Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-22 / 12. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 22. Kiskunhalas r. t. város megvette Szűcs István (nős volt Kocsis Zsu- zsánnával) lakóházát 108 n. öl udvar­telekkel 2400 koronáért. Marton Imre (nős Csapi Máriával) megvette Jeges Sándor 2 hold 1580 n. öl felső-szállási szántóföldjét 1000 koronáért. Gauser János (Kalocsa) megvette Tóth Imre és neje Kocsis Klára le­gelőjét 100 koronáért. Gauser János (Kalocsa) megvette Kárbin András és neje Csányi Zsuzsa legelőjét 100 koronáért. Péter Miklós és neje Miskei Cz. Mária megvették Szakái Imreésözv. Szakái Menyhórtné Varga D. Mária lakóházát 1600 koronáért. Kiskunhalas r. t. város kisajátí­totta Fenyvesi József és neje Bene­dek Róza lakóházát és kertjét 17700 koronáért. Szathmáry Sándor és neje Pethő Juliánná megvették Varga Antal és neje Csapó Sára felső kisteleki szán­tóját és rétjét 800 koronáért. Dági György és neje Hugyi Ju­lia megvették Darányi Mihály 2 hold 424 n. öl öregszőlőkbeli ingat­lanát 2000 koronáért. Zárlat-feloldás. Félegyhá­zán a sertésvész, száj és körömfájás miatt elrendelt zárlatot feloldották. Lépfene. Palánka és Topolya bácsmegyei községekben hivatalosan megállapították a lépfenét. A vasút köteles a sertéseket megitatni. A Kúria döntvénye sze­rint a vasút a szállításra átvett ser­téseket minden 24 órában megitatni tartozik, ennek elmulasztása tehát vétkes gondatlanságát megállapítja, mely alól a forgalom nagysága, gyor­sasága, vagy tévedése nem mentesít­heti. Ennek következményeiért a vasút teljes kártérítéssel tartozik, noha az áru átvétetett. Hetivásár. A Majsa melletti Jászszentlászló község mozgalmat indított aziránt, hogy hetivásár tar­tási jogot nyerjen. A faszesz használatának ti­lalma. Minthogy a legújabb tapasz­talatok szerint a faszesz izgató, ká­bító, sőt halálosan mérgező hatású, a miniszter italok készítésére való használatát betiltotta. Allatvásár. A legutóbbi ka­locsai állatvásáron a felhajtott 412 ló közül 281-et adtak el. Budapesti gabonaárak: márc. 21. Búza 28 k. 35 f. — 24 k. 25 f. Rozs 16 k. 05 f. — 16 k. 30 f. Árpa 15 k. 90 f. — 17 k. — f. Zab 17 k. 20 f. — 18 k. 10 f. Tengeri 11 k. 75 f — 12 k. — f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. Melyik az igazi? Folytatás 6 III. A Cserágán márvány palotájá­nak bástya-erkélyén egy megrokkant aggastyán üldögélt és nézte a Bos­porus hullámzó tükrét. Murád volt az igazi szultán, akit öcscse fosztott meg a tróntól, s mivel megöletni nem merte, bezá­ratta ebbe a gyönyörű palotába, melyet éjjel-nappal fegyveres kato­nákkal őriztetett. Es afogoly-szultán, akire, hogy pártját eltántorítsák tőle, még azt is ráfogták, hogy őrült, me­rengve nézte a tengert, a melynek kéklő habjain túl a szabadság csá­bitó tündére integetett feléje. — Milyen szép a Bosporus ! — hangzott mögötte hirtelen egy sze­líden csengő, édes női hang. A trónfosztott szultán megrez­zenve fordult hátra és álmélkodva nézett végig a tizennyolc-husz éves leányon, aki alázatosan, szinte resz­ketve állott előtte. — Ki vagy ? — kérdezte tőle érdeklődve. — Fogoly vagyok, uram, mint te, — felelte a fiatal leány. — Es miért vagy fogoly ? — Mert én vagyok az egyik Mitsunka, akit Mezid nevelt föl, s mivel kettőnk közül valamelyik Aziz herceg leánya . . . — Aziz, az ón fiam ! — vágott közbe Murád izgatottan. Akkor ta­lán te vagy az őrült Murád unokája ? — Nem, — rázta fejét szomo­rúan a fiatal leány — hanem ta­lán a vértanú Murád unokája vagyok. A fogoly szultán megfogta a fiatal leány kezét és gyöngéden leültette maga mellé ; sokáig nézett szelíd, nyílt szemeibe, s aztán só­hajtva homlokon csókolta. — Mondj el mindent, — szólt hozzá szelíden. Es Mitsunka elmondta szomorú történetét. Hogy Aziz herczeg a mi­kor késő éjszaka menekült üldözői elől, Mezidre bízta egyetlen leányát, s a hűséges Mezid együtt nevelte a herczegi gyermeket tulajdon leányá­val. Es hogy soha senki se gyanít­hassa, melyik az ő leánya és melyik a herczegó : — egyformán szerette mind a kettőt és soha semmivel se árulta el, hogy az egyik több neki, mint a másik. Aztán elmondta az olvasó előtt lejátszódott tragédiát. Mezid halála után őtet ide hozták fogságba, a másik leányt a franczia követséghez vitték. Murád álmodozva hallgatta a leány édes hangját, s még aztán se szólt sokáig, mikor Mitsunka elhall­gatott. Rövid ideig mindketten hallgat­tak. Ekkor a leány felpillantva meg­látta Kelvint, aki integetett is neki. — Ah, a franczia ! — kiáltott fel meglepetve. — Ki az ? — rezzent fel Murád szomorú merengéséből. — Az a franczia — felelte Mit­sunka elpirulva — aki szintén jelen volt azon éjjel, mikor elhurczoltak engem. Most integet, hogy menjek oda hozzá. Nekem szót kell fogad­nom, mert rab vagyok. — De visszajössz ? — Mindenesetre, uram, ha pa­rancsolod. A szultán gyendégen megcsó­kolta Mitsunka homlokát s mikor a fiatal leány eltűnt a park bokrai mö­gött, lassan, fáradtan visszavánszor- gott fényes börtönébe, a Cserágán márvány palotájába és szobájában fá­radtan ledőlt a pamlagra. Ekkor a másik szobából hirtelen halk csettenés hallatszott. Murád visszafojtotta lólekzetét és úgy figyelt. Mi volt ez ? Valaki a Top-Hané felől jön, a titkos ajtón. Top-Hané a neve a konstantinápolyi erősségnek, mely a tenger partján fekszik. Rövid uralkodása alatt Murád egy rejtek-folyósóval kötötte össze a Cseragán-palotát és a titkos alaguta- kat s most ennek a rejtek-folyosónak a titkos ajtaját hallotta kinyílni a szomszédos szobában... A csettenés ismétlődött: aki belépett a szobába, becsukta maga mögött a titkos ajtót. Murád fölugrott és gyorsan át­sietett a szomszédos szobába. Szem­ben vele, a túlsó falelőtt Szidi Maluk állott mozdulatlanul. — A koldusok szultánja köszönt fogoly fejedelem ! — szólalt meg a látogató. — Allah legyen veled és az ő békéje, — felelte Murád. — Miért jöttél hozzám ? — Vér látszik a csillagokban s veszedelmet olvasok Aziz ivadékaira — mondta Szidi-Maluk komolyan. — De Mitsunka nem fog meg­halni, ha Murád vigyáz magára és nem árulja el őt. Ha faggatni jön­nek téged, színleld, hogy őrült vagy: hisz úgyis aunak mondanak, s akkor semmit se fognak kivenni belőled ; ez a legjobb védelem, amely ellen mit sem tehetnek. — Tehát vallatni fognak ? — Két idegen fog meglátogatni, valószínűleg már holnap, — feleite Szidi-Maluk : de ne higyj nekik, mert öcséd kopói ők. — Hogyan szabaduljak tőlük ? — szorongott Murád : — hogyan ? — Top-Hané alagutja mindig nyitva áll előtted, — felelte Szidi- Maluk vállat vonva : ón is azon jöt­tem ide. — Es cserben hagyjam Mit- sunkát ? — Szökésed annyira megfogja rémíteni a szultánt, hogy a leánynak még a haja szálát se meri meg­görbíteni, — felelte Szidi-Maluk. S látván Murád aggódó tépelő- dését, egészeu közel hajolt hozzá és suttogva folytatta : — Ma délutántól kezdve állan­dóan egy csónak fog cirkálni Top- Hané körül, mely az első jeladásra fölvesz téged és elvisz Belgrade er­dejébe. Onnan azután te diktálhatsz a szultánnak, mert ebben az erdő­ben van a konstantinápolyi vízveze­ték, s ha ezt hatalmadba kerítetted, az egész város élete- halála tőled függ! Murád fürkészően, habozva né­zett Szidi-Maluk arcába, majd hir­telen azt kérdezte : — Es miért lennél segítségemre ebben a szökésben ? — Ezt is megmondom nyíltan, — felelte Szidi-Maluk. —a szultán csak addig fél tőlünk, ameddig tőled kell félnie ; mert ha törésre kerülne a dolog köztetek : a vitát a papok döntenék el. Ameddig fogoly vagy itten, a szultán nem törődik velünk, sőt mellőz bennünket és a dölyfös basák egyre csökkentik előjogainkat. Mi tehát unjuk már ezt az üldözte­tést és szívesen átcsapuuk hozzád, ha viszont biztosítod régi jogainkat. . . Gondold meg tehát: örökös rabság és őrület, vagy a Top Hanó alag­utja ! . . . Ezzel Szidi-Maluk nesztelenül távozott a rejtekajtón, amelyen be­jött, s egyedül hagyta gondolataival a szerencsétlen Murádot. (Folytatjuk.) Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. Szerkesztői üzenet. Volt diák. Ozikkét térszűke miatt e számban nem közölhettük. Legközelebb sorra kerül. Itrde&ések. 1738/1911. szám. Hirdetmény. Tudomására hozatik a közfogyasz­tásra szánt husmóréssel foglalkozó piaci husárusoknak, hogy a Fenyvesi- féle háztelkeu a város közönsége által épített husesarnok elkészülte után, vagyis a legnagyobb valószínű­ség szerint folyó évi április hó 1-től kezdve a husvizsgálat tárgyában 54300/1900. szám alatt kibocsájtott földmivelésügyi miniszteri rendelet­ben körülirt közegészségügyi és köz- tisztasági érdekek megóvhatása és foganatosithatása tekintetéből, — a piaczi husárusok és pedig elsősorban a sertés és birkahús árusok árulási helyéül, az idevonatkozó városi sza­bályrendelet intézkedése alapján, a hatóság által a városi husesarnok- ban levő, s a piaczi husárusok által kibérlendő hús kimérő fülkék jelöl­tetnek ki. Amennyiben pedig az összes piaczi husárusok a városi huscsar- nokban lévő korlátolt számú husmérő fülkékben mindannyian elhelyezhe­tők nem volnának, ez esetben ahus- csarnokban el nem helyezhető piaci husárusok a huscsarnokkal szemben lévő piactéren állíttatnak fel és he­lyeztetnek el. A huscsarnokon kívül elhelye­zett piaczi husárusok azonban figyel­meztetnek, hogy a folyó évben ki­bocsájtott 2165 számú földmivelés­ügyi ministeri rendelet intézkedése értelmében a piaczi husárusitást csakis sátrakban eszközölhetik, s amely sátraknak oldalai és teteje vízhatlan ponyvákkal elzárandók oly­képpen, hogy a sátrak csakis az áru­sító asztal felől lehetnek nyitva, s mivel a sátrakban elhelyezett húsok a sátor nyitott oldala felől reá kerülő porral könnyen beszennyeződhetnek, a ministeri rendelet értelmében, hú­sokat a sátrakban horgokra és foga­sokra felfüggeszteni tilos azért, mi­vel a felfüggesztett húst a szenny minden oldalról éri, a sátrakban árusítandó húsok tehát csakis az árusító asztalra fektetve tartandók, és az árusitás szünetelése közben tiszta térítőkkel letakarandók. A husárusitó sátrak faváza és az árusító asztalok lapjai testetlen fá­ból készítendők, s naponként tisztára surolandók, a húsvágó tőke pedig mindig az árusitás megkezdése előtt legyalulandó. A hús vágása közben keletkező hús és csont-hulladékok ahuskimérő által a sátornak e czélra alkalmas részében az elárusitás folyamán is összegyüjtendők és az árusitás be­fejeztével onnan haladéktalauul el- távolitandók és megsemmisítendők. Azon piaczi husárus, aki a hi­vatkozott földmivelésügyi ministeri rendeletek által előirt közegészség­ügyi és köztisztasági intézkedéseket pontosan be nem tartja, illetve azo­kat megsérti, a rendőrkapitányság, mint rendőri büntetőbíróság által kihágásért esetről-esetre 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog bűn­tetteim. Kiskunhalas, 1911. márc. 11-én. Szekér Pál rendőrfőkapitány. 8024/1911. sz. Pályázati hirdetmény. Kiskunhalas rendezett tanácsú város közigazgatásánál a választási időszak letelte által megüresedett anyakönyvvezető tanácsnoki állásra pályázatot hirdetek. — A választás 1915. január hó 28-ig terjedő időre történik. Az anyakönyvvezetői állással 2400 korona fizetés és a városi nyug­díjalappal szemben nyugdíjjogosult­ság jár. Anyakönyvvezető tanácsnok — a város szervezési szabályrendelet 55-ik§-a szerint — az lehet, akit a városi képviselőtestület megválaszt és a belügyminiszter anyaköuyv- vezetővó kinevez. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy életkorukat, eddigi alkalmaz­tatásukat, elméleti és gyakorlati ké- pesitésöket igazoló okmányokkal fel­szerelt és sajátkezűleg irt folyamo­dásukat Kiskunhalas város képviselő­testületéhez czimezve, ugyanazon város polgármesterénél f. évi már- czins hó 28-ik napjának délután 5 órájáig annál bizonyosabban adják be, mert a későbben érkező folya­modványok figyelembe nem vétetnek. A választás határidejét folyó évi márczius hó 29-ik napjának délelőtt 10 órájára a városi közgyűlési terem­be tűztem ki. Budapesten, 1911. márczius 13. Fazekas Ágoston alispán. Halas, 1911. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom