Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-27 / 13. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 27. Dr. Keresztes József megvette Horváth K. Jánosné ingatlanát 19 koronáért. Budai Lajos és neje Babenyecz Cs. Ágota megvették Darányi József (nős Nagy Terézzel) alsószállási in­gatlanát 1000 koronáért. Szabó Mátyás (neje Szűcs Teréz) megvette Samu János és neje fehér­tói 3 hold 112 n. öl ingatlanát 1600 koronáért. Tóth M. Lajos és neje Sarró Judit megvették Boros Sándor és neje fel­sőszállási szántó és szőlő ingatlanát 9000 koronáért. ifj. Zseni Sándornó Feró D. Zsófia megvette Tóth M. Lajos és neje Sarró Judit felsőszállási szántó és szőlő ingatlanát 9000 koronáért. Boros Sándor és neje László Rozália megvették Bánóczky Balázs és neje Farkas P, Krisztina ingatlanát 4000 koronáért. A jámbor vidéki. — A halasi „ártatlan“ — Valahányszor az ország fővárosában erkölcstelen, tiszteségbe ütköző dolog történik, minduntalan felhangzik, hogy „de másként vau ez vidéken.“ Ä pesti a vidékiben az egyszerűség, az erkölcsösség megtestesülését látja. Pedig nálunk is már minden meg­változott. Pestiebbek vagyunk a pes­tinél, s szokásaikat bizony eléggé kultiváljuk, — titokban, ami hasz­nos is. A vidéki erkölcsök hanyatlása mel­lett szólnak a fővárosi napilapok ap­róhirdetései. Ezek között jelent meg az alanti, mely helyiérdekű voltánál fogva ragadta meg figyelmünket. Vidéki fiafal, szép leánykát melyik gazdag úriember vinne fel a fővárosba s kellőkép támogatna. Nem bánja meg. Leveleket „Ár­tatlan“ jeligére KISKUN­HALASRA kér. íme a jámbor vidék apróhirdet. Es mit? A legerkölcstelenebbet, amit lehet. Kényelmet, szórakozást akar vásárolni erénye árán. Mert azt má­sért ingyen nem adják. Nem tudjuk, akadt-e vállalkozó. Szeretnök azonban, ha a „fiatal, szép“ halasi leánykát csalódás érné és len­ne oka kesergésre. De nem hisszük. A mai kor férfi- társadalma éhes az „ártatlan“ leány­kákra, 8 szívesen nyújt segédkezet, hogy azok óhajai teljesüljenek. Közgazdaság. A gazdakörből. A Gazdakör által kísérletezésre kieszközölt ingyen mű­trágya megérkezett. — Ami­dőn erről a gazdakör elnöksége az érdekelteket tudatja, egyúttal kéri, hogy a műtrágya elszállítására min­den kísérletező 4—4 drb zsákot küld­jön a gazdakör helyiségébe. Az elszál­lítás idejéről a kísérletezők órtesittet- ni fognak. Gyárak. Kecskeméten húsfeldolgozó és műtrágya gyár felállítását tervezik. Czegléden ifj. Füle Miklós és társai szeszgyárat alapítanak. Állati betegségek. Halas város kör­nyékén a következő helyeken uralko­dik ragadás állati betegség. Sertés­véss: Bócsán, Bián. Sertésorbáncz: Szabadszálláson. Rühkór: Prónayfal- ván, Sükösdön. Soroksáron. Ragadós száj- és körömfájás : Czegléden. Takonykor: Kalocsán. A lóosztályozás a kiskőrösi járás­ban április 12-től 22-ig, a kalocsai­ban április 19-tól május 2-ig, a kis- kunfélegyházaiban április 18-tól 25-ig, a czeglédiben május 8-tól 12-ig, a nagykőrösiben pedig április 26-tól május 2-ig tartatik meg. A gazdakör elnöksége azon tagok j részére, akik még kékkövet nem ren­deltek, kieszközölte, hogy kilónként I 66 fillérért a gazdakörnél megrendel- | hetik kékkő szükségletüket. A meg­rendelések még a mai napig fogad­tatnak el. Csarnok. A gazok szövetsége. Folytatás 10 Liza csak másnap reggel ébredt fel kábulatából. Tüstént felfogta irtóztató helyzetét. Belátta, — sajnos, — már későn, — hogy egy gazember megszöktette. Önkéntelenül Kolmer jutott eszébe, ámbár nem hitte, hogy ez ilyen go­noszságra is képes volna. Miközben épp e gondolattal foglal­kozott, megnyílt az ajtó és — Kol­mer lépett be. Rut mosoly játszadozott vékony ajkain, mikor igy szólította meg a leányt: — Nos, hogy van szép gyermekem? — Hát az ön műve volt, nyomorult ember! — rivalt rá Liza. — Csitt, csitt, kicsikém ! Kikérem magamnak az ilyen hangot. Ön tudja jól, drágám, hogy a szerelemben épp úgy, mint a háborúban, minden meg van engedve. Nem is titkolom szándé­kaimat. Hogy szeretem magácskát, azt tudja. Sőt egyszer feleségül is kér­tem. Ha moste tekintetben megvál­toztatnám szándékomat, ez nem az én hibám, hanem a magáé. Nem ve­tem a szemére ; sőt hogy megmutas­sam, milyen jóakarója vagyok, fölaján­lom, jöjjön el lakni palotámba. Kiván- bat-e ennél több nagylelkűséget ? Ez a gyalázatos ajánlat forrongásba keltette Liza vérét. — Kolmer Wili ! — kiáltott fel­háborodva, — hogy merészel engem ilyen gyalázatos ajánlattal illetni ? El tudja csak képzelni is, hogy elfogadom becstelen ajánlatát? Rosszul okoskodik, ha azt hitte, hogy megfólemlitéssel czélt fog érni! Kolmer azonban, úgy látszott, nem törődött ezzel, mert teljes egykedvű­séggel szakálát simogatva, gúnyos mosolygással viszonzá : — Most láthatja, drágám, hogy milyen a helyzete. Azért azt a jó ta­nácsot adom magácskának, hogy adja magát nyugodtan elkerülhetetlen sor­sának. így szólván közeledni próbált a le­ányhoz. — Vissza, nyomorult ! Hozzám ne nyúljon ! — sikoltá Liza, kinek sze­meiben vad elszántság tüze villogott. Ördögi kaczagás volt rá a válasz : — Nagyon bátor magácska, kicsikém! — Egy tapodtat se 1 — kiáltotta a leány kétségbeesetten. — Ha, ha, ha édes galambocskám! Talán fenyegetni akar ? Ez nem hasz­nál semmit! Nem te vagy az első, akivel elbántam. így hát légy már egyszer okosabb és adj egy csókot. Ismét közeledett. Egy pillanat és Liza kezében pisz­toly villant meg s annak torkolata Kolmer mellének volt szegezve. A gazember káromkodva húzódott vissza. — Vigyázz leány! — kiáltotta düh­től reszkető hangon. — A pisztoly elsülhet. — El is fog sülni, ha ön nem ta­karodik innen tüstént! — felelte Li­za olyan nyugodtsággal, amely csak a legbátrabb lelkek adománya. — Add ide a pisztolyt ! kiáltotta Kolmer haraggal. — Soha! De ami benne van, azt a fejének adom, ha még egy lépést tesz felém ! Kolmer belátta, hogy a leány túltett rajta. Sejtelme se volt, hogy Lizánál fegyver van, különben már valami módon elvette volna tőle a nap folya­mán. A végsőre elszánt leánnyal szémben nem tehetett hát semmit, kénytelen volt visszavonulni. Fogait csikorgatva hagyta el a he­lyiséget, de a^ ajtót kívülről erősen rázárta. A boldogtalan fogoly leány pedig reszketve dűlt a nyomorult fekvőhely­re és kétségbeesett zokogásra fakadt. Ezalatt Kolmer a banyát kereste fel. — Na, Petrov anyó, szép tréfát csinált velem — mordult rá. — En? — kérdezte az asszony el­képedve. Hogyan? — Nem tudta, hogy a leánynál fegyver van ? — Nem. — Pisztoly van nála : azzal fenye­getett, hogy lelő. Csak látta volna a leányt: olyan volt mint egy tigris. Magára bízom, hogy elvegye tőle a veszedelmes szerszámot. — Majd ellátom ! — dörmögte a vén asszony. — Erre számitok is — felelte Kol­mer. — Ma este még egyszer eljövök és talán akkor magammal is viszem a kicsikét. Fél óra múlva a gaz pár egyik cin­kostársa jött be. — Nem hallottál valamit szegény öcsémről? — kérdezte Pelrov anyó. — Nem. De arról igen, hogy Pin­kerton ismét itt van. Kelepezében. Két férfi találkozott a forgalmas utczán egymással. Nagy örömmel kö­szöntötték egymást. — Hogy vagy Pinkerton ? — kér­dezte az egyik, ki nem volt más mint Pál. — Rettenetes állapotban ! Nővére­met, Lizát, elrabolták. Most azt nyo­mozom. — Szent Isten ! — kiáltott fel sá­padtan Pál. Hisz ez irtóztató. — Most minden mást félben kell hagynunk, araig fel nem találtuk Lizát. Van egy gyanúm, ez talán he­lyes nyomra vezet bennünket. Engedd kijelentenem, Pinkerton, hogy Kol- merben kígyót melengetsz a kebleden. Eddig hallgattam, mert tudtam, hogy mennyire rokonszenvezel ezzel a si- manyelvü, alattomos emberrel ; de most nem hallgatok tovább. Jer a szobámba, Pinkerton és ott elmondok neked mindent s ki fog nyílni a szemed. Meglepett barátját maga után vonta és a szobában elmondott neki mindent, amit. eddig megtudott. — Örülök, Pál, hogy ilyen nyíltan beszéltél. — jegyezte meg Pinkerton, mikor a másik befejezte. — Egy és más már eljutott az én füleimhez is, amikből azt következtethetem, hogy Kolmer báránybőrbe bujtatott farkas. — Eu pedig meg vagyok győződve, hogy ő irta azt a csalárd levelet Lizának vélekedett Pál. — En is ezt vélem ! — felelte Pinkerton. — Megkezdted már a nyomozá­sokat ? — kérdezte Pál. — Igen. Megtudtam, hogy Lizát egy vörös szakállu ember megszólí­totta és kocsiban elvitte. Több nyo­mom nincs. — Ah, ez beigazolja gyanúmat, — vágta közbe Pál élénken. — Mert akkor Liza elcsábitója Flaxon tanár, Kolmer jó barátja. — Csakugyan ? Feltétlenül. Es azt hiszem, hogy holnapig meg is tudom, hol van Liza. Petrov anyó zugában lesz. Ez az asszony egy idő óta igen gyakran érintkezik a vörös Flaxon tanárral. — Petrov anyó ? — ismételte Pin­kerton. — Oh, azt ismerem jól. A nénje Tom Markónak a pénzhamisító ficzkónak, aki most üli le büntetése végét. — Ez igaz. Legjobb volna hát, ha fölkeresnők a barlangjában; meglát­juk, találunk-e nála valamit. — Helyes ! — kiáltotta Pinkerton, felugorván ültéből. — Még egyet! — mondta Pál. — Téged sokkal jobban ismer az a gaz nép, semhogy csak igy, ahogy vagy, megjelenhetnél köztük. — Erről könnyen gondoskodhatom. Egy óra múlva jövök érted. . Es kalapját fogván, a titkosrendőr kisietett a szobából. Már estefelé járt, mikor két em­ber — az egyik vén és pupos volt — Petrov anyó szurtos házának aj­taján kopogtatott. Mivel az ajtó nem nyílt meg, rázni kezdték a zárat, de az nem engedett. Folytatjuk.) Egy tengerész tiszt igy hirdet egy londoni angol lapban: Elvesz­tettem a „Kurucz bajuszpedrőmet“ 20 dollár jutalom a megtalálónak. (A szerencsétlen úgy látszik nem tudja, hogy 20 fillérért kaphatna mindég Czurda Vilmos gyógyszer- tárában). A halasi hitelbank részvény- társaság állandó betétek után 5 V* kamatot fizet. Dezső Mihálynak nagyobb menyiségű száraz és nyers ölfája és kévés rőzséje van eladó, a Hoffer- testvérek birtokán az ölfahordást be­tiltja. Füzes pusztai 8 láncz szántó­földjét néhai Suba Imre és Gyenizse István szomszédságában akár egészben, akár részletekben örök áron eladja. Natkai sziget mellett lévő 1 l/g hold jókarban levő szőlőjét sertéshizlalóval eladja. Tudatja továbbá, hogy Hunya­di utczai házánál a sertés és juh hús, zsir, szalonna és füstölt sonka a leg­alacsonyabb napi áron kapható. Egy uj varrógépje is van eladó. Tudako zódhatui fenti lakásán. Pályázati hirdetmény. Az ipariskolai bizottság lemondás folytán egy közismereti állásra pá­lyázatot hirdet. Javadalma: a gondnoksági pénz­tárból 200 korona, az esetleg nye­rendő államsegélyből 120 korona. Pályázni óhajtó helybeli tanítók felhivatnak, hogy az ipariskolai bi­zottsághoz intézett kérvényeiket. 1912. április 6-áig Kónya József elnökhöz beadni szíveskedjenek. Kiskunhalas, 1912. márczius 21. Paczolay Győző Kónya József jegyző. elnök. 689/1912. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírre teszi, hogy Szalai László kiskunhalasi lakos végrehajtatónak Tóth Kál­mán kiskunhalasi lakos végrehajtást szenvedő elleni 5000 K. tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. tszék területéhez tar­tozó, kiskunhalas város határában fekvő, a kis- kunkalasi 4147 sz. betétben A 1057 hrsz. 163 n öl lakház 1329 sz. a. udvarral a Belte- lekben ingatlanból Tóth Kálmánt illető l/2 rész 1000 К kikiáltási árban 1912. évi április hó 30-ik napján d. e. 9 órakor a kiskunhalasi kir. járásbíróság árverési termében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának megfelelő 10°/0 bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értel­mében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részle­tet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az ár­verés napjától számított 5 százalékos kama­tokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39421 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. — Megjegyeztetik, hogy.az ingatlan a kikiál­tási ár Vt %-ná 1 olcsóbban el nem árverezhető. A bánatpénzjaz utolsó részletbe fog beszá­míttatni. Kiskunhalas, 1912. február 16. A kir járásbíróság, mint tkvi hatóság. Fajth s. k. kir. jb.biró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir. telekkönyvvezető. Halas, 1912 Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom