Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-16 / 33. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 16. Mucsai nyomban fel kerekedéit és Kis Pál, Szügyi Mihály, Balázs Pál, Benkó Pál legénypajtásaival a cigányok keresésére indult, akik ép velük szembe jöttek. A találkozásnak véres leszámolás lett a vége, amennyiben Mucsai Pálon és pajtásain kívül egy sereg czi- gány is tevékeny rósztvett. A legények botokkal, majd zsebekből előkerült bicskákkal, a czigányok pedig ostornyéllel és tekintélyes kocsiruddal vívták az elkeseredett csatát. Mikorra a csendőrök a czédulaházból előkerültek, Sztojka András keczeli lókupecz több készurástól találva holtan feküdt a gyepen. A csendőrök a nyomozást megindították. Tíz éves találkozó. A nagykőrösi ref tanítóképző 1901-ben végzett növendékei f. hó 6-án tartották 10 éves találkozójukat. Összesen 19-en jelentek meg, köztük Tóth Kálmán halasi kántor. Tüzek. Kiskőrösön Majoros Pál kereskedő nagy bórháza, melyben a polgári leányiskola, könyvnyomda és más üzlethelyiségek voltak, legégett. A kár legkisebb számítással 45—50 ezer korona. Sok körülmény amellett szól, hogy a tüzet bűnös kéz támasztotta. — Ugyancsak Kiskőrösön az elmúlt héten leégett Szekulesz Salamon Petőfi utcai és Kolonusz András Temető utczai lakóháza. — Foldenszki János kiskőrösi lakos cséplőgépe ismeretlen okból kigyulladt és elégett. A kár 3000 korona. — Bajaszentistvánon az elmúlt héten három ház, egy szárazmalom és több mellékhelyiség leégett. A rendőr tragédiája. Az Elet a legnagyobb drámairó. A bonyodalmak és események létrehozásában ő a legnagyobb művész, hozzája képest a leghíresebb Írók csak kontárok. Egy ilyen drámába beillő esemény történt városunkban az elmúlt napokban. A nagyközönség csupán a befejezést észlelte, esetleg a revolver dörrenését hallotta, mely a főhős életét, ki szembehelyezkedett az erkölcsi törvényekkel, kioltotta. Úgyszólván családi dráma volt, nem pedig mint a lakosság körében elter jedt, rendőri brutalitás. Szó sem lehet hivatalos hatalommal való visszaélésről, mivel az esemény főhőse nem mint rendőr, hanem mint ember követte el azt, amiért a másvilágra kellett menekülnie. Az eset egyébként a következő: L. Kotró János íendőr különváltan élt feleségétől, mivel elhidegett tőle s szive máshoz vonzódott. Egy szakácsnő töltötte be minden gondolatát. Egy ideig még csak megvoltak, később azonban a szakácsnő arra akarta rábírni szerelmesét, hogy váljon el feleségétől, s őt tegye törvényes hitvesévé. Kotró erre hajlandó volt, de felesége válni nem akart. Ezért aztán a férj cselhez folyamodott. Egy korcsmában rábeszélte P. asztalost, hogy menjen el asszonyához, beszéljen a szivére s vegye rá, hogy bóküljön ki vele, mivel ha elválni nem lehet, legyen legalább minden a régiben. P. készségesen vállalkozott erre. Együtt mentek egészen az asszony lakásáig. P. bement, Kotró pedig kint várta az eredményt. ügy tiz perez múlva Kotró berontott a lakásba, dühösen rátámadt mit sem sejtő barátjára és feleségére, s azzal vádolta őket, hogy megcsalják Ezzel dühöngeui kezdett, hogy beigazolódjék nejének hűtlensége s legyen ok a törvényszék előtt az elválasztásra. Barátját megtámadta, valósággal félholtra verte és bekísérte rendőrségre. A rendőrkapitányi épületben azonban nem a rendőrt, hanem a megtámadott s alaposan elpáholt P. asztalost vettek oltalomba, s megindították az eljárást Kotró ellen. Csak most látta be a szerelmében elvakult ember, hogy mit követett el. Tudta, hogy súlyos számadásra vonják, s állásából kihajítják. Ezt megakarta előzni. Fegyvert ragadott tehát és agyonlőtte magát. A golyó rögtön kioltotta életét. Tegnap temették el. Különféle hírek. Kivégzett haramia. Szegeden Szalma István rablógyilkost pénteken felakasztották. Szalma úgy halt meg, mintha a régi betyárvilág romantikájának utolsó szikrája az ő vérében égett volna. Azok az utolsó pillanatok, az a rövid ut a siralomháztól, — az akasztófáig, amely szörnyűségeivel a legelvetemültebb lelket is megrettenti és Istenhez téríti, ez a vérfagyasztó középkori aktus, nyomtalanul suhant el fölötte. Úgy ment a bitó alá, mintha vőfély lett volna. Minden ellenkezés nélkül tűrte, hogy Báli segédjei összekötözzék kezeit és lábait és felemeljék a zsámolyra. Ebben a pillanatban a hóhér odanyomta Szalma fejét a bitófához, és ráillesztette nyakára a hurkot, amelylyel erősen összeszoritotta a nyakát. Szalma arcza megduzzadt, előbb kék, majd vérvörös lett. Báli kendőt terített az arczára és fejét kétszer elcsavarta. A pribékek kirántották Szalma alól a zsámolyt és a lábára illesztett kötelet rácsavarták a bitó oldalán levő vasszögre és teljes erővel húzták lefelé. Szalma kezei kó- kültek. A hóhér zsebkendőjével folyton törölte száját. — A borzalmas aktus nem sokáig tartott; az orvosok csakhamar konstatálták a halált. A holttestet félóráig hagyták a bitófán lógni, azután levették, felbonczolták és eltemették. — Az akasztás után valóságos tusa támadt a börtönudvarón az akasztott ember kötele körül Három meg öt koronával kelt el egy-egy kötélfoszlány. A börtön igazgató erélyes közbelépése vetett csak véget a kufárkodásnak. Megölte a cséplőgép. A bácsalmási határban dolgozott Búza István cséplő- gépjével. Mikor a gépet egyik tanyáról a másikra vontatta, Borbála nevű 16 éves leányát a gép elütötte és keresztül ment rajta. A szerencsétlen meghalt. Angyalcsinálás. Mélykuton Kancsár Gergelyné és férje ellen méhmagzat elhajtás bűntette miatt az eljárást a csendőrsóg megindította. Az elmúlt időkből. A kurucz-halom története. 4 Bél Mátyás nagy munkájához adatok gyűjtése végett az országot beutazván, megjelent Halason is 1730 ban s az ezelőtt 27 évvel történt halasi csatáról nyert adatok nyomáu, kózirati munkájában a következőket jegyezte fel: „1703 okt. 3 án Deák Ferencz, Borbély Balázs és Szikszai János kurucz vezérek Halas városát megszállották, s látva, hogy a halasiak nem az ő pártjukon vannak, rajtok egész nap vendégeskedtek, s másnapon a várost vég- pusztylással fenyegették, azonban a rá- czok által a kuruczok a város keleti oldalán megtámadtattak, s közülük 234-en elesvén, a kurucz had többi része elmenekült. Ekkor a ráczok a város ellen fordultak, s előlük a megrémült lakosság a szigetbe, (mely közvetlen a város mellett egy nagy tó közepén feküdt)és a nádasokba menekült; s a mi házaikban és földjeiken maradt, azt a ráczok elrabolták. Ettől kezdve a ráczok gyakran eljöttek Halasra kuruczokat keresni, s ezek beütései miatt a várost okolván, barmaikat nagy számmal elhajtották.“ Voltaképpen Bél Mátyás tudósítása az, melyből igazán, a valósághoz híven megtudható a Halas melletti liarcz mikénti lefolyása. Bél személyesen szerezte be adatait, s igazságszeretéről az egész országban ismert volt, ezért írásaiban még kételkedni sem lehet. A halasiak a mindkét részről vett rendelet értelmében az elesettek holttesteit összeszedvén, azt a város kelet felőli részén halomba összehordták s eltemették. Az eképp keletkezett halom Kurucz- halom nevet viselte. Annak, hogy a holttestek két sírba temettettek volna, semmiféle feljegyzésben nyoma sincs, s nem lehetetlen, hogy a temetőhöz közelebb esett s már régebben elhordott kisebb kurucz halom hajdan összefüggésben volt a nemrég elbontott Ku- ruez-halommal Valószínűleg a majsai ut kedvéért vágták ketté a nagy dombot s igy keletkezett a kisebb, melyben azonban az ásatások alkalmával sem csontot, sem más emléket nem találtak. E szerint a nagyobbik domb volt a kuruczok sírhelye. Ezt bizonyítja az is, hogy a nagy dombban a szélmalom építésekor nagy mennyiségű csontot és vasdarabot találtak. Néhány évvel ezelőtt azután végleg elbontották a Kurucz-halmot, s akkor is nagymennyiségű ember-csontra bukkantak. A csontokon fegyvertől származott ütések, vágások voltak láthatók; megdönthetetlen bizonyítékai annak, hogy az eltemetettek csatában estek el. A kurucz vitézek most már más helyen pihennek. Emlékük élni fog, s minden magyar kegyelettel gondol azokra, kik Halas mellett életüket áldozták a hazáért. (Vége.) Népesedési mozgalom. — augusztus 8. — augusztus 15. — Születtek : Péter Rozáliának Eszter nevű leánya Szilágyi Imre és Szilády Klárának Donát nevű fiuk. Huszágh Géza ósSte- panek Máriának József Gyula nevű fiuk. Gyenizse János és Bacsó Erzsébetnek Béniámin nevű fiuk. Koroknai Sándor és Kaszap Zsuzsannának Mária nevű leányuk. Miklós Illés Gábor és Forgó Francziskának Margit nevű leányuk. Brecska Mihály és Bánóczki Rozáliának Elek nevű fiuk. Kurucsai An tál és Rádóczi Erzsébetnek Nándor nevű fiuk. Bakró Nagy Pál és Sallai Máriának Ilona nevű leányuk. Gárgyán Benő Lajos és Szabó A. Juliannának Juliánná nevű leányuk. Túri János és Bartus Zsuzsannának László nevű fiuk. Csatári Sándor és Tóth V. Krisztinának Etel nevű leányuk. Kálló Antal és Rucz Német Etelkának Antal Mihály nevű fiuk. Czibolya Mihály és Mátyás Máriának Rozália nevű leányuk. Szabó József és Huszti Juliannának József nevű fiuk. Meghaltak: Molnár Antal József 4 hónapos korban, Szilágyi Donát 1 napos, Cserkó Pál 54 éves, Csendes Juliánná 11 na- i pos, Kuti Szabó Sándor 63 éves, Csille Margit 1 hónapos, Kazai Sándor 73 eves, Csatári József 58 éves, Laczi K. János 36 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Kopár Mihály szegedi lakos Bózsó Annával (Tanuk : Molnár Imre, Bálint János). Egybekeltek • Benedek Gábor Szalai Etelkával. közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Honig Adolf szemorvos 11 Vannak esetek, midőn az optikusnál vásáron vett szemüvegek teljesen megfelelnek a helyes üvegnek s ugyanolyan jól szolgálják a célt, akárcsak szemorvos rendelte volna. így például öregkori messzelátóknál a szemorvos nél- 1 kül való üvegválasztás nem jár valami nagyobb koezkázattal, mert amelyik üvegen valaki legjobban lát — s ennek megítélése nem nehéz — az egy- szermind megfelel az öregkori messze- látást javító legjobb üvegnek. Egész kis hibák itt nem játszanak lényeges szerepet, durvább hibáktól pedig megvédi a szemet az a körülmény, hogy az ilyen üveget az öregkori messzelátó nem használhatja, mert hiszen nem lát vele. Nem is annyira ezen öregkori messzelátókról van szó, midőn óva intünk mindenkit a szemorvosi vizsgálat nélkül vásárolt üvegtől. Hanem a fiatal szemekről van itt szó. Fiatal egyéneknél az üvegválasztás, ha szemorvosi vizsgálat nélkül történik, gyakran nagy és durva tévedésekre ad alkalmat. A fiatal látószervet ugyanis bőségben levő alkalmazkodó képessége vezeti tévútra. Észre sem veszik, hogy a szükségesnél erősebb vagy gyöngébb üveget választanak. Az ilyen embernek csak alkalmazkodásár kell megfeszíteni s akkor az igen erős homorú üvegen is jól Iát. Az alkalmazkodó-képességnek megfeszítése önkéntelenül megy végbe s az üvegviselő nem is sejti, minő haszontalan terhet rak szemére akkor, midőn túlerős üveget használ. Az alkalmazkodásnak ezen állandó megter- heltetéséből magyarázhatók azok a kínzó főfájások, szédülések, melyekről az ilyen tulerős üveget viselő rövidlátó panaszkodik. Az is tudvalevő, hogy az állandó erős alkalmazkodás a szem rövidlátását fokozza, kifejlődését sietteti. Ezen utóbbi körülmény már egymagában is eléggé kifejezi azt a veszélyt, mely a szemorvos nélkül történt üvegvásárlásban ben foglaltatik. (Folytatjuk) Iliin III1111 mil III 111 Hill I I4.M-I.IJ 11IIIIM Lili ЛИ 11II Közgazdaság. A Gazdakörből. Azon baromfitenyésztő tagok, akik tenyésztésre alkalmas fajbaromfiakat adnak el, jelentsék be ezt a kör titkáránál. — A kör elnöksége tudatja tagjaival, hogy ingyenes akáczfa és eperfa-csemetókért nov. 15-igkell a kérvényeket benyújtani. A termés. A földmivelésügyi minisztérium szerint az ország gabonatermése a következő : Búza 48,100.000 (tavaly 46,185 023 mm ) Rozs: 12,900.000 (tavaly 13,294 103 mm ) Árpa: 15,850.000 (tavaly 11,676 344 mm.) Zab: 13,150.000 (tavaly 10,262 285 mm.) Uj malom. Jánoshalmán az újonnan épült Felsőbácskai Műmalom működé- dósét megkezdte. Vásár. Kunszeotrniklóson az országos vásár 20 án lesz, melyre vészmentes helyről mindennemű állat felhajtható. Budapesti gabonaárak : aug. 15. Búza 22 k. 75 f. — 23 k. 35 f. Rozs 17 k. 85 f. — 18 k. 05 f. Arp»(takarm) 16 k. 40 f. — 17 k. — f. Zab 16 k. 60 f. — 17 k. 60 f. Tengeri 15 k. 60 f — 15 k. 80 f Az árak 100 kilogrammonként értendők. ИI riUIII I III II tu LI II111 MINI 11111II111111 III IMII A közönség rovata. (E rovatban szívesen adunk helyet a közönség köréből érkező, közérdekű felszólalásoknak, de a felelősség a beküldőt terheli.) Tekintetes Szerkesztő Ur! Szerkesztésében megjelenő „Kiskun- Halas Helyi Értesítője“ czimű hetilap Csarnok rovatában megjelent „A vén zsugori“ czimű történeti elbeszélés végsorait az igazságnak megfelelően kéuytelen vagyok rectifikálni s a szerző úrral szemben kijelenteni, hogy tévedésen alapszik közleménye befejező része, hogy Lambró Juliskát, a közleményben szereplő nagyapámmal, Nagy Ferenczczel, volt laczházi főjegyzővel, később halasi ügyvéd és birtokossal véteti el feleségül, mert nagyapám neje nemes Varga Zeuzsánna volt. Maradok tisztelettel : Nagy József nini n i i i i i ■ n i l 11111111111 и 111 inn 11 Ilii i:i i i:i 1111 Ingatlanok adás-vevése. Erdélyi Sándor és neje Topán Juliánná megvették Tóth В Lajos és neje Szűri Mária ingatlanát 8500 koronáért. Farkas Pál és neje Molnár Katalin megvették Szatmári G. Imre és neje Kis Sára lakóházát 3800 koronáért. Varga Tarhós Istvánná Buda Juliánná megvette Kiskunhalas r. t. város 115 n. öl beltelkét 282 koronáért. Marcsa István és neje Bacsó Judit megvették Kiskunhalas r. t. város 57 n. öl ingatlanát 342 koronáért. Kis F. János (nős Darányi Máriával) Darányi István (nős Csatári Juliannával) megvették Darányi Judit Bangó Imréné ingatlanát és lakóházát 500 koronáért.
