Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-19 / 16. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. április 19. Politikai szőnie. A husvóti szünet április huszon­ötödiken véget ér. A képviselőház mindjárt az első ülésen az indemni- tást tárgyalja, mivel a költségvetés elintézése április végéig most már teljességgel lehetetlen. Az indemni- tással alkalmasint egy-két nap alatt végez a képviselőház és azután meg­kezdi a honvédelmi tárca tárgyalását. Körülbelül május közepén lesz szen­tesített rendes költségvetése az or­szágnak. * A földmivelésügyi miniszter nagyszabású birtokpolitikái tervek­kel foglalkozik, a melyek közül az egyik az állami támogatásban része­sülő uj agrárbank alapítására, a másik a holtkéz birtokainak észszerűbb ki­használására vonatkozik. Az uj agrárbank működését az állam egy nagyobb, körülbelül tiz millió koronára rugó takarékbetéttel fogja elősegíteni. A banknak, amely természetesen állami ellenőrzés alatt fog állani, parcellázás lesz a fŐfel- adata, azonkívül meg fogja vásárolni a városok tulajdonában levő birtoko­kat és apróbb, egy- és kótholdas parcellákra osztva, bérbe fogja adni a városi kisebb polgári lakosságnak. E kisbirtokok nagyrósze konyhaker­tészettel fog foglalkozni. A holtkéz birtokát az állam az uj agrárbank garanciája és közvetítése mellett kisebb bérletekre fogja fel­osztani. A földmivelésügyi miniszternek általában az a meggyőződése, hogy a nagybirtok tultengóse helyett a közép és kisbirtok fejlesztésére kell leginkább törekedni és politikáját úgy irányítja, hogy ezt a czélt minél biztosabban elérhesse. A redemption^. Irta: Dr. Kele József. Oczeán mennyiségű viz folyott le azóta a Tiszán, amióta 1745-ben Maria Terézia királynőnk legke­gyelmesebben megengedni móltózta tott, hogy a jászkuuoknak szabad azor- szág és király kiucstára helyett fizetni, (no meg aztán a kegyelem el­ismerése gyanánt még 1000 huszárt kiállítani mindenestül) miután az 1715. évi XXXIV. t. ez. parancs szava daczára ezt 80 sanyarú óv alatt sem ez ország sem a király nem tette. Több mint mástól év­század gyilkolta le egymást a múlt­ba, — nem lehet mondani, hogy jászkun testvéreimnek nem volt elég idejük magukat a türelem magasztos erényében gyakorolhatni. Most már türelmetlenkednek, sürgetnek engem is, aki életéből három évtizedet szentelt a kérdés tanulmányozására és megoldására. Mert bizony úgy volt az, amidőn 1903 julius 5-ére legelőször hívtam össze a jászberényi városházához az érdekeiteket a czélból, hogy a kér­dés megoldásához hozzáfogjunk. Még tekintélyes hangok is emel­kedtek ellene, s az lett az érte­kezlet határozata, hogy mielőtt egy lépést is tennénk, ismertessük a kérdést történelmi adatokkal ellátva. Ezt is megtettem. Azóta, illetve ezután indult meg a mozgalom teljes erővel. Tehát türelmetlenkednek, sür­getnek a jászkun testvérek! Ha tudnák, hogy milyen örömet szereznek nekem ezzel. Dehogy bosszankodom érette, dehogy bánt engem. Sőt! ügy vagyok vele, mint a jászkunok patrónusa gyaraki gróf Grassalkovich Autal, mikor az újsá­got képező, de bizalmatlanul fogadott krumplit lopni kezdték Hadd lopják, legalább megismerik, hadd türel­metlenkedjenek, legalább megtanul­ják ismeri saját jogaikat. Igaz, az áldatlan politikai hely­zet sokszor megzavarta munkánkat. Sokszor kellett összetett kézzel uóz- nüuk a tülekedést, hogy meriti a magyar nemzet energiáját közjogi hadakozásokkal, egymás gyilkolásá­val, a helyett, hogya közös és nagyon is ismert külső ellenség ellen fordulná­nak. De hát azért bolond ember volna az, aki nem hiszi, hogy forog a föld, csak azért, mert nem látja. Forog biz az, láthatatlanul bár, de biztosan. A 25 érdekelt jászkunközsóg ki­küldöttei — a legutóbb Budapesten, a vármegyeház közgyűlési termében tartott közgyűlés — ka<czagiasan szólva „ősgyűlós“ — alkalmával cse kélységem elnöklete alatt egy állan­dó végrehajtó bizottságot küldött ki. Tagjai : dr. Abrahám Dezső, dr. Bozóky Árpád, dr. Babó Mihály, dr. Hermán Ferencz volt orsz. kép­viselők és Hild Viktor történetíró. Ez a bizottság átvette a mozgató rugó szerepét. Elvittük kérelmünket több száz tagból álló deputációval az akkori kormányelnökhöz dr. We kerle Sándorhoz, aki a legjobbakat ígérte ugyan, de ezt beváltani ideje már nem volt, mert domissionalt. Mindazonáltal sokat, igen sokat tett a kérdés megoldására. A politikai viszonyok átalakulá­sával a bizottság kiegészítette önma­gát a következő illustris tagokkal : gróf Apponyi Albert, dr. Almásy László, dr. Hegedűs Kálmán, dr. Kiss Ernő, dr. Nagy Emil és dr. Szivák Imre orsz. képviselőkkel. Ez urak igazságunk érdeké­ben legnagyobb kézséggel vállalták megbízatásukat s ígérték közremű­ködésüket Maga az ügy érdemileg még so­hasem állott oly helyes irányban, mint ma. A kormányelnök ugyanis beter- jesztetett kérvényünket szakvéle­mény előterjesztése czóljából kiadta az igazságügyminiszteriumnak. On­nan azzal érkezett vissza a minisz terelnöksóghez, hogy a jászkunok- nak teljesen igazuk van, kérelmük igényeik kielégítése czéljából jogos, igazságos és az teljesítendő is. A miuisterelnöksóg ennek foly­tán az egész ügyet áttette a pénz­ügyminisztériumhoz azzal a megke­reséssel, hogy ismét mint szakem berek állapítsák meg, hogy az ak­kori 500.000 rhénes forintnak (a váltság összegnek) milyen összeg fe­lel meg a mai korona értékben s az igény kielégítése céljából gondos­kodjanak megfelelő fedezetről. Ez a mai helyzet. Nem ok nél­kül mondtam feljebb, hogy ügyünk ilyen jól másfél évszázad óta nem állott. Igazságunk az ország igazsá gának legtöbb őre a ministerium által el van ismerve, a pénzügymi- nisterium a kellő eljárásra utasítva. Nem nyugszunk tehát, ón ma­gam sem fogok addig nyugodni, amíg feladatomat meg nem oldom. Eddig nem ismertem fáradságot a cél elérhetésében. Ezután sem fogok. Hogy egyszerre egy leheletre nem biiom, nem bírjuk megteremteni azt, amit másfél évszázad elmulasztott, az igen könnyen megérthető. Meg­érthető azért is, mert minden egyes embert, aki a dologra befolyással bírhat, hogy úgy mondjam, ostrom­mal kell meghódítanunk. Nem azért, mintha igazunk nem volna, hanem azért, mert ezt az igazunkat nem is­merik, azt el kell magyarázni, be kell őt tanítani. Meglehet, hogy még mindig hosszú idő tog elmúlni a végmegol­dásig. az azonban bizonyos, hogy az elaludni nem fog. Ezt ígérhetem úgy a magam, mint az egész bi­zottság nevében. H í г 9 &. Gazdakongresszus. Az or­szág gazdái május hó 6—8 áu tart­ják Budapesten a Vigadóban orszá­gos kongresszusokat, hogy meg­vitassák helyzetüket s határozzanak a szükséges, el nem halasztható tennivalók fölött. A gyűlésen úgy­szólván valamennyi magyarországi egyesület, igy a kiskunhalasi Gaz­dakör is résztvesz. Gazdakörünk el­nöke, dr. Kolozsváry Kiss István — nagyon helyesen — arra törekszik, hogy a Gazdakör minél inpozánsabb számban képviseltesse magát. Ezért felkéri azokat, kik a kongresszuson részt óhajtanak venni, hogy f. hó 23-ig a kör titkáránál jelentkezzenek. A jelentkezők kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványt kapnak, amelynek felmutatásamellett III-ad osztályú jegygyei Il-od osz­tályon utazhatnak. Öngyilkosság. — Hegedűs Géza okleveles gazdász, földbirtokos tegnap reggel lakásán, a Balajthi- fóle házban vadász fegyverével szá­jába lőtt és meghalt. Az öngyilkos­ságot gazdasszonya vette észre. Ugyanis reggel (úgy 8—9 óra kö­zött), midőn a tanyáról hazaérkezve a házba beakart menni, azt zárva találta. Azt gondolván, hogy gaz­dája távol van, az ajtó előtt várni kezdett abban a hitben, hogy majd csak hazajön. E közben gyanús zajt hallott belülről. Betörte az ablakot, s azon keresztül rémülve látta, hogy gazdája vérében fekszik, a szeren- szótlen emberen segíteni már nem lehetett; mert mikorra az ajtót be törve a rendőrség a szobába jutott, már meghalt. Több levelet hagyott hátra, melyek közül egy a rendőr­séghez volt czimezve. Ezen levélben öngyilkosságának okát is megadta Megírta, hogy kínzó idegbaja elől menekült a halálba. Húsvéti mulatságok. Fénye­sen sikerült a róni. kath. körnek husvét vasárnapján a körhelyisógó- beu rendezett mulatsága. A szép­számú közönség csak a reggeli órák­ban oszlott szót. — Jelen voltak asszonyok: Bánóezki Imrénó, Korcsik Mátyásné, Bánóezki László- uó, Tumó Lajosné, Barina Vendelnó, Makai Antalné.Tóth Mihályné, Mol­nár Józsefnó, Király Gy. Benedeknó, Király Gy. Veudelné, Tumó Mátóné, Bodó Imrénó, Eékasi Ferencznó, Petrik Józsefnó, Benedek Antalnó, Harnóczi Mihályné, Pietchs István né (Szabadka), Körösi Jenőnó, Vég Mihályné, Kovács B. Lászlóné, Ju­hász V. Imrénó, Kram mer Pálnó, Babeuyecz Imrénó, Komlós István­ná, Fehér Antalnó, Zilah Sándorné, Martinov Emilne, Harnóczi Ferenc- nó, Herpai Józsefnó, Puruczki Imró- nó, Farkas Kálmánne, Juhász Ist­vánná, Tallér Lászlóné, Sarkas Im- réné. Leányok: Báuóczki Mar­gitka, Korcsik Erzsiké, Bánóezki Vilma, Tumó Mariska, Ozókus Er­zsiké és Viczuska, Tóth Mariska és Lórika, Kovács B. Jolán ka, Király Gy. Zsófika, Juliska és Teruska, Tumó Giziké, Fodor Katinka, Szanyi Margitka, Babenyecz Annuska és Jolánka, Nagyapáti Joláuka, Rekasi Veronka és Zsuzsika, Benedek Lóri­ka és Juliska, Harnóczi Etelka és Zsófika, Pietchs Erzsiké (Szabadka), Juhász V. Margitka, Szanyi Esztike, Kovács Teruska és Mariska, Tallér Etelka, Kovács Giziké. - Felül­fizettek: Dr. Hegedűs Kálmán 20 kor. Freitág Kálmán 3 kor. Kecs­kés Gyula, Halász Gyula, Halász Lajos, Tóth Lajos, id. Onódi István, Király Gy. Márton 2—2 kor. Szanyi Balázs, Harkai István, Szvetnik Kál­mán, Babenyecz Dávid, Farkas Balázs, Martinov Emilnó, Elő G. Ferencz, Farkas Kálmánne, Halász György, Gaál Benő, Haeh Jenő, Feró Lajos 1—1 kor. Fodor Katalin 50 fillér. Sárközi Sándor 40 fillér — A felülfizetósekért ezúton mond hálás köszönetét az elnökség. A nem zeti munkapárt mulatsága a legsikerültek közé sorolható. Jobbá­ra gazdaközönsóggyűlt össze a mulat­ságon, s fesztelenül,-jókedvűen mu­latott reggelig. Ez alkalommal felül - fizettek : Dr. Hegedűs Kálmán 20 kor. Dr. Nagy Mór 10 kor. Szuth- máry Sándor, Nagy Pál Sándor 5—5 kor. Kis László (tanár) 3 kor. End- rész István 2 kor. Topán Imre, Csapó Károlynó, Komlós Imre, Baki József 1—1 kor. Németh A. Benő 40 fill. A felülfizetósekért hálás köszönetét ezúton nyilvánítja az elnökség — A függetlenségi kör mu­latsága szintén jól sikerült. Vizrendőri kihágás. — A rendőrkapitányságnál Horváth Sán­dor, Szalai T. István, Gál István, Gál N. Modok András és Vincze Farkas felső-szállási lakosok bepana­szolták Nagy Kolozsvári Benő ugyan­csak felső-szállási lakost. Azt a vá­dat emelték ellene, bogy a Sóstóból nagyobb mennyiségű vizet vezetett le egy csatorna ásásával birtokukra, megkárosítván ezáltal őket. A rend­őrkapitányság miután beigazoitnak látta a vádat, Nagy Kolozsvári Benőt vizrendőri kihágásért 10 napi elzá­rásra átváltoztatható 200 kor. pénz­büntetésre ítélte. A halasi baromfitenyésztők figyelmébe. Az utóbbi időben Gaz­dakörünk fokozott és dicséretes buz­galommal törekszik arra, hogy a ha­lasi állattenyésztés és földmivelés minél nagyobb lendületet vegyen. Fáradozásait siker is koronázza. Legutóbb, a baromfitenyésztők érde­kében sikerült kedvező eredményt elérnie, mit bizouyit a közönséghez intézett és lapunkhoz is beküldött felhívása : „A baromfitenyésztés emelése és javítása czóljából a m. kir. gazdasági felügyelőségtől ki­eszközöltetett, hogy a baromfite­nyésztő gazdaközönsóg olcsó áron fajtiszta baromfit szerezhessen be. A felügyelőség engedélyez emdeni ludakat, pekingi kacsákat, fehér és sárga orpingtouokat. Felhivatnak a tenyésztők, kik az említett fajba­romfit beszerezni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat f. hó 24-ig a Gazdakör elnökénél vagy titkáránál jelentsék be, hol a további felvilá­gosításokat megkapják.“ Hirtelen összeesett Kohlt Adolf magánzó vasárnap délután. Kohnt, kit szélütés ért, lakásán ápolják. Az orvosok felgyógyulásá­hoz kevés reményt fűznek. Romlott hús. Nem lehet eléggé kárhoztatni, elitólni egyes lelkiismeretlen emberek azon eljá­rását, midőn romlott húst hoznak forgalomba, veszélyeztetve ezáltal a közönség egészségét. — Ilyen kihá­gásért ítélte el rendőrkapitányságunk özv. Varga Jánosnó Darin Mária ha­lasi lakost 10 korona pénzbüntetésre. Fürdő megnyitás. A Nép­szigeten levő fürdő, mely minden kényelemmel el vau látva, e héten megnyílik. Mulatságok. A kiskunhalasi Munkáskepző Egylet ápr. 30 án, a függetlenségi kör helyiségében könyvtára javára tánczmulatságot rendez. — a gazdaifjuság május hó 7-én, a nagyvendóglő termeiben tartja tánczyigalmát. A jövedelmet a szegény gyermekek felruházására fordítják. Verekedés. Bodogláron Má­riás Lajos Fehér István ugyanottani lakos apját fellökte. Ezt látva Fehér, vasvillát ragadott s avval alaposan helybenhagyta Máriást, ki könnyebb sérüléseket szenvedett. — Fehér István Máriás feljelentése folytán a bíróság elé kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom