Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-04 / 1. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 4. Julius: Borús idővel kezdő­dik, aztán szép meleg, 9—20-ig vál­tozó, délnyugati szél mellett eső, 27-én nagy zivatarok és viharok, aztán végig forró, száraz. Augusztus: 5-ig meleg, helyenként zivatarokkal, a hónap közepe felé beborul és esős idő kö­vetkezik. 16—24-ig szép meleg és derült idő, vége felé megint borús, szeles. Szeptember: Szép meleg idővel kezdődik, 10-én hűvösre for­dul, 16—18-ig szeles, esős, aztán szép őszi idő, hűvös éjjelekkel és csak helyenként esővel. Október: Kezdete kellemes, kissé hiivös, 5—12 ig nyugati szól mellett eső, 14-én eső és hűvös, 16—26-ig derült, szép idő, végig pedig szeles és esős. November: 2—7-ig ködös, borús és igen hűvös, 8—18-ig szeles, viharos idő, északi szél mellett fagy, 16—22-ig változó nyugati szél mel­lett eső, végig ködös, hideg idő. Deczember: A hónap eleje esős, 6-án viharos, hideg északnyu­gati szól mellett hó, aztán szeles, esős, 20—28-ig hideg, kevés hóval, végig szól és hó. Különféle hírek. Dr. Paukovich Andor szabadkai ügyvéd eljegyezte Varga Nagy Ibolyát, városunk szülöttének, Varga Nagy István pécsi kir. itélőtáblabiró- nak leányát Bajmokon a csendőrsóg arról értesült, hogy Kapcsán Teréz an­gyalcsinálással foglalkozik, a nyo­mozás eredményre is vezetett, mert Rapcsáu lakásán egy gyermekhullát találtak egy fadobozba rejtve. A för­telmes bűnben Baiázs Viktória és egy szülésznő is részesek. Az eljárást mindhármuk ellen megindították. Jánoshalmán Vaszlaver János ös8zekö/Ön-kj(j7Öll testvérével Szili Istváimóvai, ugyanannyira, hogy végtére- is megverte az asszonyt, könnyű testi sértést ejtve rajta. Fel­jelentették. A Makóhoz tartozó tótkomlósi tanyák között vadállatias rablógyil­kosság történt. A gyilkosság áldozata Juhos György 19 éves béreslegény, kinek az istállóban találták meg bor­zasztóan megcsonkított holttestét. Feje ácsfejszóvel a felismerhetetlen- ségig össze volt vagdosva, testét pedig vasvillával szurkálták össze. — a csendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a gyilkosságot Szalma Mihály 19 éves csizmadia- legény követte el, kit letartóztattak. A bácsmegyei Madarason Bá- rics János ludai átmentek a szom­széd Tóth Istvánné kertjébe. Bárics utána ment a ludaknak, miközben Tóth Istvánnóval összeveszett; az asszonyt földre teperte és löuuyebb testi sértést ejtett rajta. Feljelen­tették a járásbíróságnál. A Szabadka melletti Ludaspusztán Engel János öt esztendős fiú egy őrizetlen pillanatban magára rántot­ta az asztalon hagyott nagy tál forró levest. A forró leves kiégette a kis fiú szemét s testét annyira össze­égette, hogy néhány órai szenvedés után meghalt. A bácsalmási csendőrstgnél fel jelentették Dimovics Lucit, mert Sztuparity Péter sérelmén csalást követett el. Jánoshalmán uj gyójy szertár felállítását tervezik. Hogy mennyit iitak nár erről az agyoncsópelt, halálosan megunt kérdésről, ezt csak az istei tudja. Hogyha összegyüjtenénk, bzonyára egész köteteket tenne ki. Nap-nap után kapuuk firadást cigánygarázdálkodásokról, fsak ne­hány napja, hogy ismét gyil kosságot követtek el, vadállatias mó dón megölve vajdájukat és a buziási adóhivatalt akarták kirabolni. Nap­nap után hangoztatja az érdekelt közönség, hogy ez a mostani álla­pot lehetetlen ; annyira lehetetlen, hogy valóban tarthatatlan Es mégis mit kell tapasztalnunk? Hogy talán törődnek a fölkiáltók szavaival, vagy talán változtatni akarnak a mostani lehetetlen álla­poton, avagy talán szigorúan meg- reudszabályozzák a füstöskópű, zsi- ványformáju Fáraó-utódokat?! Fenét! Semmit sem tesznek ! A legnagyobb, legmegátalkodottabb, legfölhábori- tóbb nemtörődömség uralkodik ezen a téren és bárkihez, akárhová intéz­zük kérő szavunkat, süketté lesz minden fül. Nem értjük ezt az indolenciát; nem tudjuk megérteni. Nem tudjuk felfogni, hogy egy állam, amely a kulturállamok közt szereti magát tudni és belső kulturállapotára hival­kodóan büszke; épen ez az állam képes megtűrni az országának bel­sejében olyan félvad, nomád ember­csordákat, mint a cigányok, amelyek a legnagyobb mértékben veszélyez­tetik a vidék közbiztonságát és szülik azokat a lehetetlenségként hangzó csatákat, amelyeknek rendszerint egy-kót áldozata is van, s amelyek­nek hallatára a vidéki birtokos, pap, jegyző, tanító, polgár egyaránt félve rezzen össze és gondosan kipróbálja revolverét . . . Pedig könnyű, nagyon könnyű volna ezeken a tarthatatlanná vált állapotokon segíteni. Nem sok kel lene hozzá. Csak egy kis akarás. Akarni kellene és rövidesen, kevés munka árán csakhamar meglenne orvosolva ez a kérdés, amely a kül­föld előtt bizony sehogysem képes nekünk tekintélyt, elismerő nyilat­kozatokat teremteni. Kevés munkával, de aunál több jóakarattal és kemény akarattal megorvosolható lenne ez a fekély gyanánt reánk telepedett, reánk női t, kényelmetlen kérdés, mert ha tud nak néha csekélységekért szigorú szabályrendeleteket hozni és azok­nak még szigorúbb betartására min­den lehető eszközt megragadni : akkor itt meg kell, okvetlen meg kell találni a kivezető utat, mely nem lehet más, mint a kóborcigányt megfosztani lovától, kocsijától; meg- telepiteni, házakba szoktatni, szóval állandó, egyhelyen való tartózkodásra nevelni. Ha azonban nem akarna a jó szóra hajlani, akkor egészen egy­szerűen radikális módszerrel kellene elbánni vele ! Üres, ölhetett kezekkel nem me­gyünk semmire sem ! (hr.) Népesedési mozgalom. — deeember 27. január 3. — Születtek: Vedres Mihály és Lány Juszti­nénak István János nevű fiuk. Ker- nya Mihály és Pellikán Eszternek Judith nevű leányuk Csapiáros Fe- rencz és Fecske Zsuzsannának Ist­ván nevű fiuk. Sárvári Imre és Kun Lídiának Jolán nevű leányuk. Tóth B. Lajos Kálmán és Szűri Máriának Kálmán rievii fiuk. Gáspár Cz Elek és Varga Judithnak János nevű fiuk. Hegyes Menyhárt József és Bánócki Etelnek Mária nevű leányuk. Bukros Béniámin és Bor Máriának Jolán nevű leányuk. Fehér János és Kis- kopárdi Juliannának Juliánná nevű leányuk. Feró D. Sándor és Pataki Máriának Mária nevű leányuk. Or­bán D. Benő és Kertész Teréziának Lajos nevű fiuk. Túró Autal és Sa­vanya Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Biró István és Csikós Máriának Mária nevű leányuk. Elő Balázs és Fodor Juliannának Regina nevű leányuk. Meghaltak Soós Terézia 12 hónapos korban, Hideg István 32 éves, Kardos La­jos ll éves, Paprika Károly Sieves, Szigeti Sándorné sz. Antal Cs. Ju­liánná 56 éves, Szűcs József 11 hó­napos, Kolompár György 6 hóna- I pos, özv. Mig Mihályué 67 éves, Rohoska Aladár 32 éves koiban. Kihirdetett jegyesek: László József Fenyvesi Veronával (Tanuk : Sonkoly János, Vanatka Károly). Engi József szegedi lakos Ozékus Klárával (Tanuk : Fodor István, Ozékus Sándor). Szabó Lajos Nemes Eszterrel (Tanuk : Musa István, Vörös Sándor) Borbás Imre Csere Terézia Eszterrel (Tanuk : Csatári Sándor, Figura Lajos) Ju­hász István Nyitrai Teréziával (Tanuk : Egődi Benő, Koch Adám). Egybekeltek: Bédi Balázs Dóczi Zsuzsannával (Koszorús leányok : Török Juliánná és Kovács Anna) Nagy Sándor Kis Erzsébettel (Koszorús leányok : Nagy Erzsébet, Kis B. Zsófia és Kajveru Erzsébet). Böröczi József Csapó Er­zsébettel. Gáspár Sándor Torkos Erzsébettel (Koszorús leányok : Da­rányi Jucika és Takács Terézia). Rozgonyi Antal Paor S. Etelkával. Közegészség. Az első segitség. I. A mindeunapi életben igen gyakran esik meg az, hogy egyik­másik embertársunk gyors orvosi segítségre szorul, azonban ez a se­gítség csak bizonyos idő múlva ér- kezhetik meg, mikor már, mint azt egyes esetek mutatják, a beteg em­beren segíteni már nem igen lehet. Szükségesnek látjuk tehát olvasóin­kai megismertetni azokat a módo­kat, melynek segélyével az első se­gély nyújtására képesek lehetnek. Az összes előforduló eseteket két nagy csoportra osztjuk, ezek : a külső sérülések és belső bajok. A külső sérüléseket könnyen ismer­hetjük föl, mert szemmel látható vagy tapintható jelük van, a belső bajok fölismerése már nehezebb és az egyes esetek leírásánál fogunk azokra térni. Külső sérülések. Sebek. A sebek helyére való tekintettel vau­nak könnyebb és súlyosabb termé­szetűek. A fej, nyak, has sebei igen veszélyesek, gyakran halálosak, a hát és mellkas sebei kevésbé, úgy­szintén a végtagokéi sem annyira, mint az előbbieké. A bőr folytonosságából vészit : ez a seb. Minden seb vérzik és töb- bé-kevésbbé fájdalmas. Sebet ejthet valami éles eszköz, puska vagy égés és maró anyagok. Van szúrt, vágott, ütött, lőtt seb, de égési sebek és marások is. Kezelésük megtisztítá­sukból és bekötözósükből áll. A se­bet magát először tiszta vattával takarjuk be és hozzáfogunk a seb környékének a megtisztításához gyönge karból- vagy szublimátol- dattal, csak ezután kötjük be a kö­vetkező módon : a sebre jókora vat­tát teszünk, erre jön a kötés, amely egyszerű kötőszalagokkal vagy pedig háromszögletű kendővel történhetik. A seb gyógyulásának föltétele az, hogy a seb szélei szoiosan egy­más mellé feküdjenek, erre kell tö­rekedni a kötés előtt. Csak tiszta kézzel és tiszta kötöző szerekkel nyúljunk a sebhez. A seb vérzése lehet egyszerű vérszivárgás, ezzel nincs sok bajunk, mert a vér a seb fölött igen hamar megalvad. Ha erős a vérzés, úgy ez kétféle lehet: 1. sötétpiros vér lassan folyik ki a seb­ből, ez a vivőeres vérzés, ilyenkor erős nyomást gyakorolunk a sebnek a szívtől távolabb eső részére, sőt a sebesült testrészt erősen körülkötjük valami kendővel, 2. élénk piros vér szökell a sebből, ez az ütőeres vér­zés, ilyenkor úgy járunk el, mint az ; előbbi vérzésuél, csakhogy a sebnek a szívhez közelebb eső részét szo­rítjuk le. Mindkét esetben igen sür­gős orvosi segítségre is szükség van. Az égési és marási sebeknél a seb- tisztitás általános elvei szerint járunk el, csakhogy a fájdalmat bevonó szerekkel (olaj, zsir, vazelin) eny­hítjük. Súlyos esetekben a beteget föltótien nyugalomba kell he­lyezni. (Dr. X.) Hasznos tudnivalók. Zöldtakarmány télen-nyáron. Egy kitűnő módszer, a tyúkoknak téli hónapokban zöldségeledelt sze­rezni, a következő : Megtöltünk két ládát minden másodnapon homok­kal és gabonával, a tartalmát jól megáztatjuk és a ládákat egy meleg helyen, akályha közelébe helyezzük. Tizennégy nap múlva a magszemek (zab, búza, vagy árpa) kicsiráznak és gyökeret vernek; ezen kikelt magok a legjobb zöldeledelül szol­gálnak télen át. Ugyanezt meglehet nyáron is tenni, ha a szükség úgy követelné. Szántsuk meg a szántó­föld egy kis darabját, lehetőleg kö­zel a tyúkok tartózkodási helyéhez, vessük azt be sűrűn ezen gabona­magvakkal, megöntözve, takarjuk be deszkákkal. Miután a mag kicsi­rázott, szükség szerint" a deszkákat eltávolítjuk és a fiatal vetést áten­gedhetjük a tyúkoknak. Fagyott tarajok. Már benne vagyunk a fagyos időben Csúnya dolog, ha valamelyik szép kakasunk taraja megfagy és a fagyott rósz később leesik. Ezért ha észrevesz- szük, hogy valamely állatnak a taraja megfagyott, kenjük be naponta 2—3-szor a fagyott tarajt 5 gramm sáfrán-tinctura, 10 gr. kánforspiri- tuez és 10 gr. terpentinclaj keverék­kel, mely használat előtt jól fel­rázandó. A megfagyott tojást újra használhatjuk, ha sós vízbe tesszük bele. A sós viz csak laugyos legyen, mert a meleg vízben a tojásfehérje megolvad. A megfagyott tojás igy megolvadva újra élvezhető lesz. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. Eégi Matériák, ív. Toppants juháss hunczutsága. Bujdosó János másként Toppants Juhász ez előtt circa öt Esztendőkkel Tisza mellett Ötsödön Juhászkodván s bizonyos Szent Andrási lakosnak Kováts Istvánnak Nyolcz Toklyóit őrizvén, legottan, hogy mondott Kováts István meghalálozott, s halá­lát megértette, mint a Szent Andrási Helységnek hozzánk küldött Attes- tatiója tartja Ötsödről azon Nyolcz Tok Juhokkal el szökött, nem tsak, de Kun Sz-Mártonon is feles Juhai- nak teltíltetóséórt való Obtingenst is meg nem adta volna. Ugyan azon említett Attestatio bizonyítván e/.t is ; el szökvén s szintén ide Halasra származván, itt ismét hasonló go­nosz cselekedetekben tapasztaltatt- ván, úgy mint: Egyed István Uram­nak egy Toklyója nevezett Toppants Juhai között találtatott, úgy Mó­dok Gergely Uramé is egy, Hajós András Urnák pedig egy Juhát le­vágván Bor árába Pirtói Csárdásunk­nak Szíjártó Péternek adta; mely gonosz cselekedetei világosságra jővén, múlt Demeter Napkor kemé­nyen meg Parancsoltatok,, hogy Toppants János mint ollyan nyilván­való Tolvaj Halasi Határunkból ki­menjen, s lakosnak tovább meg nem szenvedtetik. Még is mindazonáltal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom