Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-09 / 32. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 9. Büntetés elől a halálba. Az utóbbi időben valósággal járvány- nyá lett az öngyilkosság, amely annál szomorúbb, szörnyűbb, mivel védelmére még csak azt sem hozhatjuk fel, hogy a nyomorúság, a szegénység és ólet- untság nyomja a szerencsétlenek kezébe a fegyvert. Manapság az emberek leginkább saját könnyelműségük folytán kényte­lenek a földi életből elmenekülni, hogy kikerüljék azon büntetést, melyet tet­teikkel, magaviseletükkel előidéztek. A roszra való hajlandóság erősödött csak meg az emberben, az erkölcsi bá­torság, hogy helyt álljon az elkövetett tettért, vagyis bűnhődjék, az mind­inkább kezd kiveszni. Ezt nemcsak a felső, hanem — mint a jelen eset iga­zolja, — az alsó néposztály körében is igy észlelhetjük. A büntetéstől való félelem oltotta ki egy halasi béres életét is. Félt, hogy lezárják, hogy kénytelen lesz el­hagyni a pusztát, hol gyermekkora óta tartózkodott, s szabadságát elvesztve, négy fal közé kerül. Ezt nem nem birta volna elviselni. Inkább fegyvert raga­dott s agyonlőtte magát. Az esetről a következőkben számol­hatunk be: Csütörtökön este egy gazda ember jelentkezett a rendőrségnél. Azt jelentette, hogy Péter Antal felsőkis­teleki tanyáján öngyilkosságot követett el egy béres : Musza Imre. A rendőrség a színhelyre ment, hol csakugyan megtalálta az istálló mellett Muszát, de már holtan. A jegyző­könyvet felvették s megállapították, hogy Musza halálát öngyilkosság okozta, bűntettről szó sem lehet. Azon oknak a felderítése, mely Mu­szát halálba kergette, volt a rendőrség első dolga, s ezt hamarosan meg is állapította. Kiderült, hogy Musza éppen­séggel nem élt úgy, mint a rendes, munkakedvelő emberek, hanem ahol csak tehette, apróbb bűnöket követett el, miáltal a büntető jogrenddel össze­ütközésbe került s dolgai a rendőrható­ság, a törvényszék elé kerültek. Nemsokára kellett volna Musza fölött ítélkezni, de ő ezt nem várta be, egy irgalmasabbbiróitélőszéke elé, a más­világra menekült. Különféle hirek. Hármas rablógyilkosság. Edelény bor- sodmegyei faluban szombatról va­sárnapra virradó éjszaka megnyitot­ták Czeisler Henrik korcsmárost és fe­leségét, a húgát pedig halálra sebez­ték. A rablógyilkos elvitte a korcsmá- ros pénzét, háromezer koronát. A gyil kossággal Regula Ede asztalos segédet gyanúsítják. Megölte a sógorát. Makón Tarján Már­ton szemet vetett bátyja feleségére, s azt a férj távollétében erőszakkal meg- becstelenitette. A becsületétől meg­fosztott asszony baltát kerített elő, levágta sógora fejét és kidobta az udvarra. A gyilkos asszonyt letar­tóztatták. Robbanás. A szegedi pályaudvaron szombaton a befütött mozdony biztositó szelepe felrobbant. A kiömlő gőz Re­ményi Dávid mozdonyvezetőt és Varga Imre fűtőt életveszélyesen megsebesí­tette. Az anyaság védelme. A véletlen játéka folytán a „Kiskun- Halas Helyi Értesítője“ 81-ik számában két egymásra vonatkozó, s egymást ki­egészítő közlemény jelent meg. Az egyik talán sokaknak fel se tűnt, a másik annál nagyobb szenzációt keltett. Meglepetéssel olvastam, hogy Kis­teleken lelepleztek egy szülésznőt, ki az égnek liferált angyalkákat, melyhez az anyagot Halas is nagyban szolgáltatta. Tovább olvasván az újságot, a népesedési rovatban hét olyan újszülöttet találtam, kiknek szü­lei a törvényes formák mellőzésével tartották nászukat. Hit az ember kissé gondolkodik, s a két közleményt egymáshoz állítva vizs­gálja, akkor rájön, hogy egyik a másik­nak következménye, s csak az esetben lehet véget vetni a lelkiismeretlen nóm- bere.k működésének hamagaatársadalom lép síkra, s félredobja mostani ósdi, j lelkiismeretlen nézetét, hogy : az anya­ság bűn és szégyen. Ha ez megtörténik, akkor majd nem í igen fognak Írni az újságok gyerme­keknek születés előtt való megöléséről, s Halas város női személyei se fognak hasonló dolgokba belekeveredni. Azt hangoztatni, hogy az anyaság felemel, megtisztít, ugyhiszem feles­leges. Elmondok ehelyett erre vonat­kozólag egy csodásán szép történetet, melyet a régi, megfakult Írásokon ol­vastam egy jóságos, bölcs, öreg papról és egy bűnbeesett leányról, akit meg­tisztított, uj emberré formált az anyaság. A szerencsétlen, bűnbe esett leány­kára, akit hűtlenül elhagyott csábitója, ujjal mutattak a falu többi asszonyai és leányai. A szégyen és a kétségbeesés — a mint azt az élet sötét tragédiái­ban annyiszor olvashatjuk — benne is megórlelte a gyermekgyilkosság gondo­latát. A templomba menekült, az öreg jóságos paphoz, hogy meggyónja bű­nét, a melyet még nem követett el, de a melyet el akar követni. „Van e feloldozás a bűnömre, szent atyám“ — kérdezte kezeit tördelve, könnyes szemmel a leány. Es a pap megsimogatta arcát és azt mondta neki: „Igen. ha mielőtt elköveted a rettene­tes bűnt, megszoptatod gyermekedet.“ Es a leány úgy cselekedett. De ami­kor látta, amikor érezte, hogy ártatlan, újszülött gyermeke mily mohón szívja magába az anyatejet, az életet, a mikor megdobbantotta szivét az anyaság ma­gasztos tudata, megcsókolta gyermekét, tórdreborult és imádkozott Boldog volt és táplálni, fölnevelni akarta gyerme két. Az öreg, jóságos pap nagyon jól tudta, milyen tanácsot ad a bűnbeesett leánynak. Senex. Népesedési mozgalom. — augusztus 1. — augusztus 8. — Születtél-: Bártfai Dezső és Grósz Erzsébet Ilonánál; Dezső nevű fiuk, Hugyecz Lajos és Német A. Annának László nevű fiuk. Szűcs Gábor és Farkas Teréziának Terézia nevű leányuk Fe­hér Erzsébetnek Margit nevű leánya. Kis Lajos és Horváth Teréziának Ju­liánná nevű leányuk. Vujkovics József és Rájcsis Anasztáziának János nevii fiuk. Zsebő János és Kardos Julianná­nak Mária nevű leányuk. Sinka Máriá­nak Kálmán nevű fia. Szili József és Erdélyi Teréziának Jolán nevű leányuk. Szudi Juliannának Ilona nevű leánya. Csapi Sándor és Marton Juliannának József nevű fiuk. Németh Gergely és Ördög Anuának halva született leány gyermekök. Keresztúri Erzsébetnek Erzsébet nevű leánya. Váczi Lajos és Nagy Oz. Eszternek Lajos nevű fiuk. Szalai Sándor és Gondán Juliannának Zsófia nevű leányuk. Kauz Antal és Sas Eleonórának Antal nevű fiuk. Fehér Máriának István nevű fia. Bereczki János és Fábián Máriának András nevű fiuk. Gáspár Péter és SchvahaRo- záliának Ferencz nevű fiuk. Zsákos Szőke Pál és Viucze Juditnak István nevű fink. Maruzsa György és Zárnbó Erzsébetnek Mihály nevű fiuk. Muesi Imre és Horváth Eszternek Mária nevű leányuk. Matus János és Fenyvesi Vik­tóriának Imre nevű fiuk. Virág György és Ternyák T. Ilonának Etelka nevű leá­nyuk. Kis Macska Mihály és Kovács Ju­liannának Balázs nevű fiuk. Hadvina Jó­zsef és Matkó Máriának István nevű fiuk. Árvái Sándor és Zseni Juliannának Sándor nevű fiuk. Csonka László és Szanyí Etelka Rozinának Mihály nevű fiuk. Meghaltak : Ferenczi Irén 19 hónapos korban, Bózsó Ferencz 61 éves, özv. Poraozi Imrénó Gyulai Klára 83 éves, Musza Imre 20 éves, Gajdos Jánosné Szalai j Mária 43 éves, Barta Kálmán 2 hóna­pos, Sebők Mári Magdolna 16 napos korban. Az elmúlt időkből. A kurucz-halom története. 3 Rákóczi emlékirataiban a kuruczok- nak Halas melletti csatáját győzelem­nek emlegeti. Azt Írja, hogy Halas mel­lett Deák Ferencz „a ráczok hires Kiba nevű vezérét, 3000 főnyi seregével megverte, “ Azonban Halas város 1 sz. jegyző­könyvében egy azon korból maradt fel­jegyzés igy szól : „Az 1703-ik esztendőben október 3-ik napján Rákóczi Ferencz pártján levő uj támadás. Kuruczok Halas váro­sába beszállottanak, kiknek is a Száva- melléki sivákok és a bácsmegyei rácz- ság magyar-szegedi katonaság utánok jővén, az városon kívül napkeletről, az kuruczok eleibe kimeuvón, megütköz- tenek és az kuruczok megverettetvén, elesett bennök 234.“ Deák Ferencz kurucz ezredes pedig Kecskemétről október 6-áró) a halasiakhoz irt levelét igy kezdi- „Teg­napi napon ottan szerencsétlenül járánk, jóllehet mi is eléggé emberkedtünk, de az, kit Isten meg akar áldani, meg­áld, az kit ostorozni, megostoroz.“ Majd az utóiratban igy szól : „Ami lovai, pótlékai maradtanak Halas vá­rosban az vitézlő rendeknek, azokat is összeszedvén, küldjétek utánunk élete­tek, fejetek vesztése alatt; sőt az mező­ben is, mi olyan akadna kezetekben, azt is hasonlóképpen.“ E világos egykorú adatok megdönt­hetetlenül igazolják, hogy a kuruczok Halasnál vereséget szenvedtek. Deák Ferencz fentebbi levélben azt is meghagyja a halasiaknak, hogy tudják meg bizonyosan, számlálják meg. hogy a kuruczok közül Halasnál mennyi veszett el, s hány 'esett fogságba ; s a kik a víznek 'mentek, s talán bele is haltak, azokat a vízből kifogván, a töb­bivel együtt egy négyszögü sírban te­messék el. Október 7-én a halasiak Globitz báró szegedi várparancsnokot értesítették a csata alkalmával szenvedett káraikról, kérve, hogy azok visszatérítését eszkö­zölje, s kezesekül a várban tartott hala­siakat bocsássa szabadon. Erre Globitz okt. 8-áu azt felelte hogy sajnálja a halasiak károsodását, de nem tehet róla. A szenvedett kárnak egyrészt maguk a halasiak is okai, mert miért nem tudósították őt azonnal, hogy Halasra kuruczok jöttek s hogy mi a szándékuk. Ezt nem tették, hanem a kuruczokat mindennel ellátták, mig az általa kért búzát, árpát neki be nem szolgáltatták. Ezenkívül a német és rácz tisztektől azt hallotta, hogy a halasiak cellával, kaszával s más fegy­verrel összegyülekezve várták a harcz kimenetelét, s ha a ráczok vesztenek, azokat megtámadták volna. így ha nem voltak is nyilvánosan kuruczok, de azokkal tartottak. Azonban vagyo­núikat, amit kitudhat, főleg ha az ő parancsnoksága alatti katonáknál lesz, mearkeriti. Lukács kapitánynak is — ez a sza­badkai vár kapitánya, a hires Szucsics Lukács volt — már megparancsolta, hogy tisztjeit a rablástól tiltsa el ; — a harangot és pecséteket, ha előkerül­nek, a halasiak részére megfogja vál­tani. a zálogban vagy kezesül ott levő .halasi emberekről csak annyit irhát, hogy ezek egyikót, a ráczok parancs­noka, Kiba már hazabocsájtotta levél­lel, s mig arra választ nem kap, addig a többit el nem bocsájtja ; feleljen róla, neki ehhez semmi köze ; úgyis tudja, hogy e dolgot a halasiak földesurai nem hagyják annyiban. Végre ő is parancsolja a halasiak­nak, hogy az elesett vitézek holttestét számlálják meg, s tudják ki, tiszt esett-e el közülük, s az ki volt. A halottakat hordják egy halomba, s иду temessék el, mindezekről pedig ötét tudósítsák. A hirek közlésével is serényebbek legye­nek ; igazjáratbeli ne féljen, hogy va­laki bántja. Ha a halasiak eddig hivebb jobbágyok lettek volna, nem vallottak volna annyi kárt. (Vége következik) I III Uli I I111II11111111111111111111 III III i l'l I LI.IJ E11 Húsz év tapasztalatai. Sok kárt okoz a halasi gazdáknak az immár majdnem félesztendő óta ural­kodó száj és körömfájás, nem lesz tehát fölösleges, ha az ellene való védekezést e lap olvasói előtt röviden ismertetem. Saját tapasztalataimat közlöm e he­lyütt, melyeket 20 évi gazdálkodásom alatt szereztem, melyek nálam beválot- tak, s hiszem, hogy ez másoknál is úgy fog történui. A védekezésről a gazdák között igen sokféle eljárás van elterjedve, de mind­egyik megegyezik abban, hogy az álla­tok patáit kell különösen tisztán tar­tani. Egyebekben teljeseu eltérnek. Ügyes védekezési eljárás az is, me­lyet a „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ julius 5-iki számában hozott. Kár, hogy a közlemény úgyszólván átsiklott a ve dekezésen, s csak annak főbb részleteit sorolta fel Azon eljárás, melylyel sikeresen vé­dekezhetünk a ragadós száj és köröm­fájás ellen, a következő : A beteg állatokat tartsuk mindig tisztán, s vigyázzunk, hogy beteg lábai­val trágyalóbe ne álljon. A lábvégek gyógyulását siettetjük, ha zöld- vagy kékgálicos vízzel kezel­jük Ezt a vizet úgy készítjük, hogy 1 liter vízben oldunk 5 deka kék vagy zöldgálicot. Ezzel a vízzel a beteg csül­köket naponta 2—3-szor meglocsoljuk. Még gyorsabb gyógyulást érünk el akkor, ha a locsolás után a sebeket íirnsó és faszénpor keverékkel behintjük. A szájban levő sebek gyógyítására virág- vagy zsályateát használunk. Egy liter teához tehetünk még egy kanál ecetet, vagy két deka kókgálicot, vagy öt deka zöldgálicot. Ezzel azután a szájban levő sebeket naponta többször pemecseljük be. Ugyancsak elősegíti a gyógyulást ezen eljárás is : Négy deka zöldgálicot oldjunk fel egy liter tiszta vízben. Ennek a víznek felét reggel, a másik felét pedig este adjuk be a beteg állatnak. Ezen beön­téseket három napon át ismételjük meg. Borjúnak egy liter vizhe egy napra csak két deka zöldgálicot kell adni. A beteg állátok igy kezelve, hamar gyó­gyulnak és nem romlanak le Ha beteg a tőgy, tisztítsuk meg azt langyos vízzel minden piszoktól, azután kenjük be tiszta, nem avas zsiradékkal, vagy vajjal, vagy vazaliunal. Beteg állatoknak takarmányul adjunk puha szénát, zöld takarmányt, vagy moslékfélót. Ha valamelyik gazdaságban a beteg­ség fellépett, úgy helyesen cselekszik a gazda, ha a beteg állat nyálával be­dörzsöli a még egészséges állatok szá­ját azért, mert igy egyszerre keresztül megy a betegség az állományon, s a tapasztalat azt mutatja, hogy ekkor sokkal enyébb lefolyású az, s leginkább csak a szájában lesz és enyhén bete­gesznek meg az állatok. Ne várja azt a gazda, hogy a sült galamb a szájába repüljön, hanem be­teg állatának javára és a saját hasznára kezelje jószágállományát. D.—i. 11lllllIII И 111111 Hill I I I 1111 I'll! I lllll l 11 Mil rill 1111 III III Ingatlanok adás-vevése. Nagy S. Sándorné Faragó Rozália megvette Kovács B. László és neje Harnóczi L. Juliánná 598 n. öl szőlőjét 400 koronáért. A Halasi Gazdasági Bank r. t. meg­vette Udvardi Bóláné ingatlanát 2678 koronáért. Szakái Sándor és nejé Csete Juli­ánná megvették Dugár Lajos (nős Segesvári Krisztinával) 914, 133, 285 és 133 n öl iugatlanát 1000 kor.-ért. Bacsó K. István és neje Nagy Mária megvették Keresztúri Antal és társai 1264 n. öl szőlőjét 600 koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom