Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-24 / 30. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 24. Mikor megtudta a merénylet okát, elnevette magát és sietett a szája izét helyre hozni igazi, jó borral. S mivelhogy szájaize igen sűrűn visszaemlékszik arra a koDyvalókra, — persze igen gyakran kell kar- czossal leöblögetni. Ennyit használt az orvosság. II IIHIIIIlll 111111111 l!lllllll!l III Ilii llllllllllllll l!ll I llllll lllllll Népesedési mozgalom. — Julius 16. — julius 23. — Születtek : Kopár Mihály és Bózsó Annának István nevű fiuk. Szilágyi Imre és Sziládi Klárának Mária Magdolna nevű leányuk. Magda János és Hor­váth Etelkának Mária nevű leányuk. Zseni Benő és Király Gy. Jolánnak Eszter nevű leányuk. Téglás Sándor és Pékár Juliánnának Sándor nevű fiuk. Vezderics Juliánnának Mária nevű leánya. Pap Sándor és Szundi Veronának Sándor nevű fiuk. Erdélyi István és Budai Teréziának István nevű fiuk. Szente István és Szabó Juliánnának Károly nevű fiuk. Pataki Sándor és Herpai Katalinnak Sándor nevű fiuk. Luncz Perencz és Dózsa Zsófiának Ilona nevű leányuk. Kovács Mihály és Katona Rozáliának Mihály nevű fiuk. Csábi Mihály és Faragó Juliánnának Mária Magdolna nevű leányuk. Varga Sándor és [Szekeres Rozáliának Sándor Károly nevű fiuk. Fenyvesi Ferencz és Kovács Piros­kának István nevű fiuk. Farkas József és Vas Etelkának Ferencz nevű fiuk. László József és Lantos Veronának Lajos nevű fiuk. Bacsó Antal és Samu Zsófiának Balázs nevű fiuk. Váradi Francziskának Lajos Károly nevű fia. Meghaltak: Márta János 74 éves korban, Mol­nár Lajosné Király Gy. Lidia 50 éves, Rátóti István 1 hónapos, Da­rányi Ferencznó Váczi Zsófia 22 éves, Vezderics Mária 9 órás, Martus Mi­hály 64 éves, Téglás Sándor 5 órás, Balla István 79 éves, Tóth Abonyi Regina 8 éves; Figura Sándorné Gyenizse Mária 20 éves, Balog Mi­hály 68 éves, özv. Orbán Sándorné Vass Molnár Anna 83 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Tóth Alajos Süli Rozáliával. Egybekeltek: Komáromi Pál bócsai lakos Szűcs Erzsébettel. Az elmúlt illőkből. Mikor a király 13 Halason járt. Mi baja volt ; azt nem mond­ta senkinek, csak a feleségének, an­nak is egy-két rövid szóval. — Asszony, a te napodat felhozta a király ; de a kettőnké, — az leál­dozott. Kívánok neked jóójszakát. De előbb én is „megjutalmazlak“ egy kicsikét. Azzal vérben forgó szemekkel, mint egy kiéhezett királytigris, egy ug­rással rácsapott a szegény szép asz- szonyra, hosszú sátor haját kezére tekerte és iszonyatos kegyetlen dühöngéssel fél- holttá verte annak rózsával elegy alabástrom testét, hogy a vér pata­kokban omlott le sarkáig s rémület volt a sikoltozásokat hallani. Akik kiszabadították a szegény megkínzott teremtést, azt vallották, hogy rontás látszott dühöngő urán. Őrült volt. Bizonyosan a nagy öröm vette el eszét, mert holmi „szégyen­ről“ kiabált, holott büszkeséggel di­csekedhetett volna. Hinni lehet ennek a mende-mon- dának, mert fő-székbiró uram még nagyobb bolondot is tett: örökre le­mondott tisztségéről. Felkötötte magát ugyanazzal a kötéllel, mellyel szép felesége harmatgyöngye testét véresre verte. Ez már csak elég bizonyíték, hogy nem volt eszénél szegény, Isten nyu­gosztalja. . . . * * * így járt a király és igy járt meg szegény Dalipancsa Halason. Amivel jót akart, az fordult ellene. Kitelepült aztán nagy bánatával pusztájára. De tán ő is megzavaro­dott szegény feje. Isten haragja látogatta meg. Gyű­lölet szállott szivébe. Megutált min­dent, mindenkit, az egész világot. De legkivált a fórfinópet. A cselédféle se tudta kitartani nála. Ütötte, verte, szidta, mocskolta, éreztette őket. ügy, hogy lassanként a szó szoros értelmében Asszonyszállása lett a pusztája. Csupa asszonyféle lakta. De hiába volt igy, mégis csak más nevet adott neki a világ, mint ahogy a király elkeresztelte. Az úr­asszonya természete után elcsufolták Mérgesnek. Mai nap is ez a neve. Mig Dalipancsa ólt: kerülte azt a tájat minden jó lélek, mint az elátko­zott helyett. Olyan is volt az : elár­vult, elhagyatott. Holta után is az maradt. Még osztályos atyafiainak se kellett. Irtóztak tőle. így aztán nem csoda, hogy köny- nyű szerrel befészkelték magukat abba a környékbeli idegenek. Míg­nem végre, jóval később, odaitóltette magának Szeged városa az által az „igazságos“ király által, aki ez egy­szer még sem volt igazságos. Ebül gyütt szerdéknek azonban ebül kell elveszni. — így történt, hogy a szegediek se sokáig örülhettek köny nyen kapott birtokuknak. Kózrői-kózre járt az sok éveken át, sok istencsa­pása által látogatva. (Vége.) Férj, feleség és a többi. — Az alkalmas sötétség. — (Mozgókép öt jelenetben, az életből ellesve. Bemu­tatja a Helyi Értesítő.) PR6LGG. Veszett világ ez a mai! Sok itt az össze vissza. Nem félek én kimondani, Hogy mit rejt a kulissza. Nem lány a lány, az urfii vén Hűségből csúfot űznek, Csalogató tép az erény, Nincs vége a bűnnek . . , S mi az oka ennek ? Okot könnyen lelnek Az oka, semmi kétség Az alkalmas sötétség. I. KÉP. A férj uram haza felé Csak éjféltájba téved. És mert az ajtót nem leié, Hát tapogatva lépked. He végre bent van, s bármi vak, Nejét is megtalálja, S ah későn veszi észre csak Hogy az a — szobalánya . . . II. KÉP. A szép menyecske szürcsöli Az élet tiszta mézét; Unalmát oly formán öli, Hogy kaczérkodva néz szét. Előbb csak egy, kit szeret, Azt is csupán titokban He aztán négy öt is lehet, Kiért szive dobban. * S mi oka ezeknek ? Okot könnyen lelnek Az oka semmi kétség . Az alkalmas sötétség. (Következő kép jövő számban.) Ha valaki megszökteti a felesége­det, ne verd meg szegényt, hisz иду is eléggé meg van az már verve!' Esetek. ilíilíüs város f ö m olnárj a. Molnár István dr. Halas város egykori főorvosa fölöttébb szeretett esténként elkvaterkázni. Nyaranta a kvaterkázások a „Sós-tón“ szoktak megesni, t. i. a Sós-tói fürdő ven­déglőjében. Egy alkalommal az öreg ur a szo­kottnál is hosszasabban kvaterkázott. Még éjfélkor is ott ült. A társaság pár fiatal tagja ezt látva, elhatározta, hogy megtréfálja az öreget. Mikor az aztán bizonytalan lépteivel per pedes apostolorum indul jóval éjfél után hazafelé, az útközben eső akácásban megállítják, ráharsogván, hogy : „Pénzt, vagy életet!“ Az öreg ur szörnyű mód’ megijedt. Egy kissé zavarba is jött azonfelül, mert igy kezdett el esdekelni : „Nagyságos rabló uraimék ! Én vagyok Doktor István, Halas város főmolnárja, hét gyermeknek nevelet­len édes apja!“ Képzelhetjük azt a jóizű kacagást, mely e kijelentéseket kísérte, az utonállók teli tüdejéből törvén elő ! ? Hogy is ne nevettek volna, mikor Molnár István, Halas város fődoktora egyszerre esak főmolnárrá változott át!? Orvos ©lőtt. Orvosi munkatársunk mesélte : Egy vidéki öreg orvos kollegám­hoz aki már nem szívesen vette, ha éjjeli álmában megzavarták, — egyszer éjnek idején, úgy két óra táj­ban, két kis leányka állított be halálra ijedt arccal. — Doktor bácsi kérem, — igy ré­müldöztek a gyerekek — tessék azon­nal jöifni, a mamának hirtelen elállott a szava. — Elállott a szava ? . . . — szólt a doktor bácsi álmos bosszankodással. Hát aztán ? Muszáj neki éjszaka 2 órakor beszélni ? . . . Ilin lllllll M l I III 1111I I III III I I11 nil 11I I llllll lil l lll ll Függetlenségiek — az igazi magyarhoz Érdekes, hogy Tisza levele a füg­getlenségi 48-asok közt is nagy lel­kesedést keltett. Bizonyítja ezt az üdvözletek garmadája, melyet hozzá intéztek. Ezekből közlünk egynéhány izlelitőt. A nagybecskereki függetlenségiek a következő sürgönyt menesztették Tiszához : „Nagyméltóságodnak az aradiakhoz intézett levelét elolvasva, annak minden egyes pontjával egyetértünk és hazafiul öröm­mel üdvözöljük nagyméltóságodat mint füg­getlen szavazópolgárok és teljes bizalmunknak, ragaszkodásunknak adunk kifejezést.“ Az ugrai választókerület 23 köz­sége pedig 200 tagú küldöttséget menesztett a gróf elé, hogy fejezzék ki a választók szeretetét és bizalmát. A csángók Halason. — Visszaemlékezés. — Távol tőlünk, Bukovinában ól vagy 16 ezer magyar : a csángók, kik ide­gen környezetükben sem vetkőztek ki nemzetiségükből. A csángókkal nekünk halasiaknak közel volt szerencsénk megismerkedni, mivel, ha jól emlékszem 1883 júni­usában — egész falura való csángó telepedett le Fúró Lajos halasi bir­tokos harkai birtokán. A letelepültek családnevei: Balogh, Király, Kovács, Nagy, Buda, Biró, Varga, Kelemen, Kerekes, Fehér stb. A csángók kevés kivétellel nap­számosok voltak. Leginkább Fúró al­kalmazta őket. A férfiaknak napjára 60, a nőknek 40 krajezár napszámot adott. Békesség azonban nem volt. A csángók bepanaszolták gazdájukat, hogy nem tartja be szerződésüket, viszont Fúró meg azzal vádolta őket, hogy nem dolgoznak és vigyázatlan­ságuk által tüzet is okoztak. így fol)t a súrlódás aratás végéig. Ekkor a csángók leszámoltak és kije­lentették, hogy bizony ők Halason nem maradnak. Fel is pakoltak és visszatértek az ő sovány földű „ha­zájukba“. Azóta csángó nem volt Halason. Figyelő. Ingatlanok adás-vevése. Szabó V. István és neje Babenyecz I Cs. Teréz megvették Kancsár József és neje Rádóczi Mária öregszőlőbeli szántóját 850 koronáért. Bernáth Lajos tanár megvette Kun- csár József és neje Radóczi Mária öregszőlőben szántó és szőlő ingat­lanát 3450 koronáért. Juhász Pálnó Szikora Mária meg­vette Imrei Róza, Heim Károly és Anna felsőszállási lakóházát 5400 koronáért. Bálint János és neje Vass Juliánná megvették özv. Vass Sándorné Hirkó Juliánná öregszőlőbeli szántó, szőlő és lakház ingatlanát 300 koronáért. Surján Lukács és neje Kocsis Juliánná megvették Szanyi Benő és neje Nagy A. Eleonóra öregszölőbeli szőlőjét 530 koronáért. Prácza Pálnó Kovács Eleonóra megvette Lévai Ferencznó Kőházi Juliánná beltelki kert ingatlanát 1000 koronáért. Farkas János Lajos (nős Tóth G. Erzsébettel) megvette Borbás István és társai füzesi szántóját 4100 ko­ronáért. Horváth Béni megvette Horváth Béninó Szalai Mária öregszőlőbeli szántó és szőlő ingatlanát 150 ko­ronáért. Nagy Cz. Lászlónó Gózon Mária megvette a kir. kincstár ingatlanát 6 koronáért. Sáhó János és neje Stimákovics Ilona megvették Túri Sándor és neje Puruczky Mária öregszőlőbeli ingatlanát 700 koronáért. Farga István és neje Kurgyis Teréz megvették Sándor Mihálynó Kiss Erzsébet 102 n. öl birtok részét 360 koronáért. Jaszanovics János és neje Mig Mária megvettek Sándor Mihálynó Kiss Erzsébet 102 n. öl birtok részét 306 koronáért, Közgazdaság. Mészhomokkő gyár. A halasiakat közelről érintő gyáralapitásról érte­sítették lapunkat. Ugyanis Félegyhá­zán, mely város a halas—majsai vasút megnyíltával közeli érintkezésbe jön velünk, Molnár Imre téglagyárat ala­pított, mely mészhomokkő téglát gyártana. A gyár főleg a környékre, Majsára és Halasra igyekszik gravitálni s siker esetén fiókot is állítana fel egyik másik községben. — A téglán kívül cserépkályhákat is gyártanak. Vásárok. Jánoshalmán az orsz. vá­sár 28, 29-ón lesz. Felső-dabason szintén. Mindkét helyre vószmentes helyről mindenféle állat felhajtható. A sertésvész fellépett Jászszent- lászlón és Topolyán. Országos vásár tartását kérelmezi Alpár község. Budapesti gabonaárak: julius 23. Búza 23 k. 55 f. — 24 k. 05 f. Rozs 19 k. 20 f. — 19 k. 60 f. Zab 21 k. 40 f. — 22 k. 30 f. Tengeri 17 k. 80 f. — 18 k. — f. Korpa 11 k. 90 f. — 15 k. 90 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: и I. rendű öreg 350 kgr. felül 142—148111. II. „ „ 280—350kgr-ig 146 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 154—160 „ •S „ közép 220—300 kgr-ig 154—169 „ N „ könnyű 320 kgr-ig 154—180 „ Hússertés 140—300 kirammig 140—160 „ Az árak kilónként értendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom