Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-18 / 42. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 18. Politikai szemle. Lukács László pénzügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beter­jesztette az 1912-óvi állami költségve­tést. A számadatok magukban foglalják az egészséges fejlődés összes feltételeit. Bár ezúttal jelentkeznek előszóra vóde- rőreform terhei, mégsem valósult meg a sötét jóslás, hogy a katonai követelé­seknek áldozatul fognak esni összes belkormányzati érdekeink, melyeknek ápolása kikopik majd a szükséges fede­zetből. Éppen ellenkezőleg történt: többet kulturális és gazdasági érdekeink fejlesztésére még egyetlenegy költség- vetés sem fordított, mint éppen ez. * A vasárnap két hirtelen meglepetést hozott a politikának. Az egyik Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök kihallgatása a királynál, a másik a ke­reskedelmi tárcza végleges betöltése volt. A miniszterelnök kereskedelmi minisz­terré Beöthy Lászlót terjesztette elő. Az előterjesztéshez a király hozzá­járult. * A miniszterelnök egy kecskeméti memorandumra, melyben a város se­gélyt kór, hosszasan válaszolt. Válaszá­ból vesszük : „A városuak őslakosságá­nak hathatós állami támogatásban való részesítését elsőrendű állami érdeknek és feladatnak tartom.“ Eredmények. Lapunk más helyén elmondottuk vé­leményünket azon költségvetésről, me­lyet múlt csütörtökön terjesztett a ház elé Lukács László pénzügyminiszter. Hatalmas beszédben indokolta a mi­niszter nagy munkáját. A sok homályt és félreértést eloszlató beszédből vesz- szük a következőket: Az állami élet minden ágazatában haladás, fellendülés és fejlődés mutat­kozik, természetes tehát, hogy a kiadá­sok emelkednek. Az 1910. évvel szem­ben 146T millió volt a bevételi és kia­dási emelkedés az előző évi 60 millióé­val szemben. Részletesen elszámolt ezután a mi­niszter, hogy minő, a nép érdekeit elő- remozditó befektetéseket fog eszközöl­ni, mindenütt a számok hatalmas fegy­verével érvelve. Majd igy folytatta : Azt hiszem t. képviselőház, hogy e számok bizonyítékot képeznek állás­pontunk mellett, hogy azok a terhek, amelyek a költségvetésben a vóderőja vaslatból kifolyólag mutatkoznak, semmi esetre sem lehetnek oly végzetesek az államháztartásra, (ügy van a jobbolda­lon.) amint azt hiresztelik. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a jövő évre kilátásba vett igen nagy kiadási többleteket minden újabb mes­terséges eszköz nélkül, adóemelés nélkül fedezui képesek leszünk. Még azt kívánom bejelenteni a t. háznak, hogy nyugdíjtörvény reform­járól szóló javaslat elkészítését elren­deltem. (Éljen/,és a jobboldalon és a középén.) A javaslat elkészítés alatt van, és igy a nyugdíjasok, az árvák és özvegyek sorsáról is mielőbb gondos­kodni fogunk. (Elénk helyeslés és taps jobbról.) Végül konstatálhatom azt is, hogy az 1912. évnek mérlege a rendes kiadá­soknál 42,670.000 K-val kedvezőbb, mint az 1911-ik évi. Hírek. Iskola megnyitás. A pirtói iskola megnyillott. A beiratkozások már meg­kezdődtek. Ménvizsgálat. Városunkban a nem állami tulajdont képező és nem állami felügyelet alatt álló mének megvizs gálása a hármasbizottság határozata alapján november hó 7-én d. u. 2 óra­kor tartatik meg. Betörés a munkásbiztositóba. Rej­télyes rablási kísérlet történt péntek éj­szaka városunkban. A helybeli mun- kásbiztositó pénztárt akarta kifosztani ismeretlen tettes, szándéka azonban nem sikerült. Az esetről a következő két jelenthetjük. Péntek este körülbe­lül 11 óráig dolgozott a hivatalban há­rom tisztviselő. Munkájuk végeztével — mint rendesen mindent bezártak, s hazatértek. Másnap, hivatalba jövet észrevették, hogy három asztalfiók, melyet előző nap bezártak, nyitva van, anélkül, hogy feszítés nyomai látsza­nának a szekrényeken. Rögtön sejtet­ték, hogy valaki járt éjszaka a hiva­talban. Tovább vizsgálva látták, hogy az ablak vasrácsa széjjel van feszítve. Most már kétségtelen volt, hogy betörő működött a hivatalban. A hivatalno­koknak ezért első gondjuk a pónzszek- rény megvizsgálása volt, melynek zá­rában egy kulcsvéget találtak beletör­ve. Ez okozta azt, hogy a betörő nem bírta a szekrényben levő 800 koronát elvinni. — A betörés nagyon bonyo­lódott. Rejtélyessé teszi az, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a tolvaj nem-e akkor lopódzott a hivatalba, mi­dőn ott még dolgoztak s az ablak rá­csot elgörbítvén ott távozott, vagy ál­kulcs segélyével hatolt a hivatalba s megtévesztés végett feszitette ki az ablakot. A rablási ügyben a rendőrség nyomoz. Színészet. Holnap, csütörtökön este kezdi meg előadásait Miklóssy Gábor színtársulata, mely - állítólag-- két hó­napig fog tartózkodni városunkban. A társulatról ezúttal mondanivalónk nin­csen, részletesen jövő számunkban fog­lalkozunk velők. Műsor.Csütörtökön: „Testőr.“ P é nt e к e u : Muzsikus le­ány. Szombaton: Ezred apja. V a- s ár nap d. u.: Tatárjárás. Este: Czigányszerelem. Hétfőn zónaelőa­dásban : Piros bugyelláris. Halál szántás közben. Beszámoltunk annak idején arról, hogy Füzesen, Babó Benő tanyáján Vlasies Mihály béres Gyevi Sándor 16 éves bérestársát szántás közben összeszólalkozásból ösz- tökóvel fejbe vágta, minek következ­tében Gyevi még aznap meghalt. Vla- siesot f. hó 12 ikón megtartott tör­vényszéki tárgyaláson erős felindulás­ban elkövetett halált okozott súlyos testi sértésért vonták felelősségre. A vádat Pintér József ügyész, a védelmet pedig Hoffmeister Juda dr. ügyvéd képviselte. Az esküdtszék verdiktje alapján vádlottat 2 évi börtönre ítélték. Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, vádlott és védője semraisógi panaszt jelentettek be. Élhetetlenség. Az országban határ­nagyságra nézve az elsők között talál­juk Halas városát, mégis kénytelenek voltunk azt látni, hogy éppen ez a nagy állattenyésztő város nem képvi­seltette magát a f. hó 10-én Kiskőrö­sön megtartott állatdijazáson Fájó szívvel voltunk kénytelenek észlelni szomszéd városunk érdektelenségét és nemtörődömségét, mivel bizonyos, hogy többen lettek volna a halasiak közül a nyerők között. De ez már úgy volt a régi időben, s igy lesz a jövőben is Mi csak sopánkodunk, s ahelyett, hogy tennénk valamit, irigykedünk a gazdag szomszédokra s várjuk a sült galambot. (Kiskőrösi) Önként a halálba. Modok Sándor 29 éves gazda ismeretlen okból a halálba menekült. Hétfőn temették. Feliilfizetések. A munkások által a városi színházban okt. 8 án tartott s jól sikerült bálon felülfizettek : Szabó Gusztáv 5 koronát, Keresztes József 2 koronát, Illés Pál, Babos Benő és Ko­csis Antal 1 kor. 20 fillért — 1 kor. 20 fillért, Kerekes Benő 1 kor. 10 fillért, Erdélyi Rózsika, Váradi Mariska, Er­zsiké és Francziska, Erdélyi Sándor és László Lajos 1 — 1 koronát, Huszti Er­zsiké, Huszti János, Tóth Károly és Gaál János 60—60 fillért. Tóth H. La­jos, Mészáros Imre, Rokolya Pál, Ko­vács István és Budai István 40—40 fillért. Csapó Mariska Odor Etelka, Huszti Mariska, Tinnyei Mariska, Pap­rika Juliska, Vékei Erzsiké, Zsuzsika, Mm kácsi Juliska, Flajsz Mihály, Mo­dok Sándor, Bereczi Sándor, Tóth H. Lajos, Hegyi Mihály, Horváth Lajos, Abrahám Imre, Csapi Antal, Garbai László, Darányi Lajos, Bor Antal, Benő, Lasics Péter, Fenyvesi István, Hakki Sándor, Németh B. Antal, Jakab An­tal, Major József, Csapi Antal, Nagy Mihály, Bálint János, Darányi Benő, Paprika Benő, Bernyeda Mátyás, Ke­resztúri Benő, Csapi Antal, Banári An­tal, Csatári Sándor, Markó Lajos, Kor­da Lajos, Fodor Vincze, Lakos Antal és Darányi József 20—20 fillért. — A felülfizetésekért ezúton mond hálás kö­szönetét a rendezőség. A gőzgépkezelők és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Szegeden november hó 5. napján d. e. 8 órakor a szegedi felső ipariskolában fog­nak megtartatni. A vizsgálati kérvé­nyek kellően felszerelve a m. kir. kerü­leti iparfelügyelőséghez (Tisza Lajos- körut 61.) küldendők be. Rendőri hírek. Farkas Sándor és Demsa János homokmógyi lakosok száj- és körömfájással fertőzött vái ősünk területéről állatorvosi vizsgálat nélkül szarvasmarhákat hajtottak ki. A rendőr­kapitányság ezért állategészségügyi ki­hágásért 10—10 korona pénzbüntetés­re Ítélte őket. — Tóth Zseni Antal a Gazdasági gőzmalomba foglaló felvé­tele mellett napszámosnak elszegődött, helyét azonban nem foglalta el, miért 10 kor. pénzbírságot kapott. — Ja­kab Józsefné engedély nélküli kére­getésért öt napi elzárásra Ítéltetett. — Erdélyi Benő 20 éves napszámos, N a s z e к Mihály és Kovács Péter péksegédek ittas állapotban közbot­rányt okoztak. A rendőrkapitányság által ezért 10—10 kor. pénzbüntetéssel Bujtattak, mely 1 — 1 napi elzárásra átváltoztatható. A 48-as honvéd. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő Ur ! A 48 as öreg honvéd sorsáról f. hó 11-ikéa megjelent czikke mélyen meg­hatotta a leikemet. A czikk elolvasása után nyomban postára tettem 60 koro­nát t. Szerkesztő ur címére. Az össze­get azért küldtem Szerkesztő urnák, hogy azt annak a szegény 48-as hon­védnek átadni szíveskedjék, hadd vilá­gítson bele az ő fényes emlékekkel tel­jes, sivár jelenének a sötétségébe egy halváuy, meleg sugár. Nem tudom, csak sejtem a kilétét cikkének e soraiból: „Előadta nekünk még azt is, hogy úgy a régi, mint a jelenlegi képviselő­höz hiába fordult azzal a kéréssel, hogy a kormány nyugdijat adjon neki.“ Hozzám eleddig csak egyetlenegy öreg honvéd fordult azzal a kéréssel, hogy „nyugdijat adassak neki a kor­mánynyal.“ A neve : Buday László. *) Az ón tisztelt barátom Kolozsváry Kiss István h. polgármester idejében és kellő formák között kihallgatta őt is, a tanukat is és a felvett jegyzőkönyvet felterjesztette a miniszterelnökhöz. Az ügy kedvező elintézését többször aján­lottam Jeszenszky Sándor államtitkár ur figyelmébe, aki a következő levelet irta hozzám : „Buday László volt 48/49-es honvéd nyugdíjügyében e hó 13 án kelt sora- idia válaszolva értesítelek : hogy a ké­relem nem volt kedvezően elintézhető, mert folyamodó két tanúja, kikkel hon­véd voltát óhajtotta igazolni, nem vol­tak honvédek s igy vallomásuk alapján folyamodó honvédvoltát kétségtelenül beigazoltnak tekinteni nem lehet. Érte- sittetett azonban folyamodó, hogy ha honvédségét két nyugdíjas vagy kellő­leg igazolt bajtársával, akik honvéd- voltáról közvet'en tudomással bírnak, eskü alatt igazoltatni tudja : úgy nyug­díjaztatása iránt előterjesztett kérelme teíjesittetni fog.“ A levél kelt 1911. junius hó 16-án. Ebből láthatja tisztelt Szerkesztő ur, hogy a múltban történt sok visszaélésre való tekintettel alkotott szigorú szabály: a folyamodó honvédvoltát csak olyan két *) Valóban fent nevezett kopogtatott be hozzánk. Szerkesztő. bajtársa igazolhatja, aki maya is honvéd volt. A mi esetünkben az igazolás ek­képp meg nem történt. A kormányt mulasztás nem terheli és nem terhel mulasztás egyetlenegy kormányt sem, mert az egymásután következő minisz­terelnökök egymást túlszárnyalva igye­keztek rajta, hogy a 48-as öreg honvé­dek sorsáról gondoskodjanak, Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy felséges kirá­lyunk és királynénk első nemes csele­kedete az volt, hogy a ÍOO ezer aranyra rugó koronázási ajándékot a 48j49-es honvédeknek ajándékozták. Világitó pél­da volt ez, amelyet minden hazafias kormányférfiunak követnie kellett. Andrássy Gyula gróf kezdeményezésére gyűjtött alap, egy erre a célra rendezett állami sorsjáték jövedelme és Románia által fegyverekért fizetett kárpótlás ösz- szegót: §37926 forint 09 krajcárt az 1870-beu alakult országos honvédse- gélyzö egylet kapta meg. Ez az egylet az állami költségvetés terhére úgyszól­ván évről-óvre nagyobb segélyt kapott; — a segély összege 1890-ben már 180.000 írt. volt; 1891 és 1892-ben már 200.000 forint. Bánffy Dezső báró volt az, aki a honvédnyugdijazás ügyét állami kezelésbe vette. 1895. julius 1-től kezdve a m. kir. miniszterelnök­ség intézi a nyugdíjazási ügyeket a honvédsegélyző egylet alapszabályaiban lefektetett elvek szerint. A honvódnyugdijazásra 1895-től fogva a mai napig egy 800.000 koro­nás évi állami hitel szolgál ; ez az ösz- szeg nem bizonyult elegendőnek, úgy hogy évről-óvre tetemes hiteltullópés mutatkozott. A hiteltullópés 1904-ben — Tisza István gróf miniszterelnök­sége alatt— 633 501 korona 48 fillér volt. Tisza István gróf volt az, aki a közvitézek és tizedesek nyugdiját fel­emelte. Weierle Sándor 1908. óv ápri­lis havában nagy jóakarattal és kegye­lettel kedvezően rendezte a nyugdíj­ügyet. Minden tekintetben méltó volt hozzá hazafias gondolkodásban és ér­zésben utódja, a mostani miniszterel­nök : Khuen-Héderváry Károly gróf, aki úgy intézkedett, hogy aki valamely 48-as honvéd eltemetéséről illően gon­doskodik, temetési járulékot kapjon, te­kintet nélkül arra, van-e vagyona vagy nincs ; a. másik igen uemes szándékú rendelkezése az, hogy a nyugdíjjogo­sultságot azokra a honvédözvegyekre is kiterjesztette, akik 1848 után, de 1867. év végéig léptek házasságra volt honvéd férjükkel. —F.év augusztus hó végén a hiteltullópés 371271 korona 75 fillér volt. A hetvenes években köz­adakozásból épült és 1881-ben államo­sított honvédmenház céljaira külön ál­lami hitel szolgál, amely 1911-re 168.008 koronában nyert megállapítást. Ez a menház 1900 óta 150 honvéd befogadására alkalmas. A tagok lakást, teljes ellátást, ruhát és zsoidot kapnak. A menház a honvédelmi miniszter fenn­hatósága alá tartozik, aki 1910-ben egy honvédtörzsorvost, egy ezredorvost és kellő ápolószemélyzetet rendelt ki a beteg, elaggott honvédek mellé. Bocsássa meg, tisztelt Szerkesztő ur, hogy kissé részletesebben ismertettem a 48-as honvédek ügyét, de olyan ke­gyeletet érzek a szivemben a 48 as nagy ügyünk igazáért szenvedett, ma is élő hőseink iránt, és olyan mély részvétet keltett bennem cikkének meleg hangja, hogy azt kellő visszhang nélkül egy perczig sem hagyhattam. Fogadja mélyen tisztelt Szerkesztő ur őszinte nagyrabecsülésem nyilvání­tását, melylyel vagyok készséges híve Budapesten, 1911. október 13-án, Hegedűs Kálmán. Pestmegyei hírek. Az apagyilkos büntetése. A ka­locsai törvényszék Kapitány Albert ho­mokmógyi gazdát, ki apját előbb egy do­ronggal fólholtra verte, s hogy az ered­mény biztos legyen, a subáján fekvő öreg fejére két halálos baltacsapást mórt, minek következtében az öreg Ka­ч. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom