Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-27 / 13. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márezius 27. Politikai szemle. Megtörtént az első lépés a kibontakozás dolgában. A király Khuen-Hó- derváry grófot — akit kétszer kihallgatáson fogadott — megbízta, hogy a vezető magyar politikusokkal a válság elintézésének lehetőségeiről tanácskozást folytasson. * A meginduló tárgyalások bázisa ez idő szerint ismeretlen ugyan, mégis minden oka megvan a politikai közvéleménynek arra, hogy azok befejezése ele nyugalommal és bizakodással tekintsen. Pestmegye és a válság. Mint előző számunkban jeleztük is, megyénk szombaton rendkívüli közgyűlést tartott, hogy állást foglaljon azok mellett, kik oly erélyesen visszautasították az osztrák kamarillá- nak ügyeinkbe való avatkozását. A gyűlésen a következő határozati javaslatot terjesztették elő, melyet egyhangúan elfogadtak: „Mély aggodalommal látjuk, hogy az országgyűlés elé terjesztett véderőjavaslat sorsára, különösen pedig az njonemegajánlás jogának magyarázatára, arra illetéktelen faktorok befolyást akarnak gyakorolni. Teszik ezt annak örve alatt, mintha ezt a megtámadott felségjogok védelme tenné szükségessé és teszik akkor, amidőn a törvényhozás alkotmányunk egyik legsarkalatosabb jogát, az ujone- megajáuíás jogát, a felségjogok érintetlenül hagyásával sértetlenül föntartani kivánja az 1888. XVIII. t-c. szabatos magyarázásával. Alkotmányunk épsége ellen irányuló eme támadásokkal szembeu fölemeljük tiltakozó szavunkat és lelkünk mélyéből helyeseljük különbség nélkül mindama férfiak működését, akik e válságos időben az alkotmány védelmére azonos fölfogással sikra szállanak. Midőn ezennel álláspontjuk mellettjvaló kitartásra buzdítjuk, elvárjuk pártkülönbség nélkül mindenkitől, hogy a törvényekben biztosított nemzeti jogoknak védelmére kel. Es amikor megismételjük az 1911. évi október 18-án hozott határozatunkat, mely szerint a választói jog reformját szükségesnek tartjuk, nem zárkózhatunk el annak a kijelentésétől, hogy nemzeti létünket veszedelemben látjuk, ha ez a demokratikus reform más alkotmányjogi biztosítékok elho- mályositásával történik, mert esak annak a választói jognak van értéke és tartalma, mely nem az alkotmány romjaira, hanem egy életerős nemzeti alkotmányra támaszkodik. I II I11I I11111I I Illi 11II11 III 111Iliin I III III III1111 МП I Erős igazságok. A fővárosi kerületek bizalmi emberei pénteken este értekezletet tartottak, amelyen Vázsonyi Vilmos a politikai helyzetet a következőkép ismertette: Képtelenség az a tétel, hogy csak az lehet hive az általános választói jognak, aki obstruál a végleges véderőjavaslat ellen. A Justh- pártot múltja nem jogosítja fel arra, hogy ily taktikával monopóliumot csináljon a választói jogból. A koali- czió idejében az önálló bank „priusz“- ával gátolta meg a választói jog megvalósítását. Még az a mentsége sem lehet, hogy a pluralitás ellen volt kifogása, mert a plurális javaslat előadója az ő soraiból került ki és a pluralitás ellen nem tiltakoztak, egyetlen gyűlést sem tartottak. A Khuen- kormány alakulásával az 1910. jan. 27-iki ülésen lehurrogták azt a javaslatot, hogy a kópviselőház nyomban fogjon hozzá az általános választói jog megvalósításához. A választásokba az önálló bank agitácziójával mentek. Az általános választói jog iránti szerelmük tehát egészen uj keletű, valamint uj keletű a szociáldemokrata párttal való szövetségük is, mert a két párt egymást irtózato- sau becsmérelte. Majd igy folytatta : Mélyen elszomorító, hogy akadt magyar párt, mely minden ellenszolgálat nélkül kínál létszámemelést az osztrák katonai pártnak. Mert az általános választói jog nem ellenszol- gálat. Azután Vázsonyi megvilágította, hogy a katonai javaslatok jók, és csak azért akadékoskodnak a bécsi körök, mivel a vívmányokat sajnálják. Ezután elfogadták e határozati javaslatot : A törvényhatósági közgyűlés a két éves katonai szolgálati időt, valamint a katonai bűnvádi perrend reformját a magyar nép életérdekónek tekinti, tiltakozik tehát minden olyan terv ellen, a mely a létszámemelést feltétlenül akarja megadni. II111111111 Llllll II I11.1 M III 11 III I I lllllll I I lllllllllllllll llllll Rovás. Egyik fővárosi rendőri riporter álruhában egy egész éjszakát töltött a hajléktalanok menedékhelyén és közben a fővárosi uyomortanyákat is meglátogatta. Azt mondja, hogy nem azt sújtja a nyomor, aki az utczán az éhségben összzeroskad és kiadja a lelkét, hanem azokat, kik a házbór uzsorások karmai között egész telet fűtetlen szobában dideregve szenvednek át : akik nedves odúkban seny- vednek ; akik szégyenlenek a nyilvánosság előtt megjelenni s igy eltitkolják nyomorúságos életüket Ezeken kellene valami módon segíteni. De hát a mai emberséges társadalom a jótékonyságot nem szereti titokban gyakorolni, hanem kürtöt fuvat maga előtt, mint az ószövetségi farizeusok tették. Ingyen tejet“ „Ingyen kenyériét osztogat, menedékhelyeket és nyomortanyákat állitt fel, melyekben nem a valódi szegények, hanem a legnagyobb tolvajok húzódnak meg. — Gyorsan forog a mai világ kereke. Nem csoda ha minden szemetet felszed, nem csoda, ha sarat ... és és . . . érdem kereszteket dobál, melytől a szegény még jobban megéhezik. tf! Yay Gábor gróf kilépett a Justh-pártból. Yay Gábor egyike azoknak a lelkes negyvennyolezasoknak, a kiket éppen lelkes ideálizrausuknál és naiv hitüknél fogva vonszol magával a pártnak immár egészen bécsi kedvre berendezett, mai császári demokratikus politikája. Vay Gábornak már megnyílt a szeme, mikor fogják követni a többiek, a kik mag ott vannak s még mindig hiszik, hogy az osztrák generálisok és a nemzetközi szocialisták fogják kivívni a magyar nemzet szabadságát és a negyvennyolcas eszmék diadalát? Szathmáry Sándor. A helybeli ref. gymnasium volt igazgatója, a halasi munkapárt elnöke, a ref. 'egyháztanács és a városi képviselőtestület tagja, tekintélyes földes szöllőbirtokos, Szathmáry Sándor e hó 23-ikán igen tragikus körülmények közt végezte be földi pályáját. 83 évi tanári szolgálat után a múlt évi szeptember hónapban nyugdíjazták s a még aránylag életerős s nem is oly nagy idejű férfi (59 éves volt), alig fél évig élvezhette a nyugalmat, sőt ez időnek is majdnem felét egy véletlen szerencsétlenség következtében nehéz betegségben szenvedve töltötte, mígnem a gyilkos kór véget vetett életének. Akkoriban, mikor a szerencsétlenség történt rajta, megírtuk az esetet s olvasóink emlékezni fognak rá, hogy a múlt deczember utolján egy fehértói vidám kirándulásból hazatérőben az a baleset érte a nyugalmazott igazgatót, hogy kocsijával az ut melletti árokba fordult. A dolog akkor csak balesetnek látszott, de több volt annál : halálos szerencsétlenség, mert Szathmáry az esés következtében gerinezvelő sérülést szenvedett, amelyből többé nem is birt kigyógyulni. Egy sajátszerüen érdekes életpálya, mely a sors különös kedvezéseinek szakadatlan lánezolatából látszott állni, ily megdöbbentően gyászos módon ért véget a boldogultnak halálával. Mert valóban érdekes életpálya volt ez. A ki látta, hogy milyen sze- j róny kezdetekből indult ki s mily je- I lentékeny magaslatra jutott, s ott mint tört egyszerre ketté derékban : el nem kerülheti, hogy gondolkodóba ne essék rajta s akaratlanul is eszébe ne jusson, hogy minden hitetlenségünk daczára nyilván mégis van, kell lenni valamely felsőbb hatalomnak, mely az ember sorsát e világi életben intézi. A sors kedvezései, melyeket, keveset törődve az eszközökkel, kierőszakolunk, tán csak arra valók, hogy midőn az elért magaslatról büszkén tekintünk szét, onnét hanyatt-homlok lezuhanjunk, s esésünkkel tanulságul szolgáljunk más földi halandóknak . . . Szathmáry Sándor élete pályája igen szerény sorsban kezdődött. Egyszerű földmives ember gyermeke volt. 1853 ban született Halason, a gymn. bevégzése után Budapestre ment felsőbb iskolákra, azokat azonban nemsokára otthagyván, népiskolai segédtanító lett itthoD, majd 1878-ban se- gódtanár és tornatanitó a helybeli gymnáziumban. Közben magán utón készült a tanári vizsgálatra, s azt 1881-ben letevén, rendes tanárnak választatott meg. Dgyanakkor megnősült s 1899-ben igazgatóvá lóptettetett elő. Ez állást nyugalmaztatásáig viselte, a mellett pedi r foglalkozott gazdálkodással, főleg s/őllőteiepitéssel, mely utóbbi téren jelentékeny sikert ért el. A szabadelvű pártnak régóta tagja volt, s a helybeli pártkör utóbb elnökének is megválasztotta. A boldogultnak gyermeke nem voit, özvegye (sz. Pethő Juliánná) s fogadott leánya Zseny Ilona maradt hátra, továbbá éde.s anyja özv. idősb Szathmáry Sándornó Somogyi Zsu- zsánna s egy testvére Szathmáry Antal és ennek gyermekei. Béke legyen porain. Hírek. Olvasóink kívánságára elhatároztuk, hogy a hirdetések feladási idejét meghosszabbítjuk. Ennek következtében a kedd déli 12 óráig városháza épü létében levő kiadóhivatalunkban feladott hirdetések lapunkban megjelennek. Mivel a Kiskun-Halas Helyi Értesítőjét a közönség sok ezrei olvassák, a feladott hirdetések mindig eredményesek. Halálozás. Kidőlt a város társadalmának egyik oszlopos tagja : Szathmáry Sándor nyug gimn. igazgató. Az elhunyt 33 esztendőt töltött a kultúra szolgálatában és 59 évet élt. Halála széles körökben mély részvétet keltett. Az első részvótsürgöny gróf Tisza Istváné volt. Szól ekkóp : „Legmélyebb részvétének kifejezését küldi Tisza István.“ — A halálesetről a gimnásium külön gyászjelentésben emlékezett meg, a középületekre a gyász jeléül pedig kitűzték a fekete logobót Temetése hétfőn délután folyt le. A közönség ezrei jelentek meg vég- tisztességén, hogy kinyilvánítsák igaz, őszinte részvétüket. A gyászháznál a kántus gyászdalokat énekelt, majd Gerendái Endre káplán mondott megható imát. Ezután a menet elindult. A gimn. elé érve Pataky Dezső igazgató búcsúzott el volt társától. Szem nem maradt szárazon, annyira megil- letődtek a hallgalók a lírai szépségekben bővelkedő beszédtől, melyben a szónok azon érzéseket tolmácsolta melyeket az elhunyt iránt érzett. A temetőbe érve Szilády Áron megkapó beszédben búcsúztatta el a tőlünk elköltözött nyug. igazgatót. Különösen szép volt az a rószamelyben megemlékezett arról hogy barátjával Szathmáry Sándorral együtt várták a virradatot, amely uj korszakot jelent a város történetében, mert vége van immár a tespödósnek : „áldott legyen az Ur, hogy neki is megadta, hogy megérje együtt táplált reményeink teljesedését!“ — A sírnál Berta Imre VIII. o. t. a tanítványok nevében búcsúzott el a volt tanártól. Ezután leresztettók örök pihenő helyére az elhunytat. A sirdombot a koszorúk egész tömegével fedték be, melyeken a következő feliratok voltak : „Főgimnázium tanárkara — szeretett kartársának.“ Főgimnázium tanuló ifjúsága — szeretett igazgatójának“ ; „Nemzeti munkapárt — szeretett elnökének“; „Hegedűs Kálmán — a baráti szív kegyeletével“ és még számos. Tisztviselő bál. Miként előre látható volt, fényesen sikerült a tisztviselők által f. hó 21-én, csütörtökön rendezett műkedvelő előadással egy- bekötötött tánczmulatság. A szereplők kivétel nélkül gyönyörű játékot produkáltak, úgy hogy kellemesen szórakozott a nagy számban összegyűlt közönség. Az előadás után a fiatalság tánezba fogott s roppta világos reggelig. (T.) Eljegyzés. Dr. Keresztes József eljegyezte Rohoska Bözsikét. Választmányi ülés. A nemzeti munkapártkor választmánya ülést tart f. hó 31-én, vasárnap d. e. 10 l/s órakor. Tárgy: l.Szatmáry Sándor elhunytán kifejezendörészvót 2. Tisza István grófnak a Kör elnökéhez intézett levele. Sogor és sogorasszony. A halasi járásbíróság érdekes ügyet fog tárgyalni. Egy majsai asszonyt — nevét engedjék elhallgatni — bepörölte sogora Terbe Pál becsületsértés miatt. Ugyanis nevezett egy átdorbézolt éjszaka után 6 tagból állóczigányban- dával kora hajnalban beállított egyik sógora tanyájára, hol az asszony éppen kisdedét fürösztötte ki kérte a szokatlan időben nem éppen szívesen látott vendéget, lenne egy kis türelemmel, mig gyermekét felöltözteti. Mivel azonban a mámoros Terbe go- rombáskodott, a sógorasszony sem maradt adósa. Ezen Terbe rettenetesen megsértődött és sógornője ellen a halasi járásbíróságnál becsületsértés miatt feljelentést tett. Iparos bál. Az iparos iljuság önképző egylete ápr. 7-én, husvót első napján az ipartestület helyiségében tánczmulatságot rendez. Előadás a rádiumról. Sehiiffler Herman drezdai fizikus f. hó 28 án, csütörtökön városunkba érkezik és a főgimnázium fizikai termében este 7s6-kor előadást tart az újabb kor legcsodásabb felfedezéséről a rádiumról. Kőrútjában Franczia-, Német-, Oroszországot már bejárta, Magyar- országon is több htdyen mint Mis- kolczon, Kecskeméten, Nagykőrösön, Kalocsán, Ujverbászon tartott előadást a lapok híradása szerint a rádium lényegéről mindenki számára könuyen megérthető képet nyújtott. Kísérletei valóban csodálatosak. Az előadásra felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Az előadásra 1 korona a belépő dij, tanulók 40 fillért fizetnek. — Az előadást Fridrich Lajos mérnök tolmácsolja. Gyűlés. A helybeli ipartestület ápr. 14-én d u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Művész est. Vasárnap, f. hó 31-én a városi színházban Pintér Imre mű- vószhangversenyt rendez. Közreműködnek : Parlagi Kornélia, Pintér Imre, Szemere Gyula és Kereszthy Jenő. Pintér művésztársaival egy évvel ezelőtt már szerepelt városunkban, mely alkalommal ő és társsi játékai nagy tetszést arattak. A hozzánk beküldött műsorból következtetve az előadás élvezetesnek Ígérkezik. Jegyek Tirmaun Kourád üzletében kaphatók. Húsvéti bál. Husvét első napján a nemzeti munkapártkor népies bált rendez. Belépti dij 80 fillér. A magyarországi munkások rokkant és nyugdíj egylete f. hó 31-én virág- vasárnapon d. u 3 órakor az Ipartestületben közgyűlést tart. melyről a tagokat és érdeklődőket ez utón is meghívja. A kis szökevény. Lantos Imre 10 éves halasi fiú gazdájától megszökött. Majsán rátaláltak, s visszaszállítottak.
