Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-13 / 46. szám

1912.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

november 13.

A régi halasi betyárélet.

VI.

— Bizony uram, mondá a csárdás, jó lesz valamit gondolni ! Attól tartok, a halálnak aratása lesz ma itt.

Az őrmester kezdte a helyzet veszélyességét belátni és azon töpren- kedett, mikóp lehetne baj nélkül a betyárokkal megütközni.

Egyszerre csak éles, kiáltó hang hangzik át a levegőn.

— No, kakastollasok mi lesz ? Oda nőtt a lovatok lába a földhöz ? Gyertek ide mi hozzánk, szívesen látunk benneteket 1

Mikor az őrmester a hangot meghallotta, mintha villámcsapás érte volna.

Aztán magában csak annyit dör- mögött.

— Csakugyan, Kakas.

A hang pedig egyre követelőbben kiabált.

— No gyertek elő ludjaim ! Ki népei vagytok ? Vagy talán nem látjátok az utat a sötétségben. No majd mindjárt kisüt a holdvilág jó fényesen, várjatok egy kicsit.

A csárdás ijedten kiáltott.

— Tegyenek már valamit, mert felgyújtják a házat a rablók.

De mire a csárdás ebbeli aggodalmát kifejezte, azalatt már vígan lobogott a csárda tövében két boglya szalma. A tűz átharapódzott a házra is. A csárdás kétségbeesetten tördelte a kezeit.

— Koldus vagyok elég mindenem, — s igyekezett menteni, amit tudott.

A betyárokat a fényes kivilágítás kitűnő czélpontul állítja a zsandárok elé A zsandárok szedik is már elő készletben tartott fegyvereiket, hogy lőjjenek, de az őrmester nem adott rá jelt. Kezdtek már türelmetlenkedni s szólitgatták az őrmestert.

— Őrmester ur ! menjünk már neki soha ennél jobb alkalom nem lesz !

De az őrmester csak nem mozdult.

— No, kiáltott újra Kakas, no- lesz-e, valami 1 Láttok már eleget, látjátok, hogy itt vagyunk. Előre gyávák !

A zsandárok dühösen káromkodtak hogy az őrmester még most se vezényel támadást, de az csak hallgatott s nézte az égő boglya tüze mellett a betyárokat.

— Nyilván megvakultatok, inger- kedett a betyár, nem látjátok hol vagyunk. Nos gyertek a hang után.

Azzal kilőtte kétszer egymásután a pisztolyát.

A dördűlésre a lovak összerezzentek s a zsandárok láthatták, hogy a betyár a világosságtól elkápráztatott szemmel is kitünően tud czólozni a sötétben. Mindkét golyó ott fütyült el az őrmester feje fölött!

— Kutya zsandár, kiáltott most már dühösen Kakas, még se jössz ide ?

A zsandárok rettentő káromkodások között nógatták az őrmestert, hogy menjenek már a betyár ellen. Köny- nyen legyőzhetik, hisz egyedül van. A többi rabló ellovagolt ki erre, ki arra.

Az őrmester erre leszállt lováról s odakiáltott Kakasnak.

— No. csak egy perczig légy türelemmel. Mindjárt ott leszek nálad!

Azzal gyalog neki indult a rabló felé.

A többiek megrettenve nézték mit csinál az őrmester. Ez azonban ■ ravaszul, jobbra-balra kerülőket csinálva szaladt a rabló elé és egyre jobban közeledett Kakas felé, ki az égő boglya fényétől elvakitott, szemeivel nem tudta kivenni a homályban, merről jön a zsandár.

Egyszerre csak észrevette Kakas, hogy az őrmester alig pár lépésnyire áll előtte. Oly hirtelen termett a betyár elé, hogy addig mig az a meg- epetéstől magához tért, hússzor is előhette volna őt az őrmester.

(Folytatjuk)

Csarnok.

Küzdelem a kincsért

Folytatás 3

Azoknak eltűntét azonban nem szabad jelentenie. Ha a rendőrségen megkérdezik, hogy miféle tárgyai tűntek el, ne Írja le tüzetesen, csak nevezze meg az ellopott kövek értékét. Elvégre ez is teljesen megfelel az igazságnak.

Természetes, hogy minden oldalról megostromolják kérdésekkel. Kórdezui fogják, hogy kire van gyanúja stb. Burkolja magát hallgatásba egész egyszerűen, vagy adjon olyan általános válaszokat, melyekből senkisem alkothat magának határozottvélemónyt. Ilyen esetben beszólni ezüst, hallgatni arany.

Ezzel Pinkerton ismét a pónzszek- róny vizsgálásához látott.

Ekkor megérkezett segédje.

A bííntárs ?

Mindketten huzamosabb ideig álltak a feltört pónzszekrény előtt és minden oldalról megvizsgálták azt.

— Véleményem szerint — kezdte Pinkerton — a betörőknek bűntársuk is volt, az alkalmazottak közül. Az hiszem, hogy Walpole a saját lábán sétált ki az üzletből.

— Eszerint az éjjeli őrt nem gyilkolták meg ?

— Nem, — szólt a detektív röviden és kimórten.

— Akkor Gordonnak is hazudnia kellett. Tehát ő egy gyékényen árul a betörőkkel ?

— Ez éppen nem szükséges, Gordon akaratlanul is állíthatott valótlanságot. Ő azt mondja, hogy kevéssel azután, hogy barátját leütötték, ő maga is egy kemény ütést kapott, melyre elvesztette az eszméletét, ő ugyan azt állítja, hogy látta, mikor Walpole összezúzott koponyával a földön feküdt. Meglehet, hogy ez akaratlan túlzás. Gondold csak meg Gordon rémületét, mikor barátja vértől borítva lerogyott a padlóra. Walpole valószínűleg azonnal elvesztette az eszméletét, vagy legalább is úgy látszott, mire aztán Gordon teljesen meglehetett arról győződve, hogy az éjjeli őr bezúzott koponyával hever a földön.

— Most azonban az a lehetőség is fölmerül, hogy a merénylet Wal- poliával szemben, csak előre megbeszélt komédia volt, hogy Gordonnak port hintsenek a szemébe és hogy egyúttal a detektiveket tévútra vezessék. Ha a rendőrség elfogadja azt, hogy Walpole tényleg életét veszítette, többé nem törődik vele — és neki bőséges ideje lesz arra, hogy meneküljön és a szökését előkészitse, miután senkisem nyomozza őt.

— Most már értem. Tehát Walpole a betörőkkel egykézre játszik ?

— Mindenesetre. Legalább is különböző pont merült fel, mely súlyosan latba esik Walpole bűnössége mellett. Először is a betörést olyan időben követték el, amikor Braun üzletében rendkívül nagy mennyiségű értékes kő volt felhalmozva. Erről csak Braunnak és az éjjeli őrnek volt tudomása.

Másodszor, csakis azt a pónzszek- rényt törték fel, melyben az értékes kövek voltak.

Ha a betörők nem határozott utasítás szerint működtek volna, biztosan feltörték volna mind a három szekrényt. Harmadszor, feltehetjük, hogy a betörés előmunkálatai éjjel történtek, tehát azon időben, mikor Walpole az üzletben volt. Ha nem játszott volna egykézre a betörőkkel, akkor hallania kellett volna a pör- gefuró zaját és a lombfűrósz nyikorgását. Tehát csakis rajta állott, hogy az egész betörést meghiúsítsa.

Mindezen okokból kiindulva, arra a megállapodásra jutottam, — mondta Pinkerton — hogy Walpole állítólagos meggyilkolása egyáltalában nem történt meg.

Majd ilyen,

majd olyan.

Ugyanazon napnak kora délutánján dolgozószobájában ült Pinkerton és kipróbált segédeivel megbeszélte az ügyet, melyet kezébe vett.

Pál, te mindenekelőtt megkísérted hogy egy Faxon Haryt nevű embert fölfe dezel. Ha őt meglátod, húga sem lehet messze tőle. Vedd elő mindkettőjüket és tarsd a szemük elé, hogy leszámolással fenyegették Braunt. Jegyezd meg magadnak a szavakat, melyekkel erre válaszolnak. Talán ezáltal fontos nyomra akadunk.

Te pedig Brillat körültekintesz, hogy a mi régi barátunkat Harist és esetleg az ő elválhatatlan czimboráját, Bindert is megtaláljad. A legnyomósabb gyanú alatt állnak, hogy ők követték el a betörést.

Brillat fülét vakarta. — Nagyon megtisztelő, de meglehetős nehéz feladat, — szólt habozva.

— Még valami útbaigazítást nem adhatna, mester ?

— Én csak annyit tudok, hogy Bindertnek felesége van és egy mostoha leánya és hogy Harris az utóbbival, mikor négy évvel ezelőtt elfogták, nagyon barátságos lábon állt. Mindkettőt három hónappal ezelőtt bocsátották szabadon a fogházból.

Különben mindkét nőszemélyt jólismeri a rendőrség. A rendőrségen megmutathatnák neked az arcképeiket.

Délután két óra volt, mikor Pinkerton segédei elindultak. Faxon Harryt igyekeztek fellelni. Bá is bukkant lakásán a Fortuna hotelben, de a keresett maga nem volt ott.

Ugyanekkor egy elegáns, kék utcai ruhába öltözött hölgy lépett a portás elé. Legújabb divatu kalapot és fól- fátyolt viselt, ügy arczvonásai, mint alakjára nézve rendkívüli szépségnek volt nevezhető.

— Halló John ! -- kiáltott bizalmasan a portásra. — Látta valahol a közelben Harryt ?

— Terringettét, egész életemben köveket törjek, ha ez nem Taxon Liza, — mormogta Pál. — Csak azt szeretném tudni, hogy mi történt. Átkozottul sietős a dolga, mert a legnagyobb felindulásbau van.

— Nem kérem, — volt a portás válasza.

— Nem tudná megmondani, hogy hova ment?

— Fájdalom nem.

— Érkeztek levelei ?

A portás fejét rázta.

A leány áthajolt az asztalon, rákönyökölve és pár szót súgott a portás fülébe, mit Pál nem érthetett meg, legalább is az utolsó szavakat nem hallotta.

— Ha Harry ide jönne, — szólt — közölje vele, hogy hat órakor a Petes helyiségében találhat meg. О már tudja, hogy miért.

— Pontosan értesíteni fogom, — biztosította őt a portás.

— Hát el ne felejtse — ismételte Liza.

— Hat órakor Petesnél.

Ezzel felfogta ruháját, elsietett a folyosón s elhagyta a Hotelt.

— Legjobb volna ha Lizát követném, — mormogta Pál. — Nincs értelme, hogy addig várjak, mig Faxon előbukkan. Rágyújtott egy szivarra és a portásnak felvilágosítását megköszönve, a leány után sietett.

Ugyanekkor egy szemüveges ember, ki a történtek alatt újságot olvasott, lépett fel a felvonóba és vitette fel magát a harmadik emeletre, hol egy utczai szobába lépett, mely a Faxon által lakott szobasorral volt határos.

Mint az efféle szállodákban szokásos, összekötő ajtók voltak. Megjegyzésre méltó, hogy az öreg gentlemannek volt egy kulcsa ehhez az ajtóhoz és olyan hidegvérüleg lépett be Faxon szobasorába, mint a ki teljesen otthon érzi masát.

— Gondoltam mindjárt, hogy Pinkerton segédei egyikét reám uszítja — mormogta a szemüveges ember. — Faljanak fel, ha nem Pál volt az, aki olyan szorgosan tudakozódott utánam. Biztosan fel is jött volna, hogy a szobáim körül szimatoljon, ha Liza egyszerre be nem toppan. Kár, hogy megérkezett, mert nagyon jó alkalom lett volna, hogy ezt a szimatolót el tegyem a láb alól. Előbb-utóbb úgy is kell vele egy pár barátságos szót váltanom.

Mialatt Faxon igy mormogott magában, eltávolította a szemüveget, szintúgy a parókát és az álszakáit, nemkülönben a szemei mellé festett szarkalábakat és ránczokat homlokáról.

(Folytatjuk.)

Köszönet nyilvánítás.

Mindazoknak, akik boldogult férjem illetve édesapánk elhalálozása alkalmából nagy fájdalmunkat szives részvétükkel enyhíteni iparkodtak, itt fejezzük ki hálás köszönetünket.

özv. Schwarcz Mártonná

és családja.

Köszönet nyilvánítás.

Mindazon jó rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, akik hirtelen elhunyt anyánk, anyósunk id. Bazsa Istvánná vógtiszteségén megjelentek és nagy fájdalmunkra azáltal enyhítő irt csepegtetni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét.

A gyászoló család.

Hirdetések.

Rácz rumessentiája 60 fillér 2 liter kitűnő rum készítésére. Kapható Rácz János gyógyszertárában.

Must, bor, szesz és tej foko- zók, mindenféle hőmérők, lázmórők, időjelzők, delejtűk, színházi és priz- más látcsövek, szemüvegek s cwic- kerek arany, aranyduble, nickel, acél és teknőc keretben a legnagyobb választók és szakszerű kiszolgálás. Faragó Sándor órás, ékszer és látszer üzletében.

Billiárd kréta és bőr, befőttes üvegekhez szükséges pergament papír kapható Práger Ferencz papirkeres- kedósóben.

Decker József ékszerész és órás (a Kolozsváry bazárban, a városi színházzal szemben) ajánlja a jegyes pároknak és más ékszer vásárló közönségnek dúsan felszerelt raktárát. Kapható nála valódi tömör arany karika gyűrű, újonnan érkezett brillant és arany ékszer a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Minden arany és ezüst tárgy a m. kir. fémjelző hivatal által hitelesítve van. Minden fajta órák, pipák és kina ezüst ajándék tárgyak a legnagyobb választékban. Karika gyűrűknél a bevésés ingyen. Lelkiismeretes, pontos kiszolgálás és olcsó árak mellett igyekszik a vevő közönséget mint eddig, úgy ezután is a legnagyobb megelégedésére kiszolgálni és kéri továbbra is bizalmát és pártfogását.

Menyasszonyi kelengyék és női kabátok remek választókban kaphatók Kálmán Dezső divatáru üzletében.

Eladó Pirtón a vasúti fővonal közelében 376 magyar holdas birtok úri és ispánlakkal, cselódlakásokkal, fenyvessel, istálókkal, nagy présházzal, magtárral, 47 magyar hold szőlővel, igen jó réttel, halastóval és nádassal. Ugyanott az előbbi birtoktesttel összefüggően a prónayfalvai határban 50 magyar hold szántó, tanyával. Ugyanott a kiskunhalasi határban 133 magyar hold szántó és legelő tanyával. Az érdeklődők részletes felvilágosítást az eladó megbízottjánál, Dr. Madarász Gyula kalocsai iisrwéd irodájában nyerhetnek.

íisja», iej.2 Луошаиуп Пгмгкг >'вгеп«г kimyvsyomctajiibr-ii