Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-13 / 37. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 13. már csak múltjába tartozik az a tan- redszer, mely о g у e d ü 1 az emlékező tehetséget foglalkoztatta, egye- d ú 1 azt fejlesztette. Minden irányba kibővült, az ismereteknek csaknem minden ágát, — legalább alapvonalban — telölelő tanrendszerünk legelső sorban azt a feladatot rójja ráuk, hogy gondolkozni tanítsuk meg a növendékeket; ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha lépésről-lépésre meggyőződünk, hogy tanítványaink megértették e a tanultakat, e közben született gondolataikat ki tudják-e fejezni szabatosan és már megszerzett ismereteikből vetettek-e alapot a későbbi következtetéseknek. Ne fáradjunk azért bele a kérdésnek hogy : óited-e a mit olvasol ? szűnt» len ismétlésébe, mert csak órtelemltíjlesztő munkát végezve adhatjuk meg a középiskolai oktatás feladatát, s készíthetjük elő tanítványainkat felsőbb tanulmányaikra. Te neked egybesereglett tanuló ifjú ság ez uj tanév kezdetén négy betűt irok fel, kezdőbetűit ama magyarra fordított négy szónak, mit Kaliformia aranyásói Írnak táblára maguk elé, hogy ha lankadó kezük elejtene a csákányt egy tekintet e betűkre ismét megaczó- lozza izmaikat. A négy kezdő betűt magába rejtő szó : munka, kitartás, figyelem és ismét munka. Munkával kezdődik e sor, azzal is záródik be, jelezvén, hogy ennek soha sem szabad félbemaradni. Az igazi ismeret, a tudomány nemcsak értékére arany, de természete is olyan, nehezen nyerhető. Az aranyásónak a föld különböző rétegeit kell átszaggatni, repeget- ni, összezúzni, mig egyszer-egyszer ráakad az embert annyira megigéző sár ga érezre, munkája közben nem lehet csüggedni, mert a kitartás, ha még néhány vágásra ösztönzi karjait: kincset találhat; figyelmét nem kerüli el a keresztül ásott kőzetnek még a legkis sebb törmeléke sem, egy-egy szemernyi arany azokban is rejtőzhetik : nektek is ifjú barátaim mind mélyebb-mé- lyebb rétegbe kell lehatolnotok, a ti bányátok rétegeit tanulmányaitok jelezik, s hivatásotok az, hogy mindeu réteget erős munkával, lankadatlan kitartással, éber figyelemmel kutassatok át. Ne tégy különbséget a tanulmány tárgyai közt, ne legyen kedvelt és nem szeretett tárgyad, egyforma buzgalommal dolgozz valamennyi téren. Gyüjt- sed a kasezikus földön a hybláiai mézet, vessed szemed Soracte tetőire, vijjad Hellász harczát Ilion előtt, zengjed a magyar Tyrteus tűzdalait, gyönyörködjék lelked Pascal háromszögén, találj szépséget a szivárvány színképén, ismerd meg a multat és jelent, értsd meg Nyugat nagy népeinek nyelvét, járj végig hazád téréin, a földön, szállj le a porba s lásd meg ott a paiányi férget. álmélkodjék el lelked a tenger mélyén élő véglényeken, emelkedjél fel az égi űrben kerengő világokig, s omoly porba mindezeknek alkotója előtt, ki a bejárt világok minden pontján beszól hozzád, kinek neve Isten . . . Mindezeket megismerni, élvezettel tanulmányozni hivatásod neked, egymást nem sértő, háttérbe nem szorító harmóniába hozni feladata a gimnázi- ális oktatásnak, mely nem egyik vagy másik s/,útpályára képesíteni van hivatva, hanem megadni azokat az alapokat, melyeken felsőbb tanulmányaidat tovább építheted, beleoltani lelkedbe mindazon jellemvonásokat, melyeknek összesógóből áll a müveit ember. S ha ebben a szellemben vezett az iskola s igy dolgozol te, tanuló ifjúság, óh akkor, esztendő zártával reád váró szüleidnek e szókkal adhatunk vissza : Itt vagyunkk, kiket ránk biztatok, nem veszett el egy is azok közül. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 Ebben az édes reményben nyitom meg iskolánk 151 -ik tanévét. Pestmegyei hírek. ApagyilkossAg. A Kalocsa melletti Homokmégyen borzalmas gyilkosság történt. Egy 80 éves gazda : Kapitány Albert saját apja életét vette el. Előbb egy husánggal apját homlokon sújtotta, úgy, hogy egyik szeme azonnal kifolyt s aléltau esett össze. Majd midőn lefektették, baltát hozott elő s azzal akkorát csapott apja fejére, hogy agy veleje menten kifröccsent s az nyomban ki- szerivedett, A gyilkos védekezésül azt hozta föl, hogy apja is/.ákosságával állandóan botrányt,, perpatvart csinált a háznál, nejét folytonosan ütötte, e vasárnap is agyonveréssel fenyegette. A gyilkos fiút letartóztatták. Uj földrengés. — Kecskeméten csütörtökön este kilencz órakor közepes erejű földrengés volt Igen sokan az utcára futottak. A lakosság közül sokan nem merték az éjjelt a lakásban tölteni és az udvaron vetettek ágyat. Hajnali három órakor a földrengés gyöngébben megismétlődött. Elégett termés. Keczelen Oadi József tanyáján 696 csomó búza, 787 csomó rozs, 350 csomó árpa és mindenféle más élelmiszerek és ingóságok elégtek. A kár kitesz 18000 koronát. A tűz keletkezésének oka eddig kideríthető nem volt Az iskoláért. Prónayfalva kath. lakosságának egy küldöttsége tisztelgett a kalocsai érseknél és a második iskola építéséhez segélyt kért Helypénzszedési jog. Kiskun- majsa község elöljárósága a vásári és piaczi helypénzszedési jogot október 2-án délelőtt 10 órakor nyilvános szóbeli árverésen bérbe adja. Az eímuít időkből. IX. A dö^halál. Súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül a régebbi időben Halas városa. Hol innen, hol amonnan törtek reá, s azt se tudta, hogy az ellenség, vagy a jóbarát ellen védekezzék Mert mindketten egyformát miveitek : megkárosították. De mindennél sujtóbb volt az a csapás, mely 1475 ben érte városunkat. Olyan ellenség tört reá, mely ellen a lakosok nem védekezhettek s mely csak akkor hagyta abba „működését“, midőn a városi lakosságot máralaposau megtizedelte. Ez i d ö g h a 1 á 1 volt. A népes Halas »ovid idő alatt csaknem lakatlanná vált, s attól lehetett tartani, hogy a város teljesen tönkremegy. De ezt megakadályozta az isteni Gondviselés, mely mentőt küldött Mátyás királyban. Az igazságos uralkodó midőn értesült városa végveszedelmóről. utasította Tóth László és Domokos nevű kapitányokat, hogy uj lakosok betelepítésével juttassák Halast ismét a régi erőhöz. Egyúttal gabonát és más segítséget is adott. A két, kapitány hozzá is fogott a parancs teljesítéséhez. Leginkább ku nokat vitt a városba s adott nekik földet, de jöttek maguktól is, úgy, hogy rövid idő alatt népesebb lett Halas, mint azelőtt volt. A házasélet. A társadalmi kérdések közül megoldásra belátható időn belül nem számíthat a házasság kérdése, bár annak tisztázása, megvilágítása sok vitára ad alkalmat. Folytonos panaszként halljuk, hogy manapság a férfiak nem nősülnek, s ha reá szánják is kopaszodó fejüket, akkor oly igénnyel lépnek fel, (Már a hozományt illetőleg Szerk.) hogy azt kielégíteni képtelenség. Ezzel szemben a férfiak részéről az a panasz hallatszik, (Sokszor nem alap nélkül. Szerk.) hogy házias, jó nevelésű leányra már alig lehet találni, kivel szerényen, a körülményekkel megalkudva lehetne élni. Mindkét félnek igaza van — egy kicsit. Manapság a szerelmi, mondjuk éi- deknólküli házasságok csakugyan fehér hollók kezdenek lenni s úgy az alsó, mint a felsőbb körben a befolyás, a pénz után fut férfi és nő egyaránt. Az érdek már itt is úrrá lett; az érzelem alárendelt vált. így van ez Európa legtöbb országában. Csupán egy népnél, a mohamedán vallásu népeknél találunk ettől teljesen eltérő szokásokat, melyek azok józan gondolkozásmódját, a család sze retetét és a tiszta erkölcs megtartására való törekvést mutatják. Ezeknek a házassági szokásairól akarok néhány dolgot e lap olvasóival megismertetni, tudván, milyen fonák nézetek vannak a közönség körében erről elterjedve. Azt mindenki tudja, hogy a tehetősebb mohamedánnak nemcsak vallása, hanem az állam is megengedi a többnej fiséget. „Kitűnő egy szokás“ —mondhatnák a női olvasók, — „egy is sok“! viszonozhatnák a férfiak. — Megnyugtatjuk a mindkét nemű olvasót. Teljesen szabadkezük van erre nézve úgy a férfiaknak, mind a nőknek. Legkitűnőbb azonban az, hogy a mohamedán nő nemcsak hogy nem visz férjéhez semmit, hanem még az utóbbinak kell vagyoni helyzetéhez képest bizonyos összeget adni a leány apjának vagy gyámjának, mely azt a czélt szolgálja, hogy a férj halála esetén ne maradjanak minden nélkül a hátramaradottak. Nálunk. Magyarországon, ha az apa elhal, mielőtt felnevelte volna gyermekeit, az özvegyre, az árvákra a legborzasztóbb helyzet vár. A legközelebbi rokonok is — kevés kivétellel — mágusra hagyják az ilyen szerencsétleneket. Ily dolgok a mohamedánoknál elképzelhetetlenek. Fontos szerepet játszik a mohamedánoknál a házassági szerződés, melyben kikötheti raagánas a nő, hogy férje második nőt nem fogad hajlékába. Ezen szerződés be nem tartása a házasság felbontását vonja maga ulán. Nem lesz érdektelen, ha a házassággal kapcsolatosan megemlékezem egy ottani üdvös törvényről, mely nálunk is nagy örömet okozna és véget vetne annak a lelketlenségnek, amit utón útfélen látunk elkövetni. Nálunk ugyanis bárki szabadon űzheti kisded játékait a nők körül, s ha elforgatván azok fejét, bizonyos konzek- ventiák származnak, egyszerűén fakép- nől hagyhatja. A mohamedánoknál ez nem lehetséges. Ott azon gyermekek épp oly törvényesek, mint a feleségtől születtek. Természetes tehát, hogy ezen törvény következtében a mohamedánoknál nem szaporítják a fiatal angyalok számát, mivel nincs kitéve a nő a világ csúfjának s nincs kitaszítva a nyomorba. Ennyit ez idegen szokásokról. Reményiem, érdekesnek találják, máskor, — ha kívánják — folytatom. Figyelő. Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Hónig Adolf szemészfSorvos 15 Az üvegviselés iránti ellenszenvnek nem mindig a tudatlanság a rugója, hanem van rá eset, hogy a hiúság. Nőknél látjuk, hogy minő erőlködést fejtenek ki az üvegviselés elkerülésére — csupán hiúságból. Az ember nem is hinné, milyen nehéz dolog egy hiú nőt az üvegviselésnek megnyerni. Attól való félelmükben, hogy a szemüveghordás öreges színben tünteti fel őket, mindent elkövetnek, mindent eltűrnek, csak azt elkerüljék. Hány rendellenes látású nő veti magát alá inkább a legkegyetlenebb önkinzásnak; a betűk összefutnak szeme előtt, állandóan főfájások gyötrik, ha a legegyszerűbb munkát végzi. De mindezt eltűri, csak üveget ne kelljen hordani. Olyau hölgy is van, aki úgy oldja meg a „vagy szenvedni, vagy üveget hordani“ nehéz problémáját, hogy — inkább nem ir, nem olvas, nem munkálkodik semmit. Teljes tétlenségre kárhoztatja magát. Kérem, ez is megoldás. Nőkre vall. Mint érdekességet akarom most megemlíteni azt a nagyon régi — nem is tudom honnan eredő — bolond szó kást, mely a tudatlanig főfészktiben, a faluhelyeken még ma i« virágzik. Gyengelátó férfiak a fülüket átfúrják s fülbevalót viselnek, hogy ezzel szemük látásán segítsenek. Faluhelyen mindennapos látvány a fülbevalót viselő férfi vagy fiú gyermek. A fülbevaló viselés a babona szerint a szemre jó hatással van. A gyönge látású vagy gyulladt, szemű fiúnak az anya kifúrja vagv Ю- furatja a füle cimpáit, s abba fülbevalót, rak, hogy ezáltal megvédje szemét a romlástól. Akitől eddig kérdeztem, senki sem tudta megmondani, miért teszik ezt, hogy mi az alapja ennek a fülátturási babonának ? Mert az egész semmi egyéb vénasszonyos babonánál. Fülcimpa és látás között összefüggés igazán nincsen. Jellemző arra, hogy a tudatlanság hogyan akarja a gyengén látók szemét megjavítani — szemüveg nélkül. Különféle hirek. Halálozás. Sárközi Jenő fővárosi tisztviselő meghalt. Az elhunyban Bankos Irma volt halasi kézimuuka tanítónő férjét gyászolja. Eljegyzés. Csincsák Endre zentai gimn. tanár, ki középiskolai tanulmányait városunkban végezte, eljegyezte Szűcs Lajos főgimu. igazgató leáuyát. Halálos csónakázás. Szegeden Zsenati Lajos rajzoló és Csikós Béla órássegéd csónakáztak a Tiszán. A csónak eközben fölfordult s mind a ketten a vízbe estek. Dobó János molnár látta a szerencsétlenséget, beugrott a Tiszába és Csikós Bélát kimentette. Zsenati bele- fult a vízbe Közgazdaság. Állati betegségek. Halas város környékén az alanti helyeken észleltek az állatok közt ragadós állati betegséget. Ragadós száj és körömfájást: Keczelen, Bócsán, Páhin, Szánkon, Laczházán, Miskén, Nagykátán, Har- táu, Siikösdön, Ozegléden, Félegyházán és Nagykőrösön. — Sertés- vészt: Prónayfalván, Soltvadkerten, Keczelen, Ocsán, Szeremlén, Sükös- déu, Makádou. Foktőn, Hartán, Soroksáron, Dueuokon, Erzsóbetfalván és Félegyházán. — L é p f e n é t: Bócsán, Bogyiszlón, Szeremlén és Nagykőrösön. — Sertésorbánczot: Kalocsán, Fülöpszálláson, Erzsébetfal- ván és Bócsán. — Rühkórt: Szabadszálláson és Solton. —Juh h i m- 1 ő t: Ozegléden. — Ivarszervi hólyagos kiütést: Kunszent- miklóson. — Veszettséget: Soltvadkerten, Császártöltésen, Laczházán és Soroksáron. A gőzgépkezelők és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Szegeden október hó 1. napján d. e. 8 órakor a szegedi felső ipariskolában fognak megtartatni. A vizsgálati kérvények kellően felszerelve a m. kir. kerületi iparfelügyelőséghez (Tisza Lajos- körut 61.) küldendők be. Állami üszők. — Pestvármegye gazdasági egyesülete 20 államsegéllyel beszerzett hasas üszőt bocsájt a tenyésztők rendelkezésére. — Az üszők egy békésmegyei uradalomból szereztetnek be 1 kor. kilónkénti árban és 5 év alatt 3°/0-os kamat mellett törlesztetnek. — Jelentkezhetni lehet a helybeli Gazdakörnél, hol bővebb felvilágosítás kapható. Budapesti gabonaárak : szept. 12. Búza 23 k. 65 f. — 24 k. 45 f. Rozs 19 k. 75 f. — 20 k. 25 f. Arpa(takarm ) 17 k. 60 f. - 18 k. 40 f. Zab 18 k. 45 f. — 19 k. 25 f. Tengeri 17 k. 60 f — 17 k. 74 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők.
