Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-31 / 31. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. Julius 31. Két uj halasi vasút. A A város képviselőtestülete május 29-iki gyűlésén kimondotta, hogy Mandl, Fónagy és Révész budapesti építészek azon kérelmét, hogy a halas—dorozsmai vasútra a megaján­lott 172.000 korona helyett 320.000 koronát adjon, nem teljesiti. Ugyan­ekkor elutasította a tanácsi véle­ményt is, mely 280 ezer korona megadását javasolta. Nevezett czég azonban ebbe nem nyugodott bele. Újabb kérelmet inté­zett a gyűlés elé. Most már ők is 280 ezer korona megszavazását kérik. A kérelem fölött az augusztus 10-iki gyűlésen döntenek. A másik, városunkra nézve nagy jelentőségű vasút: a halas—kecske­méti. E mellett szintén ugyanekkor foglalnak állást. Ugyanis Kecskemét város, mely az építést forszírozza és az előmunkálati engedélyt megszerezte, felszólította városunkat, hogy tekintettel arra, mi­szerint a tervezett vasút Halas köz­gazdaságát is hivatva van fellendíteni, a hozzájárulási összeget szavazza meg. E két fontos tárgy nagyon is meg­érdemli a vele való részletes foglal­kozást, azért elvárható a képviselők­től, hogy még e nagy munkaidőben is teljes számmal megjelennek a gyűlésen. Szenzácziósnak mondható felfede­zésről számolhatunk be. Ugyanis Czurda Vilmos gyógyszerész hosszas vizsgálás után kimutatta, hogy a halasi Sóstó vize rádiumot is tartalmaz. E felfedezés világot vet a viz ed- digeló megmagyarázhatatlan gyógy- erejóre, s fürdőnket a valódi gyógy­fürdők közé emeli. A rádiumnak gyógyászati szempont­ból roppant nagy a jelentősége. Ha­tása abban nyilvánul, hogy óriási sebességgel lövell ki részecskéket, sugarakat, s átalakulása közben rop­pant hőt fejleszt. Eredményt értek el vele: köszvénynél, idegességnél, vérszegénységnél, női bajoknál és egyéb betegségeknél, úgy hogy méltán sorolhatjuk a leghatásosabb gyógyanyagjaink közé. Sajnos azonban, előállítása roppant nehéz. Százezrekbe kerül a legkisebb mennyiség is. Éppen ezért fontos e felfedezés, s csak az a kérdés, mily mennyiség­ben tartalmazza a nemes fémet a Sóstó vize. A legelső teendő tehát, hogy a vizet budapesti vegyészekkel is meg­vizsgáltassuk, s ha valóságnak bizo­nyul a felfedezés, gondoskodnunk kell a fürdő országos hírűvé tételéről. 11111111111111 M I! 111111 11II11 í 11IIII1111111111 I' Pestmegyei hirek. A sport-fiú. Lecsapott a villám. Majsán a szőlők közt a villám lecsapott Fülöp Lukács kunyhójába. A tulajdonost, s az ott levő Kis Fülöp Károly: a földre vetette, hol sokáig eszméletlenül fe­küdtek. Sérülésük súlyos. Az ugyan­csak ott levő Farkas Elek fején és hátán könnyebben sérült meg Öreg ember, nem vén ember. Kiskőrösön ól egy id. Zsilka György nevű 85 éves ember, aki már három feleséget temetett el. Az öreg, úgy látszik, megunta a magányosságot, mivel a múlt héten eljegyezett egy 38 éves özvegyasszonyt. Felgyújtott széna. Egyik majsai tanyán Farkas Viktor felgyújtotta Busa Elek szénáját. A gyujtogatót letartóztatták. Uj mérnök. Kiskőrösön Redner Jenő mérnök irodát nyitott. A villámlástól és mennydörgés­től annyira megijedt Kalocsán a múlt héten Kovács György, hogy összeesett és meghalt. Érdekes jubileum. Érdekes jubi. leumot fognak tartani ez évben Ozegléden. Az ottaui róm. kath. templom egyik harangját 1812-ben öntötték s ennek a harangnak fogják 100 éves jubileumát megünnepelni a hívek. Igazságok. — Hangok a nép köréből. — Folyton azt halljuk hangoztatni, hogy a nép a koaliczió mellett tör pálczát. Lássuk csak ! Pl. Faller Jó­zsef dunaszekcsői biró igy beszólt : I. Mint a függetlenségi eszmék heves, tatán túlbuzgó hitvallója sajnálattal kell konstatál­nom, hogy azok a vérmes remények, amelyeket a nemzet a koaliciohoz fűzött, egyáltalában nem teljesültek be, sőt ellenkezőleg. A koali- cziós kormány megbuktatta a függetlenségi pártot és az országnak közgazdasági téren mérhetetlen károkat okozott. II. A parlamenti komédia, az obstruktió tönkre­tette tekintélyünket és hitelünket külföldön melynek hatása alatt magánemberek mentek tönkre. III. Tisza István előttünk ismeretes eljárásával a parlamenti élet testére tapadt obstrukcziós tályogot távolította el és a képviselőház terme­it Szabadította meg a büzhedt obstrukcziós levegőtől. II III1IIIIIIHII1IIllllllll lISMIITI I Ш 111liMI I шин ним Töltsétek tölcsérrel a tudományt Nem ér az egész pipa dohányt Egy tudást kölcsön kellene kérni Azt: hogyan kell okosan élni. (Városunkban is kiütött a sportláz. Igy szüle­tett meg e dalocska.) A sportot kedvelem Ha bármi fajta, Vérem lobogva forr, Ha hallom: rajta. A vízi sportokat Bég űzni vágyom Ha pénztáros leszek, Majd hajókázom. Bepülni szép dolog ; Én már repültem Egy papa röpített Kissé böszülten. A lova-lovaglás Hogy szép dolog, tény Váltókon gyakorta Lovagolok szintén Az „ Uszásu is remek Kies Fehértóban En is úszom már rég Az adósságomban. Szóval sportomén vagyok, Halas városában. Sikereim nagyok, Az anzágolásban. Van-e Halason filloxera? Egyik olvasónktól a következő levelet kaptuk: „Tekintetes Szerkesztő Ur! A napokban többen összegyűltünk gazdák. Beszélgettünk erről is, arról is és szóba kerültek a szőlők. Egyik azt mondotta, hogy 6 Halason látott filloxerát. Kn azt állítottam, hogy nálunk nincsen. Döntsön a szer­kesztő ur, kinek van igaza.“ * Kérdésére készséggel adunk választ. Önnek van igaza, mivel Halason fil­loxera csakugyan nincsen. Ennek oka a talajban keresendő. Ugyanis a ho­mok igen sok olyan nagyobb átmé­rőjű levegőüreggel rendelkezik, amely még mindig alkalmas arra, hogy a vizet visszatartsa. így azután a ho­moktalajban lévő levegőtórnek a víz­zel való érintkezésnél 90—95%-a vízzel megtelik. A homokban tehát igen könnyen beállhat az, hogy na­gyobb mélységig (csapadékok alkal­mával) belőle minden levegő kiszorul és helyét viz foglalja el; a filloxera a homoktalajban tehát egyszerűen megfullad. Mivel pedig Halason a homok finom, a fenti eset könnyen bekövetkezik. Férj, feleség és a többi. — Az alkalmas sötétség. — (Mozgókép öt jelenetben, az életből ellesve. Bemu­tatja a Helyi Értesítő.) III. KÉP. A leány szeret. Az ideál Egy fiatal gavallér; De az apa, ki közbe áll, Kemény mint a gallér. S mert áldást mindhiába kér, Szökik a szerető pár, S mig az apa nyomukba ér, Segíteni már Jcésö! IV. KÉP. A férj köszvényes és kopasz, S neje csupán húsz éves ; Gyomorbajban szenved az, Ez szerelemre éhes! Ellátja kedves jó barát, S a bőkezű természet ; S a férj nem látja meg saját Fején a — gólyafészket . . . UT6LS6 KÉP. A szinésznőcske félre lép, És megbotlik szegényke ; De el nem veszti hitelét, Nagy ur az ékszerésze. Tánczol, mulat, bálokba jár, S иду ér pályája véget, Hogy akad egy szegény tatár, Kit meg tud csípni férjnek . . . * S mi oka ezeknek ? Okot könnyen lelnek Az oka semmi kétség Az alkalmas sötétség. Ingatlanok adás-vevése. Csapó László és neje Fekete Rózái megvették Sándor Mihálynó Kis Er­zsébet 105 n. öl birtok részét 306 koronáért. Batiz Gábor (nós Kovács B. Erzsé­bettel) megvette Sándor Mihálynó Kiss Erzsébet 102 n. öl birtok részét 306 koronáért. Tárcsák József (nős Kis Annával) megvette Sándor Mihálynó Kis Erzsé­bet 90 n. öl birtok részét 270 koro­náért. Horváth Sándor és neje Kiss Ju­liánná megvették Sándor Mihálynó Kis Erzsébet 90 n. öl birtok részét 270 koronáért. , Szalai P. Sándornó Darányi Mária megvették Szalai P. Sándornó öreg- szőlóbeli lakház, szántó és szőlő in­gatlanát 200 koronáért. Góczi Agnes és Yajna Benő meg­vették Viczei K. József és neje Király Gy. Renáta öregszőlőbeli szőlő és szántó ingatlanát 4400 koronáért. Dudik István és neje Turcsán Mária megvették Benedek István (nős volt Kardos Máriával) öregszőlőbeli szőlőjét 1200 koronáért. Gusztos Sándornó Yajna Judit meg­vette Gusztos Sándor alsó-szállási és füzesi szántóját 1100 koronáért. Tóth Mihály (nős volt Siha Máriá­val) megvette özv. Rabi Pálnó Pomozi Eszter öregszőlőbeli 545 n. öl ingat­lanát 400 koronáért. Berki Sándor és neje Pap T. Mária megvették Szalai K. Antal és neje Berki Mária alsó fekete földekbeli szántóját 300 koronáért. Gauzer János megvette Fehér Ger­gely pirtói szántóját 250 koronáért. ifj. Biró Mihály és neje Balázs Erzsébet megvették Nagy Pál Imrónó Kis B. Rózái felső-kisteleki ingatlanát 2400 koronáért. Hegedűs Bite Lajos és neje Kis Etel megvették Dobó Józsefné Katona Juliánná balotai 1309 n. öl ingatla­nát 520 koronáért. Balázs András és neje Fekete Er­zsébet megvették Szurok Péter (nős [ Pajor Terézzel) öregszőlőbeli szőlő és ! lakház ingatlanát 1488 koronáért. ! Ikarus meséje — modern köntösben. — Saját tudósítónktól. — Bizonyára hallottad hirét, nyájas olvasóm, annak a vakmerő görög embernek, ki viasszal ragasztott szár­nyakkal hóna alatt, nem elégedve meg azzal a két birodalommal, szá­razfölddel és vizzel, melyet Isten neki adott, még a levegő országát is hatal­mába akarta keríteni. Felrepült, repült, csakhogy veszté­re : vigyázatlanságában közel jutván a naphoz, ennek heve megolvasztotta a viaszt, a szárnyak lehulltak, s ő belehullott a tengerbe. Egy későbbi kor törtónetirója el fogja mesélni, hogy járt B. János bácsi ökreivel, melyet julius 28 án Já­noshalmán vett. Bátyámuram ugyanis állandó olva­sója lóvén a Kiskunhalas Helyi Érte­sítőjének, olvasta, hogy vasárnap János­halmán vásár lesz. „No oda beme­gyünk — mondta, — s okvetlenül veszünk egy riskát“ Úgy is tett. Szép, csákószarvu, egészséges fogú, széles hátú állatot vásárolt. De ami legeslegszebbó tet­te, az hosszú, földig érő farka, mint Csillag Annának a haja, bokáját ver­te. Csak úgy örült a lelke B. János bácsinak, ha ránézett! Kihajtotta az állatot a pirtói ho­mokra ; . . de nini, mi ez ? Csudák csudája, mire kiért Pirtóra, leszakadt a szép állat farka. Odamegy B. János bácsi, bámulja a csodát, könvbe lábadt szemmel veszi fel a földről a leszakadt fark darabot; de hát uramfia ! odaragad a kezéhez. Nézi, nézi, csóválja a fejét, mig végre rájön hogy az ármányos kupec lóvá tette: szurokkal ragasztott farkot az állatnak, mert hát a természettől mostohán volt az ezen ékesség dol­gában elbocsájtva s enélkül sehogy se tudott túladni a jószágon. így mesélik ezt szerte a városban. 111111 III IMIIllllllllllll 111I I1111I I н и м М Н И lil 11 Iliin I I Esetek. A majom. E történetke még május hónapban történt, a Fülöp Zsigmond dr. által Halason rendezett előadás után. Nagy élvezettel hallgatta egyik polgártársunk kis fia a tudós népies nyelvű előadását és annak bevógeztó- vel lelkendezve szaladt haza, hol új­ságolta : — Edös apám tudja-e kitű szár­maznak az emberek ? Ugye nem! Hát a majmoktól. Az apa felháborodva iipakodottfiára: — De gézengúz, majd adok én neked ilyeneket mondani. Te származ­hatsz a majomtól, de én nem. Nagyon szép. — Jelenet a vonaton — I-sö utas: Hova tetszik utazni ? II. utas : Budapestre. I-sö utas : Budapestre ? Úgy éljek, nagyon szép! S honnan jön; mit tet­szik ott csinálni. II. utas: Halasról, bevásárolok. I-sö egy másik utashoz fordulva: Es kegyed hová utazik ? Szabad kér­deznem, hogy hívják ? III- ik utas: Kunszetmiklósra. Ne­vem Veréb. I-sö utas: Kunszentmiklós? Veréb? ügy éljek, nagyon szép ! (Egy ne­gyedik utashoz) Hát az uraság ? IV- ik utas: Az én nevem Duzs Pál, megyek haza Csengődre, a fe­leségem Balogh Mária, van egy fiam s két kis lányom. A fiú, Dani 10 év*s; a nagyobbik lányom, Zsuzsi, 8 éves ; a kisebbik lányom, Erzsiké, 5 éves. Mind be vannak ójtva. Aa anyósom meghalt, én magam 43 éves vagyok, büntetlen előéletű ; és ha még egy szót szól hozzám, úgy lököm ki ezen az ablakon, hogy hazáig repül. I-sö utas : (Megrökönyödve) Hazá- j ig ? En úgy éljek, nagyon szép. Beküldte a 2-ik Aitas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom