Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-27 / 48. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 27. Raílóvilág. Együtt a halálba. A mi igazunk. Egyik előző számunkban közöltük, hogy képviselőnk érdeme volt, hogy a csendőrlaktanya világítási költségének 85 °/0-át a kormány magára vállalta. E hírünk osztatlan megelégedést keltett. Még laptársunk is örömmel adta e hirt tudtul olvasóinak, mint a kormány váratlan ajándékát. Eddig meg voltunk. Ekkor jött egy levél szerkesztőnk czimére, melyben a város orsz. képviselője túlzott szerénységből felületességgel vádolja lapunk szerkesztőjét. A teljes igazság világát derítettük az ügyre. Tartoztunk ezzel annak az olvasóközönségnek, amely jóakaratu érdeklődésével mindig kitüntetett, s tartoztunk saját magunknak is, akik mindig, mindenütt az igazságot, csakis a teljes igazságot szolgáljuk. Nem akarjuk mi ezzel a város képviselőjét zavarba hozni, de indokolatlannak tartjuk azt’az igyekezetét, hogy mindig másra tolja mindazt az érdemet, amelyet a város közönségének a szol- gálatábanszerzett rövid|pályafutása alatt. Tudósítónknak alkalma nyílott a belügyminisztériumban egy olyan férfiúval beszélgetést folytatnia, aki a csendőrsógí ügyek irányításában vezetőszerepet visz. Ez a magas állású előkelőség hozzá intézett kérdésünkre a következőkép nyilatkozott a csendőrlaktanya világítására vonatkozólag : „Hegedűs Kálmán, az önök agilis képviselője a világítás bizonyos arányának az állam által való viselése érdekében nálam nem járt közben. Lehet, hogy a legfelsőbb hatalmaknak szólt néhány szót. Nincs tudomásom róla. De ha azt kérdeznék tőlem, hogy az ő érdeme-e az állam nagylelkűsége, nem tűnnék rá nemmel válaszolni. Mikor a csendőrlaktanyáért több nagy alföldi város küldöttsége járt nálam, az önök képviselője folyton a nyakamon járt. Attól az időtől fogva az egész minisztériumban mintegy köztudattá vált, hogy az önök képviselője él-hal Halas város érdekedért. Hogy ez a köztudat mit jelent, azt nem kell önnek soká magyaráznom. Ha hozzá vesszük azt, hogy Hegedűs Kálmán milyen közel áll azokhoz az egyénekhez, akik ma Magyar- ország sorsát intézik, akkor érteni fogja Ön, miért mondottam én azt hogy nem merem azt mondani hogy nem az ő érdeme egy olyan ügynek a sikere, amelynek érdekében 6 külön nem is járt közbe.“ Ezek után a diplomáciái furfanggal megszerkesztett szavak után hiába beszél a város képviselője, Mába vádol bennünket, mondhat nekünk akármit, mi igenis fentartjuk azt az álláspontunkat, amelyet „Rágalom, rágalom, rágalom“ czimű czikkünkben kifejtettünk. Háborús világ. Fordult a kerék. A törökök összeszedték magukat, s erőteljes rohamban visszaszorították a bolgárokat, a kiknek óriási a veszteségük. * A török győzelmek hatása alatt a bolgárok engedtek feltételeikből. A bóketárgyalások megkezdődtek. * Szerbia és a Monarchia feszültsége egyre erősebb lesz. Egyes körök már kikerülhetetlennek tartják a háborút. Az adriai kikötők dolgában ugyanis Ausztria-Magyarország vétójára Szerbia azt felelte, hogy — nem felelt, * Oroszország mozgosit, Szerbia fenyegetődzik, paczkázik velünk, oly körülmények között, amidőn országában alig van egy nehány katonája. Ez utóbbiból az következik, hogy háborús idők előtt állunk. * Minden állam fegyverkezik. Hívja be a katonáit. Talán legjobban Oroszország. Hirek. Alispánunk 80 éves jubileumi ünnepsége hétfőn tartatott meg. Az ünnepélyen Halas is képviseltette magát. A vallás és közoktatásügyi miniszter Dr. Stimákovits Lászlót a Selmecbányái kir. katholikusfőgimnásiumhoz segéd tanárnak kinevezte. A szinpártoló egyesület f. hó 16-án tartotta első évi rendes közgyűlését, mely alkalommal tudomásul vette a számvizsgáló bizottságnak a vagyonkezelés kifogástalan voltára vonatkozó jelentését. Tárgyalta azután a választmány által előterjesztett alapszabály módosítást, s megválasztotta a tisztikart. A f. hó 19 én tartott választmányi ülés megállapította, hogy a szinpártoló egyesület javára szolgáló előadást decz. 8-áu tartja. Színre kerül „Berkovics és társa“ kitűnő operett. — Az ezen előadás tiszta jövedelme a szinpártoló egyesületé leend, mely körülményre ezúttal is felhívjuk a színházlátogató közönség figyelmét. Eljegyzés. Schwarcz Aladár kalocsai fakereskedő — Schwarcz Mihály fakereskedő fia — eljegyezte Engel Frigyes kölesdi fakereskedő leányát, Olgát. A szerelem, sötét verem. Beleesett abba Harkai István 23 éves fiatal ember is. Szüleinek a tetszését azonban szerelmének tárgya nem nyerte ki, úgy hogy azok hatása alatt kénytelen volt egy másik leányt eljegyezni. Egyre közeledett az esküvő napja, egyre szomorúbb lett a vőlegény s végre is bánatában pénteken este felakasztotta magát. Meghalt. Színház. A múlt héten leginkább operettek kerültek színre, nagy bánatára azoknak, akik a komolyabb műfajt: a színmüveket és drámákat kedvelik. Az újdonságok azonban ennek dacára is szépszámú közönséget gyűjtöttek össze. A szereplők igyekeztek a legjobbat nyújtani. Műsor-. Kedd: Szerelem gyermeke. Szerda: Kis barátnő. Osü- törtök. Primerosse k. Péntek Rablólovag. Szombat: Kornevillei harangok. Vasárnap délután: Kis gróf, este: Tót leány. — Előkészületben a szinpártoló egylet javára Kedden decz. 3. Berkovics és társa Ülést tartott vasárnap a ref. egyháztanács, melyen a költségvetést intézték el. — A régi temető fáiért 14 ezer 201 koronát kaptak. Elszabadult, a dorozsmai vásáron Muskó József szegedi lakos eladott egy pej lovat egy előtte ismeretlen halasi gazdának. A pej most elszabadult s visszatért az eladóhoz. Jogos tulajdonosigazoló okmányaival jelentkezzék a rendőrségen. Uj doktorok. Balázs József békési városi mérnököt, gimnáziumunk volt jeles növendékét a kolozsvári egyetemen az államtudományok doktorává, — Balázs Izsó ügyvédjelöltet pedig a jogtudományok doktorává avatták. Mindkettő városuuk szülötte. Akik kamara váltsági ajánlatukat ez ideig nem fizették be, a fogyasztási adóhivatalnál azt késedelem nélkül egyenlítsék ki, mert a hátralékos kamaraváltsági összegek most már — további várakozás nélkül — végrehajtás utján, közadók módjára hajtatnak be. Rendőri hirek. Figura István füzesi lakos még az országos vásárban részeg állapotban botrányt okozott. A rendőrség ezért 10 kör. pénzbüntetésre ítélte. — Ugyancsak azért ugyanannyira elitéltetett Kovács Péter pék- segéd. — Juhász Ferencz táncztanitó hatósági engedély nélkül az ipartestület helyiségében tanfolyamot tartott. Három napi elzárásra átváltoztatható 50 kor. pénzbírságot kapott. Póruljárt Nimródok. Keresztúri Benő füzesi gazdálkodó szept. 17-én, Szakács Károly ugyancsak füzesi lakos pedig okt. 31-ón a vadásztársaság területén engedély nélkül vadászott. 40 — 40 kor. pénzbírsággal sujttattak. — Működnek a betyárok. — Saját tudósítónktól. A régi betyáréletre emlékeztető rablásokat követik el városunkban ismeretlen tettesek. Ez arra a meggyőződésre vezetheti a mélyen gondolkozni tudó olvasót, hogy egy jól szervezett bandának kell a városban működnie. A lopási esetekről a következőket jelenthetjük: Árvái József alsószállási tanyájáról az elmúlt napokban ismeretlen tettesek két lovat elloptak. Károsult feljelentésére a csendőrség a nyomozást megindította. Az egész határt bejárták a csendőrök. Ekkor akadtak rá Veres Gábor földmivesre, aki elmondotta, hogy a Majsától-Szankig vezető országúton látott két gyanús embert, akik egy-egy lovat vezettek. — Bizonyára azok voltak a tolvajok, s a lovak lopottak voltak — mondta Veres — de mivel ón azt nem sejtettem, nyugodtan mentem tovább. E jelentés alapján a nyomozás fonalát az alpári csendőrsóg vette át, melynek fáradozását már siker is koronázta. Ugyanis egy kisebb erdőből kifelé húzódó utón két lovast láttak kijönni. Azok a csendőröket észre- vevón, leugráltak lovaikról és az erdő sűrűjébe vetették magukat. Mire a csendőrök odaértek, már csak a lovakat keríthették kézre, a tolvajoknak nyoma veszett. A kózrekerült lovakat Árváihoz vitték, s a tettesek kózrekeritése czóljából a nyomozást folytatják. 2. A második lólopás Szentpéteri Balázs füzesi birtokán történt, honnan az istálló ajtajának felfeszitése után egy ezerkétszáz koronát érő csődőrt tüntettek el. A tolvajnak azonban ez alkalommal határozottan pechje volt, bár a ló eltüntetése körül semmi technikai hibát nem követett el. Ugyanis a tolvaj értékes zsákmányával még aznap éjjel Szabadkára ment. utt akarta a lovat értékesíteni. Éjjel lóvén, szállást sehol sem kapott. Kénytelen volt ezért az utczán csatangolni, ami nem kerülte el a szabadkai rendőrség figyelmét. Igazolásra szólították fel. Ezt a tolvaj nem tudta megcselekedni, amiért az őrszobába kísérték, hol megállapították, hogy Szabó István halasi lakos. Az eljárást ellene megindították. 3. Hogy ki legyen magyarosan kerekítve a szám, Sándor Balázs tajói tanyáját is meglátogatták ismeretlen tettesek, s onnan 2 lovat loptak. A tettesek nyomára eddig még nem jöttek rá. |||Ш1«ггтм11:1И1111111«ш111И1миг1мпш№!|1т»1ШШ1[|И111И1 Pestmegyei hirek. Tanítói gyűlés. Pestmegyei általános Tanítóegyesület deczember hó 7-ón d. e. 9 órakor Budapesten a légi országház üléstermében (VIII. Főherczeg Sándor utcza) tartja rendes évi közgyűlését, melyre a halasi tanítói járáskor tagjai, az érdeklődő kartársak és tanügybarátok meghivatnak. Mig a gazda borozgat. Jászszent- lászlón Garas Lajos bement borozgat- ni Szabó János korcsmájába, kint hagyva őrizetlenül lovait, kocsiját s a kocsin levő többféle holmiját, melyek összesen 766 korona értéket képviseltek. Mig Garas odabent költögette garasait, addig Györgyei János elhajtotta a lovakat kocsival együtt. Györgyei Jánost a csendőröknek sikerült a Kistelek felé vezető országúton elfogni. Gyűrűt lopott Árvái Verona bó- csai leány Kun Erzsébet soltvadkerti lakostól. Feljelentették. — Megoldatlan rejtély. — — Tudósítónktól. — Egy tragédia utolsó fejezete játszódott le az elmúlt hót pénteki napján a reggeli személyvonat félreeső helyén. A szereplők közeli viszonyban vannak városunkkal, mivel — mint értesültünk — valamikor hosszabb ideig éltek Halason és most is ide igyekeztek. Budapesten a másodosztályú szakaszban két nő : egy fiatal, 17 éves leány, 8 egy ötven év körüli nő szálltak be. Jegyük Halasig szólt. A kalauz udvariasan külön fülkét adott részükre, s ajánlkozott, hogy Halasnál majd figyelmeztetni fogja őket a kiszállásra. Berobogott a vonat Halasra. A kalauz a két nő kupéját kereste fel. Ott nem talált senkit, ezért azt gondolta, hogy az előző állomáson, Pirtón már kiszálltak. A vonat elindult. A kalauz nemsokára a félreeső hely mellett elmenve, fájdalmas nyögéseket hallott. Kinyitotta az ajtót. Rémes látvány tárult elébe. Az idősebb nő a mosdó előtt ült, teljesen felöltözve, keztyüben, hatalmas vértócsában, halántékán hatalmas lősebbel. Még élt. Mellette, a földön hevert a fiatalabbik, az már halott volt. Egy revolvert találtak a földön, három szál krizántin virágot s egy levelet, mely a következőket tartalmazta: Becsben éltünk, de magyarok vagyunk. Kiskunhalasra szándékoztunk utazni. Közös elhatározással haltunk meg, ne kutassák kilétünket. Kérjük, hogy mellőzzék a bonczjolást és temessenek minket együtt ei virágos koporsóba. Az asszonyt beszállították a szabadkai kórházba, ahol megoperálták és eltávolították a golyót. Noha a sebesülés súlyos, a beteget meg lehet menteni az életnek. Magához tért az asszony, de hiába faggatta a rendőrkapitány és a vizsgálóbíró, nem akarja megmondani, hogy kicsoda. A szabadkai rendőrség kérdezősködött a halasitól, felvilágosítást azonban itt sem kapott. Utóhangok. A me^yebizottsá^i ta^választás. A helybeli függetlenségi pártnak egyik köztiszteletben álló egyénisége levelet adott át nekünk közlés czóljából és kérte lapunk szerkesztőjét, hogy a nevét hallgassa el. A levél igy szól: „Tisztelt Szerkesztő Ur 1 A legutóbb megejtett megyebizottsági tagválasztáson Kolozsváry Kiss Istvánra szavaztam. Tettem pedig ezt azért, mert régi tisztelője vagyok az ő köztiszteletben álló ódesatyjának. Nem azért szavaztam rá, mert függetlenségi párt tagja vagyok. Hiszen voltak az ő választói között munkapártiak is. Nem volt ez a választás egyáltalában pártküzdelem. Egyetlen párt sem tette pártkérdóssé a szavazást, mint annak idején amikor Szathmáry Sándort választottuk. Mert most megvallom tisztelt Szerkesztő urnák, hogy én mint igazi függetlenségi Szathmáry Sándorra is rászavaztam. Rájöttem az életben arra, hogy nem az elvek, hanem a személyek, nem a meggyőződés, hanem az érzelem az igazán becsületes -irányitója minden politikai lépésnek. Elveim fentartásá- val fogok ezután is oda szavazni, ahova a szivem húz. Kü önben is ezt a kifejezést, hogy elveim fentartásával attól a koalieziós kormánytól tanultam, amely elvei fentartásával 48-as politikát hirdetett és 67-es politikát folytatott, amig uralmon volt.“ Mit használ egy szegénynek, ha semmije sincs, csak igaza.
