Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-12 / 28. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

julius 12.

bábán s mintha merőben fölfordult volna a természetnek megszokott, nyájas rendje : olyan ijesztő zűrzavar, kétség és bizonytalauság. valami szokatlan és bizarr hangok és mozgások össze- visszasága támadt aföldrengésnyomán. Megingott minden egyensúly és megrendült a létnek biztossága, percek és másodpercek lólekzetvétele alatt.

így fog kezdődni valamikor — a regéktől és legendáktól megjósolt időkben — a végítélet napja, ha a teremtés büszkesége, az ember, már befejezte rendeltetését a földön.

De sajnos, nemcsak rémületről és nemcsak lelki és testi benyomásokról kell elszámolnunk, hanem rá kell mutatnunk azokra a súlyos károkra is, a melyeket a föld méhében lakozó romboló hatalmak okoztak. Kecskemét városának egy része elpusztult s az a kár, a mit ez a viruló alföldi város szenvedett, milliókra rúg.

A város nehány ezer háza közül egy ! sincs, amely ne szenvedett volna. A : ledőlt kémények száma meghaladja a tízezret. Különösen siralmas az egy- és kétemeletes uj házak állapota. A másfél millióba került városháza tele van omladékkal. Csupa lyuk és repedés. A diszterem romhalmaz. A kecskeméti muzeum egy része, amely a városházán talált helyet, elpusztult. Pótolhatatlan ebbe a veszteség.

A középületek mind használhatatlanokká váltak. Az uj honvédkaszárnya, amelyet most építenek, szintén alaposan megrongálódott. A katonai kórházat ki kellett üríteni, az árvaházból a fiukat kilakoltatni, mert az összes szobák beomlottak. A törvényszéki palotában százezer koronányi a kár. A gyári magas kémények közül három ledob, kettő pedig vógigrepedt. — Az összes templomok falai végtől-végig megrepedtek. A katolikus nagytemplom tornya elhajlott, a zsinagóga kupolája ferdén áll.

Minden túlzás nélkül való szomorú tény, hogy óriási pusztítást okozott a földrengés Kecskeméten. A rémület fokozta, hogy szombaton éjjel két Ízben ismét megismétlődött a földrengés. De mind a két alkalommal már hasonlíthatatlanul jelentéktelenebb az ereje.

A szép alföldi város élete egészen föl van dúlva. A lakosság páni félelemben ól. Nem mernek beköltözködni a házakba, mert niucs ház Kecskeméten, amelyik ne volna veszedelmesen megrongálva. Az emberek a temetőkben tartották meg a vasárnapi istentiszteleteket. Száz és száz ember térdelt a szabadban és ájtatoskodott, hogy a Gondviselés hárítsa el a veszedelmet fejükről. A hatóság falragaszokon igyekszik megnyugtatni a lakosságot, amely kint táborozik a szabadban és türelmetlenül ostromolja a hatóságot megfelelő intézkedésekért.

A szerencsétlenség hírére Kecskemétre utazott Káday Gedeon főispán, kogy személyesen győződjék meg a földrengés által okozott kárról és segítsen ott, ahol arra szükség van.

Halason a földrengés nagyobb kárt nem okozott; néhol a házak falai megrepedeztek, s egy pár kémény összeomlott.

A környében mindenütt érezték a földindulást, igy Soltvadkerten, Kiskőrösön, Kalocsán, Kiskunmajsán, Fü- löpszálláson, Keczelen, Jánoshalmán és Szabadkán A lefolyás ugyanolyan volt, mint Halasou.

A földrengés fészke a nagy magyar Alföld. Nem vulkanikus eredetű. Oka az alföldi medenczének állandó összehúzódása, mely a föld kérgében megy végbe.

Pestmegyei hírek.

Gyilkosság. Kalocsán a Venczel- féle vendéglőben mulatott Vargacz János, Bol vári Ferences Korsós József. Később kimentek az udvarra, hol Korsós Vargacztól visszakövetelte bicskáját. Vargacz azt felelte, hogy nála ne keresse. Korsós erre dühbejött, Vargaczot . mellbelökte és ráadásul pofon is ütötte. I

Vargaezban is felforrt az epe és késével szivén szúrta Korsóst, aki még nagy nehezen beváuszorgotta korcsmaszobába, ahol összeesett és meghalt. A gyilkost letartóztatták.

Vadászati jog. Kiskunmajsa község a vadászati jogot f. hó 28-án d. e. 9 órakor bérbe adja.

Szökött katona. — Nagykőrösön Kapus István szökött katona. ellopott egy zsebórát és egy forgópisztolyt, azután mivel ezért üldözőbe vették, — agyonlőtte magát.

Elaludt a stucken. A Kecskemét melletti Páka állomás közelében a 26. számú őrház vasúti őrének 12 éves leánya elaludt a pályatesten. A tehervonat gépésze észrevette a gyermeket, de akkor már csak néhány méternyire volt és nem tudta a mozdonyt megállítani. Sipjelzóst adott, mire a leányka felriadt és a mozdony az ülő helyzetben lévő gyermeket fejbeütötte. A kisleányt fölvettek a vonatra és most élet halál közt van.

Törvény előtt. Keczelen a korcsmában Cserni György összeveszett Minda Mihálylya! s azt megbicskázta. A kalocsai törvényszék ezért 3 havi fogházra Ítélte.

A legsötétebb Pestinegyéből.

Majsa-jakabszáliásán széliében beszélik, hogy az ottani hentes, Erdélyi Sándor beteg jószágbust árusít a lakosságnak. A beteg jószágot olcsón megvásárolja és a lakosságnak egészséges hús árában drága pénzért kiméri. Van ugyan Jakabszállásán busvizsgáló, akinek nyári foglalkozása gépfütő, azonban, amint beszélik, a húsvágó nagyon radikális módon hallgattatta el az esetleg megnyilatkozó kifogásokat ; ugyanis, ha a husvizsgáló az előbbi időben valami gáncsolni valót talált, a hentes négyszemközt jobbról és balról a két tenyerével bebizonyította, hogy nincs semmi kifogásolni való.

Kűrtokozó eső. Kecskeméten a minap kocsikkal szállították be a régi törvényszék épületébe vidékről a selyem gubókat és a millió és millió gubóra — a íödetlen helyen, ahol átvették — rájött az eső és mind tönkre ázott. A gubótulajdonosok sirva távoztak a városból.

A tolvaj büntetése. A kalocsai törvényszék Jaczek Antal kiskőrösi cselédet lopásért 4 havi fogházra ítélte.

Péksztrájk a fővárosban. Abban az áldatlan harczban, amely a fővárosi pékek és munkásaik között tart, döntő fordulat állott be. A munkaadók kiadták a munkások könyveit és csak azokat fogadják vissza, akik elismerik a sütőmunkaadók szövetsége által fölállított munkásközvetitést. A munkások erre azzal feleltek, hogy elhagyták az üzleteket és megkezdték a sztrájkot.

Boldog város. Kecskemét város múlt évi zárószámadása 184,000 kor. fölösleggel zárult.

különféle hírek.

Kedélyesen. Nemcsak a mi regóczei viczinálisunkkal történnek meg egyes mosolyt keltő dolgok, hanem a pápain is. A napokban ugyanis a pápai viczi- nálison 10 asszony utazott. Úgy látszik igen belemelegedtek a beszélgetésbe, ki tudja, kit szapultak éppen, mikor a vonat Felsőgörzsöny állomásról már rég Marczaltőnek tartott. Az asszonyok akkor vették csak észre, hogy ők elfelejtettek kiszállani. No, de hát arra való a kedélyesség. Jajveszékelésükre rábírta a kalauz a vonatvezetőt, hogy a vonatot nyílt pályán megállítsa. Erre az asszonyok sietve czihelödtek ki a kocsiból 03 igyekeztek falujok felé. A többi utas jól mulatott a viezinális vonaton uralkodó kedélyességen, lehet azonban, hogy akadt egyik-másik, akit a dolog bosszantott is.

A szénszedőgép áldozata. Szabadkán Francziskovics István munkás vasárnap a vasúti állomáson levő szónszedőgép lapátjai közé került, mely összenyomta. Súlyos sérüléseket szenvedett.

Szerencsétlenség. Jánoshalmán Sándor Péter gazdálkodó 7 éves Benedek nevű fia a kútba esett és belefulladt.

Mathnzsalemi korúak. Múlt héten halt meg az ország talán legidősebb lakosa, Eeich Izsák Szamoskrassói lakos 117 éves korában. Reichnek négy felesége volt és a negyedik a múlt évben halt meg 93 éves korában — Baj c s á n, özv. Kozma Györgyné 110 éves korában meghalt. A szabad ságharczban több felnőtt gyermeke harczolt. Bajcsán 120 család van., a melyek közül 65 Kozmáné utóda.

Pusztító árvíz. A többszöri felhőszakadás és a hosszú esőzés nagy veszedelmet zúdított Erdély több vidékére. Bár emberéletet nem követelt a veszedelem, anyagiakban máris óriási kárt okozott s a lakosság több helyen ínség elé néz.

Kehes lovat eladni csalás. A Kúria kimondotta, hogy aki valamely ló ke- hessógét mesterséges utón rövid időre felismerhetetlennó teszi és a lovat mint nem keheset eladja, nemcsak kártérítéssel tartozik, — hanem csalást követ el.

Segítség!

Újságírói tisztünk azt a szomorú feladatot rója reánk, hogy a derűsebb eseményeken kívül élethűen megöl ö- kitsük azokat a megrázó eseményeket, melyek embertársainkat nyomorúságba taszítják s minden érző ember lelkét fogva tartják.

Lapunk más helyén beszámolunk a kecskeméti földrengésről. Leszögeztük röviden testvérvárosunk pusztulását s a lakosok hajléktalanná válását.

De ne csak lelkileg érezzük szomszéd városunk gyászát, hanem minden erőnkkel siessünk segítségére.

A Kiskun-Halas Helyi Értesítője — ép úgy mint a múltban — ezúttal is készségesen nyitja meg hasábjait a hajléktalanok istápolására, kérve olvasó- közönségét, hogy adományával — legyen az bármily csekély — az arra szorulók helyzetén segítsen.

Beküldött lapunkhoz :

Kiss László nyug. tanár . . 5 koronát.

Az elmúlt időkből.

IV.

Halas a török uralom alatt.

Szomorú napokra virradt az ország a mohácsi vész után. a török lassan- lassan, folytonosan előre nyomult és 1541-ben álnok módon Budát is hatalmába kerítette. Innét kezdve teljes másfélszáz esztendőn át, vagyis Buda várának 1668-ban történt visszafoglalásáig, örökös küzködések, szenvedések lánczolatából állott a magyarság élete.

A Nagy-Alföld, tehát Kiskunhalas is a hódítók hatalmába került. A békésen dolgozgató kun földmives csakhamar megismerte a nyomorúságot, s mint valami elérhetetlenre tekintett vissza az elmúlt boldog időkre, midőn háborítatlanul élhetett gazdaságának, családjának.

Kiskunhalas lakosait, kik azelőtt nagy szabadságnak örvendettek, kétszeresen nyomta a török iga. Amár akkor is hatalmas városuk rövidesen visszafelé kezdett fejlődni. Jelentőségéből sokat vesztett, s csak az adott neki még némi tekintélyt, hogy a kapitányok itt tartottak törvényt.

Növelte a nyomorúságot a török basák folytonos változása és a török hadseregnek a városon való sűrű átvonulása. Ez utóbbi különösen a leányos j apákra és a férjekre volt veszedelmes. 1 a törökök ugyanis már e földön akarták - élvezni a hurik (menyországbeli bájos I nők) öleléseit, csókjait, ezért a magá- |

nyos tanyákon levő szüzeket és menyecskéket egyszerűen elrabolták.

Ha ellentállásra találtak, akkor valóságos ostromot rendeztek a tanya ellen, s végeredményben nemcsak a leányt, hanem az egész családot foglyul ejtették. a leány náluk maradt, vagy ha túlságosan kivált szépségénél fogva társai közül, a basákhoz került, hozzátartozóit pedig rabszolgáknak adták el.

Természetesen ez ellen panasszal éltek a halasiak. De hiába ! A törökök saját területükön nem tartoztak számadással senkinek, s a garázdálkodások még nagyobb mérvet öltöttek.

A mindenükből kifosztott emberek kétségbeesésükben szegény legényeknek álltak be, s ha csak tehették, alaposan visszaadták a kölcsönt. A halasi tó szigete, ha beszólni tudna, érdekes, egyszersmint borzalmas dolgokról regélhetne, miáltal sok vitás, érthetetlen esemény tisztázódna.

E korról sok feljegyzésünk nem maradt. Ami van, az is leginkább a törököktől a halasiakhoz intézett levél. Mi mást kérhettek volna ebben, mint — adót. Ez és folytonosan ez kellett a török basáknak, s csak ennek megadásával vehettek a város lakosai lélegzetet. (Folytatása következik)

Ingatlanok adás-vevése.

Gál László és neje Egyed I. Juliánná megvették özv. Kmeth Mátyásnó Szatmári Juliánná felsöszállási 2 hold 532 n. öl szántóját 3000 koronáért.

Gál László és neje Egyed I. Juliánná megvették Kmeth Imre és neje Csatári Zsófia 1 hold 967 n. öl felsőszállási szántóját 2000 koronáért.

Nagy Cz. Sándor és neje Szűcs Etelka megvették Krammer Antal és neje Pajor Mária 93 n.öl veteményesét 100 koronáért.

Fodor Mihály és neje Nagy P. Terézia megvették Modok Imre és neje Molnár Juliánná 668 n. öl szőlőjét 280 koronáért.

Cseri László és neje Buda Juliánná megvették Kiss Imróné Cseri Mária és társai lakóházának és 222 n. öl telkének 5/6-od részét 1500 koronáért.

Gazdag Lajos (nős Elő Viktóriával) megvette Hegyesi István és neje Papp Terézia 17 hold 944 és 2 hold 307 n. öl eresztői szántóját és erdejét 9400 koronáért.

Udvardi József és neje Harnóczi L. Rozália megvették Nagy Tóth István (nős Gál Máriával) Halász D. Vendelné Nagy T. Viktória 169 n. öl kertjét 118 n. öl telekkel 3000 koronáért.

Fülöp Dánielné Bodicsi Krisztina és B’ülöp Helen (Budapest) megvették a Halasi Gazdasági Bank r. t. 300 n. öl fölsőszállási szántóját 1200 koronáért.

Bechtler János (nős Griesfelder Erzsébettel) megvette Kunyi József és neje Korponovics Terézia lakóházát és és legelőjének 2/I5-öd részét 600 koronáért.

Gazdag Sándor és neje Horváth Katalin megvették Jarjapka János és neje Tóth Juliánná 51 n. öl szántóját 40 koronáért.

Stern Simon (nős Fischer Saroltával) megvette Vida Imre és neje Kovács Julianna lakóházát 176 n.öl telekkel 4600 koronáért.

Gerzon Kázmór (Királydarócz, Szat- mármegye) megvette Kocsis Lajos (nős Győré Máriával) tanyásbirtokát 9000 koronáért.

Gerzon Kázmér (Királydarócz, Szat- mármegye) megvette Majsai József (nős Sajtos Juliannával) és Kollár Jánosné Kis V. Krisztina ingatlanát 15.000 koronáért.

Jeges Sándor (neje volt Csonka Juliánná) megvette Németh Gyulánó Tóth В Zsófia és társai 225 n. öl kaszálóját 120 koronáért.