Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-16 / 42. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 16. Dühöng a háború. Felvonulnak régen elfelejtett képek. Verescsaginéi ... a csendélet a Sipka-szorosban, a melyen csak egy katonának a szuronya csillog ki s a dermesztő, reménytelen légben né­hány eltévedt varjú szállong. Régebbi balkáni háborúk keserű emléke eleve­nedik föl; felgyújtott falvak, a Dunán leusztatott női holttestek, gyermekek kardólre hányása, erőszakosságok a sebesülteken és az aggokon, miket máig megőrzött híven a bolgár, a rácz és az albán néphagyomány. Kétségtelenül ez a háború sem lesz a szelidebtek közül való, — mely már megindult, — félvad töme­gek csapnak össze, rendes sorkatona­ság helyett felvonulnak vad és kegyetlen erkölcsű népek, a melyek eddig középkori sötétségben éltek, . ismeretlen hegyeik között. Az évszázados gyűlölség, a düh, az elnyomatás, az éhség és a szüle­tett vadság adott egymásnak újabb találkozót. Jaj azoknak a békés fal­vaknak, amelyek eme fölszabadított vad elemeknek útjába kerülnek. * Megkezdődött a szörnyű vórrontás. A török hadsereg átlépte a szerb határt 8 megkezdte a támadást. Hadüzenet nélkül indult meg a leg­véresebb, legmészárlóbb, irtózatokban bővelkedő vad háború. A törököknek Szerbia ellen való támadására Bul­gária is válaszolt: elindította seregét, Már bömbölnek az ágyuk, már ömlik a vér, máris a legszörnyűbb hadi kegyetlenkedések hire érkezik. A Balkán-háború tehát kitört. Esetek. Ügyvédi furíang. Behivatja Dólczeg András jómódú gazdát'az egyik közeli falu fiskálisa. A becitált meg is jelen. — András gazda nagy a panasz kigyelmedre 1 Azt mondja a szállási szomszédja, hogy elszántott a földjé­ből ! — Mán’ a megkövetöm, nem igaz! Iszön ö szántott el az anyimbül! Még a határköveimet is bellebb rak­ta! — válaszolja szelíden, igazán biz­tos tudatában Dólczeg András . . . — Mindegy az András gazda, én azért mégis bepörölöm kendet! — Még se tessék azt tönni! — De bizony megteszem ón, asz- tán ha bepörölöm, akkor fizet kend százhúsz koronát . . . — Sok lesz ! — ügy-e, hogy sok?! . De ha nem joörölöm be, akkor csak hatvan ko­ronát fizet kend! „Akkor inkább 60 koronát fizetők/“ És fizetett Délceg András barátunk 60 koronát azért, hogy be ne porol­jék .. . Pedig az 6 földjéből szán­tottak el ! . . . Különben ki tudja, nem cselekedett-e nagyon is bölcsen Délceg András uram ! ? A naiv leányok. Egyik fiatal polgáriiskolai bakfis megkért, Írnék valamit könyvecskéjé­be. Szívesen tettem eleget a kérés­nek. Közben forgattam és a többek között a következő bölcseséget talál­tam megörökitve: A kurucok a kuruczhalomnál estek el és másnap ismét leverték a rácokat. — Abrahám, miután elvált Lottói, a Muhi pusztán telepedett le. — A faraó ezt mondta Mózesnek: „Ne kerülj többé a szemem elé, mert lelőlek.“ — A magyarok annyira elszapo­rodtak Egyiptomban, hogy a Faraó elrendelte, hogy minden elsőszülött fiút dobjanak a Dunába. — A tátrai tavakat ökörszemeknek uevezik. A régi halasi betyárélet. II. A kiszabadulás. Nehezen telnek a napok a börtön­ben, de Kakas Jancsi büntetése ugyancsak gyorsan telt le. Nem bán­ta volna a szép porkolábnó, ha a rabság idejét meghosszabbítják : Ka­kas is nehezen vált meg börtönétől, mert hisz felejthetetlen kedves napo­kat töltött ott a szép porkolábné ol­dala mellett. Néhány nap múlva Kakas mögött bezárult a tömlöcz ajtaja. Ment haza Halasra. A várost azonban elkerülte, kint a pusztákon tartózkodott. A sok bujdokáló nép hamarosan megtudta hazaórkeztét. Egyszerre ve­zérül ismerte el. Egy kettőre megszervezte a bandát. Holdvilágos szép estében mikor az erdő szunnyadt, Kakas meghúzódott bandájával az erdő sűrűségében. S mikor a kiállított őrzők hírül adták, hogy nagy úri hintó közeledik, Ka­kas emberei egyszerre csak előugrot- tak, elálltak az úttestet, aztan szép szerével vagy kemény szóval, ahogy melyiknek kellett, elszedték az utas ékességeit, pénzét, vagyonát. Vakmerősége nem ismert határt s imponálni annyira tudott, hogy az uraságok, a papi birtokok szó nélkül kiadták neki a,,konvenciót,“ amit a banda kiszabott rájuk. Nem is volt ez valami csoda. Hisz valóságos igézet vette körül a rabló­kapitányt, s hatalmát mindenki elis­merte, akinek csak dolga akadt vele. Maga Papdi Pál, a banda legvakme­rőbb tagja, csúszó kutyamódra húzó­dott Kanas lábaihoz, ha a vezér me­reven rátekintett. A bandához gyakorta jött uj ember, akiket a kiállított őrszemek elfogva, bekötött szemmel odavezettek a vezér elé. Kakas csak egy pillantást vetett rájuk, aztán mindjárt látta alkalmas-e az illető a bandába vagy sem. Kicsapott deák, züllő színész, re­mény nélkül való szerelmes, elkese­redett öngyilkosjelölt, akik hallották Kakas hírét s a szegénylegónysógbeu akartak vigasztalást keresni, — hiába jöttek Kakas elé. Ingatlanok adás-mese. Márkus István (nős Kovács Rozá­liával) megvette Kolozsvári Benő és neje Kovács Erzsébet beltelki lakóházát 4000 koronáért. Kovács Ignácz budapesti lakos megvette Vajda Ignácznó Weisz Hermina budapesti lakos pirtói ingat­lanát 10.000 koronáért. Erdélyi Sándor és neje Dobos Viktor megvették Nagy Tóth Már­tonná és társa alsószállási ingatlanát 600 koronáért. ifj. Lehóczky Ferencz megvette Lehóczky Ferencz és neje Túri Ju­liánná városi lakóházát és udvartelkét 600 koronáóót. Tallér Vendel és neje Kocsis Er­zsébet megvették Sűtöri János és neje Farkas Mária alsószállási ingatlanát 1380 koronáért. Modok Gy. Sándornó Lovas Lidia megvette Mészáros Imróné Gyenizse Juliánná bodoglári ingatlanát 26400 koronáért. Dömötör Mária Lendvay Lajosnó megvette Lendvay Lajos ingatlanának fele részét 1119 korona 04 fillérért. Orbán Pál és neje Szabó Ny. Vilma megvették id. Feleki Sándor és neje Vida Krisztina és társa lak­ház és udvartelkót 1680 koronáért. Szabó Gusztáv megvette Biró Antal és neje Gajág Juliánná beltelki lakó­házát és udvartelkót 40.000 kor.-ért. Ván István (nős Mucsi Juliánnával) megvette Szundi Lászlónó Tegzes Mária nádasának fele részét 40 I koronáért. A szegénység kérdése állandóan napirenden van. Erről nyilatkozott lapunknak társadal­mi életünk egyik kitűnősége : „A mi népünk elszegényedésének legnagyobb oka: pályatévesztettség. A diplomás ember, aki az ipar mel­lett találta volna fel boldogulását, egész életén át nyomorogni fog, vagy az iparos, akit erőnek erejével kóny- szeritettek a mesterségre, sohasem fog tudni vagyont szerezni, hanem adósságokban fogja végigtekinteni életét. De a hazáját, földjét egykor szerető földműves is elpártolt már az anyaföldtől. Ez a rettenetes állapot idézte fel nálunk a nagy szegénységet, amely egyre jobban terjed az egész ország­ban. A segítséget azonban hiába várjuk, mert az évek óta húzódó ál­datlan politikai helyzet útjában áll minden nemes törekvésnek. így egye­dül népünkre hárul a feladat, hogy saját érdekeit előmozdítsa komoly gazdasági törekvések révén, mely hivatva van jólétet és gazdagságot teremteni.“ Közgazdaság. A gazdakör elnöksége felhívja tag­jait, az alábbi czikkek megrendelésére Legjobb minőségű aussigi rézgálicz márcziusi szállításra megrendelhető Budapesten átvéve mmként 70 koro­náért, amelyhez még a szállítási és befuvarozási költség járul. Megrendelési határidő október 15. Adómentes nyers- czukor méhek etetésére mmként 81 koronáért. Thanaton mmként 90 ko­ronáért. Megrendelhetni a gazdakör­ben vasárnaponként d. e. 10—12-ig délután 3—5-ig, amikor az érdeklő dők a megrendelést illetőleg bővebb felvilágosítást kapnak. Mindazok, kik krumpli alá ingyen műtrágyát kaptak, a krumpli termés eredményeiről Írás­ban, vagy vasárnaponként szóbelileg számoljanak be, mert erre magukat a trágya átvétele alkalmával kötelezték. Műtrágya még mindig kapható. Lovak ragálya. Nagykörös felé jó lesz vigyázni a lovakra, mert ott ve­szedelmes takonykór és bőrfóreg lé­pett fel. Bor^rverés. Kecskemét város a saját szőlőjében termett 1500 hekto­liter idei mustot árverésen értékesí­tette. A must hektoliterje élénk vó- telkedv mellett 51 korona 70 fillérért kelt el. Budapesti gabonaárak: október 15. Búza 22 k. 40 f. — 23 k. 60 f. Rozs 20 k. 65 f. — 21 k. — f. Árpa 19 k. — f. — 19 k. 50 f. Zab 23 k. - f. — 24 k. 20 f. Tengeri 20 k. 50 f. — 20 k. 60 f. Korpa 12 k. 60 f. — 13 k. 20 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: x I. rendű öreg 350 kgr. felül 156—160 fii. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 147-150 „ g .Fiatal nehéz 300 kgr. felül 168—172 „ •B „ közép 220—300 kgr-ig 162-176 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 166—180 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 162—180 „ Süldő 124---------„ Az árak kilónként értendők. Nylltiér. (A szerk. nem felel az itt közlöttekért.) Fölhivás. Fölhívom azon mezei és gazdasági munkásokat, bár ha cselédek voltak is, kik 1891. évben özv. Szekér Józsefnó tajói birtokán néhai Ambrus József haszonbérlőnél, vagy ennek örököseinél voltak alkalmazva, hogy bizonyos ügy megbeszélése végett jelentkezzenek Kiskunmajsán Behány Antal vásártéri házánál, vagy pedig Faragó János Halas—Tajó pusztai tanyáján. Kiskunhalas, 1912. október hó 15. Faragó János. Csarnok. Az ördögi nő. Folytatás 12 — Megfigyeléseim helyesek voltak — mormogta az idegeu. — A koporsó ősi szokás szerint a lovagteremben van ravatalra he­lyezve és mint azt előre is gondol­tam, nincsenek mellette őrök. O, azok a bolondok, tervem jobban si­került, mint azt reméltem. Pinkerton mint lovászinas nagyon ügyetlen volt és most mar talán a boncz kés alatt van. Magdának megkönnyítette dolgát. Falion báró meglett volna lepődve ha e pillanatban a terembe lépett volna. A bétől öben felismerte volna azt a (férfit, akit mint tudóst annyira becsült. Prath tanár volt ez, az a Mephisto arcu ember. A kis ajtón, melyen át Prath be­jött, ismét egy köpenybe burkolt alak lépett be. — Már itt vagy Magda — sut­togta Prath haragos arccal. — Amint látod — felelte a nő gúnyosan. — Te azt mondtad ugyan, hogy csak két órakor jössz ide, de én elővigyázatosságból korábban jöt­tem és amint látom, jól tettem, mert különben talán egy kissé elkéstem volna. — Magda, te ördögi nő, :— szi­szegte a tanár — nem tudod, hogy nagy veszedelmet zúdíthatsz nyakunkra. — Nem nagyobbat, mint te — felelte a nő hidegen, köpenyét le­dobva magáról. — Bátran jöhettem, az utón senki sem látott és meg vagyok győződve, hogy te is, mielőtt az ajtót kinyitot­tad volna, alaposan körülnéztél. — Ott fekszik ? — Igen, az áldozatod, — mondá nevetve Prath, aki macska-lépteivel fel és alá surrant a teremben, hogy meggyőződjék arról, hogy a baglyo­kon kívül nincs-e más élő lény a teremben. — A baglyok nagyon nyugtalanok — mondá Magda. — Az égő gyertyák az okai annak — felelte Prath fülét a vasajtóhoz szorítva — minden csendes. Most még egyszer kérdem Magda, hol van a halott udvarmester és hol vannak az okmányok, tudni akarom ! Magda ijedt tekintetet vetett a páncéllovagra, amelyen támaszkodott. — Most még nem mondom meg — felelte aztán. — Előbb teljesítsd Ígéretedet és vágy feleségül, aztán vallani fogok, de addig semmit sem mondok és az okmány ott marad, ahol senki sem találja meg, iegke- vésbbó pedig te. Prath tanár, a különben hidegvérű, nyugodt ember, dühösen kiáltott: — Akkor kényszeríteni foglak rá! A te erőd semmi az enyémhez ké­pest, ismered óriási erőmet. Be kell most azonnal vallanod. Fogadok, hogy azt az okmányt valahol itt a közelben rejtetted el. Egy ugrással Magdára vetette magát, de hirtelen visszaugrott, mi­kor annak jobbjában egy csillogó, sárga hegyű tőrt pillantott meg. — Tedd el az a tőrt, vagy add ide nekem rögtön. — Ó nem, kedvesem — felelte gúnyosan Magda. — Ezt a kis szer­számot te adtad nekem és vissza nem kapod soha sem. — Három Follinust gyilkoltam meg vele, keverékednek meg volt a hatása. — Ne próbáld erőszakkal elvenni tőlem a tőrt, mert megkarcolhatna és ismered annak következményeit. — Óén őrült, ón őrült! — kiáltá magánkívül Prath. — Ha csak sej­tettem volna, hogy ez lesz a dolog vége ! De szükségem volt valakire, egyedül nem hajthattam volna keresz­tül tervemet. En őrült, egy asszonyra bízni azt a veszedelmes szerszámot. — A megbánás későn jön — mondá gúnyosan Magda. — Nekem

Next

/
Oldalképek
Tartalom