Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-13 / 37. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

szeptember 18.

névszerinti szavazás rendeltetett el. Igennel, vagyis a tanács javaslata mellett szavaztak 50 eu, nemmel 4-en — A szerződés részletes, tárgyalása, mivel ahhoz a képviselők többsége kívántatik, 30 nap közbevetésével uj közgyűlés elé utaltatott.

Az idén a belügyminisztérium jóvoltából ismét 1 6000 korona államsegélyben részesült a város. Erre vonatkozólag a képviselőtestület a régi felosztást fogadta el azzal, hogy a segélyben a városgazda is részesüljön. A hivatalnokok a segélyt novemberben egy összegben kapják ki.

A fehértói halászati jog 12 évre Babó Gábornak adatott ki. Nevezett az első 6 évben 2630 korona évi bérösszeget tizet, mely hat év múltán évi 100 koronával emelkedik.

A halas—majsai vasútra a város által megszavazott 95000 korona ideiglenes kölcsönt jóváhagyó vármegye bizottsági határozat tudomásul vétetett. — Ez alkalommal polgármester kijelentette, hogy a vasút földmunkálatait októberben megkezdik.

Az árvapénztár és árvaletétpénztár 1908/9 évi számadása jóváhagyatott. A maradvány a szegény gyermekek segélyezésére fordittatni rendeltetett.

Vita keletkezett a villamossági r. t. pótszerződésének tárgyalásánál is. A táplált aggodalmakat azonban Fridrich Lajos mérnök eloszlatta, úgy hogy a társaság pótszorződését tudomásul vették.

a városi tanács a Fleíschl-féle házban 1300 korona évi bérösszegért is- koiahelyiséget bérelt. Tudomásul vétetett.

A költségvetés egyes tételei a kiadásokat nem fedezik, viszont másutt fölösleg mutatkozik. A képviselőtestület az elöljáróságot a fölösleg felhasználására felhatalmazta.

A mezőhegyesi ménesből egy 178 czm. magas, 3 éves angol telivér te- uyész mént szerzett be a város. Bérösszege 7 — 800 korona. — Ezen ménnel csak nemesebb kanezák fedeztelhe- tők, melynek diját a tanács esetről-esetre szabja meg.

A tanfelügyelői lakás október 21-ig a Kohn-féle házban lesz. Azután a város saját helyiségében helyezi el.

A gyűlés Nagy Mária halasi illetőségét nem ismerte el s tudomásul vette a pénztárak júliusi és augusztusi vizsgálatáról szóló polgármesteri jelentést.

Hírek.

Személyi hir. Dr. Dobozy István városi főorvos Trencsén-Teplitzről hazaérkezett s rendeléseit megkezdte.

Halálozás, özv. Gaál Endréné sz. Des8evíi Matild tegnapelőtt meghalt. A megboldogult felesége volt Gaál Endre halasi gimn. igazgatónak és annak halála óta Nyíregyházán élt. Ma temetik. Az elhunyt lapunknak 11 éves előfizetője volt. — Halasi В é 1 á n ó ki hosszabb ideig tanította iskoláinkban a kézimunkát, elhunyt.

Bimbó hullás. A könyörtelen kaszásnak fiatal lélekre volt szüksége. Hétfőn kioltotta az alig 2 hónapos Sréter Katinka életét, miáltal ismét gyászba borította a Kolozsváry családot. A kis halottat tegnap délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra. A mélyeu sújtott család iránt általános a részvét

Dr. Hónig Adolf budapesti szemész főorvos, lapunk munkatársa, külföldi tanulmányutjáról visszaérkezett s rendelését lakásán (VI. Teróz-körut 5.) újra megkezdette.

Állati betegségek Halason. Városunkban az állatok közt ragadós száj és körömfájás, sertósorbáncz, ivarszervi hólyagos kiütés, rühkór és veszettség uralkodik.

A Gazdakör elnöksége tudatja tagjaival, hogy a „Ozeglódi Bortermelők Első Pinczeszövetkezete“ nagyobb mennyiségű ujbort szándékozik Kiskunhalason vásárolni. Akik ezen utón akarják mustjukat értékesíteni,

jelentsék be a Gazdakörnél. A kör helyiségében kitett ivén feljegyzendő az eladó neve, az eladandó bor meny- nyisége és az ára. — Az indiai hitel- szövetkezet 100 métermázsa krumplit óhajt nálunk beszerezni. A Gazdakör elnöksége felhívja tagjait, hogy eladó krumpli készletüket jelentsék be a körnél.

Hajsza a gyilkos után. Már a közönség kezdi elfelejteni azon gyilkosságot, melyet julius 22-én követett el Mezei. A gyilkos, bár hosszú idő telt el azóta, még mindig szabad lábon van. A csendőrség azonban nem nyugszik. Erélyesen nyomoz s a nyomozásban részt vesz a szabadkai őrs is Az elmúlt héten a szabadkai csendőrség tudomására azt hozták, hogy a gyilkos a Szabadka melletti tölgyfa-erdőben tartózkodik. A esendőrség erre 30 emberrel az erdőbe indult. Gyűrű alakban nyomultak előre. Egy ideig semmi nyomra nem akadtak. Mikor már távozni akartak, lövés hangzott el, s egyik csendőr füle mellett golyó sivitott Ezen támadás újra munkára szorította a csendőrséget. Előbb valóságos sortüzet intéztek azon helyre, ahonnan szerintük a lövés jöhetett, de a roppant sötétségben nem találtak. — A gyilkosnak újra sikerült elmenekülnie. A cseudőiség uagyon bizik, hogy Mezeit, ki kanász gyerekektől rabol élelmet, most már hamarosan kézre keríti.

Tánczmulatság. Az újonca ifjúság f. hó 24 én vasárnap este 7 órakor a városi színházban tánczmulatságot rendez. — Az iparos ifjúság f. hó 24-én tartja szüreti mulatságát az ipartestület nagytermében.

Gyenge lélek. Úgy látszik, állandó rovatot kell nyitnunk azok számára, kik önmaguk vetnek véget életüknek. Az elmúlt héten Selyem Erzsébet 18 éves cselédleány gazdájának lakásán gyufaoldatot ivott. A szereucsétlen leányon a gyoisan előhívott orvos se tudott segíteni, úgy hogy az rövid kínlódás után meghalt.

Kötekedés. Mindenki tudja, hogy mily nagy kára van a városnak abból, ha az állatok közt dúló betegség miatt a piacz vagy a vásár le van zárva. Halason pedig nem is egy féle betegség pusziit az állatok közt, kétszeresen sújtja tehát a tilalom a gazdákat. De mint rendszerint történni szokott, ahol nagy a baj, oda váratlanul segítség érkezik. így volt ez nálunk is. A íöldmi- velésügyi minisztérium segített rajtunk, mely jóakaratát sohasem vonta meg a rászorulókból s megengedte, hogy a betegség daczára is felhajthassák a gazdák állataikat. Általános örömet keltett e hir. Sajnos azonban az egyhangú öröm zajba egyes disszonáns haugok is vegyültek, melyeknek hallatói azzal igyekeztek a város iránti nagy jóakarat kétségbevonhatatlan jelét lerontani, hogy azt „azzal fizeti meg a lakosság, hogy a beteg jószágok megíertő/tetik az egészségeseket.“ Nagyon csodáljuk, hogy ilyen „fából vaskarika“ érveléssel tudnak csak előhozakodni. Hisz nagyon jól tudhatják, miként tudják is, hogy állatorvosi felügyelet nélkül a vásár színhelyére nem bocsáthatók az állatok. Hol fei tőztethetik meg tehát egymást? A vásár színhelyén nem ! Vagy talán ott üt ki közöttük a vész? Ott bizony nem ! Láthatja tehát mindenki, mennyire alapnélküli az örömzajba vegyült disszonáns hang sopánkodása s egyúttal azt is tudhatja, mi annak az oka. Nem más, mint: a kötekedés. (S)

Tolvaj csizmadia inas. Az elmúlt héten egy halasi csizmadia inas, a 17 éves Nagy László állott lopással vá- dnlva a kalocsai törvényszék előtt. Nevezett 10 koronát lopott, de rajtavesztett. A törvényszék fiatal korára való tekintettel csak dorgálásra ítélte.

Szerelmes leányzó. Ily czim alatt emlékeztünk meg arról, hogy Búza Julia fiatal cselódleány szerelmi bánatból öngyilkosságot kísérelt meg. Nevezett anyja megjelent szerkesztőségünkben és annak kijelentésére kért fel, hogy leánya 13l/s éves és nem szerelmi, hanem egyéb okok miatt akart az élettől megválni.

Rendőri hir. A rendőrkapitányság Fenyvesi István 28 éves kőmi- vest egy napi elzárásra átváltoztatható 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte azért, mert Terbe Lajos Miklós lakházán hatósági engedély nélkül kéményt készített.

Halasiak a hadgyakorlaton.

Visszajöttek a hadgyakorlatról a halasi bebivottak. Vau tehát mesélni való! Mert mindegyikük az eltöltött napokról beszól Sorra veszik, hogy kinek milyen volt az állapota s hasonlitgatják az egyes katonaságoknál divó bánásmódot.

— No, hogy érezte magát a katonaságnál ? — kérdeztem egy, a honvéd huszárságnál szolgáló behivottat. Kapott-e büntetést?

— Hogy milyen az állapot a honvédségnél, — felelt a kérdezett — arra csak ezen válasz lehet: miuden, csak nem emberhez való. A legkisebb ok miatt, legtöbbször igazságtalanul elég súlyos büntetéseket rónak a szegény behivottra. En amondó vagyok, hogy szívesebben szolgálok a közösöknél 90 napot, mint itt 35-öt. Mert ott legalább embernek néznek. Ne tessék gondolni, hogy ezeket haragból mondom. Szó sincs róla Nekem nem volt semmi bajom, ki is tüntettek, de amit bajtársaimmal cselekedtek, az háborít fel.

— Pedig a honvédség sziumagyar katouaság és vezényleti nyelve is magyar.

— Hagyja kérem a magyarságot. Ezelőtt ón is másként vélekedtem Nem ismertem az állapotokat, mivel a közösöknél szolgáltam. A magyar tiszteknél durvábbakat keresve sem lehet találni, mivel azok — néha virtuskodásból is — a legénység kifárasztására, bosszantására törekeszriek.

Szerintem legjobb a régi állapotok meghagyása, a közös hadsereg fejlesztése, mert ott a magyar legényekkel jól bánnak. En sohasem tudtam egy szót se németül, még se volt semmi bajom. Azok a halasiak is ezt mondják, kik legutóbb a közösökhöz voltak be hiva.

íme tehát igy beszél egy halasi magyar ember, ki érzelmeit nem szokta eltitkolni. Beszéde csak biztatás a munkapártra nézve, hogy továbbra is azon utón haladjon, a melyen most van, mely az országra nézve boldogságot hoz, fiaira nézve pedig könnyebbséget.

Tudósító.

Községi takarékpénztár.

A város polgárságának körében azon eszme vetődött fel, melynek sajtó utján is kifejezést adtak, hogy praktikus lenne Halason, miként másutt, egy községi takarékpénztárát felállítani, mely a várost jövedelemhez juttatná, miáltal csökkennék a lakosság vállára nehe- zendő teher.

A terv, — elismerjük —jó, de mégsem hisszük, hogy a városnak meghozná a remélt nagy hasznot. Ugyanis a létesítendő uj banknak nem lenne tere, mivel városunkban már négy nagy és két kisebb pénzintézet prosperál, nem tekintve a magános embereket, kik szintén pénzügyietekkel foglalkoznak.

Ki lenne téve tehát a város annak, hogy alapított egy uj bankot, melyből nincsen haszna s konkurrencziát csinált a többi pénzintézetnek. Ez pedig szintén nem lehet a czélja.

E sorok írója egyik pénzintézettel sincs összeköttetésben, nem érheti tehát az elfogultság vádja. Nem a jövedelmében megcsonkított ember kiáltása tehát ez, hanema városát igazán szerető ember jóakaratu figyelmeztetése.

Mert egy olyan lépést, aminő egy bank felállítása, nagyon meg kell gon dőlni. A légvárakra építeni pem szabad, s a tárgyalásokba is csak akkor lehet belebocsátkozni, ha világos adatokkal bebizonyítják, hogy abból a városnak

minden körülmények között haszna lesz, s nem jöhet elő azon eshetőség, hogy még a bankot is az adófizetők zsebéből kell fenntartani.

Álljanak tehát elő azok, kik a bank létesítését a város anyagi helyzetének megkönnyítése czóljábol elodázhatat- lanuak tartják, bizonyítsák be, hogy igenis fenn tud állani, sikeresen tud működni egy újabb bank is.

Addig azonban mig ezt meg nem cselekszik, szó sem lehet bankalapításról akkor, midőn helybeli pénzintézeteink a várossal méltányosan bánnak el.

K.

Az iskolai öv megnyitása.

Vasárnap ment végbe a gimnázium uj iskolai évének megnyitása.

Reggel a ref. templomban istentisztelet volt, majd a tágas tornacsarnokba gyülekezett a közönség s azt a szorongásig betöltötte. A megnyitó beszédet Pataky Dezső, az intézet uj igazgatója mondta. A tartalmas, lendületes beszédet itt adjuk :

Iskolánk messze múltba visszanyúló történetének nevezetes szakaszát zártuk le a múlt tanévvel. Ugyanis, — bár elszórt feljegyzésekből hozzávetőleg következtetni lehet, hogy e város kebelében már а XVII. század közepén volt valamely magasabb iskola, az első kétségbevonhatatlan adatot az 1760-ik esztendővel nyerjük, s csakugyan innét is szoktuk számítani iskolánk történetét. 8 ha az 1760—61-ik tanévet tekintjük elsőnek, az elmúlt 1910—11-ikkel a 150 iket végeztük be.

Százötven esztendő! . . nem egy szükebb körre korlátolt iskolának, de egész népnek életűben is számot tevő idő, hiszen volt nemzet — még pedig egész Nyugatot megremegtető — mely ennyi vagy alig hosszabb idő alatt előttünk ismere'es egész pályafutását bevégezte s futócsillagkent tűnve fel a napkeleti határon, ugyanígy veszett homályba hazánk nyugati felén s ma már csak egy-egy szó, némi begyepesedett halom az, mi róla az utókornak beszél. Százötven esztendő . . a fejlődésnek hosszú ideje, a kultur históriának egész kötete. O, ha e nagy időnek miuden ismeretlen eseménye föltárulua szemeink előtt, óh ha világosan beláthatnánk a múltba : mily megragadó kép. állana előttünk, szemlélvén a munkát, mit iskolánk a művelődés terén végzett, a hatást, melyet a kultúrában e helyre, s ennek környékére gyakorolt.

De sajnos ! e téren való kutatásban

— már csak az idő rövidsége miatt is

— kellő adatok nem állván még előt- tü :k, félek, hogy a messze múltba visszanéző szemem nem láthat világosan, félek, hogy az esetleg elhirtelenke- dett következtetések megbízhatatlan térre ragadnak, s valóság helyett a képzelet játékait találom feltárni. Inkább felhiva a figyelmet — legyen szabad íeményleui, hogy egy megnyitó beszéd szűk kereténél méltóbb alakban emlékezünk meg iskolánk fenállásának más- fólszázados évfordulójáról.

Ügy érzem, mintha ez uj tanév küszöbén a múlt időkbe visszaszáll lelke- met még messzebb múltba vonná valami; mintha ez ide vándorolt tanuló seregről egy más vándorcsapatra szökne gondolatom, messze délvidékre. A tanító útra indult apostolok serege tűnik szemembe, közöttük az a tanítvány, ki a próféták Írásait olvasó szerecsen főemberhez e kérdést intézte : „Vájjon érted-e a mit olvasol ?“ E kérdés mintha nem régen megtörtént eseményhez kapcsolódnék, hanem korunkra vi- szonylana, mintha reánk vonatkoznék. E kérdésben — tanár társaim egész élethivatásunkat látom befoglalva, mert e kérdést minden pedagógusnak nem naponként, nem óránként keü ismételnie, de ott kell lebegni ajakán szüntelen, az abban rejlő eszmének kell iránt itaui egész működését, mely kezdettől végig kell, hogy az értelem fejlesztés szolgálatában álljon. Hála a gondviselésnek, a didaktikának