Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-27 / 13. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 27. Dr. Keresztes József megvette Horváth K. Jánosné ingatlanát 19 koronáért. Budai Lajos és neje Babenyecz Cs. Ágota megvették Darányi József (nős Nagy Terézzel) alsószállási ingatlanát 1000 koronáért. Szabó Mátyás (neje Szűcs Teréz) megvette Samu János és neje fehértói 3 hold 112 n. öl ingatlanát 1600 koronáért. Tóth M. Lajos és neje Sarró Judit megvették Boros Sándor és neje felsőszállási szántó és szőlő ingatlanát 9000 koronáért. ifj. Zseni Sándornó Feró D. Zsófia megvette Tóth M. Lajos és neje Sarró Judit felsőszállási szántó és szőlő ingatlanát 9000 koronáért. Boros Sándor és neje László Rozália megvették Bánóczky Balázs és neje Farkas P, Krisztina ingatlanát 4000 koronáért. A jámbor vidéki. — A halasi „ártatlan“ — Valahányszor az ország fővárosában erkölcstelen, tiszteségbe ütköző dolog történik, minduntalan felhangzik, hogy „de másként vau ez vidéken.“ Ä pesti a vidékiben az egyszerűség, az erkölcsösség megtestesülését látja. Pedig nálunk is már minden megváltozott. Pestiebbek vagyunk a pestinél, s szokásaikat bizony eléggé kultiváljuk, — titokban, ami hasznos is. A vidéki erkölcsök hanyatlása mellett szólnak a fővárosi napilapok apróhirdetései. Ezek között jelent meg az alanti, mely helyiérdekű voltánál fogva ragadta meg figyelmünket. Vidéki fiafal, szép leánykát melyik gazdag úriember vinne fel a fővárosba s kellőkép támogatna. Nem bánja meg. Leveleket „Ártatlan“ jeligére KISKUNHALASRA kér. íme a jámbor vidék apróhirdet. Es mit? A legerkölcstelenebbet, amit lehet. Kényelmet, szórakozást akar vásárolni erénye árán. Mert azt másért ingyen nem adják. Nem tudjuk, akadt-e vállalkozó. Szeretnök azonban, ha a „fiatal, szép“ halasi leánykát csalódás érné és lenne oka kesergésre. De nem hisszük. A mai kor férfi- társadalma éhes az „ártatlan“ leánykákra, 8 szívesen nyújt segédkezet, hogy azok óhajai teljesüljenek. Közgazdaság. A gazdakörből. A Gazdakör által kísérletezésre kieszközölt ingyen műtrágya megérkezett. — Amidőn erről a gazdakör elnöksége az érdekelteket tudatja, egyúttal kéri, hogy a műtrágya elszállítására minden kísérletező 4—4 drb zsákot küldjön a gazdakör helyiségébe. Az elszállítás idejéről a kísérletezők órtesittet- ni fognak. Gyárak. Kecskeméten húsfeldolgozó és műtrágya gyár felállítását tervezik. Czegléden ifj. Füle Miklós és társai szeszgyárat alapítanak. Állati betegségek. Halas város környékén a következő helyeken uralkodik ragadás állati betegség. Sertésvéss: Bócsán, Bián. Sertésorbáncz: Szabadszálláson. Rühkór: Prónayfal- ván, Sükösdön. Soroksáron. Ragadós száj- és körömfájás : Czegléden. Takonykor: Kalocsán. A lóosztályozás a kiskőrösi járásban április 12-től 22-ig, a kalocsaiban április 19-tól május 2-ig, a kis- kunfélegyházaiban április 18-tól 25-ig, a czeglédiben május 8-tól 12-ig, a nagykőrösiben pedig április 26-tól május 2-ig tartatik meg. A gazdakör elnöksége azon tagok j részére, akik még kékkövet nem rendeltek, kieszközölte, hogy kilónként I 66 fillérért a gazdakörnél megrendel- | hetik kékkő szükségletüket. A megrendelések még a mai napig fogadtatnak el. Csarnok. A gazok szövetsége. Folytatás 10 Liza csak másnap reggel ébredt fel kábulatából. Tüstént felfogta irtóztató helyzetét. Belátta, — sajnos, — már későn, — hogy egy gazember megszöktette. Önkéntelenül Kolmer jutott eszébe, ámbár nem hitte, hogy ez ilyen gonoszságra is képes volna. Miközben épp e gondolattal foglalkozott, megnyílt az ajtó és — Kolmer lépett be. Rut mosoly játszadozott vékony ajkain, mikor igy szólította meg a leányt: — Nos, hogy van szép gyermekem? — Hát az ön műve volt, nyomorult ember! — rivalt rá Liza. — Csitt, csitt, kicsikém ! Kikérem magamnak az ilyen hangot. Ön tudja jól, drágám, hogy a szerelemben épp úgy, mint a háborúban, minden meg van engedve. Nem is titkolom szándékaimat. Hogy szeretem magácskát, azt tudja. Sőt egyszer feleségül is kértem. Ha moste tekintetben megváltoztatnám szándékomat, ez nem az én hibám, hanem a magáé. Nem vetem a szemére ; sőt hogy megmutassam, milyen jóakarója vagyok, fölajánlom, jöjjön el lakni palotámba. Kiván- bat-e ennél több nagylelkűséget ? Ez a gyalázatos ajánlat forrongásba keltette Liza vérét. — Kolmer Wili ! — kiáltott felháborodva, — hogy merészel engem ilyen gyalázatos ajánlattal illetni ? El tudja csak képzelni is, hogy elfogadom becstelen ajánlatát? Rosszul okoskodik, ha azt hitte, hogy megfólemlitéssel czélt fog érni! Kolmer azonban, úgy látszott, nem törődött ezzel, mert teljes egykedvűséggel szakálát simogatva, gúnyos mosolygással viszonzá : — Most láthatja, drágám, hogy milyen a helyzete. Azért azt a jó tanácsot adom magácskának, hogy adja magát nyugodtan elkerülhetetlen sorsának. így szólván közeledni próbált a leányhoz. — Vissza, nyomorult ! Hozzám ne nyúljon ! — sikoltá Liza, kinek szemeiben vad elszántság tüze villogott. Ördögi kaczagás volt rá a válasz : — Nagyon bátor magácska, kicsikém! — Egy tapodtat se 1 — kiáltotta a leány kétségbeesetten. — Ha, ha, ha édes galambocskám! Talán fenyegetni akar ? Ez nem használ semmit! Nem te vagy az első, akivel elbántam. így hát légy már egyszer okosabb és adj egy csókot. Ismét közeledett. Egy pillanat és Liza kezében pisztoly villant meg s annak torkolata Kolmer mellének volt szegezve. A gazember káromkodva húzódott vissza. — Vigyázz leány! — kiáltotta dühtől reszkető hangon. — A pisztoly elsülhet. — El is fog sülni, ha ön nem takarodik innen tüstént! — felelte Liza olyan nyugodtsággal, amely csak a legbátrabb lelkek adománya. — Add ide a pisztolyt ! kiáltotta Kolmer haraggal. — Soha! De ami benne van, azt a fejének adom, ha még egy lépést tesz felém ! Kolmer belátta, hogy a leány túltett rajta. Sejtelme se volt, hogy Lizánál fegyver van, különben már valami módon elvette volna tőle a nap folyamán. A végsőre elszánt leánnyal szémben nem tehetett hát semmit, kénytelen volt visszavonulni. Fogait csikorgatva hagyta el a helyiséget, de a^ ajtót kívülről erősen rázárta. A boldogtalan fogoly leány pedig reszketve dűlt a nyomorult fekvőhelyre és kétségbeesett zokogásra fakadt. Ezalatt Kolmer a banyát kereste fel. — Na, Petrov anyó, szép tréfát csinált velem — mordult rá. — En? — kérdezte az asszony elképedve. Hogyan? — Nem tudta, hogy a leánynál fegyver van ? — Nem. — Pisztoly van nála : azzal fenyegetett, hogy lelő. Csak látta volna a leányt: olyan volt mint egy tigris. Magára bízom, hogy elvegye tőle a veszedelmes szerszámot. — Majd ellátom ! — dörmögte a vén asszony. — Erre számitok is — felelte Kolmer. — Ma este még egyszer eljövök és talán akkor magammal is viszem a kicsikét. Fél óra múlva a gaz pár egyik cinkostársa jött be. — Nem hallottál valamit szegény öcsémről? — kérdezte Pelrov anyó. — Nem. De arról igen, hogy Pinkerton ismét itt van. Kelepezében. Két férfi találkozott a forgalmas utczán egymással. Nagy örömmel köszöntötték egymást. — Hogy vagy Pinkerton ? — kérdezte az egyik, ki nem volt más mint Pál. — Rettenetes állapotban ! Nővéremet, Lizát, elrabolták. Most azt nyomozom. — Szent Isten ! — kiáltott fel sápadtan Pál. Hisz ez irtóztató. — Most minden mást félben kell hagynunk, araig fel nem találtuk Lizát. Van egy gyanúm, ez talán helyes nyomra vezet bennünket. Engedd kijelentenem, Pinkerton, hogy Kol- merben kígyót melengetsz a kebleden. Eddig hallgattam, mert tudtam, hogy mennyire rokonszenvezel ezzel a si- manyelvü, alattomos emberrel ; de most nem hallgatok tovább. Jer a szobámba, Pinkerton és ott elmondok neked mindent s ki fog nyílni a szemed. Meglepett barátját maga után vonta és a szobában elmondott neki mindent, amit. eddig megtudott. — Örülök, Pál, hogy ilyen nyíltan beszéltél. — jegyezte meg Pinkerton, mikor a másik befejezte. — Egy és más már eljutott az én füleimhez is, amikből azt következtethetem, hogy Kolmer báránybőrbe bujtatott farkas. — Eu pedig meg vagyok győződve, hogy ő irta azt a csalárd levelet Lizának vélekedett Pál. — En is ezt vélem ! — felelte Pinkerton. — Megkezdted már a nyomozásokat ? — kérdezte Pál. — Igen. Megtudtam, hogy Lizát egy vörös szakállu ember megszólította és kocsiban elvitte. Több nyomom nincs. — Ah, ez beigazolja gyanúmat, — vágta közbe Pál élénken. — Mert akkor Liza elcsábitója Flaxon tanár, Kolmer jó barátja. — Csakugyan ? Feltétlenül. Es azt hiszem, hogy holnapig meg is tudom, hol van Liza. Petrov anyó zugában lesz. Ez az asszony egy idő óta igen gyakran érintkezik a vörös Flaxon tanárral. — Petrov anyó ? — ismételte Pinkerton. — Oh, azt ismerem jól. A nénje Tom Markónak a pénzhamisító ficzkónak, aki most üli le büntetése végét. — Ez igaz. Legjobb volna hát, ha fölkeresnők a barlangjában; meglátjuk, találunk-e nála valamit. — Helyes ! — kiáltotta Pinkerton, felugorván ültéből. — Még egyet! — mondta Pál. — Téged sokkal jobban ismer az a gaz nép, semhogy csak igy, ahogy vagy, megjelenhetnél köztük. — Erről könnyen gondoskodhatom. Egy óra múlva jövök érted. . Es kalapját fogván, a titkosrendőr kisietett a szobából. Már estefelé járt, mikor két ember — az egyik vén és pupos volt — Petrov anyó szurtos házának ajtaján kopogtatott. Mivel az ajtó nem nyílt meg, rázni kezdték a zárat, de az nem engedett. Folytatjuk.) Egy tengerész tiszt igy hirdet egy londoni angol lapban: Elvesztettem a „Kurucz bajuszpedrőmet“ 20 dollár jutalom a megtalálónak. (A szerencsétlen úgy látszik nem tudja, hogy 20 fillérért kaphatna mindég Czurda Vilmos gyógyszer- tárában). A halasi hitelbank részvény- társaság állandó betétek után 5 V* kamatot fizet. Dezső Mihálynak nagyobb menyiségű száraz és nyers ölfája és kévés rőzséje van eladó, a Hoffer- testvérek birtokán az ölfahordást betiltja. Füzes pusztai 8 láncz szántóföldjét néhai Suba Imre és Gyenizse István szomszédságában akár egészben, akár részletekben örök áron eladja. Natkai sziget mellett lévő 1 l/g hold jókarban levő szőlőjét sertéshizlalóval eladja. Tudatja továbbá, hogy Hunyadi utczai házánál a sertés és juh hús, zsir, szalonna és füstölt sonka a legalacsonyabb napi áron kapható. Egy uj varrógépje is van eladó. Tudako zódhatui fenti lakásán. Pályázati hirdetmény. Az ipariskolai bizottság lemondás folytán egy közismereti állásra pályázatot hirdet. Javadalma: a gondnoksági pénztárból 200 korona, az esetleg nyerendő államsegélyből 120 korona. Pályázni óhajtó helybeli tanítók felhivatnak, hogy az ipariskolai bizottsághoz intézett kérvényeiket. 1912. április 6-áig Kónya József elnökhöz beadni szíveskedjenek. Kiskunhalas, 1912. márczius 21. Paczolay Győző Kónya József jegyző. elnök. 689/1912. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírre teszi, hogy Szalai László kiskunhalasi lakos végrehajtatónak Tóth Kálmán kiskunhalasi lakos végrehajtást szenvedő elleni 5000 K. tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. tszék területéhez tartozó, kiskunhalas város határában fekvő, a kis- kunkalasi 4147 sz. betétben A 1057 hrsz. 163 n öl lakház 1329 sz. a. udvarral a Belte- lekben ingatlanból Tóth Kálmánt illető l/2 rész 1000 К kikiáltási árban 1912. évi április hó 30-ik napján d. e. 9 órakor a kiskunhalasi kir. járásbíróság árverési termében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/0 bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értelmében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részletet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39421 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. — Megjegyeztetik, hogy.az ingatlan a kikiáltási ár Vt %-ná 1 olcsóbban el nem árverezhető. A bánatpénzjaz utolsó részletbe fog beszámíttatni. Kiskunhalas, 1912. február 16. A kir járásbíróság, mint tkvi hatóság. Fajth s. k. kir. jb.biró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir. telekkönyvvezető. Halas, 1912 Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.