Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-01 / 44. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

november 1.

Csütörtök: Herczegkisasszony. Péntek: Kormánybiztos (félheiyárakkal) Szombat: Halhatatlan lump. Vasárnap : d. и Zsidó honvéd este: Vereshaju és V. réb Jankó a falu bolondja. Hétfőn : C/iirAo szerelem (zóna) Előkészületen: Ártatlan Zsuzsi és Utánam.

Pestmegyei hírek.

VJrilisek joga. 1444 korona 50 fillér állami egyenes adónál veszi kezdetét. 1912. évben a pestmegyei virilis képviselők joga.

Gyilkosság. Kunszentmiklóson ifj. Kapás János szóváltásból kifolyólag agyon szúrta Balogh János napszámost. Letartóztatták.

Szerencsétlenség. Fülöpszálláson Körmöndi Lukács éjjel befogatott, hogy kimenjen a tanyára. Útközben a lovak a kocsit egy árokba rántották. Körmöndi a kocsi alá került, mely agyon Dyorata.

A juhászokról.

— Levél a szerkesztőhöz. —

Kedves Szerkesztő Uram ! Olvastam újságjában a múlt heti czikket; hízelgés nélkül mondhatom, nincs híjával a jónak, de azért egy igen lényeges tévedést találtam benne, melyet a történeti igazság érdekében helyre kell igazitanom. Azonkívül bocsásson meg nekem a szerző, de a leirást hézagosnak tartom.

Éppen azért ragadtam tollat, hogy némely elmondandót elmondjak ; de meg vagyok győződve arról, hogy felállhat utánam egy harmadik, negyedik, tizedik munkatárs — s mind összevéve századrészét sem fogjuk elmondani annak, amit juhászainkról mint följegyzésre méltót megírni lehetue, mert a Halason át vivő belgrád-pesti országúton keresztül hajtott szerb disznók nem honosítottak itt meg áldásul annyi bogáncsot és szerb tövist, mint amennyi „órdömös“ dolgot el lehetne a juhászokról beszélni,

De hogy adologra térjek, kijelentem történeti kutatásaim alapján, hogy tévesen mondatott Jakab patriarcha a juhászok ősapjának ; hisz a bibliában világosan meg vagyon irva, bogy az első pásztorember Abel volt, ki — persze nem ismervén az 1840 : IX. t czikk szigorú intézkedéseit — esténként, mig tőszomszédja Kain a fárasztó napimunka után nyugalomra tért, áthajtotta birkáit amannak kövér legelőjére.

Tilosban hizott legszebb báránya, melyet a bosszúálló Jehováuak haragja csillapítására áldozatul hozott, megengesztelte ugyan a menyei bírót, de a jogaibau érzékenyen megsértett szomszéd nem nyugodott meg az Ítéletben, hanem mivel akkor még afellebbezósi fórumok még nem léteztek, maga vett magának elégtételt. Egyszer, midőn Ábelt ismét a tilosbau találta, s az zálogot adni vonakodott, úgy fejbe vágta botjával, hogy menten szörnyet halt. (Lásdd Mózes első könyvének negyedik fejezetében.)

Tehát Jakob, nem az első juhász volt a világon. Elvárom tehát szerkesztő úrtól, hogy lapjában, mely az igazság szolgálatában áll, ezt valami utón rectificálni fogja. Hogy pedig a szerző ur czikke, milyen hézagos, azt be fogja látni szerkesztő ur, ha felhívom figyelmét arra, hogy a czikkben egy árva szó sincs a — juhászkutyáról.

Nem azokat a komondorokat értem, melyek az utas kocsiját megállítják az utou és passzust kóruek tőle : melyek a férget (igy nevezi a juhász a farkast) is megfogják és megfojtják, hanem értem azokat a kiskutyákat, melyek be vannak tanítva arra, hogy a falkát juhász által botjával jelölt irányba tereljék.

Ezek a puli kutyák, az igazi juhásznak valóságos kisegítő részei. Mikor pár dülló földnyire belegeltet a szomszédba s a gazda

észreveszi, rajtaront, . . . sivit a juhász füttye. „Siitte Bodri, ka ka ... “ és mire a káros odaér, a juhász és jobb keze a puli már rég áthajtották a falkát a garádou túl a saját f ö 1 d- r e, hol már zálogot venni nem lehet. Hiába porol, böcsültet a káros, záloga nincs. Tagadni pedig ? — Aki tagadni akar, vegyen magának juhász instrue- tort, nem vallja kárát.

Azt is hiába kerestem a múlt heti czikkben. kogy hogyan szokott szerezni a juhász ünnepnapra bárányt.

Be van ugyan zárva az akol, de ki lehet az. ásni. Azért van földből a fala.

Koromsötét éjjel megy ajuhász ilyen expediczióra. Mikor elegendő lyukat ásott, leveszi kalapját, s botja végére I tűzve, bedugja a lyukon, hogy ütik-e?... s ha a bent lévő tapasztalatlan észrevette talán a szándékát s lesbe áll, a bedugott bot végén levő kalap alatt I ostobául fejet is képzel, nagyot üt a fejre, azaz hogy a kalapra ; a kivül álló I látagatónak nem kell egyéb : úgy el- iramlik, hogy paripa legyen, mely eléri!

Ha ellenben sikerült a lerv, másnap már görbe szolgafán rotyog a paprikás le. Bandi bojtár szamárra patiau, két oldalt lelógó kantával megy a szomszéd puszta korcsmájába borért, mire megérkezik egypár útfélen felszedett czim- borával, már akkorra neki is ülhetnek a bográncs tartalmának. Kinyiinak a jókedv zsilipjei, s van hajrá dinon- dánom.

A káros sohse megy keresni az eltévedt bárányt, úgy is hiába való fáradság volna ; legföljebb azt mondja : „Se baj, majd vissza lopom !“

Hanem a sok különös szokásaik mellett van a juhászoknak egy kitűnő, mondhatni irigylésre méltó tulajdonságuk.

Mind beválik katonának.

Es a juhászból lett katona czólirá- nyos, abriktolás mellett igeu jó katona lesz. — Ezért mondta kapitány ur Sehnetzinger Stukeróból (Stockeran), hogy „Ha rajtam állna, aszentáláselőtt minden k. k. frajbilligert juhász prak- szisra küldették egy évre, tudom nem lenne mindig félts számmal maródi !“

Julius.

Különféle hírek.

Gerzsán Mari bűnei. A szegedi móreg- keverő bábaasszooy bűnei — melyekről annak idején részletesen beszámolt a Kiskun-Halas Helyi Értesítője — egyre szaporodnak. Magay Lajos vizsgálóbíró ismét két sirt bontat fel. Az egyik sir a majsai temetőben fekszik s Gerzsán Antal kereskedő aluszsza benne örök álmát; a másikban, a kistelekiben pedig Sisák Fereuez volt föld- birtokos porlad, a kistelei i cseitdőrsóg ugyanis kinyomozta, hogy ez a két ember is gyanús halállal halt meg s mindkettő Gerzsán Mari orvosságát szedte be.

Félholtra verte a feleségét. Zsárki János topolyai gazdálkodó padlásáról a felesége két zsák kukoriczát, lopott és ezt eladta. Zsárki ezért annyira megharagudott, hogy rátámadt az asszonyra és egy ásóval félholtra verte; Zsárkinó súlyos betegen fekszik a lakásán.

Uj vastiti állomás. A zimonyi belgrádi vonalon Kishegyes őrház megszűnt s helyébe rendes állomás épült.

Élve eltemetett gyermekek. A Mélykút melletti Tiuó-járás pusztán Szabonya Antal három gyermeke : a 6 éves Juliánná, a 4 éves Annuska és a 2 éves Kóza egy homokgödörben játszottak. A homokróteg hirtelen meglazult és a gyermekekre omlott. Mire a gyermekek segítségére siettek. Juliánná és Róza már halva volt, Annust pedig súlyos sérülésekkel emelték ki.

Az elmúlt illőkből.

XV.

A halasi vásár helye.

Valóságos harcz dúlt nehány évvel ezelőtt a városi képviselőtestület kebelében aziránt, hogy az orsz. vásár a

város bellerületón-e vagy kint tartassék.

Mindkét tél hozott fel saját állítása mellett érveket, melyek az 6 szempontjukból elfogadhatóak voltak, s mindketten azt kivánták, hogy ne bolygat- tassék meg a régi szokás. Persze egyik- sem tudta biztosan hogy állt a dolog.

Hiteles feljegyzések alapján erre vonatkozólag a következőket Írhatom. A régi időkben a vásár a város belterületén tartatott meg, ott, ahol a rendes heti piaczokat tartották.

Azonban ez nem volt Ínyére a város egynéhány tehetős polgárának, kik megkísérelték a vásár kivitelét. De sikertelenül.

Később azután, midőn a halasi vásárok egyre nagyobb látogatottságnak kezdtek örvendeni, a város belterületén levő piacztór szűknek bizonyult a vásárosok befogadására.

Ekkor vette elő a tanács a vásártér kérdését és hosszas vita után elhatározta, hogy a vásártér Halas napkeleti részére, az ujtemető mellé vitessék ki, 8 ott pinczóvel ellátott czódulaház építtessék.

Történt pedig mindez „az felséges“ Mária Terézia királynő alatt, 1778-ik esztendőben.

Közegészség.

A szemüvegviselésről. ^

Irta : Dr. Honig Adolf szemész-főorvos* 'Ki

A szemüveg alakján kivül még sok más körülmény is tekintetbe jön, amikor a szemorvos üveget rendel. Az üveg alakjának megjelölése mellett, az üveg minősége és csiszolása, a két üvegnek egymástól mért pontos távolsága szin tón megjelölendők a recepten. Helyes, ha még az orrnak nyergét (azaz az orr hátának magasságát) is megmérjük, mert csak igy lesz a rendelt szemüveg az arc és orr méreteihez teljesen illő s csak igy nyugszik biztosan az orrháton. Mindezen méretek, valamint a rendelt üveg-szám betat fásánál az optikus felelős. Kárba veszett a szemorvos ténykedése, ha az optikus nem megbízhatóan vagy nem elég pontosan teljesiti a rendelést. Azért a szemorvosi receptekkel nem tanácsos holmi kapualatti szemüvegáiusitó bódékba rneuni, vagy pláne szemüvegházalókhoz fordulni, mert ennek kárát mindig a páciens látja.

Ha egy korunkban készült pápaszemnek a kiállítását, könnyen kezelhetőségét hasonlítjuk a régi primitiv szemüveghez, látjuk csak, hogy a szemüvegkószitési technika mennyit haladt, mig a jtleu tokát elérte. Régi korból fenmaradt szemüvegből és rajzokból megállapítható, hogy kezdetbeu a szemüveg csak egy nyélre erősített, két darab üveg volt, melyet használatkor kézben tartottak. Később a szem elé helyezés kérdését úgy oldották meg, hogy a szerkezetet a kalaphoz, vagy a homlokhoz erősítették s innen csüg- gött le az üveg. Valódi kényelmet azonban az üvegviselés csak akkor biztosított. midőn az orr utján oldották mega problémát. A XV. század közepén bukkant fel az első orresiptető, egy rugó által összekötött üvegpár alakjában. Innen kezdve az orr szolgál támasztékul a szemüvegnek. Kitűnő megoldás! Mintha csak а Ьо1сз természet előre látta volna azt. hogy valamikor az embereknek szükségük lesz egy ilyen szervre, hogy azon a szemüveget megtámaszthassák. Kétségtelennek látszik, hogy a szemüvegviselés iránti ellenszenv részben azon körülményből táplálkozik, hogy szemüvegviselósnél az orrnak is szerep jut. Az emberek hiúságát joggal bántja a szemüvegviseléskor szinte exponált — orr, egy olyan szerv, mely mióta a világ létezik, mindig gúnyolódás központjában áll. Ez a háttér azonban nem szabad, hogy komoly embert elriasszon az üvegviselés szent céljától. Kultur-embert kozmeti*) Orvosi munkatársunk olvasóink köréből jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kérdésre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körut 6.

kai okok nem feszélyezhetnek akkor, midőn látásának megjavításáról van szó.

Az üvegviselésre egyre több és több ember szorul rá, mert a kulturáltságot nyomon kíséri az emberiség szemének folytonos gyöngülése. A kultúra fejlődését jellemzi a rövidlátók számáuak folytonos szaporodása. Amig azonban üveggel segíteni lehet rajta, addig az nem betegség. A szemüveg pedig semmilyen foglalkozásnál nem akadály. Eljön az idő, mikor megszűnik az ellenszenv, eloszlik a sok balhit, mely az üvegviselós alá ma még gáncsot vet. Es akkor élvezi majd igazán az emberiség egyetemlegessége ennek a ku.tur- eszköznek óriási áldásait. Es akkor majd nem fordul elő az, ami ma még mindennapos, hogy a hibás fónytörósű ember sorscsapásnak veszi állapotát s beletörődik abba, ahelyett, hogy üvegviselésre szánná el magát. (Vége.)

11!1!111!1!Е!11111!111!1!11М[|!111[|11111111111|1111!1!1111П1|1!1!111!11111<ПТМ!1!1!П11111

Ingatlanok adás-vevése.

Ökördi Tmre és neje Daczi Juliáuna megvették Daczi Sándor és Zsuzsánna kk. (gyám özv. Daczi Sáudornó Babos Teréz) ingatlanát 220 koronáért.

Gáspár József (nős Lócskai Zsófiával) megvette Oláh Lajosnó Lócskai Mária ingatlanát 300 koronáért.

Tallér Ferencz és neje Szőke Zs. Anna megvették Tallér Károly (nőtlen) ingatlanát 700 koronáért.

Báli Feteuczné Nagy S. Juliánná ! megvette Gyenizse János (Dózsa Mária) 1 és társai 842 n. öl szőlőjét 250 k.-órt.

Kocsis Benő (neje Tegzes Zsófia) megvette Kocsis Antal (neje Ronyecz Juliánná) 207 n. öl íeketeíöldjót 200 koronáért.

Gazdag Sándor és neje Horváth Katalin megvették Kocsis Antal (neje Ronyecz Juliánná) 243 n. öl feke földjét 200 koronáért.

Jakab János megvette a Halasi Gazdasági Bank r. t. 227 n. öl telkét 460 koronáért.

Gyevi Imre és neje Szalai K. Anna megvették Bazsa István (Szucsán Rozália) és társai 6 hold 269 n. öl szántó és tanya földjét 8800 koronáért.

özv. Suba Imréné Orbán Mária megvette Suba Imre, Julia és Sándor kk. (kópv. dr. Hofmeister Juda ügyvéd) ingatlanát 1574 korona 68 fillérért.

Antal Cs. Jáuosuó Szabó G.Zsuzsánna megvette Suba Imre, Julia és Sándor kk. (képv. özv. Suba Imréné t. t. gyám) ingatlanát 925 koronáért.

Paor Sm. Ignácz és neje Szűcs Juliánná megvették Kis L. József és neje Csapó Mária ingatlanát 2550 kor.-ért.

Szabó Kocsis Benő és neje Nagy Gz. Julianna megvették Csonka F. Imre (neje volt Horváth Juliánná) ingatlanát 100 koronáért.

Babenyecz Cs. Pál és neje Patyi Juliánná megvették Babenyecz Cs. Móricz (nős Patyi Joláuual) ingatlanát 10 000 koronáért.

Hegedűs János és neje Boros Mária megvették Szarvas András (uős Cserkó Terezzel) ingatlanát 1500 koronáért.

Gregus Gyula tanító és neje Cseri Zsófia megvették Kovács Zsigmoud es neje Hedvig Mária (Budapest) lakóházát 3300 koronáért.

Vajda Imre es neje Lehőcz Eszter megvették Klein Konráduó Krizsán Juliáuna ingatlanát 1700 koronáért.

A kiskunhalasi ref. Egyház (képv. dr. Farkas Imre) megvette özv. Babos Jánosnó ingatlanát 291 koronáért.

Kis László és neje Orbán D. Zsófia megvették Zseni Istvánné Gyenizse Zsuzsánna ingatlanát 450 koronáért.

Vánki Ede (Seiend) megvette özv. Hegedűs Józsetnó Vidai Kornélia ingatlanát 6000 koronáért.

Szekulesz Péter (neje Schön Margit) megvette Narancsik Pál és neje Jákity Krisztina ingatlanát 14 koronáért.

Babos Benő (neje Osváth Juliánná) megvette Nagy felszegi Imre ingatlanát 140 koronáért.