Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-24 / 30. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 24. A szegénység nem szégyen ugyan, de bajnak elég nagy baj, különösen, ha öröklékeny. Il l II I1 III I III I l:l l llt l l l l l:i l lin 1:11111 I I IIIM l l l.l l lil l lll l lll Csarnok. A kékszakái. Folytatás 8 — De a levél! — Két levél van Horning ur, az egyik Agnes kézitáskájában, a másik a rendőrségen. Ez utóbbira Agnes nem fektetett súlyt, mert olyant gyakran kapott. A másik volt a fontos, a mit a táskában leltünk, az bírta rá, hogy eljöjjön. Az volt a férj levele. Derb Lajossal kétszer beszélt itt, annak semmi oka nem volt ezt a nőt megölni. Csak az eltitkolt férjnek. Ennek kellett választania a fölfedez- tetéseel járó szégyen és gyalázat, vagy a gyilkosság között. Ez a férj négy hét óta nem mert mutatkozni az utQzán, nehogy találkozzék a színésznővel. A leküzdhetetlen akadályok érlelték meg benne a gyilkosság tervét. Ez az ember észrevétlenül lopódzott a találkozás megbeszélt helyére, ott a esolnakba szállt és eleinte rá akarta beszólni Ágnest, hogy bontsa föl a szerződést s menjen más városba. Csakhogy a leány ellenkezett. Ekkor reárohant és küzdelem után a vízbe lökte. A szerencsétlen teremtés belekapaszkodott a esolnakba s ekkor az evezővel előbb fejbe ütötte s mert még eszméletlenül is görcsösen fogta a csolnakot, hát összetörte az evezővel az ujjait. Valami kiálló szög a csolnak fenekén megfogta a leány ruháját s igy úsztak együtt le. A csolnakot fölborította a gyilkos és sietve elmenekült. Okvetlenül gázolt a sekély vízben. Már pedig Derb nadrágja és czipője száraz, tiszta volt. Horning elképedve hallgatta a bűnügyi lángész fejtegetéseit. V. Pinkerton másnap ahol csak megfordult, a három páholybérlő felől kérdezősködött. Megtudta, hogy csupán Vanessa járt Londonba, hol gyakran hónapokat töltött és haza csak egy két napra jött. Délben megjött Savarin, a detektív legjobb segédje, a ki külsőleg is mímelte gazdáját. Ez a Savarin még azt is megtudta, hogy a három páholybérlő közül Vanessa náthás, Délután egy fényképészhez szóltak be, aki kinematograf fölvételeket is csinált és másnapra megbeszélték, hogy reggel 6 órakor a révháznál találkoznak. James apó szörnyen csodálkozott, a mikor öten is megjöttek, csomagokkal, gépekkel fölszerelve. De még jobban csodálkozott, a mikor a karcsú ifjú Savarin egy csomaggal bement a róvházba és onnan tiz perez múlva egy szőke leány jött ki, aki hirteleniil tekintve hasonlított a megölt Ágneshez. Azután Pinkerton tűnt el s rövid idő múlva ő is maszkírozva jött ki, sötét ruhában, fekete hajjal és fekete körszakállal. Egy arczkópet adott Savarinnak, a mit a városban szerzett : — Hasonlitok-e ? — Nagyon jól, — mondta Savarin. James apó is közelebb lépett és rápillantva az arczkópre, elszólta magát : — Hisz ez Vanessa ur! — Rendben van, mehetünk! — adta ki az utasítást Pinkerton. — Savarin készülj el a fürdőre. Holnap te is náthás leszel. Mind az öten esolnakba szálltak és viz ellenében fölfelé eveztek, egészen a nagy hajlásig, hogy ott különös fölvételeket tegyenek . . . Horning cselédségét már kora délután kioktatta, hogy a vendégek előtt Pinkertont Harper urnák szólítsák, s ily néven mutatta be őt este érkező vendégeinek. Ő maga nem is sejtette, hogy mi készül nála ezen az estén. Savarin nem volt látható. A kitűnő vacsora után fölállott a házigazda és a következő kérelemmel fordult vendégeihez: — Igen tisztelt hölgyeim és uraim ! Az ón Harper barátom különös előszeretettel foglalkozik a mozgófényké- pószettel és rendkívül érdekes előadást rendez az önök szórakoztatására. Szíveskedjenek a szomszéd szobába fáradni. A társaság megelégedetten fogadta a fölhívást és páronként a szomszéd terembe vonultak. Elől ment Geret egy szőke színésznővel, a norvichi kis színháztól, utánok Bellingham ur egy tanítónővel, a ki a háziúr rokona volt. Legutoljára maradt kószakarva Vanessa, a ki egy lángvörös hajú, feltűnően szép nőt vezetett a karján. Felesége fürdőn volt és ügyesen úgy rendezte, hogy Horning ezt a hölgyet is meghívja, Az elöljárók elfoglalták az első sor széket és hátrább mögöttük ült le Vanessa s a hölgy. A férfi rendkívül hevesen udvarolt a nőnek és alig hallotta, alig látta, hogy mi történik a teremben. Pinkerton már akkor mind a három úrral hosszabban beszélgetett és igyekezett lelkűkbe látni. Gyanúja Vanessa ellen még megerősödött és minden eredményt az uj fogásoktól várta. A szobát elsötétítették és az átelleni falra feszitett vásznon megjelent a fény-karika. Pinkerton mondta be a képek tartalmát. — Utazás a Niluson. Azután egymásután jöttek : — Katonák indulása Cuba szigetére ! — Léghajó-katasztrófa! — Sülyedő hajó! Es igy tovább a képek egész sorozata. Végén emeltebb hangon jelentette be Pinkerton : — Most jön a legérdekesebb ! A legújabb bűntény Norvichban. Borzalmas eset. a mely valósággal megtörtént. Vanessa idegesen fölkaczagott. De rögtön ismét a hölgyéhez fordult és élénken beszólt hozzá. A vásznon most egy csendes tovább folyó viz képe látszott, partjai sűrűn be voltak nőve bokorral, jegenyével és fűzfával. (Vége következik) Ä börtön íakói. — Igaz történet Halas múltjából. — Folytatás: 2. Irta: Figyelő. A lázadás. Néhány marók szalma, és egy vizes bögre, ez volt Kalapos Bandi czellájának egész felszerelése. A ravasz betyár azonban még igy is tudott magának rejtekhelyei készíteni. Felszedett egy téglát, az alól a földet kivájta s azt használta „fiók“ gyanánt. Vigyáznia kellett, hogy a porkolábok észre ne vegyék, mivel különösen reá kettős figyelemmel őrködtek. Tudták, hogy minden hájjal meg van kenve és semmitől sem retten vissza. Azonban Kalapos gyanúra nem szolgáltatott okot. Adta a magába- szállt s jobb útra térni akaró embert. Mint midőn vihar előtt szólesond áralkodik, úgy volt ez a fogoly haramiánál is. Rendesen viselkedett, hogy elaltassa a kapitány gyanúját, s ne is eejttesse a tervezett lázadást. A vasárnapi napon nagy mulatságot rendeztek a halasi polgárok. Erről természetesen nem hiányoztak a fogházőrök sem. Csak reggelfeló, mindenfólekóp, csak józanul nem, tértek haza. Megkezdték szokott munkájukat. Betekintettek minden czellába. Csak erre vártak a foglyok. A látogatást tevő, s a kábultságtól elgyengült őröket megtámadták. Kétségbeesett küzdelem fejlődött ki a foglyok és az őrök között, kik mint a sebzett állatok úgy harcoltak. Kardjaikkal igyekeztek tönkre silányi- tani a betyárok támadását. Eleinte ez sikerült is. A lázadók egyre inkább kénytelenek voltak visszahúzódni. Kalapos látva, hogy tervük az őrök hősies ellentállásán dugába dől, vakmerőén előrontott, kikapta a porkoláb kezéből a fegyvert, leütötte vele, s rohamra vezényelte embereit. Dühös, vérfagyasztó ordítással rohant előre a kétségbe esett betyár népség. Tudták, hogy nekik már veszteni valójuk nincsen, mivel a me nekülés meghiúsulta esetén a várkapitány kegyetlen büntetést szabna reájuk. Az erős támadásnak az őrök nem tudtak ellentállni. Néhány pere múlva holtan hevertek a börtön udvarán. A győzelmes foglyok erre a társaság kiszabadításához fogtak. Néhány pillanat múlva együtt voltak, mintegy harminczan. — No ez sikerült — szólt Kalapos — bár közülünk is hárman a fűbe haraptak s kettőt alaposan kupán vágtak az őrök, de végre is szabadok vagyunk. Most nincs időnk ! Vonuljunk az épület háta mögé. Te pedig — szólt az egyikhez, — hozd ezt a létrát. Szótlanul és nesztelenül vonult a társaság a kőfalhoz. A létrát oda támasztották, az éles vasakat elhajli- tották, ezzel mint a macskák ugráltak át a falon. Kint már várták a czimborák. mindegyik hozott magával tartalék lovat. Ez alkalomra lopták, még pedig Seregély gróf méneséből, ahogy maguk közt gróf Sternberget, a közeli földesurat neveitek. A kiszabadult banda nyeregbe pattant s néhány pillanat múlva elnyelte őket a puszta. (Folytatjuk) Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, akik korán elhunyt leányunk : Figura Sándorné sz. Gyenizse Mária temetésén megjelentek s ezáltal nagy fájdalmunkra vigaszt csepegtetni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Gyenizse Benő ós neje Modok Anna. Hirdetések. Hirdetmény. Az 1868. évi 38-iki t -e. 1-só §-a értelmében minden szülő, gyám, vagy gazda köteles gyermekét, gyámoltját, vagy cselédjét életideje 6-ik évének betöltésétől a 12-ik, illetőleg a 15-ig évének betöltéséig iskolába járatni. Mindennapi iskolába járni kötelesek mindazon gyermekek, kik 1900. szept. 1-je és 1906. augusztus 3l-ike között születtek. Ismétlő kötelesek az 1897. szeptember 1-je és az 1900 augusztus 31-ike között születtek. A fentebbi törvény értelmében minden további értesítés nélkül felhivatnak a városi és pusztai lakosok, hogy mindennapi és ismétlő köteles gyermekeiket, gyámoltjaikat, vagy cselédjeiket f. évi szeptember hó 2-ik, 3-ik és 4-ik napjain a mindennapi, illetve ismétlő iskolába büntetés terhe mellett beíratni el ne mulasszák. Az iskolától 4—5 km. vagy ennél távolabb lakó pusztai, vagy szőlőbeli lakosok, kik a távolság miatt tanköteles gyermekeiket iskolába nem járathatják és azon városi vagy pusztai lakosok, kiknek gyermekei hibás elméjüek, betegségben szenvednek, vagy családjuk valamelyik tagja ragályos betegségben van, folyó évi augusztus havában minden vasárnap d. e. 8—11 óráig tanköteles gyermekeik felmentése céljából jelentkezzenek Imreh Lajos gondnoksági jegyzőnél, annál is inkább, mert utólagos felmentésnek, vagy igazolásnak hely nem adatik. Figyelmeztetik a lakosság, hogy szegénység miatt iskolába járás alól a tankötelesek fel nem menthetők. Az iskolába járás alól felmentést kérŐK a betegséget orvosi bizonyítvánnyal, a távollakást távolsági bizonyítvánnyal tartoznak igazolni. Végül a beírások könnyebb eszközölhetése czéljából felhívom mindazon pusztai és városi lakosokat, kik gyermekeiket az állami iskolák 1. oszt.-ba óhajtják beíratni, hogy a mindennapi iskola I. osztályába kötelezett gyermekeiknek születési anyakönyvi kivonatát augusztus folyamán az anyakönyvvezetői hivatalból beszerezni el ne mulasszák, mivel a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében a tanulók az I-ső osztályba csak anyakönyvi tanúsítvány alapján vehetők fel. A születési anyakönyvi tanúsítványokat az anyakönyvvezetői hivatal dij és bélyegmentesen tartozik kiszolgáltatni. Kiskunhalas, 1912. julius hó 18-án. Silling Ede polgármester, gondnoksági elnök. 504/1912. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi kir. járásbíróságnak 1912. évi SP 322/2 sz. végzéssel Dr. Holländer Ignácz ügyvéd által képviselt Hirsch és Frank bpesti cég végrehajtató részére végrehajtást szenvedett ellen 64 korona tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettől 1912. évi május hó 29. napján le- és felülfoglalt és 2966 koronára becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1912 V 247/2 számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna végrehajtást szenvedettnek lakásán Kiskunhalason, a városháza épületében levő üzlethelyiségében leendő megtartására határidőül 1912. év julius hó 29. napján délután 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt különféle réz és vasáruk, kályhák, tűzhelyek, csövek, köszörű kövek, sósborszesz, üzleti bereu dezések s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna s ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig nálam Írásban vagy szóval jelentsék be. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól száraittatik Kelt Kiskunhalason, 1912. évi julius 15. Kiss Pál kir. bir végrehajtó. 489/1912 végreh sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi kir. járásbíróságnak 1912 évi Sp.347/2 sz. végzéssel Dr. Holländer Ignácz ügyvéd által képviselt Faragó István végrehajtató részére 80 korona tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettől 1912. évi junius hó 24 napján le és felülfoglalt és 2966 koronára becsült ingóságokra a kiskun- halasi kir. járásbíróság 1912. V. 277/1 sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amenynyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedettnek lakásán, Kiskunhalason, a városháza épületben levő üzlethelyiségében leendő megtartására határidőül 1912. év augusztus hó I. napjának délután 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt különféle réz és vasáruk, kályhák, tűzhelyek, csövek, köszörű kövek, sósborszesz, üzleti berendezések s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna s ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Kiskunhalason, 1912. julius hó 18. Kiss Pál kir. bir. végrehajtó. Halas, 1912 Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában
