Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-27 / 52. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. ♦V deczember 27. Szabó Garbai Lajos megvette Babó János és neje Reimholc Gabriella al­sófekete földekbeli 400 n öl. szántóját 1000 koronáért. Klaj Konrádnó Krizsán Juliánná megvette Daczi Imre (nős Kalmár Esz­terrel) beltelki lakóházát 600 koronáért. Kovács B. János és neje Kis K. Te­réz megvették özv. Maróki Józsefnó Jakab Anna beltelki lakóházát 1100 koronáért. Jakab Imre és neje Szalai Mária megvették a Halasi gazdasági bank beltelki lakóházát 248 n. öl területet! 1560 koronáért. Hamis bankók. Nem megtörtént eseményről számo­lunk be, hanem annak megakadályozá­sa végett Írjuk e sorokat. Óvatosságra intjük olvasóinkat, mivel — miként hiteles helyről értesülünk — hamis húsz koronásokkal árasztották el ügyes kufárok megyénket. Szükséges az óvatosság már azért is, mert nemcsak pénzét veszti el a figyel­metlen vásárló, hanem még kellemet­lensége is származhatik akkor, ha nem tudja pontosan igazolni a pénz szár­mazását. Ennek elkerülése végett ide iktatjuk a következőket: A forgalomban levő hamisitvá nyokat arról lehet felismerni, hogy papírjuk vastagabb, puhább mint az eredetieké és az eredetiek matt szí­ne helyett ezeknek zsíros, fényes a felülete. Azonkívül a magyar olda­lon a vörös profilfej körvonalai az árnyoldalon egészen erőtlenek. A sas helyett is csak egy körfolt látha­tó s a magyar címer is hibás, nin­csenek meg benne a megszokott vo­nalak s amellett sokkal világosabb mint az eredeti. E szerint a hamisít­ványok elég könnyen felismerhetők volnának, ha az emberek szokták volna vizsgálni a kapott pénzeket. Népesedési mozgalom. — Deczember 19 — deczember 26. — Születtek : Károly István és Gyöngyösi Pap Máriának Sándor nevű fiuk. Parkas Péter Pál és Babenyecz Os. Reginának Dezső nevű fiuk. Forgó Imre és Ökör- di Judithnak Péter nevű fiuk. Terhes István és Molnár Viktóriának István nevű fiuk. Suba Imre és Borbás Juli­annával Erzsébet nevű leányuk. Báder Jenő és Gerber Reginának Erzsébet nevű leányuk. Fehér István és Farkas Etelnek Etel nevű leányuk. Nyilas Gá­bor és Boldizsár Arankának István ne­vű fiuk. Vasas Csillag Balázs és Babe­nyecz Cs. Rozáliának Irén Rozália nevű leányuk. Szilágyi Brigittának halva szü­letett leány gyermeke. Nagy Sándor és Kiss Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Maráczi Ferencz és Bezsenyi Máriának Ferencz nevű fiuk. Pintér Gy. István és Lőrincz V. Zsuzsanná­nak Erzsébet nevű leányuk. Babenyecz Os. Móricz és Patyi Jolánnak Jusztina nevű leányuk. Barta István és Földvári Juliannának Julianna nevű leányuk. Tanács József Mátyás és Szabó Batancs Rozáliának István nevű fiuk. Meghaltak: özv. Bindics Józsefné Gondi Anna 65 éves korban, Dudás Mihály 64 éves, Fenyvesi Istvánné Török Katalin 58 éves, Balogh Mária 2 hónapos, Csupor Imre 64 éves, Bábud Etel 15 napos, Malustyik István 83 éves, Babenyecz Os. Jusztina 4 napos korban. Kihirdetett jegyesek: Horváth András Pálinkás Máriával. (Tanuk: Csonka F. Imre, Rónai György ) Piukovics Miklós bácsalmási lakos Kulcsevies Amáliával. Opóczki Sándor Borbély Máriával (Tanuk : Kis Pál, Makai Antal.) Jeges Béniámin Király Gy. Zsófiával. (Tanuk : Kuti Szabó Imre Király Gy. Vendel.) Hunyadi Adalbert prónaifalvi lakos Galiba Jusz­tinával. (Tanuk : Jakus Mihály Szabó Gy. István.) Egybekeltek: Szalai Sándor Föcske Juliannával. (Koszorús leányok : Palmond Terézia és Szőri Rózeika. Koszorús legények : Farkas Márk és Palmond József.) Hu­szár János Kis V. Juliannával. (Koszo­rús leányok : Beretka Mariska, Kis V. Zsófika Koszorús legények : Uri G. István és Rokolya Pál.) Közgazdaság. A drágaság oka. Legaktuálisabb téma: a drágaság. Erről vitatkozik az ország társadalma, ez hozza mozgásba a társadalmi rende­ket. Szó, szó és szó, ezen hamletti mon­dást lehet alkalmazni az előttünk végbement komédiákra, mivel a drága­ság kérdését előbbre nem vitték. ügy vagyunk a drágasággal, mint az egyszeri emberek az éhezővel, akik azon törték a fejüket, mit adjanak enni annak, mig végre a szerencsétlen — éhenhalt. A drágaság okát ón abban vélem, hogy gazdatársaim nem törekeszuek a föld hozamkópességének növeléséle ; a földet kihasználják, anélkül, hogy abba visszaadnának valamit az elvont táp­anyagból. Nálunk, Halason is legtöbb helyen igy áll a dolog. Nem trágyáznak, hanem a gondviselésre bízzák a földet és várják a termést, — mint a sült galambot. Azt az érvet még elfogadom, hogy városunkban az állattenyésztés elhanya­golása következtében nem rendelkeznek gazdatársaim elegendő természetes trágyával. Ez azonban nem elegendő ok arra, hogy ne igyekezzünk más utón a föld termőképességének a fokozására. Itt van a műtrágyázás. Ez már ugyan kezd gazdáink között terjedni, de mégis elég idő fog eltelni addig, mig be fogja látni minden gazda annak a termő­földre való fontosságát Magam is bizalmatlan voltam egy ideig a műtrágya iránt. Ekkor fordultam egyik ismerősömhöz: VadászZsigmond- hoz, (Budapest, Damjanich utcza 34.) ki szakember, lóvén a Műtrágyát érté­kesítő Szövetkezet megbízottja. Ennek utasításai, tanácsai után elindulva, földje­im hozamkópessógót 40°/o-kal emeltem. Ajánlom tehát, hogy a gazdák köves­senek e téren, mert csupán ez az egye­düli mód, melylyel a drágaság kérdése megoldható. Földbirtokos. * Gazdasági iskola. Abouy község gazdasági ismétlő iskolát állít fel. Fogyasztási szövetkezet. Kiskun- majsán fogyasztási szövetkezet alakult. Uj gyár. Szabadkán 100 ezer kor. alaptőkével takarmány örlőgyáralakult, — Nem lenne koczkázott dolog, ha a halasi malmok is követnék a jó példát A dohánybeváltás Fólegyházán már megkezdődött. Sertésvész. Szabadkán, baján és Bácsalmáson sertésvósz uralkodik. Csarnok. A vaskezű gróf. Igaz történet Halas múltjából. 2 Irta : Figyelő. II. Messze eltorjedő, mély árok húzódott Halas városon kívül. A nép ördög ár­kának hívta, s különféle babonás dol- dokat fűzött hozzá. Azt tartotta, hogy valamikor maga az ördög készítette, ezért mindenki szerencsétlenül jár, aki Lucza napján iparkodik azon ke­resztül menni. Ma már hire-nyoma sincs ennek. Betemette az idők folyamán a futóho­mok, úgy hogy csak gyanítani lehet, hol húzódott. Rémes sejtelmekkel eltelve szoktak Lucza napja után a halasiak az árok­hoz közeledni. Szinte biztosra vették, hogy „ismét áldozatot követelt magá­nak a pokolbeli hatalmasság'“ Éppen Lucza napját követő vasárnap volt. Ez alkalommal Kóró Balázs gazd- uram befogott, hogy beraenjen Halasra, s elintézzen egyetmást a tekintetes tanácsnál. Hitestársa, a jól megtermett Sára néni, szintén városba menni készülődött, mi nem igen volt ínyére gazduramnak. Bántotta, hogy most tervei megsemmi­sültek, mert nem állhat meg a „Bete­kints“ csárdánál egy pár meszelyre s nem csinálhat magának egy „görbe“ napot. De hát ember tervez,— asszony végez. Ez már a világ sora Ebbe bele kell nyugodnunk. Gazduram sem tehe­tett mást. Felczihelődtek tehát a szekérre. Kóró közbe vágott a két táltosnak s megin­dultak a városba. Már jókora utat hagytak maguk után, s közeledtek a félelmes árok felé, mely telve volt vizzel. — Te apjuk — szólt urához Sára néne, nézzük csak meg, van-e valami az ördöngös árokban. Tudod, a napok­ban volt Lucza napja. — Ugyan, ugyan — felelt a gazda — hogyan hihetsz efféle babonákban. Nincs abban semmi. Legfeljebb egy elhullott állat. — Nem értesz te ahhoz! — förmedt a gazdára a hitestárs. — Megnézzük és . . . punktum. Kóró uram szokás szerint elhallga­tott. Tudta hogy hiába ellenkezik — úgyis az asszony lenne felül. Engedel­meskedett tehát, s az árokhoz hajtott. Az árokban levő vízben két fekete test úszkált, borzalommal töltvón el a közeledőket. Az ároktól néhány lé­pésnyire pedig nagy vórtócsa volt lát­ható, egy elkövetett bűntett bizonyítéka. Se a gazdának, sem feleségének nem volt bátorsága a 2 holttestet közelebbről megvizsgálni ; megfordították tehát a kocsit és őrült vágtatással rohantak a városba, bejelentendő, mit észleltek. A biró elé kerülve, Sári néne előadta az esetet ; férjének még itt is hallgat­nia kellett, mi tekintélyének csorbulása miatt észrevehető dühvei töltötte el azt. Negyed óra múlva két kocsi indult a városból. Az egyikben a biró és a pan- durőrmester, a másikban néhány pan­dúrral Kóró és felesége ültek. Hamarosau megérkeztek az árokhoz. A biró és a pandúrok kiszálltak, a férj és feleség csak távolról pislogtak az árokba. — Ni ni, — szólta biró az árokhoz ér­kezve, hiszen a meggyilkoltak honvéd- tisztek. De fogjuk csak ki őket a víz­ből. Talán lesz náluk valami, amely- lyel személyazonosságukat megálla­píthatjuk ?! Rövid csáklyázás után a hullákat si­került a partra vonszolni. Csakugyan honvódtisztek voltak. Átvizsgálva úgy találták, hogy mind­kettő mellényének bélésébe varrva va­lami kemény tárgy van. Felvágták. Egy csapat iromány került elő. Egyik csomóban az iratok Záhonyi István, a másikban Gracza Antal névre voltak kiállítva, A levelek közt keresgélve, egy vas­tag boritéku, pecsétekkel ellátott levél vonta magára a biró figyelmét Felbon­totta és olvasta : Kedves Bajtárs ! Vége mindennek : a nemzet szeren­csecsillaga letűnt. A dicsőséges harcz — hiszen úgy is tudja — csú­fos véget ért. Menekülnünk kell, hogy legalább életünket megmenthessük. Nagyon kérem, jöjjön hamarosan Halasra, hogy megbeszéljük a teen­dőket, s határozzunk a fölött, hogy mi tevők legyünk a hadipénztárral, melynek egyrósze reám, másik része pedig önre van bizva. Ha nem jöhet, értesítse Z. . . t, s írja meg, mikor és hol találkoz­hatunk. Üdvözli barátja: P. . . . Sándor. Lassan, gondolkodva hajtotta Össze elolvasás után a levelet a biró. Most már tudta, hogy közönséges rablógyil­kosság történt. Más nem is lehetett. Hiszen hiányzik a levélben említett nagyobb pénzösszeg, az irományok pe­dig, melyek közt értékesek vannak, j érintetlenek. I Ezután a két holttestet kocsira helyezték s a városba vitték, hol más­nap minden ünnepélyesség nélkül, va­lósággal lopva átadták a földnek, vi- j gyázva arra, hogy tudomást ne vegye­nek arról a „besúgók.“ Öreg, hófehér hajú, igazságos ember volt Pestmegye alispánja. Szem'bői a jóság sugárzott. Szerették is népei; ha végigment az utczán, valósággal repültek le a kalapok a fejekről, j Ehhez az emberhez került a halasi biró felterjesztése, melyben Gracza Antal és Záhonyi István honvédtisztek meg- I öleséről s kifosztásáról jelentést tett. Az alispán, ki szinmagyar ember volt, s éppen ezért hivatalát nemzete érdekében még a gúny daczára sem hagyta el, sürgős és erélyes nyomozást rendelt el, s meghagyta, hogy a pénzt, j melyet az esetleg elfogandó tettesnél találnak, hozzá szolgáltassák be, hogy azt ő a nép segélyezésére fordíthassa. De hiába. Még oly jó akaratú ember buzgólkodása sem tudott eredményt elérni. Kénytelenek voltak tehát a két honvédtiszt megölésének ügyét az acta helyezni. (Folytatjuk.) Miiiiiiiniiiiiiiiiii!ii:iiiimiMiiHiiiiiiiiii.!iii Hirdetések. 7852/P. 1911 szám. Hirdetmény. A kalocsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Dr. Tegzes Gyula mint az elhalt Török István kiskunhalasi kir. közjegyző irodája részére a buda­pesti kir. közjegyzői kamara 99/1911 számú rendelvényével hivatalból kiren- ] delt helyettese, hivatalos működésé- ; nek 1911. évi november hó 5. napján történt befejezése utáu — a közjegy- ' zői óvadékát képező, a kalocsai m. j kir adóhivatalnál 1911. évi február hó 12-ik napján a közjegyzői letét napló 3/1911 t. alatt bevételezett s a kir' törvényszék 1911. évi február hó 1 25-ik napján 1364/P. 1911. sz. vég- j zéssel letétül elfogadott, a nyilvántar­tási jegyzék 928. lapján bevezetett 4400. korona névértékű magyar ko­rona járadék kötvény kiadatása iránt 7482/P. 1911. sz. alatt kérvényt adott be, ennek folytán felhivatnak mindazok, a kik a fenti közjegyzői óva­dékra nézve törvényes zálogjoggal bír­nak, hogy követeléseiket az 1874 35 t.cz. 44.-ik sz. értelmében ezen hir­detménynek harmadszori közzétételé­től számított 3 hó alatt e törvényszék- I nél annyival is inkább jelentsék be, mert különben azok tekintetbe vétele nélkül fog az óvadék kiadatása iránt intézkedést tenni. Kalocsán 1911. évi november hó 29. A kir. törvényszék. KÓNYA jegyző. Ill lllllílll!! I 111 i 11 l ilts I I li l:U 11Г1H E lllllll 11111Л1И1 I li I 1912-lk évre már kaphatók Kineses Kalendárium, Protestáns Arvaház- naptár, Nagy Mese naptár, Képes családi napi tár, Nagy képes naptár, Regéié naptár, Luidi és Sz. családi naptár, Ellenzéki naptár, Gazda­sági népnaptár, Katonapajtás naptára, Képes honvéd naptár, Kossuth nagy képes naptára, Peleskei nótárius naptára, Petőfi naptár, Rá­kóczi naptár, Zrinyi Miklós naptár, Török-ma­gyar naptár, Bohó Misi naptár, Képes kis Kossuth naptár, Képes Tündér naptár, Kis képes naptár, Mátyás király naptára, Regéié bácsi naptár, Magyar népuaptár, Magyar em­ber képes naptára, Szent család képes naptár, Vig czimbora naptár, Tárcza naptár, Irodai fali naptár, Napi és Heti előjegyzési naptár, Atheneum Nagy Képes, Közigazgatási Kalen­dárium és többféle német naptár Önszáinitó, Almos könyv, Ifjúsági könyvek stb. Práter Ferencz papír- és könyvkereskedésében. (az uj városháza épületében,) \ V > Halas, 1911. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom