Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-12 / 24. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. junius 12. Magyarok! Polgártársak! Tizenöt óv óta folyik a harcz Magyarország pártjai közt. Az ellen­zék tizenöt év előtt azzal kezdte ezt a harczot, melyet az obstrukció fegy­verével vívott meg, hogy 6 : 1. önálló vámterületet, 2. magyar hadsereget, 8. kisebb közös terheket és 4. a nópjogok kiterjesztését akarja. Nyolcz évvel ezelőtt az obstrukció győzött. A magyar nemzet felült az ígéreteknek és többséget adott az ellenzéknek. A király tisztelettel meghajolt a nép Ítélete előtt és rá­bízta a kormányzást a szövetkezett ellenzékre, a koaliczióra. Ez pedig négy évig élvezte a hatalmat és az­alatt : 1. fentartotta a közös vámterületet, sőt úgy kötötte meg az uj kiegyezést, hogy fölemelte a vámokat és ezzel húst, kenyeret, czipőt, ruhát, mindent, ami embernek élelemre és életre kell, hallatlanul megdrágított; 2. kötelezte magát, hogy nemcsak fentartja a közös hadsereget, de egyenesen, kifejezetten lemondott minden nemzeti vívmányról és a ma­gyar hadseregnek még a gondola­táról is; 8. kisebb közös terhek helyett kötelezte magát és az országot egy­részt a katonai ujonczlótszám föleme­lésére, másrészt pedig tényleg és azonnal fölemelte a kvótát, úgy, hogy azóta minden évben hét-nyolcz és még több millióval nagyobb összeget fizetünk a közös költségekre, mint azelőtt ; végül 4. a népjogokat nem terjesz-. tette ki és kormányzásának négy esz­tendeje alatt mindössze olyan válasz­tójogi javaslatot csinált, mely a plu­ralitást akarta behozni, azaz egy embernek egy, másiknak két, harma­diknak három szavazatot, ellenben, másoknak tizedmagukkal csak egy szavazatot akart adni. Két óv előtt az ország megértette, hogy a koaliczió rászedte, hogy min­den ígéretét megszegte és hogy min­den amit hirdetett hazugság volt és csak az volt igaz, hogy akik az ob- strukciót rendezték, miniszterek, főis­pánok, magas rangú hivatalnokok akartak lenni és befolyásuk révén jó üzleteket akartak kötni. Ekkor — két év előtt — a nemzet ítélete megbuktatta őket, akik időköz­ben a konczon egymás közt is össze­marakodtak. A nemzet a munkapárt nak adott többséget. A király pedig ismét engedett a nemzet akaratának és munkapárti kormányt nevezett ki. De az ellenzéki pártok megmaradt töredékei annyira siratták az eljátszott hatalmat, hogy megpróbálták azt újabb obstrukcióval visszaszerezni. Elöl kezdték a csúfos komédiát. A képviselőház idejét egy álló eszten­deig azzal pocsékolták, hogy szabad­ságot kértek, azután ezt a saját ké­relmüket önmaguknak megtagadták és névszerint két óra hosszat szavaz­tak felőle. Vagy zárt ülést kértek és azon egész félnapokon át beszélgettek haszontalan dolgokról, amíg az or­szág ügyei elintézetlenek maradtak. Ezzel az obstrukciónak nevezett időlopással, melyet eltanultak idegen­ből , nevetségessé tették a magyar országgyűlést az egész világ előtt. Mindennapos zajongásukkal és du­hajkodásukkal pedig korcsmává süly- lyeztették az országházat, mely előtt pedig hazafias magyar ember csak úgy megy el, hogy a kalapját megemeli. Egy álló esztendeig türelemmel, nyugalommal mérsékelte, türtőztette a hatalmas, nagy nemzeti munkapárt az ő végtelen hazafias elkeseredését. Egy álló esztendeig próbált lelkére beszélni a hazájától, nemzetétől elsza­kadt, hatalmi vágyában őrjöngésbe esett ellenzéknek. Egy álló esztendeig kérlelte a többség a kisebbséget, h< «y ne követelje az ország pusztu- hogy magyar emberek ne emeljék szentségtörő kezüket szülő­anyjukra, az ezeréves magyar nem­zetre. Hiába volt minden ! az ellen­zék, mely három év előtt összemara­kodott a konczon, most uj koncz reményében újra összeszövetkezett. Es az ellenzék kimondta, hogy nem engedi a magyar képviselőházat dol­gozni. nem engedi törvényeket alkotni mindaddig, amig: 1. még több katonát nem ád a közös hadseregnek, mint amennyit ez maga kér, 2. olyan választójogot nem csinál, melytől a magyarság elpusztul és a szociálisták, a grófi cselédek és a tótok, oláhok, rácok fognak dönteni. Ezeket követelte, mert tudta, hogy ha a nemzet ellenségeit úrrá teszi, akkor ezek, akikkel összeszövetkezett, 3. neki is juttatni fognak a közha­talomból legalább egynéhány morzsát és akkor 4. folytathatják, ahol elhagyták, újra emelhetik a kvótát, újra drágít­hatják a húst, a kenyeret és mindent, ami embernek kell, sőt talán bécsi szövetségesük kedvéért be is olvaszt­hatják a magyar hazát Ausztriába. Egy esztendeig nem ébredt fel ezeknek a nemzetüktől elszakadt ma­gyar embereknek a lelkiismerete. Es ekkor végre elfogyott a többség türelme. Nem törődvén a hazaárulók­kal szövetkezett nemzetrombolók obs- trukciójával, tulharsogta a sípolást, dobolást és vinnyogást, melylyel a kópviselőház tanácskozásait lehetet­lenné akarták tenni és érvényre jut­tatta a többség és a nemzet akaratát. Vissza adta országgyűlésünknek a szabadságát, a cselekvő képességét, a jelentőségét tekintélyét és komoly­ságát. Azokat pedig, akik duhajkodással törekedtek több terhet ránk rakni, nemzetünket letörni és az árulással szerzett hatalmon osztozkodni, elvi­tette rendőrökkel oda, ahová a du­hajok valók: az igazi korcsmába ab­ból a szent csarnokból, melyet ők akartak korcsmává elaljasitani. Magyarok ! Polgártársak ! Ez tör­tént a magyar képviselőházban és ez az eseményeknek az igazi értelme, jelentősége és való története. Meneküljetek a sok hazugság és ha­misság elől az igazság őszinte sza­vához. Magyar lelketekben mérle­geljétek az eseményeket. Magyar szivetek szerint döntsön ítéletetek. Akik pedig bármily tetszetős álarcz alatt hazugsággal közelítenek felétek, azokat kergessétek, tapossátok ki házatok küszöbén, mert azok saját népetek, saját hazátok, saját szentsé­geitek ellen akarnak benneteket kísértésbe sodorni. Politikai szemle. Széltóbeu hangoztatják, hogy az országnak kedvére van a síppal, dob­bal való politikai működés. Hogy ez mennyire nem áll, annak bizonyítá­sára — a sok közül — ide iktatunk két véleményt. Hermán Ferencz dr. volt halasi ügyvéd, a fülöpszállási kerület v. or­szággyűlési képviselője, a Justh-párt volt tagja, bejelentette belépését az országos nemzeti munkapárt körébe. „A junius hó 4-iki parlamenti ese­mények hatása alatt — Írja belépő levelében — végleg elhatároztam, hogy a munkapárti kör kültagjainak sorába belépek. Fájdalmasan esett látnom azt a nagy rombolást, a melyet a mesterségesen megbónitott politikai élet gyakorolt egész köz­életünkre, kölönösen pedig közgazda­ságunkra. Láttam azt, hogy a többség a folyton megújuló béketárgyalásokkal minden lehetőt elkövetett, hogy munkaképessé tegye a házat. Láttam azt, hogy ezzel szemben az ellenzék oly követeléseket támasztott, a me lyeknek teljesithetetlensógéről я un.it- ban kormányzása alatt is bőven meg­győződött. Ezenkívül első nemzeti életszükségletté léptette elő a válasz­tójogot, a melyről pedig — eltekintve a nagy körvonalaktól — még ma sincs egyetlen pártnak sem fix ter­vezete. A mai ellenzéki pártoknak ma már nincsen joguk az obstrukció ugyanazon fegyvereivel küzdeni, a mely fegyvereket a koaliczió kor­mányzata előtt teljes erkölcsi érintet­lenségben használhattak.“ Lengyel Zoltán, aki 1904-ben az obstrukció lelke és vezetője volt, ki­lépett a Kossuth-pártból, azzal az in­dokolással, hogy a párt felidézi ma­gatartásával a legnagyobb nemzeti katasztrófát a nemzetre. Városi közgyűlés. Jeleztük annak idején, hogy a vá­rosi tanács belátva kórházunk haszna­vehetetlen voltát, javaslatot dolgozta­tott ki uj kórház létesítése tárgyában. A közegészségügyi bizottság szak­véleményét a múlt héten tárgyalta képviselőtestületünk. Az uj kórház. A tanácsi javaslat — mely olva­sóink előtt ismeretes — a képvise­lőtestület úgyszólván egyhangú tet­szésével találkozott. Belátta a kór­ház szükséges voltát, annál is inkább, mert a múlt évben is 780 halasi beteget gyógykezeltek vidéki kórhá­zakban. Az ügy fölött szavazással döntöttek. 50 szóval 16 ellen a ta­nács javaslata elfogadtatott. A színház. A kiskunhalasi szinpártoló egye­sület választmánya a színház terem­ben az emeleti páholyok kiigazításának, feljáró lépcsők építésének, valamint 4 földszinti páholy létesítésének en­gedélyezését kérte oly kikötéssel, hogy a színház terem 12 évre adas­sák át az egyesület kezelésébe, mely az átalakítási költségeket fedezni fogja, de viszont a 12 év alatt öt illeti a színházteremből befolyó jövedelem. — A képviselőtestület a kérelmet telje­sítette. Kitelepítés. A Zilah-féle szárazmalom kitelepí­tését is tárgyalta a gyűlés. Elhatároz tatott, hogy a tulajdonosnak 1000 kor. kártalanítási összeget juttatnak. Szabályozási terv. A képviselő testület szükség t látja annak, hogy egy állandó es nem esetről-esetre a városi mérnök sze­mélye és Ízlésétől függő város ren­dezési terv készíttessék. Felhatal­mazta ezért a tanácsot, hogy annak elkészítésére versenytárgyalást hirdes­sen s annak eredményéről tegyen jelentést. Hírek. Szabadság. Silling Ede polgármes* tér 1. hó 5-én megkezdte szabadsá­gát. Helyettese : Dr. Kolozsváry Kiss István h. polgármester. — Dr, Hof­meister Juda városi ügyész ma kezdte meg 1 havi szabadságát. Távolléte alatt dr. Dolicsek Lajos helyettesíti. Plébános választás. A kiskunhalasi kath. plébános jelölésre 1112 egyén jogosult. Ezen szavazók kerületenként és járásonként a következőképen osz­lanak meg: I. kér. 43, II. kér. 35, III. kér. 29, IV. kér. 143, V. kér. 25, VI. kér. 58, VII. kér. 154 ; a belterületen van tehát öss^dsen 487 válasetó. A külterületen: I. járás 104, II, járás 203, III. járás 119, IV. járás 97, V. járás 57, összesen 580. A helyben lakó választók száma 1067, a vidékiek száma pedig 45. Uj kaszinó. „Otthon társaskör“ czimen uj kaszinó alakult városunk­ban. Eddig közel száz tag jelent­kezett. Törvény előtt. Paprika Sándor 13 éves halasi suhanc, Halason 1911. uov. У un l'.vky Gedeon zárt villájá­ba a verenda törött ablakán ásóval benyúlt, s a kapcsot félre tolta és bemászott. Onnan 1 fegyvert, 1 zseb­kést, befőttet és diót lopott. A zseb­kést Nagy Sándor, tudva annak lopott voltát, megvette. A f. hó 4-én meg­tartott törvényszéki főtárgyaláson Paprikát lopás vétségéért, Nagyot meg orgazdaságért vonták felelősségre, s ezért Paprikát javító nevelésre, Na­gyot pedig dorgálásra ítélte. Az Ítélet jogerős. Jubileum. A polgári olvasókör 50 éves fenállásának megünneplésére 30-án diszgyűiést tart. Beszédet mond dr. Babó Mihály, és Bátory Gábor. Az ünnepség délután folytatódik. A nyomor. A kik jómódban vannak, nem igen tudják megérteni, mi az oka sok elkövetett rossz cselekedetnek. Ha azonban egy kissé gondolkodnak, rájönnek, hogy a Nyomor az, mely sokszor józan gondolkodásuktól meg­fosztja az embereket s viszi oly tettre, amely miatt a jólakottak követ dob­nak reájuk. A legutóbb is bűnbe hajtott e zsarnok egy uriasszonyt, özv. Szűcs Józsefné ügyvédnőt. Ne­vezett valamikor jobb napokat élt. Férje halála után azonban a sors egyre jobban éreztette vele sújtó kezét. A szegény asszony az utóbbi időben valósággal nyomorgott. Mivel pedig a természeti törvények értel­mében enni kell, vett onnan, ahol ta Iáit. Lejárt házigazdája : Szűcs Antal birtokos pinezéjóbe. Innen élelmi sze­reket szerzett. Azonban ezt nem so­káig űzhette, mert Szűcs tetten érte s feljelentette Szavazók névsora. A helybeli róm. kath. egyháztanács értesíti a róm. kath. lakosságot, hogy az 1912. évi junius hó 23-án, nagymise végez­tével tartandó plébános jelölésre ösz- szeállitott szavazók névjegyzéke a rk. egyházi adóhivatalban f. hó 9 tői 16-ig közszemlére ki van téve. Bárki megtekintheti és esetleges felszólam­lását az adópénztárnok és ellenőrnél bejelentheti. Bál. A munkapárt által pünkösdkor rendezett jól sikerült mulatságán fe­lülfizettek: Dr. Nagy Mór 10 koronát. Baki József 5 korona 20 fillért, Czmorek Mihály, Figura István 120—120 koronát. Vass Elek 1 koronát. Modok Ferencz 60 fillért. Banga Péter, Segesvári János 40—40 fillért Zseni Balázs, Becze Juliánná, Juhász Imre, Ma.’atics Juliánná, Sólya Lajos, Kiss József, N. N., Kulcsár Imre 20 — 20 fillért. Kath. plébános választás. A róm. kath egyháztanács a plébánosi vá­lasztást f. hó 23-án a nagy mise után tartja meg. Lopás. Jakus István prónaifalvai lakosnak birkaólját ismeretlen tettesek feltörték s abból egy bárányt elloptak. A tettes eddig inóg nem kerüli kéz­re. A nyomozás folyik. Tánczmulatság. A kiskunhalasi épitőmunkások junius hó 23-án a Népszigeten szavalatokkal és monolo­gokkal egybekötött zártkörű tánezmu- latságot rendeznek. Allati betegség. Városunkban az állatok közt juhhimlő uralkodik. Az iparos és kereskedő tanoncz- iskola évzáróvizsgája f. hó 9-én, vasárnap délután 3 órakor tartatott meg, amelyen meggyőződhetett a közönség, hogy mily üdvös és fontos hivatást tölt be az ipariskola, — látva azt, hogy az alsóbb osztályú növen­dékek még a betűvetés és szótagolva olvasás nehézségeivel küzdenek, addig a felsőbb osztályok tanulói teljesen kifogástalanul olvaspak, számolnak, s elsajátították mindazon ismereteket, melyek — ma már — kell, hogy minden iparos birtokában legyenek, ha az életben boldogulni akar. — Sajnálatos dolog azonban, hogy ipa­rosaink és kereskedőink nem igen érdeklődnek tanoncaik szellemi hala­dása iránt, a hivatalos kiküldötteken túl csak szülők vettek részt a vizs­gákon. Ez alkalommal Fábián György

Next

/
Oldalképek
Tartalom