknek nyomasztó akadálya a vállalkozás hiánya. Különösen városunknak nagy hátránya ez, ahol az őstermelésen kívül alig van egyéb foglalkozás. Nagyobb ipari és kereskedelmi vállalat lótesitésóhez nincs vállalkozási kedv. Igaz, hogy ehhez első sorban nagyobb tőke szükséges. De hát nálunk hála Isten, vaunak még vágyó- i nos polgárok. Ha nincs is olyan, aki ! egymaga teremthetne nagyobb vállalatot, de társaságban könnyen megte- hetnék. Csakhogy kényelmesebb, ha i pénzüket pénzintézeteknél kamatoztatják. Kényelmesebb, de kevósbbó jövedelmező. Maguk a pénzintézetek is jövedelmezőbben forgathatnák tőkéiket, ha ipari s gyári vállalatokat létesítenének. Közvetlen hasznuk lenne a nagyobb nyereség. Közvetve pedig azzal nyernének, hogy a város polgárainak szaporodását s gazdasági fejlődését mozdítanák elő s ezáltal nagyobb pénzforgalom után nagyobb lenne a jövedelmük. Némi részben erkölcsi kötelességük is volna olyan vállalat létesítése is, mely ha éppen nagy anyagi hasznot nem hoz, de a kulturális és gazdasági viszonyokat javítja, fejleszti. Az ilyen feladat első sorban a város egyetemét terheli. De ott is kerókk ötő az a megrögzött maradiság, hogy amiből kézzel fogható hasznunk nincs, azért nem áldozunk. Törekedjünk tehát ipartelepet és egyebeket felállítani, de ne csak tervben, mert akkor az is a pincze- szövetkezet gyászos sorsára jut, t. i. nem lesz belőle semmi. D. Ingatlanok adás-verése. Izsáki József (nősFarkas Etellel) megvette Izsáki József és neje Oláh Anna szőlő és szántó ingatlan részét 100 koronáért. Kovács János és neje Patai Juliánná megvette Kis Sándorné Tegzes Juliánná városi nádasát 20 koronáért. Terbe István megvette Kovács János ingatlanát 1020 koronáért. Tegzes László és neje Ván Rózái megvették Gyenizse Lajos és Sándor alsófekete földekbeli szántóját 98 kor. 80 fillérért. Izsáki József (nős Farkas Etellel) és Puskás Sándorné Izsáki Erzsébet megvette Izsáki József és neje Oláh Anna lakóházát és kertjét 600 k.-ért. Ván Antal és neje Csikós Rózái megvették Csete P. Sándorné lakóházát és udvartelkét 1200 koronáért. Babó Gábor megvette Nagy K. Sándor és társa ingatlanából 1488 n. öl területet 465 koronáért. Farkas Sándorné Gyenizse Eszter megvette Hugyecz Lajos és neje Né- , meth Albert beltelki lakóházát és udvartelkét 2400 koronáért. Izsáki Sándor (nős Vadász Juliannával) megvette Izsáki József és neje Oláh Anna felsőkisteleki ingatlan részét 400 koronáért. Puskás Sándorné Izsáki Erzsébet megvette Izsáki József és neje Oláh Anna szőlő és szántóját 100 koronáért. Patai Sándor és neje Szabó Juliánná megvették Patai Imrénó Vadász Mária öregszőlőbeli szőlőjét 460 koronáért. Kovács Lukács és neje Mészáros Katalin megvették Ador Sándor fehértói szántóját 84000 koronáért. Ternyák Lajos (József fia) és neje Dózsa Erzsébet megvettek Csendes Károlynó és társa felső kisteleki szőlő és szántó ingatlanát 620 koronáért. Paprika Imre és neje Németh Juliánná megvették Taskovics Antal rekettyéi ingatlanát 5270 koronáért. Keresztes Lajos (nős Nagy K. Zsuzsánnával) megvette Molnár Illés és neje Könyves Mária füzesi 1 hold 719 n. öl ingatlanát 1600 koronáért. Buvári József és neje Fehér Teréz megvették a Halasi Gazdasági bank 842 n. öl területű ingatlanát 360 koronáért. Lakatos István, Imre és János megvették Papp Béla és társa fehértói ingatlanát 7652 kor. 80 fillérért. Török János és neje Somogyi Juliánná megvették Somogyi Sándor és társa öregszőlőbeli ingatlanát 1088 koronáért. Dr. Kis Dezső és Kis Károly megvették Babó Dezső hí e pusztai tanyásbirtokát, 80.000 k< rónáért.
