Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-26 / 30. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 26. A honvédség. Legmagyarabb katonaságunk a honvédség, mely háború idején a közös haderő támogatására és a belvédelemre, béke idején pedig kivételesen a belrend és biztosság fentartására is van hivatva. A honvédség, melyhez a méneskar is tartozik, az ország határán kívül csak rendkívüli esetben alkalmazható, s ahhoz mindannyiszor az országgyűlés beleegyezése szükséges. E katonaság fejlesztése elodázhatatlan ; s ezt a katonai javaslatok az ország megterhelése nélkül igyekeznek elérni. A honvédség számát 28 ezerről 82 re a zászlóaljakét pedig 947i-ről 97-re emelik. Ezenkívül fontos újításokat tartalmaz a javaslat, melyekből csak egynéhányat említünk fel. Ilyen a munkásosztagoknak a felállítása. Eddigelé sok besorozott iparosnak a katonáskodás nagy kárára volt. Elfelejtette katonáskodása alatt az elsajátított iparágat s mivel újra tanulni restelte, a kontárok számát szaporította, gyengítve ezáltal az amúgy is fejletlen magyar ipart. Ezután a munkásosztagokba helyeztetnek leginkább az iparosok, úgy, hogy mesterségükben magukat tovább gyakorolván, Ízlésüket, munkaképességüket fokozhatják s ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megteremtődjék az „ipari“ Magyarország. A másik fontos újítás a honvódtűzór- ség megalkotása. Eddig ugyanis a honvédségnek nem volt tűzőrsége, azt a közös hadsereg adta. De nemcsak ezeket hozza a javaslat, hanem kiterjeszti a honvédelmi miniszter hatáskörét, mely már magában véve is nagy eredmény. S. Harcz Halas eilen. Városunk polgármestere mozgalmat indított fíalas városának járási szék- helylyó való előléptetésére. A mozgalom nagy hullámokat vert fel, úgy hogy hullámai a képviselőház falai közé is elhatoltak. P о z s g а у Kossuth Ferencz-párti képviselő interpellációjában nagy támadást intézett Halas ellen, amiért munkapárti képviselőt választott és ostorozta a kormányt, hogy ezért juttat Halas városának tanfelügyelőséget, csendőrlaktanyát és minden egyéb jót, ami szerinte nagy igazságtalanság. Amidőn megjegyezzük, hogy Halas városa csak azt kapja, amit megérdemel és amit eddig hiába kért és hogy legnagyobb sajnálatunkra a járási székhely nagyfontosságu eszméje ellen saját édes véreink, halasi polgártársaink körében is hangok nyilatkoztak meg sajtó utján, mi által ellenségeink malmára hajtották a vizet, — közöljük szó szerint Pozsgai képviselő interpellációját, megjegyezvén azt is, hogy Halas városát nevének említésekor csaknem az egész képviselőház hatalmas munkapárti tábora zajosan megéljenezte. Az interpelláció szövege ez : T. ház 1 Kötelességemnek tartom, hogy azon járásnak, amely kerületemhez tartozik, érdekeit megvédjem. Ugyanis Pestvármegye e napokban történt közgyűlésén elhatározta, hogy a kiskőrösi járást kétfelé osztja, miután annak beosztása a mai viszonyoknak meg nem felel és a kiskőrösi járás fó- szolgabirája azon kötelességének, hogy erre felügyeljen, nem képes megfelelni, így elhatározta a vármegye, hogy ezen járást kétfelé osztja és az egyik főszolgabírói székhelyet Kiskőrösön hagyja, a másikat pedig Hajós községbe teszi át. Mi történt már most ? Halas város közönsége Pest-vármegye ezen intézkedését megappellálta a beiügyminis- terhez azon czélból, hogy időt és módot nyerhessen arra, hogy ezen második járási székhelyt ő szerezze meg. Én mindig helyeslem és támogatom, amidőn valaki segíteni akar magán. De hogy Halas városát azért, mert most függetlenségi képviselő helyett munkapárti képviselőt választott, előnyben akarják részesíteni más községek felett, (Nagy zaj és ellentmondások a jobboldalon. Elnök csenget.) a melyek eddig is sokat áldoztak minden téren, ezt nem tudom helyeselni, mert ez az intézkedés az adminisztráczió rovására történnék. A ki ismeri Pestmegye térképét, az tudja, hogy a kiskőrösi járás Bácsme- gyének egész a szélén vonul végig és hogy Baján túl van egy községe, amely 70 kilóméternyire van a kiskőrösi járás székhelyétől. Ez indította a korábbi kormányt arra, hogy a járás kétfelé osztassák. Most azt akarni, hogy Halas legyen megint a székhely a járásban, hogy igy még távolabb essenek a községek a szék helytől, (Igaz! Úgy van! baljelöl) nem volna igazságos dolog. Az is méltánytalan volna, hogy talán Hajósra helyeznék át a kiskőrösi járás székhelyét, Kiskőrös székhelyét pedig Halasra tennék át csak azért, hogy Halast megjutalmazzák és Kiskőröst megbüntessék, mert ellenzéki képviselőt választott. (Élénk ellentmondások és nagy mozgás a jobboldalon.) Ez nem volna helyes és igazságos eljárás. (Zaj.) Most is a tanfelügyelősóget leteszik egészen a Bácska szélére, Halasra és onnan adminisztrálja a kiskőrösi és a többi kerületi községek iskoláit, holott a tanfelügyelősóget a központban le- ketett volna elhelyezni, ahol minden község egyforma távolságra esik a tan- felügyelőségtől. Mindig is az volt a baj, hogy Budapest és Kecskemét messze volt a községektől ; most megint mesz- szebb tették a tanfelügyelőséget, mint ahogy már egyszer volt. (Zaj.) E mellett a vármegye legszélső pontjára ópitik a csendőrlaktanyát. Ha ez nem mind jutalmazása akar lenni Halasnak, akkor nem tudom, mit tartanak önök jutalmazásnak ? (Nagy mozgás, zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Nem akarok interpellácziómra hosz- szasabban kitérni, mert mindenki látja, hogy az igazság mellettem van és a belügyminister úrról is feltételezem azt, hogy az igazság mellé fog állani. Ezért röviden előterjesztem interpel- lácziómat és kérdezem (olvassa) : „Van e tudomása a belügyminister urnák Halas város azon mozgalmáról, hogy a ketté osztandó kiskőrösi járás egyik szolgabirói székhelyét Halasra tegyék ? Ha igen, hajlandó-e oda hatni, hogy a ketté osztandó járás szolgabirói székhelyek a járás területén maradjanak ?“ (Helyeslés.) Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete folyó hó 22-én, szombaton d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek megnyitása után előterjesztetett a kultusz- miniszter azon leirata, melyben felhívta a város közönségét a felső és alsó áll. elemi iskolák építési engedélyének kiadására és a telkek szabaddá tételére ; s mivel a jövő óv folyamán a központi és tanyai áll. el. iskolák elhelyezése és rendezése iránt szintén intézkedni óhajt, a szükséges kölcsönt a város a községi elemi iskolák állami kezelésbe vétele alkalmával kötött szerződésben felajánlott évi járulók terhére, annak megfelelő összegben vegye fel. Erre vonatkozólag a városi tanács javasolta, hogy mivel a kölcsön felvétele végeredményében a közönség anyagi megterhelésével nem jár, azért, mert a szerződés szerint az államkincstárnak fizetendő 19880 korona a kölcsön törlesztésére átengedtetik, a közgyűlés a leiratot vegye jóváhagyó tudomásul. Hosszas vita után a leirat tudomásul vétetett azzal, hogy egyidejűleg intéztessék felterjesztés kultuszminiszterhez aziránt, hogy amennyiben a már jelzett 19.880 koronának megfelelő kölcsön összeg a most tervbe vett építkezésekre vagy később fejlesztendő iskolák építésére elegendő nem lenne, a város fog-e újabb kölcsön felvételével terheltetni, vagy arról maga a kormány fog gondoskodni. Szükségesnek tartja a közgyűlés a miniszter erre vonatkozó elhatározását tudni azért is, mert amenyiben akár a tervbe vett sürgős építkezések, akár a tovább fejlesztéshez szükséges összegről jövőben is a városnak kellene gondoskodni, több irányban igénybe vett hitelképességét ahhoz képest használja fel, s mivel az iskolákat, illetve azok felépítését elodázhatlannak tartja, végszükség esetén hajlandó lemondani a város fejlődése érdekében más irányban felajánlott áldozatokról. A pusztai iskolák elhelyezésére vonatkozólag előadó javasolta, hogy azok a puszták lakottságának figyelembe vételével a következően helyeztessenek el és pedig : egy, Zsana pusztában a volt Gyárfás-féle tanya környékén, a második Alsószálláson, a Vida-féle kereszt tájékán, a harmadik a város fehértói birtoka mentén, a negyedik Rekettye pusztán, Németh A. Benő tanyája körül, az ötödik Pirtóu, az utkaparóház környékén, végül a hatodik Felsőkisteleken, Nagy V. Sz. Benő tanyája körül. A javaslatot a gyűlés elfogadta. Az alispán Halasnak az uj járási székhely tárgyában beadott fellebbezését eluíasitotta. Ezt a képviselőtestület tudomásul vette, de mivel meggyőződése az, hogy nem saját, hanem a közérdeket szolgálja akkor, midőn az uj járás székhelyéül Hajós helyett Kiskunhalast kéri kijelölni, az elutasító határozat elleu a belügyminiszterhez fellebbezés benyújtását határozta el. л vármegye törvényhatósága a városnak a hordójelző hivatal szervezése tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyta ; igy nevezett hivatalt Halason állítják fel. Olvastatott ezután a megye törvényhatósági bizottságának határozata Kovács József tanácsnok és Babó Ferencz városgazda 1909. évi államsegélyből járó fizetési pótléka tárgyában, melyek a képviselőtestület korábbi határozata folytán nevezettek részére már folyósítva lettek. A közgyűlés a bika akoli föld árverésen való eladását, a Harangos-tó halászati jogának ujabbi kiadását rendelte el, s megtiltotta a város körüli szabad földeken a vályogvetóst. A kiskunhalas—kiskunmajsai vasútra a vármegye helyett adandó 95.000 koronának a helybeli pénzintézetektől egyenlő részletekben való felvételét elhatározták. A kiskunfélegyháza—kiskunmajsai h. é. vasút igazgatósága a kiskuumajsa kiskunhalasi h. ó. vasútra vonatkozó ideiglenes építési engedélyt tudomásvétel végett közölte. Tudomásul vétetett. Az alsó óvodánál levő helyiségek a kiskunhalasi munkásbiztositó és beteg- segélyző pénztárnak 1911. szept. 1-től 1917. augusztus 81-ig 800 korona évi bérösszegért kiadattak. Silling Ede polgármester aug. 1-től szept. 14-ig terjedő szabadságot kért. Megadatott. Hírek. Kecskemétért. A Sors által sújtott szomszéd város mindent elkövet, hogy enyhítsen a földrengés által megkárosított lakosok anyagi helyzetén. Legutóbbi törvényhatósági gyűlésén is ezzel foglalkozott. A megnyitó beszéd, mely főispánunk, gróf Ráday Gedeon ajkaiból hangzott el, az ékesszólás páratlan remeke, s a megye fölötti gondoskodás, a nép szeretető s a rajtuk J való segíteni akarás sugárzik ki belőle. ! E gyűlésen megróvták a város orsz. i képviselőjét, Hock Jánost azon tapin- j tattal eljárásáért, melylyel a földren- Г gést az obstruktió javára felhasználta. I — Kecskemét iránt városunk, Kiskunhalas is nagy részvéttel viseltetik. A városi tanács 300 koronát szavazott meg, melyet a legutóbbi közgyűlés jóváhagyó tudomásul vett. Azon felhívás pedig, mely a „Kiskun-Halas Helyi Értesítő“-jóben jelent meg s az olva- .sóközöoség szivéhez szólva, segítségnyújtásra hívta fel a várost, nem maradt eredmény nélkül. A lakosság szívesen küldi adományait vagy közvetlenül Kecskemétre, vagy szerkesztőségünkhöz. — Legutóbb beküldött: Sperlágh Béla .... 2 koronát. Egyháztanács ülés. A ref. egyháztanács legutóbbi ülésén foglalkozott Páka-puszta kérdésével, s a közbirtokosságnak f. hó 1-én tartott gyűléséből kifolyólag három tagot küldött azon bizottságba, mely Páka-puszta természetbeni megosztásának mikéntjét van hivatva tanulmányozni. A bizottságba kiküldettek : dr. Farkas Imre, Farkas Dezső és Halász Lajos. Több kisebb jelentőségű ügy elintézésével az ülés véget ért. Halálozás. Weisz Elek kereskedő hosszas betegség után f. hó 19-ón 32 éves korában meghalt. A fiatalon elhunyt törekvő kereskedőt csütörtökön helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Tánczmulatság A ujoncz ifjúság f. hó 30-án a függetlenségi kör helyiségében Farkas Lajos zenekara közreműködésével népies táncmulatságot rendez. Verekedők. A Sági-féle korcsmában Császár József, Szabó N. Kálmán, Dör mő János, Kovács Gábor, Sajtos Kálmán, Gyenizse Gábor, Tóth Zseni Imre, Szabó Ny. István és Komlós Lajos suhanczok összeverekedtek. A rendőrség ezért 4—4 napi elzárásra és 10- - 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte őket. Rendőri hirek. ifj. Bazsa István 29 éves a városban közismert duhajkodó és verekedő egyén, mivel a legutóbbi országos vásár alkalmával nagyfokú garázdálkodást vitt véghez és botrányt okozott a sátor korcsmák között s az őt megfékezni akaró rendőrrel nemcsak szembe szállt, hanem egy karóval meg is akarta ütni, közesend elleni kihágásért 5 napi elzárással és 10 korona pénzbüntetéssel sujtatott. — Kollár Károly 32 éves borbélysegéd az utczán lövöldözött. 10 korona pénzbüntetést kapott. — Lovászi János utczai botrányokozásért 10 kor pénzbüntetésre Ítéltetett. Rejtélyes gyilkosság. A régi betyárvilág elmúlt ugyan már, s annak egyes egyes vérfagyasztó borzalmai csak mint hagyomány ól közöttünk, mégis, ha a Bakony erdeiből és a nagy Alföld rónáiról eltűntek a betyár-alakok, történnek olyan a kegyetlenségben is vad és vakmerő gyilkosságok, melyek hallatái a nemcsak jobb érzésünk lázad fel, hanem a megtorló jogszolgáltatás enyhesége ellen valóságos vád honol meg lelkűnkben. Mert a folytonosan ismétlődő borzalmas tettek némileg a büntetések enyhe alkalmazására vezethetők vissza. Börtön- rendszerünk sok embernek a kényelem meleg ágya, attól ugyan nem irtóznak. Az emberi vér kiontása — mint a mostani gyilkosság is bizonyítja — minden lelki küzdelem nélkül történik, s a gyilkos nemcsak hogy nem rémült meg az elkövetett tettől, hanem gazemberi czinizmussal halállal fenyegette azt, ki a szerencsétlen ember megölésének megakadályozására sikoltozásaival igyekezett a szomszédokat össze- csőditeni. Fényes nappal vetemedett egy emberi érzésből kivetkezett csavargó embertársának meggyilkolására, oly előzmények után, melyek, — ha van benne egy csepp érzés, — visszakellett volna, hogy tartsák. A szerencsétlenhez vendégként férkőzött be a gyilkos. A vendégjogot tiszteletben tartó gazda szívesen fogadta, tőle telhetőleg megvendégelte, — s a hála az lett, hogy néhány perczczel később éles kést döftek szivébe. id. Bazsa István. A szegedi országút jobb oldalán, Tóth Béla és Pataki János haszonbérlő birtoka mellett terül el id. Bazsa István kicsiny tanyásbirtoka. A tanya közepén V X
