Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-07 / 32. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 7. Нота tűntek a koczkák ? Úgy egy évvel ezelőtt Majsa a kereskedelmi miniszter jóvoltából 20000 kőkoczkához jutott. Nagy volt az öröm akkor a faluban. Tüstént elhatározták, hogy a forgalmasabb utakat kiköveztetik. S úgy is csele­kedtek. Azóta jó idő telt el Már kopni iskezdtek a koczkák, amidőn rájöttek, hogy bizony sok hija volt azoknak. Hogy hova tűntek azt nem tud­ják. Mi megmondjuk. * * * A sötét deczemberi éjszakán subá­ját összehúzva bandukol a polgár. A templom melletti téren elhelyezett kőrakás mellett megáll és mereng : —=- Hm. Ez jó vóna anyjukomnak káposztára nyomtatónak. — Subája alá rejt egyet s távozik. Szin ugyanaz. Jő a másik, orra bukik és széttekintve szól: — Ej ni ! Hisz ez nagyon jó volna a kis kapuhoz feljárónak. — Subája alá rejt egyet s tovább ballag. Andalogva jön a karmadik, de már kocsival. Megáll s körültekint. Csak a szél sóhaja hallatszik. О szól: — Kutam omladozóban, ezzel már segíthetek rajta. — Felpakol, pipára gyújt s „nehéz az élet“ sóhajtással odább áll. Jön a következő : — Nem tudom mire, de nyilván jó lesz valamire. — Felvesz kettőt s nagy alázattal tovább lejt. Es igy tovább. Háziasszonynak. Kérdezni móltóztatott, hogy a legyek és pókok áital a ruhaszöveten ejtett foltot ki lehet e venni. Hogyne! E czélra ajánljuk a következőt: „21/, liter párolt vizben 35 gramm kony­hasót tessék feloldani, s az oldathoz 125 gr. 90°/0-os alkoholt és 35 gramm kénéthert önteni. Ha ebből egy cseppet flaneldarabra cseppent s végigdörzsöli vele a bepiszkitott ruhát, az tisztaságát visszanyeri.“ Ill 111111I I III 11111 Iliin III 111 III I IIIIl|'IIliiIIIIIIIIIliiIIIliiII111 Iliin Számok tüneménye. Sajátszerű számtani táblázatot mu­tattak be nekünk, mely meglepő sza­bályosságot mutat. Oka azonban nincsen tisztázva, adjuk : A táblázatot alant 1 szer 8 és 1 az 9 12 я 8 »> 2 я 98 123 я 8 я 3 я 987 1 234 я 8 4 я 9 876 12 345 „ 8 л 5 n 98 765 123 456 я 8 n 6 987 654 1 234 567 »» 8 я 7 я 9 876 543 12 345 678 я 8 8 я 98 765 432 123 456 789 8 n 9 я 987 654 321 1 szer 9 és 2 az 11 12 „ 9 я 3 я 111 123 я 9 я 4 я 1111 1234 я 9 я 6 11111 12 345 я 9 я 6 я 111 111 123 456 я 9 я 7 я 1 111 111 1 234 567 я 9 я 8 n 11111111 12 345 678 9 n 9 n 111111 111 123 456 789 я 9 я 10 я 1 111 111 111 Csarnok. Az ördögi nő. I. Bűntény ? A csendet, mely a kastélyban ural­kodott, hirtelen ijedt kiabálás zavar­ta meg. — Siessetek! Gyorsan a rudakkal! Gyorsan ! A fiatal Lajos báró a tóba esett. E szavak egy testes, idősebb asz- szony szájából hangzottak, aki rémül­ten szaladt a kerten keresztül. Több egyenruhás szolga rohant elő, s a tó partjához érve ledobták kabátjukat és a vizbe ugrottak. A tó náddaj volt benőve és alja iszapos volt. Ősrégi fákkal volt a part tele­ültetve és az egyik részén egy hid vezetett át a túlsó partra. A szolgák tisztán látták, hogy a fiatal báró a vízben van. Egy fehér kéz látszott a víztükrön és csekély távolságra attól egy kis, elegáns fór- ficzipő hegye bukkant elő. A szolgák nem haboztak. Ismét kettő közülük a kis hídról s vizbe ugrott és hosszú rudakra támaszkod­va az úszó testhez közeledtek. A fehér kéz után kaptak, amelynek egyik uj ján egy igen értékes gyűrű csillogott. Megfogták a lábát és erősebben ka­paszkodtak a rudakba, hogy terhükkel az iszapos partot minél előbb elérjék. Az emberek nagy fáradtság utána partot elértik, a testet a fűre fektették. Hangosan zokogtak, mi­kor fiatal gazdájuk sápadt, eltorzult arcát meglátták. Az asszony kiáltásai szólgyorsaság- gal járták át az egész palotát és el­jutottak abba a gyönyörű szobába is, ahol egy öreg, előkelő külsejű, hófehér hajú ur karosszékében szu­nyókált és csak akkor ébredt fel, mikor egy fiatal leány nagy jajgatás­sal a szobába rohant. — Az Istenért bácsi — kiáltá a leány — Lajos a tóba esett és bele- fult! E szavak hallatára az agg ijedten ugrott fel. Magas alakja aztán össze­esett és mankója után nyúlt. Húgára támaszkodva a tőle telhető gyorsasággal haladt az agg a park azon részébe, ahonnan a tompa lárma hallatszott. Mély sóhaj hagyta el az öreg báró ajkait. — Bekövetkezett volna az utolsó borzasztó csapás ? Megismétlődött volna újból családunk szörnyű végze­te ? Arra vagyok-e kárhoztatva, hogy lássam, miként hullnak a család tag­jai a sirba ? Alice, az agg főur húga, magára' hagyta most az öreget és mint egy őzike szaladt a park ápolt pázsitszö- nyegén a tó partjáig, 8 mint egy őrült bátyja holttestére vetette magát. Időközben az öreg báró is odaér­kezett és kezével szemeit eltakarva tompán zokogott. Ezen utolsó csapás teljesen megsemmisítette. A látogató. Még kora reggel volt, amidőn, csengettek Pinkerton detektív ajtaján. Az ajtót az öreg házvezetőnő nyi­totta ki. — Pinkerton ur itthon van ? — kérdezte a jövevény, miközben az aj­tót kinyitót félre akarta lökni utjából. — Uram nagyon későn jött haza és még alszik — felelte a hires detektív házvezetőnője. — Kérném akkor felkelteni. Tessék megmondani, hogy Falion keresi és fontos dolgot akar tudtára adni. Néhány pillanat múlva a hires de­tektív megjelent. — No mi újság ? — kérdezte üd­vözlés után. — Hát még nem tudja ? A fiatal Lajos báró öngyilkosságot követett el. Az öreg báró ezért szörnyen aggódik lánya, Alice miatt s engem bízott meg, hogy őrködjek fölötte. Képzelheti, hogy milyen megtisztelő rám nézve ez a bizalom és természetes, hogy megfelelő anyagi haszonnal is jár. Nagy feladat . . . (Folytatjuk) A börtön lakói. — Igaz történet Halas múltjából. — Folytatás : 4. Irta : Figyelő. Szabadon. Ezalatt a betyárok, kik oly szeren­csésen kiszabadultak, magukhoz szed­ték a régi czimborákat és munkához láttak. Először is kivetették az „adót.“ Min­den egyes tanyatulajdonosnak egy bizonyos összeget kellett beszolgál­tatnia. Annak ellenében oltalomlevelet nyert. A betyárok fő hadiszállása a fehér­tói erdő volt. Az ottani százados fák, ember által akkor még nem igen járt és ismert utak nagyon kedveztek nekik s védelmet is nyújtottak. Midőn már igy elrendeződtek, megtartották a vezórválasztást. Egy­hangúlag fejüknek Kalapos Bandit ! kiáltották ki, mig alvezérük Gyenge I Palkó lett. E két névnek akkor nagyon jó hangzása volt a betyárok világában. Valóságos fogalmat jelentettek. Tódul­tak is ezért a szegény legények a tandába. a parasztság a betyárokkal rokon­szenvezett. Nem a gonosztevőt látta bennük, hanem a népből kiszakított ifjút, ki legtöbbnyire a katonaság elől menekülvén, adta fejét szegényle- génységre. Egy jó tulajdonságuk volt a sze­génylegényeknek : hogy a szegényt és a nőt nem bántották. Az utóbbiak ellen soh’ se emeltek fegyvert, s ha mégis megtette azt valaki közöttük, kiközösítették. Országunk e kipusztitott alakjai hamarosan ószrevétették magukat. A Pestről Bácskába igyekvő kereskedők egymás után tettek panaszt Petrik Lőrincz kapitány uramnál, s valóság­gal sírva keseregték el vagyonuk elrablását. A kapitány azonban nyugodt ma­radt és nem tett a szegénylegények ellen semmit. De csak látszólag. Valóságban azonban egyre azon egyre azon gondolkodott, hogyan csíphetné meg a bandát a maga teljességében. Az uj tag-. Magányos vándor bandukolt a fehértói országúton. Vállán tarisznya volt; annak lapossága azonban elárulta, hogy gazdája nagyon is hijjával van a földi javaknak. — Megállj ! ki vagy ? — hangzott hirtelen. A vándor félbeszakította útját és meglepetve tekintett hátra. Egy mar- czona betyárt látott, aki fegyverét reá fogta. — Szegény vándorló vagyok, — volt a válasz. Kalapos bandáját kere­sem, hogy beálljak abba s ezáltal megmeneküljek a kínzásoktól, a me­lyekben földesuram részesített. Mert milyen nála az ember sorsa ? Rosszabb mint az állaté! Egész nap robotol, s a bér — verés. Oly meggyőzően beszélt, hogy a betyár leeresztette fegyverét. Hozzá­lépett, bekötöte szemét és vezette. Járatlan utakon keresztül hamaro­san eljutottak a táborhoz. A betyárok együtt voltak. Éppen egy elcsent bárányt sütöttek és készülődtek az étkezéshez. A vándor a vezér előtt előadta kí­vánságát, ki azt teljesítette. A betyárok nemsokára pihenőre tértek. Az uj tag szintén nyugovóra ment. Másnap, midőn a betyárok feléb­redtek, a vezér kiadta a napiparancsot. Mindegyik betyárnak meghatározta a teendőjét, melytől annak eltérnie nem volt szabad. Ekkor tűnt fel, hogy a tegnap be­iktatott társ hiányzik. Tűvé tették érte az erdőt, de bizony nem találták. Eltűnt. (Folytatjuk.) Hirdetések. Hirdetés. Az egyháztanács meghagyásából közzé teszem, hogy a jövő tanévtől kezdődőleg egy családnál három ta­nulónál több el nem helyezhető. To­vábbá felhívom a diáktartásra vállal­kozókat, hogy ezen szándékukat lakásuk megjelölésével az igazgatónál augusztus hó 25-ikóig jelentsék be, mert a tanulók elhelyezésénél csak a bejelentett helyek vétetnek figyelembe. Pataky Dezső főgimn. igazgató. néhai özv. Szekér Józsefné- féle házban (Pósta utcza) 2 szoba s egy konyha azonnal bérbe kiadó. Tudakozódhatni Benedek Albert vas üzletében. Hat elemi osztályt végzett fiú tanoncznak felvétetik a nyomdába. Értesítés. Hogy a szülők idejekorán jus­sanak a gimnáziumi és polgári isko­lai könyvekhez, elhatároztuk, hogy külföldi mintára bevezetjük a rende­lési módszert. A t. szülők könyvszük- sógleteiket már most bejelenthetik, úgy hogy ennek következtében minden könyvet már augusztus hóban kiszol­gáltathatunk. Tisztelettel Práger Ferenci könyvkereskedése. 2215/1912. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Kellner Ármin kiskunmajsai ügyvéd által képviselt Kiskuamajsai Takarékpénztár, valamint az ezennel csatlakozottnak kimondott Kalocsai Takarékpénztár végrehajtatóknak — Rácz Fodor Alajos kiskunhalasi, Rácz Fodor Piroska (férj Jenyes Molnár Jánosné) kiskun­majsai és Rácz Fodor Anna (férj. Szabó Gá- borné) szegedi Hobiárt-basa utcza 31 sz. lakos végrehajtást szenvedők elleni 152 kor , 300 kor , 1400 kor. és 700 kor. tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. tör­vényszék területéhez tartozó, Kiskunhalas város határában fekvő, a kiskunhalasi 3010 sz. betétben A I 1—9 sor 7915/52/a, 7915/526, 7915/53, 7915/54, 7915/55,7915/56, 7915/57/a, 7915/57/b és 7915/57/c, hrsz. alatt felvett szántó, lakház, udvar (Zsauán), kert szőlő és legelőből álló ingatlanokból Rácz Fodor Alajos B. 1. alatti 8/27 részbeni illető­sége, Rácz Fodor Anna (férj. Szabó Gáborné) B. 3. alatti 3/27-ed részbeni illetősége és Rácz Fodor Piros (férj Jegyes Molnár Jánosné) 8/27-ed részbeni illetősége 830 kor. 40 fillér kikiáltási árban 1912. évi augusztus hó 28-ik napján d. e. 9 órakor a kiskunhalasi kir. járásbíróság árverési termében megtar­tandó nyilvános árverésen a következő fel­tételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának megfelelő 10°/o bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értel­mében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részle­tet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az ár­verés napjától számított 5 százalékos kama­tokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-áu 39425 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi m. kir. adóhivatalnál mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. — Megjegyeztetik, hogy az ingatlan a kikiá - tási ár 2/„- nál olcsóbban el nem árverezheti. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszá­míttatni. Kiskunhalas, 1912. junius 11. A kir járásbíróság, mint tkvi hatóság. Fajth s. k. kir. jb.biró. A kiadvány hiteléül: Freytsíg Géza kir telekkönyvvezető. Varrógépek . •. Sorvetőgépek mindenféle mezőgazdasági--------- gépek, ---------­Ohamotteval falazott, fekete zománcozott bajor asztaltűz­helyek legjobb gyártmányban 5 évi felelősséggel kényelmes részletfizetésre a legolcsóbb árban kaphatók X Kohn Sebestyén x vas- és gép-üzletében KISKUNHALASON Kossuth u. Magyar Államvasutak Gépgyára cséplőgép, benzinmotor éslokomobil osztályának kerületi képviselete és lerakata. Kérjen árjegyzéket. Halas, 1912 Nyomatott Práger Fereaez könyvnyomdájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom