Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-27 / 39. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 27. A halasi szőlő és gyümölcstermelő szövetkezet debreczeni bej. czég (Deb- reczen) megvette Katona Antalnó László Anna és társai 119 hold 984 n. öl ingatlanát 26 315 kor. 30 fillérért. Csendélet Mérgesen. — Rabolt a gazda fia. — Borzalmas szenzációra ébredtek május 21-én a Mérges pusztaiak. Egy jómódú birtokost: Hegyesi Istvánt ismeretlen tettesek kiiabolták, s felholtra verték. A nyomozást a csendőrség rögtön megindította. Alapos gyanuokok alapján — mindenki meglepetésére — egy ottani dúsgazdag birtokos legényfiát, ki sohasem szűkölködött pénzben, letartóztatták. Farkas Mihálynak hívják az elvetemedett legényt, kinek, miként kitudódott bűntársa is volt Nagy János fiatal iparos személyében. A két rabló a szegedi törvényszék elé került, mely múlt szerdán ült fölöttük törvényt. A tárgyaláson a már némileg felépült gazda is jelen volt s Farkasban felismerte támadóját, mig Nagy ellen nem tett terhelő vallomást. Farkas igen furfangosan viselkedett a bírák előtt. Előbb azt állította, hogy részeg volt s nem emlékszik semmire, majd azzal állt elő, hogy virtuskodásból cselekedte azt, amiért a törvény elé került. A másik vádlott —amint mondta — csupán szemlélője volt a tettnek, a rablásban nem vett részt, sőt azt meg is akarta akadályozni. Egyébként ártatlanságát azzal igazolta, hogy a rablást mindenkinek elbeszélte s igy tudott a csendőrség is a tettesre akadni. Ezután a tanúkihallgatásokra került a sor. A szomszédok egyértelműleg azt vallották, hogy Farkas Mihály rab- láei szándékból követte el tettét, azért, hogy dorbézolásaihoz még több pénzt szerezzen. Egy másik tanú szerint Farkas sűrűn ment be Halasra, hol — szerinte — szeretője lakik s arra kellett neki a sok pénz. Ekkóp beigazolódott Farkas bűnössége. Az esküdtszék határozathozatalra vonult vissza s csupán Farkas Mihályt találta vétkesnek, mire a bíróság azt két évi f e g у h á z r a Ítélte, Nagy Jánost pedig felmentette. Népesedési mozgalom. — szeptember 19. — szeptember 26. — Születtek : Blanka János és Kis V. Máriának Eszter nevű leányuk. Ozibolya József és Rékasi Juliannának Ferencz nevű fiuk. Füves Imre és Darin Máriának Mária nevű leányuk. Király Gy. Illés és Babenyecz Cs. Etelnek Mihály nevű fiuk. Modok Gábor és Lehőcz Erzsébetnek Judit nevű leányuk. Mészáros Sándor és Somogyi Rozáliának Rozália nevű leányuk. Balogh József és Rádóci Máriának Mária nevű leányuk. Pataki Károly és Babenyecz Etelkának Juliánná nevű leányuk. Farkas József és Szegi Etelkának Mihály nevű fiuk. Kovács György Gergely és Katzenbach Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Balla Sándor és Horváth B. Etelkának Mihály nevű fiuk. Darányi Antal és Hatházi Krisztinának Krisztina nevű leányuk. Horváth B. Máriának Antal nevű fia. Szűcs János és Pecsenka Annának Mihály nevű fiuk. Ternyák T. Benő és Kecskés Máriának Mária nevű leányuk. Vidner András és Tóth Borbálának Antal nevű fiuk. Palatinus Mihály és Kocsis Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Kovács B. István és Batiz Teréziának Terézia nevű leányuk. Komlós Krisztinának Mária nevű leánya. Tóth István és Laki Ilonának Juliánná nevű leányuk. Fürst Ferencz és Rubinfeld Irmának Judith nevű leányuk. Meghaltak: Vőneki Ferenczné Bata Juliánná 32 éves korban, Kiskopárdi Mária 78 éves, Krupincza József 12 éves, Langer- mann Lea 22 hónapos, Soós Gyula 2 hónapos, Keller József 61 éves. Vörös József 77 éves, Márta Mihály Márk 11 napos, özv. Ferenczi Ferenczné Tóth Blanka 75 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Molnár Mihály Kis Juliannával. Sütő Sándor Király Judithtal (Tanuk : Novák István, Ozinkóezi Ferencz). Korda Károly Horváth Ilonával (Tanuk: Brecska Imre, Varga Sándor). Simon Sándor Szűcs Krisztinával (Tanuk : Vörös József, Szűcs Imre). Egybekeltek: Tumbász Dezső Aladár Balázs Erzsébettel. Közgazdaság. Budapesti gabonaárak: ezept. 26. Búza 23 k. 40 f. — 24 k. 10 f. Rozs 19 k. 80 f. — 20 k. 30 f. Árpa 17 k. 70 f. — 18 k. 50 f. Zab 19 k. — f. — 19 k. 80 f. Tengeri 17 k. 70 f — 17 k. 90 f Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. A kincsesláda. Folytatás 10 Most az ablakot kezdtek ostromolni. Ezt sokkal nehezebb volt védelmezni, mint az ajtót, főkép attól a percztől fogva, midőn Fergusson kitépett fiatal fatörzsekkel intéztetett attakot a torlaszba hányt zsákok és ládák ellen. Ekkor hirtelen megingott az egész torlasz, melyet Pinkerton nagy gonddal fölgarmadázott, egy hatalmas roppanás — zsákok és ládák a földre zuhantak és a rácsos ablak szabadon állott. A haramiák diadalmas ordításban törtek ki, mert most az ablakon át áttekinthették a helyiséget és rájöttek, hogy épenséggel nincs húsz emberrel dolguk, hanem nyilván csak egyetlenegygyei. Am ez az egy — Pinkerton volt, azt mihamar tapasztalhatták. No ha gonoszul állott is az ügye, egy szikrányit se csüggedt. A nagy ládák mögött fekve, megtöltötte fegyverét és mihelyest egy vad alak mutatkozott künn a deszkaház előtt, olyan bámulatos biztossággal lőtt, hogy golyója jóformán egyszer sem tévesztett czélt. Ezzel szemben a haramiák a legkisebb sebet sem ejthették rajta. Golyóikat mind a feje fölött, vagy a ládákba pufogtatták el, melyek szerencsére gyapjúval voltak tele és igy biztos bástyát nyújtottak neki. Mikor a rablók látták, hogy a detektívet ily módon nem gyűrhetik le, újabb tanácskozásra húzódtak vissza. Pinkerton az órára tekintett — egy óra már elmúlt. A különvonat már útban van. A pálya harmadrészét maguk mögött hagyták. E közben szörnyű felfedezésre ébredt. Az ablak előtt óriási tűzcsóvák lobbantak fel s lassan, de biztosan mind közelebb nyomultak az épülethez. A támadást nemcsak az ablak felől intézték. Nemsokára sistergést és pattogást hallott feje fölött s fojtó füst gomolyo- dott be a ház eresztékein. Ekkor a távirógép berregni kezdett, a detektív a' táviró asztalhoz csúszott, leszakította a keskeny papirost, melyen a sürgöny volt. Az ijedtség halk kiáltása röppent el ajkairól, — Minden elveszett! sóhajtotta. „A különvouat az ut közepén kisiklott ... segítség lehetetlen“ hangzott a szörnyű távirat. De ebben a pillanatban meg volt Pinkerton elhatározása. Ha már minden elveszett, akkor legalább a saját életét kell a legnagyobb gyorsasággal megmentenie A paripa, Marion hűséges társa még megmentheti. Néhány ugrással elérte a folyósót, ahonnan egy ajtó az istállóba vezetett, melybe kívülről is be lehetett jutni. Pinkerton kinyitotta az ajtót. Örömkiáltás tört ki szorongó melléből, midőn a paripát nyugodtan ott látta állni a jászol mellett. Legott mellette termett és megoldotta a kötelet, mely a lovat a falba erősített gyűrűhöz kötötte. Még ezzel vesződött, mikor föltárult az ajtó és három haramia rohant be az istállóba. Itt van a paripa ! kiáltott az egyik. De abban a pillanatban Pinker fon revolverének agyával reásujtott, úgy hogy a haramia halálra sebezve roskadt össze. a másik két bandita nyomban rávetette magát Pinkertonra, ki előre látta a támadást, és villámgyorsan kirántotta kését. Annak a támadójának, ki két kézzel torkon igyekezett őt ragadni, markolatig döfte a kést mellébe. Gondolat gyorsaságával rántotta vissza kését és szembe akart szállani a harmadikkal, ez azonban hátulról a vállaira vetette magát. Pinkertonnak nagy erőre volt szüksége, hogy össze ne roskadjon a hatalmas támadás alatt. Teste megtántorodott egy kissé, de megtartotta egyensúlyát. Hiába iparkodott késével a banditát elérni, sehogysem férkőzhetett hozzá. A hátán csimpaszkodó ember egyik kezével nyakát szorongatta, a másikkal nyilván revolverét igyekezett zsebéből kiragadni. A detektív átlátta, hogy idáig nem engedheti kerülni a dolgot és hogy válságossá lesz minden perc, sőt minden pillanat. Ezenkívül abban a veszélyben forgott, hogy az istálló nyitva maradt ajtaján több haramia is benyomulhat. Nosza hanyatt vágta magát a földre, még pedig akkora erővel, hogy a rabló bordái csak úgy ropogtak beléje. Majd fölhasználta ellenfele elkábulásának pillanatát, ügyesen megfordult és villámgyorsan ellenfele mellére térdelt. — Megvagy, zsivány ! csikorgott ziháló lélekzettel. A hátamra ugrottál, mint a tigris és azt hitted, hogy nyakamba' vájhatod fogaidat . . . Nesze hát, fogdd ezt, ez többet ér ! Egy halál-hörgés . . . Pinkerton a bandita szivébe mártotta kését. De most már egy szempillantást sem veszthetett. Iziben talpon termett, bereteszelte az istálló ajtaját, majd elébe tolta a nehéz vasrudat, hogy legalább egy perezre ne kelljen a támadástól rettegnie. (folytatjuk) Hirdetések. Fő utcza 44 sz. alatt kiadó egy udvari lakás, mely áll 2 szobából, konyhából és kamrából. Präger Dávid szén és tűzifakereskedő tudatja, hogy üzletében kapható : 2 féle minőségű koksz, többféle minőségű poioszszén, a legjobb minőségű kovácsszón, akáczhasábfa, akácz- durung. bükkhasib, cserhasáb, kőrishasáb, puhahasáb, akáczhasáb darabolt és bükkfa darabolt. A rendelést azonnal házhoz szállítja. A jó mérlegelésért szavatol. Kéri a t. vevőközönség pártfogását. Kocsi István eresztői 46 hold tanyás földbiitokát 2 hold szőlővel Dömötörtől kezdve több évre haszonbérbe kiadja, esetleg örök áron is eladja. Egy családos baromfikertészt felfogad. Három boglya szénája is van eladó. Szives figyelmébe ajánlom irodámat, ha tisztes áron birtokot, házat, szőlőt, szőlőtelepet venni, vagy eladni, avagy birtokot bérbe kiadni, vagy bérbe venni akar ; — ha súlyos kamatú tartozását olcsó 4 — 4V*°/o‘os alapkamatu törlesztéses kölcsönnel bélyegmeutesen kicseréltetni (konvertáltatni) akarja. Előzetes költség nincs; — az adásvételek pénzügyi részét rendezi, eladni, vagy venni szándékozók bejelentéseit díjtalanul nyilvántartja, felvilágosítással minden irányban készséggel szolgál az Első kiskunhalasi Ingatlan- Jelzálog és Hitelforgalmi iroda. Tulajdonosa Kémery Gyula Eötvös utcza 13. (Gazdasági bank mellett.) A méltányosan megállapított jutalék az ügylet sikeres lebonyolítása után utó I ag fizetendő. Menczer Mihály fakereskedő tudatja, hogy faüzletét a szabadkai útról Bem és Bercsényi utczába a református temetővel szemben áthelyezte. Kéri a közönség pártfogását. Továbbá tudatja, hogy szabadkai utón levő udvartelkót alhaszonbórbe kiadja, mely alkalmas borkereskedőnek és egyéb üzletnek. Stumpf József pirtói szőlőjébe egy nagy családu ingyenes lakót elvállal, hol családja állandóan napszámot is kereshet. Bővebb felvilágosítást ad Borbényi István fűszerkereskedő. imi!l!llllllllll|]lilll!l[lllllllll!Hililllllil!lll 1111111111111111111111II 765/1911. végreh sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kér. kir. járásbíróságnak 1911. évi Sp 11. 280/3. számú végzéssel Dr. Rozenberg Gyula ügyvéd által képviselt Hazai Általános biztositó r. t. végrehajtató részére 87 korona 18 fillér tóke követelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettől 1911. évi julius hó 7. napján le és felülfoglalt és 678 koronára becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1911. V. 296/4. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felül- foglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedett lakásán, Kiskunhalason Pirtó pusztán 210 sz. tanyán leendő megtartására határidőül 1911. év szeptember hó 28. napján d. u. 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt kocsik, szecskavágó, morzsoló, szánka, vetőgép, szalma, széna s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsárou alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna s ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig nálam Írásban vagy szóval jelentsék be. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Kiskunhalason, 1911. szeptember 14. Kiss Pál kir. bir. végrehajtó. Halas, 1911. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában. Az elmnlt Hőkből. XI. Halas város sajátságos esete. Városunkat egy időben az a veszély fenyegette, hogy a Paksy család birtokába kerül. Ugyanis 1561-ben I. Ferdináud feni nevezett családnak ajándékozta a mái nem létező csongrádraegyei Halas oppidumot azon szolgálatokén melyeket a család neki tett. Mivel azonban az adomány levélben nem volt erősen kidomborítva a hely. a Paksy család városunkat foglalta el Természetesen ezt a város nem tűrhette, mivel emberemlékezet óta Halas a Kunsághoz tartozott és szabadságnak örvendett. Viszont a család sem akarl engedni, s erélyesen védte „jogait“ Az ügyet az 1693 nov. 9-ón Pesten tartott megyei közgyűlésen intézték el Itt kimondották, hogy : „A Kunok a megyétől nem függenek s csak a portió és más terhek fizetését teszik a megyéhez; miután oppidum Halas is a kunokhoz csatoltatott azt a négy kun városra vetett terhen kivül más nem illetheti : annálfogva meghagyatik, hogy a négy kun községre vetett teher osztassék ki Halasra is és ez mással ne terhelte 8 s ó k“ A megye tehát független kun községnek mondotta ki Halast, mi tönkretette a Paksy család számításait. E határozatba a család nem nyugodot’ meg, hanem Daróczi István által ellent protestált, de eredménytelenül, úgy hogy városunktól elesett.
