Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-23 / 34. szám

1911. KISKUN-HALAS 'HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 23. Népesedési mozgalom. — augusztus 15. — augusztus 22. — óeülcttelc .* Vörös T. Imre és Szundi Rozáliának Rozália nevű leányuk. Tanács Gáspár és Tanács Matilduak Mária Devü leá­nyuk. Goldberg Salamon és Schneider Rózának Ignáez István nevű fiuk, Far­kas János és Sziráczki Juliannának Anna nevű leányuk. Kis Sáudor és Gera Viktóriának Sándor nevű fiuk. Bankos Mihály és Bodicsi Juliannának Erzsébet nevű leányuk. Varga T. József és Búkor Etelkának Etelka nevű leá­nyuk. Szegedi József és Kovács Máriá­nak Rozália nevű leányuk. Hegyi Sáu­dor és Pankovics Teréziának Károly nevű fiuk. Meghaltak : Modok Sáudor 80 éves korban. Szakái Mária 9 hónapos, Vörös T. Ro­zália 2 napos, Sütó Imre 10 hónapos, Godó Istváuné Csehó Mária 34 éves, özv. Bereczki Józsefué Nagy Gzirok Mária 70 éves, Gyevi Sándor 16 éves, Bangó Margit 1 hónapos, Nagy Kál mán 4 hónapos, Szekeres Kálmán 6 hónapos, özv. Farkas Imréné Thuróczy Erzsébet 37 éves, Szabó Erzsébet 28 napos korban. Kihirdetett jegyesek Károly Károly Korsós Juliannával (Tanuk: Dévics Károly,Turcsik János). Dózsi István Vida Erzsébet Mária Juli­anna gerjeni lakossal. Egybekeltek : Szabó Vendel La jos Gáspár Máriával. Felvilágosításul A ref. egyháztanics egyik mellék­tantárgy, a kézimunka tanítására ideig­lenesen alkalmazott egy óraadó tanító nőt. Alkalmazta pedig azért, mert a heti 20—21 órát tanító tanítónők között nem oszthatta fel a 11 órás kézimunka tanítást. Ideiglenesen al­kalmazta pedig azért, hogy ha majd képes lesz felállítani az ötödik állást, akkor megszünteti ezt, mert a tanár­nőknek is lesz annyi idejük, hogy taníthatják a kézimunkát. Annyival inkább kellett ideiglenesen alkalmazni a kézimunka tanítónőt, mert nincs ké­pesítve sem az elemi, még kevésbbé a polgári iskolákban a kézimunka taui- tásra. Teljesen logikus dolog tehát, hogy az ideiglenes óraadó helyét reu- des tanítónővel tölti be. Tehát különös, hogy Ván István, Cseri Gábor és Horváth János megfel­lebbezik az egyháztanács határozatát Tudniillik a három közül egyiknek sem jár leánya sem a polgári, sem az elemi iskolába. Tehát nem igen érdekli őket, van e kézimunka tanítónő, vagy nincs? Mivel nem is presbiterek, maguktól nem kérdezősködtek az után, hogyan töltsék be a szóban forgó állást. Valaki úgy „világosította fel“ őket. Mivel nem jogtudó emberek, a fellebbezést úgy csinálta meg valaki helyettük. Szó­val ez a három ember egy halasi ügy­véd álarca, akinek nem volt meg a kellő bátorsága nyíltan megfellebbezni a presbitérium határozatát, mert a maga kicsinyes érdekét közérdeknek akarta feltüntetni, amint „felvilágosí­tásul“ ciinű cikkében teszi is. Mi ez a kicsinyes önző érdek ? Lehet, hogy a lehullott csillag bosszuállása. Vagy a feltámadás reménysége. Vagy bizouyos szolgálat és szívesség viszonzása a rokonság révén. Lehet, hogy mind a három. Annyi bizouyos, hogy itt nem köz­érdekről van szó. Mert ha a fellebbezőt a legtisztább önzetlenség vezeti, akkor az intézet érdekében megnyugszik az uj tanerő beállításában. Vagy ha azt hiszi, hogy kézimunka tanítónő nélkül a polgári iskola nem tud eredményt felmutatni, akkor követeli azt, hogy a mostani óraadó helyébe oklevéllel biró, polgári iskolai tanításra képesített kézi- munua tanítónő állíttassák be. De ezt Fenti czikkel Szerkesztő nem azonosítja magát nem kívánja, mert úgy elesnék a je­lenlegi tauitóuő, akinek érdekében csinálja az egész akadékoskodást az ügyvéd ur. Akik most olvassák a fellebbező vádjait es felvilágosításait, szívesked­jenek megfigyelni, mint határoz ebben az ügyben az őszi egyházmegyei gyű­les es akkor alkossanak véleményt a fellebbezésről. Mert úgy szokott lenni, hogy a vádakat, amikor azok bizonyítás nélkül hangzanak, elhiszik ; de a vádak megcáfolására senki sem ügyel. Pedig miudenuek a vége fontos. Tudjuk, hogy évekkel ezelőtt szintén folyt ilyesféle pörösködós. (Kicsit csúnyább volt.) Ab­bau valaki igen hangosan vádolt és a végítéletről egy szót sem szólt, Es erről senki sem tud, mert a vádolt, de fölmentett nemes jellem, aki nem akart bosszút állani a sok alaptalan és nemtelen vádért az Ítélet publikálásá­val, a hangosan vádoló, de elitéit pedig jóuak látta elcsendesedni, mert az Íté­let épen nem hizelgett neki Es ebben a pörösködésben a hangosan vádoló, a híveket az egyházi adó ellen lázitotta s az adó kezelést annyira elhanyagolta, hogy az egyház eladósodott. Es most merészkedik az egyháztanácsot vádolni azért, hogy nem hajtatja be kellő időben az adót. Ugy-e milyen furcsa a világ? Ilyen fura ez az egész fellebbezés is. Azért láttam jónak felvilágosításul ezeket megírni és mindenkit a dolog végére figyelmeztetni. A e. Különféle hírek. Az eladott feleség. Szabadkán Návay Lósó dúsgazdag buuyevácz eladta a feleségéi, akit már megunt, Sinkó Leó birkakereskedőnek 100Ö koronáért. Az eladott asszony azonban nem vette trelára a dolgot és úgy az uj férjet, mint a hűtlen régi férjet véresre verte. A nagy botránynak a rendőrség vetett véget. Nem a fiam! Baján a napokban a Dunába fűlt egy 15 éves molnártanouc. Hulláját három nap múlva Dunaszek- csőn kifogták. Apja, kit táviratilag hív­tak 8zekcsőre, megnézte a hullát s igy szólt: Ez nem a fiam ! Azért ta­gadta le a fiát, mert a hulla hazaszállí­tása sokba kerül. Inasgyerekek halálos verekedése. Zom- borban Will pékmester műhelyében munkaközbeu összeverekedett két pék­inas, a tizenhat éves Nikolajevits Mor- nosilló és hasonló korú társa. Nikolaje­vits verekedés közben előrántotta kését és úgy szúrta szivén társát, hogy a szerencsétlen fiú azonnal meghalt. A gyilkos fiút elfogták. Hogyan tieztittatta ki az öreg asszony a kutat Jánoshalmán Búkor Gergőné asszonyom afféle régi módi jó öreg asszony. A minap az a szerencsétlen­ség érte, hogy elvesztette a keszkenő­jét, melynek pedig 3 ezüst forint volt a sarkába kötve. A veszteség nagyon zokon esett neki, mert a pénz „lékrire“ volt szánva, s azért a szegény uénéin- asszony igeu sokat töprenkedett utána, sőt még éjjel álmában is avval küzkö- dött. Es csakugyan egyszer azt álmodta, mintha ő a kúton lett volna, s amint húzná fel a korsót nagy fáradtsággal, a keszkenőt mind három forintjával bele­ejtette. Volt pedig az a kút a falu szó­lón. Nosza hamar vasrnacskával meg kell a kutat tapogatni, mert 3 forint nem kis pénz a mai világban. Tapo­gatta is nónómasszony a kutat reggel­től délig, de hiába, az átkozott vas­macska csak nem akarta beleakasztani körmét a kendőbe. Ahelyett azonban felhozott a mélységből mást, olyasmit, amitől a szegény nónómasszonyt majd a hideg lelte ki: egy n adrágszij at, tudniillik, melyre — szörnyűség I — még egy darab posztó is reá volt fűzve, az „ellenzője“ annak, aki a kutbauvan. Mert világos, hogy itt valakit a kútba öltek. Búkor Gergőné asszonyom azon­nal sietett a dolgot beadni a hivatalos helyre, sürgősen követelvén, hogy a kutat azonnal tisztítsák ki, mert csak azt nem kívánhatják, hogy a környék­beliek holt emberről igyák a vizet. Nagyobb igazság okáért bevitte a nad- rágszijat is a rajta fityegő ellenződarab­bal egyetemben. — A kutat aztán csak­ugyan ki is tisztították, de a kendőbe kötött 3 forintot bizony nem találták meg abban — a holt embert természe­tesen még kevésbé. * A kultúráért. Minden ország kultúrája fordított viszonyban van az irni-olvasni nem tudók számával; vagyis minél kevesebb valahol az analfabéta, annál nagyobb műveltséggel rendelkeznek a lakosok. Az Írást, olvasást az iskolában sajátítják el, ott csepegtetik a fogé­kony gyermeki lólekbe a tudást, a jó és igazság szeretetét. Az iskola a tudo­mány forrása. Szükséges tehát, hogy mindenki megfogadja a halasi áll. iskolai gondnokság hirdetményét, mely a következőkép szól : „A törvény értelmében minden szülő vagy gyám köteles gyermekeit, vagy gyámoltjait a mindennapi, illetve az ismétlő iskolába járatni. Mindennapi iskola kötelesek: az 1899. szep­tember 1-je és az 1905. augusztus 31-ike kö­zött születtek Ismétlő kötelesek : Az 1896. szeptember 1-je és az 18s9 augusztus 31-ike között születtek. — A törvény rendelke­zése értelmében felhivatnak a városi és pusztai lakosok, hogy gyermekeiket vagy gyámoltjai- kat f évi szeptember 1-én a mindennapi és ismétlő iskolába büntetés terhe mellett beíratni el ne mulasszák. Iskola hiányában, illetve az iskolától oly távolságra lakó pusztai vagy sző­lőbeli lakosok, kik a nagy távolság miatt tanköteles gyermekeiket a mindennapi, vagy ismétlő iskolába nem járathatják és azon vá­rosi és pusztai lakosok, kiknek gyermekeik hibás elméjűek, vagy családjuk valamelyik tagja ragályos bajban, avagy betegségben szenved, folyó évi augusztus havában minden vasárnap délelőtt 7 — 11 óráig iskola köteles gyermekeik felmentése czéljából múlhatatla­nul jelentkezzenek a központi állami fin iskola tanítói szobájában, Irnreh Lajos gondnoksági jegyzőnél, annál is inkább, mórt utólagos iga­zolásnak hely nem adatik. A felmentést kérők az iskolától való távollakást a városi mérnöki hivatalbauikiállitandó ingyenes távolsági bizo­nyítvánnyal, a betegséget ingyenes tiszti or­vosi bizonyítvánnyal, a szegénységet szegény­ségi bizonyítvánnyal tartoznak igazolni.“ Megyénk állapota. Közelről érdekel azon jelentés, me­lyet gróf Ráday Gedeou főispán terjesz­tett Pest megye állapotáról a minisz- tereluök elé. A jelentés, — többek közt — fel­említi, hogy Kiskunhalas szókhelylyel második tanfelügyelői kirendeltség szerveztetett, hogy a tanügyi közigaz­gatás sikeresebben legyen ellátható. A közbiztonsági állapotok a vár­megye egy részében sem kielégítők, miért is a csendőrség létszámának a felemelése szükséges. Javasolja ezért a főispáu a kiskőrösi járásbeli Soltvad- kerten, amely község megfelelő lakta­nyáról gondoskodni hajlandó, uj őrs felállítását, mert a bócsai őrs, ahová Soltvadkert község tartozik, műkö­dési területének nagy kiterjedésénél fogva (42000 kát. hold) a közbizton­sági szolgálatot megfelelően ellátni nem képes. — Éppen igy szükséges a kuuszentmiklósi járásbeli Fülöpszálláson egy uj őrs felállítása és a páhii (csen­gődi) őrs lovasitása. Városunk, Kiskunhalas csendőrsógó- ről nem emlékezik meg a jelentés. Pedig volna miről. Lehetne egesz bát ran javasolni a létszám felemelését, mert a jelenlegi 3—4 főből álló legény­séggel nagyobb eredményt elérni kép­telenség akkor, midőn azoknak 112188 hold halasi és 30—85 ezer hold harka- kötönyi területen kell a polgárok sze­mélybiztonságát megvédelmezniök. A közgazdasági állapotok kielégítők. A nagyarányú bevándorlás mutatja, hogy a vármegye területén elegendő számban kínálkozik a munkaalkalom. A járásokban változás annyiban történt, hogy a nagy kiterjedésű és vasutat nélkülöző kiskőrösi járás kettó- osztatott. Részletesen beszámol ezenkívül a főispán bennünket halasiakat nem érdeklő sok fontos dologról, uem kerül­vén ki figyelmét semmi, melylyel megyéje virágzását előmozdíthatja. K. Ingatlanok adás-vevése. Dudár Lajos és ueje Segesvári Juli­ánná megvették Szakái Sáudor és ueje Osete Juliánná 45 és 38 n. öl öreg­szőlőjét 100 koronáért. Dugár Lajos és ueje Segesvári Juli­ánná megvették Fehér Mihálynó Csete Terézia 50 n. öl szőlőjét 100 koronáért. Elő G. Ferencz és neje Kovács G. Mária megvették Kovács В Imre (nős Egri Máriával) 87 és 96 u. öl ingatla­nát 650 koronáért. Majsai József és Kollár Jáuosné Kis- várdai Krisztina megvették Darányi István (nős Csatári Juliaunával) lakó­házát 6600 koronáért. Hegyi Balázs (István fia) megvette Kovács B. Pál és neje Svéda Rozália 1033, 100 és 131 n. öl szőlő, kert és szántóból álló ingatlanát 800 koronáért. Józsa Terézia (nagykorositott) meg­vette a Halasi Kereskedelmi bank r. t. lakóházát és 201 n. öl udvartelkót 10.000 koronáért. Paprika Benő és neje Figura Kata­lin megvették özv. Hordós Istvánná Bodor Rozália lakóházát udvarral 2400 koronáért. id. Petrik Józsefué Nagy Mária megvette Petrik Lajos (nős Fejes Viktóriával) 79 n öl ingatlanát 100 koronáért. Halász István és neje Kovács N. Judit megvették Kis Benő és neje Ko­vács Zsuzsánna ingatlanát 3580 ko­ronáért. Gauzer János (Kalocsa) megvette Dr Nagy Dezső (Nagybecskeiek) és Dr. Nagy Miklós (Kiskuudorozsma) 700 és 500 n. öl ingatlanát 50 koro­náért Darányi István (nős Csatári Julian­nával) megvette Darányi Mária Kis F. Jánosné és társa nádasát 50 koronáért. ■ 1111 ■ 11111111111111111 ti 111111111111111111111111111 Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr, Hónig Adolf szemorvos 12 De nemcsak a túlerős üveg ártalma az, melyet meg kell említenünk, hanem egy ennél sokkal durvább hiba is elő­fordul, melynek ártalma a szem mun­kaképességét teljesen megrontja. Ezt a vaskos hibát akkor követik el, ha egy messzelátó gyeimeknek hozzá nem értők homorú üveget aduak dom­ború helyett. Tehát éppen ellentéte­set, mint amilyenre tényleg szüksége van. Hogy ilyen hihetetlen tévedés előfordulhat, annak oka az, hogy né­melyik messzelátó gyermek alkalmaz­kodása a fokozott működés következté­ben valóságos görcsös állapotba megy át s ezen u. u. alkalmazkodási görcs az eredetileg messzelátó szemből látszóla­gos rövidlátó szemet csinál, az ilyen szem távolbalátását homorú üveg javítja; tehát, ha a gyermekre bízzák: homorú üveget választ magának. Pedig az al­kalmazkodás görcsét a homorú üveg még csak fokozui fogja, olyannyira, hogy a közeibe látást teljesen lehetet­lenné teszi. Csak az objektiv vizsgálat­tól vezetett szemorvos tudja, hogy itt a látszólagos rövidlátás mögött messze- látóság lappang ; domború üveget ren­del, mely csakhamar megoldja, ellazítja az alkalmazkodás görcsét s visszaadja a szemnek munkaképességét. A szem kényes szerv, valamennyi érzékszerv között a legkényesebb. El­képzelhető e, hogy ellene vétkezni lehessen anélkül, hogy a bűnhődós elma­radna? Ugy-e bár nem Es mégis az emberek mekkora tömege vét nap-nap után szeme ellen, amikor csak úgy találomra vásárolja szemüvegét. A pápaszemes boltban, az optikusok tanú­sítják, hogy még mindig jóval nagyobb azon emberek száma, kik csak úgy ön- maguktól vásároljak náluk az üveget, mint azoké, kik orvos receptjével jöu- uek az üvegért. Es ez, kérem, a XX-ik században történik, amikor az emberek felvilágosultságukkal szeretnek tün­tetni. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom