Kiskunhalasi Ujság, 1908. január 1-8. (5. évfolyam, 1-2. szám)
1908-01-08 / 2. szám
---. — Г. \ "- 'TWТ7 ;м; у - -wr^rr ~--------,--7--— П Í ‘Я" '' V. évfolyam. — 2. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 19C8. január 8. KISKUN Szerkesztőség és kiadóhivatal: H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г у á t G у u a. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. fetévre ‘1 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre ő kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. ’ Közlekedési ügyeink. Nem is olyan régen büszkék voltunk a Magyar Allanivasutakra. S joggal. A közel 15,000 kilométer hosszú vasúti vonalakon példás renddel bonyolították le az évről-évre növekedő forgalmat. A milliárdok, melyeket a magyar áh un az ő vasutjába belefektetett szépen kamatozott, a vasút közel száz millió korona hasznot hozott évente. A fellendülés arany kora a Baross Gábor minisztersége és az ezt követő évek ideiére esik Baross merész és; nagy koncepciójú újításai, melyek a Mavon való szállítás olcsóságán alapszanak, fényesen beváltak s ment minden mint a karikacsapás, jött aztán Tisza István gróf miuiszíci'ek’ökségvy a szabadelvű párt hanyatlása, az állami tekintély megrendülése a gazdasági viszonyok rohamos rosszabbodása és mindennek betetőzésül jött a vasúti sztrájk. Attól az esti hét órától kezdve, melyben megkezdődött a stagnálás, majd későb a hanyatlás korszaka. A bajok kutforrása a vasutasok elégedetlensége és folytonos forongása volt. A hatalom nem egyszer le akarta gázoini a Máv személyzetének szervezkedést, de nem tehette ezt, mert ' ez a szervezkedés mindene; felett törvényes és hazafias volt s élén nem kisebb ember, j mint Batthyányi Tivadar gróf állott. Az öneve és tekintélye, valamint a hatalmas fiiggetlen- , ségi párt, amelyhez Batthyányi tartozott volt sokáig egyedüiivédelme u Szövetségnek .a szabadelvű s a törvénytelen Fejérvári kormány erőszakos intézkedéseivel szemben. A személyzet tehát forrongott, elégedetlenkedett s ez a körülmény, —1 akármilyen jogos volt is a vasutasok mozgalma — hátrányosan befolyásolta a szolgálatot, a forgalom lebonyolítását. Itt is ott is minduntalan felütötte fejét a passziv-rezistencia, bár legtöbb helyütt leplezett, burkolt formában. S valóságos csapás volt a forgalomra nézve az a körülmény, hogy ; a Fejérvári kormány, hogy Megnövelje a ntind- ; untalan kiapadó rendelkezési alapot s az elmaradt adóbefizetések í lytán keletkezett hiányokat fedezze, kétezer jó waggor.t adott kölcsön Olaszországnak, minek folytán nyomban beállott a waggonhiány, melymk súlya alatt most is nyög a forgalom. A legnagyobb bajok közé tartozott az is hogy a zavaros politika s rossz pénzügyi viszonyok miatt a Máv berendezését, felszerelését sem kiegészíteni, sem reperálni, renoválni: t . nem lehetett. Három esztendőn át uj mozdonyt uj waggont alig építettek, s arról sem lehetett szó, hogy azokat a .vonalakat, melyeken az óriási forgalom egyes sínpáron lebonyolítható alig volt kettős vágányunk; a építsék át. Mozdonyok és wagganok folyton használatban voltak, még cyak arra sem jutott elég idő, hogy kellően tisztán tartsák s megolajozzák őket. Nem épültek uj őrházak, állomások nem bővítettek, uj raktárak, lerakodó helyek, uj hidak nem emeltettek, minden maradt a régiben s minden, ami régi volt romlott és kopott: igy állt elő az a súlyos khaotikus helyzet, amely tavaly s részben az idén is a széninség folytán valóságos nemzeti csapásként nehezedett az országra. jött aztán* a nemzeti kormány, heiyreáiiott a rend a politikában s valahogyan a felzaklatott magyar társadalomban is. A vasutasok mozgalma, forrongása megszűnt, miután fizetéseiket s a szolgálati viszonyaikat rendezték. Ez a rendezés több tizenöt millió koronányi uj kiadással terheli meg a magyar állam háztartását s ezért teljes elismerés illeti meg a kormányt, elsősorban Kossuth Ferenc keres- ikedelmi minisztert és Szterényi József államT А К C Z A. Szegény Zsuzska. Biró uraméknál a karácsonyesti vacsora után voltak. Az asztalon még ott voltak a lakoma maradékai, a fölt szilva, a mézes ostya és hagyma is ott feküdt még a gyertya mellett. Az üreg biró meg a kocsis még zengték a zsoltárokat, de az-asszonyok már készültek ki az istálóba, hogy a tehenek italába keverjék a fűszert, hogy több tejet adjanak. Zsuzska most szedte össze az asztalnál a hozzávaló dolgokat s mjnt a biróné Után. — Hejh’ azt mondta a biróné gazdasszony, hogy ma tudja meg a lány a sorsát, ha éjfélkor keresztutra á.l. Milyen jó. is volna. Ősszel lesz az Andris kiszolgált huszár, ha ő is úgy szeretne mint én őt. De oly hosszú idő alatt mennyi minden változott meg. Talán nem is emlékszik már az Ígéretére, melyet akkor tett Enyém leszel Zsuzskám, te leszel a feleségem. De ügyetlen vagy Zsuzsi. Hát mi ütött ma beléd. hogy nem tudsz itatni, rivalt rá a gazdasszony. A lány csak itaita a riskát, piroskát' és szőtte i gondolatait. Pedig a laázi biró lánya, ha szászpr is mondja ja biróné, mégse való. az Andrisnak. Azért hogy az apja,gazdag, meg,hogy az áldozásnál ő vezeti a lányokat a templomban. Hisz az Andrisnak is van jussa. Azért csak boldogabb volna vele, kit ő kis leány korából ismer, mikor együtt legeltették a jószágot, Andris a marhat, ö pedig a nyájai. Miiyen jó fiú volt már akkor is és milyen szelíden bánt .mindig vele, r.z árvával, .sohasem n utalta, hogy Ó azúr Pedig hát. Az apját az öreg csőszt, átdöfve hozták haza egy vadkanvadászatról s a kis árva jó fogadás szülői házra talált a biróéknál. Andris meg testvére lett, olyan szépen összeszoktak. De jó is volna, ha ez a legény az ő férje lehetne. Ilyen gondolatok járiák a Zsuzsi fejét, mikor nagy sietve friss almát hintett a józság alá. Sietsé-i gében ki pirult, a melle zihált. Szeretett volna nagyon de nagyon sietni. Olyan bolondos dolgok jártak fejében. Menyasszony lesz, szép menyasszoy. A koszorús leányok ‘fonják a koszorút szép örökzöldből. A legények periig énekelnek. Kalapjuk fel van pántlikázva, a gomblyukban fehér patyolafkendő. Végre is megpróbálja ö, megkísérli a végzetet. Elmegy liát ö is a keresztutra, hadd tudja mag mi sors van neki szánva. A kakukos óra a biró ágya fűtött most üli a tizenkettőt. Hirtelenjében nagy sietve fut a temeti felé, oda, hol kétfelé válik az ut. Ott megáll. Sietve jött melle zihál. Megborzong félelmében, a szive úgy ver mint a kalapács. Szemét belemereszíi a sötétbe s feszülve hallgatja a csendet. A hideg téli s/él vadul süvít de most . . . Tisztán hallja : rees, recs. Megdermed benne minden élet. Elszédül. Mikor nehéz álmából felébred, azt sem tudja, hogy került fekvőhelyére. Feje zug, kalapácsol, Szúrást is. érez, olyan sajátságos nyHallást. Felkelni próУЗачг JB skíjím ЕжсИ n étvágyat H a testsúlyt, aiegazOn- leti a kAbógést, yáladékot éjjeli izzadiet Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés. skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár é3 orvos il naponta ajánlva Minthogy értéktelen utánzatokat is : iáinak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti tornayolást. f. lfo£fniann-L& Roche & Со. Basel (Svájc) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban — Ara övefcenkint 4.—- korona.
