Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-27 / 22. szám

1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 27. Politikai szemle. A módosított házszabály hatása alatl a napi nyolcz órás ülésekben gyorsan halad a költségvetés tár­gyalása, az érintetlen szólásszabad­sággal élve, egyes képviselők itt-ott helyes és jó gondolatot vetnek a vi­tába, melynek súlypontja az egyes miniszterek munkaprogrammjának kifejtésében és a követendő irány zatuak meghatározásában fekszik. Mindegyik miniszter világosan és őszintén feltárja az ő körébe tartozó ügyek állását, részletesen ismerteti mindazt, amit a jövőben alkotni akar s ez nagyon helyesen történik igy, mert módot ad mindenkinek arra, hogy a helyzetet tisztán lássa és ko­moly bírálatot gyakorolhasson. A költségvetési vita bebizonyí­totta azt, hogy a kormány mind­egyik tagja át van hatva az ügy sze­retettől és komoly munkával törek­szik arra, hogy a köznek javára le­gyen, s intézkedéseivel ópugy, mint törvényjavaslataival a nemzeti irányt szolgálja, úgy hogy joggal elmond­hatjuk, miszerint Magyarország kor­mányzata egészen jó kezekben van. * A földmivelésügyi tárcza tárgya­lása során főleg két közgazdasági irányzat domborodott ki, mint a kormány gazdasági politikájának sarkpontja. — Az egyik a tele­pítés, — a másik a parczellázás, melyek körültekintő és czóltudatos megvalósítása társadalmi (szocziális, — de nem szocziálista) téren is uj alakulatot és megnyugvást vaunak hivatva teremteni, s egészben a szegényebb nép érdekeit szolgálják s ha ezekhez hozzá vesszük még a munkásházak folytonos építésének szintén nagyjelentőségű munkáját, s szem előtt tartjuk azt a nagyméretű iparpolitikai akcziót, melyet a ke­reskedelmi miniszter folytat— nyu­godtan állíthatjuk, hogy a kormány minden lehetőt megtesz a nép érde­kében^ nincs az a szocziálistaagitá- tor, aki álmában is elképzelte volna, hogy anyagi segítés történik a népen annak a kormánynak a részéről, amelyet és amelynek tagjait folyton sziduak és ócsárolnak a szocziálista apostolok, — nem azért, hogy a szegényeken segítsenek, hanem azért hogy népszerűséget szerezve majdan, rá ülhessenek a nép nyakára, s ezért nincsenek megelégedve az ország ügyeiuek vezetésével, mert ha a megkezdett irányban békességben haladhatunk előre, úgy a szocziáliz- mus kint a vidéken teljesen elveszti a talajt, mert a józan magyar közön­ség belátja a közmondás igazságát, hogy „többet ésszel mint erővel,“ s elismeri, hogy kormány és törvény- hozás jó akarattal dolgozik a nép javára, és nincs semmi szükség arra, hogy erőszakoskodjék a nép, jogai megnyerése érdekében, mert ezt anélkül is eléri. * Nagyjelentőségű volt a vallás és közoktatási minisztérium költség­vetésének tárgyalása is, amennyiben a klerikális irányzattal vádolt és gyanúsított miniszternek Gróf Appo nyi Albertnak alkalmat adott arra, hogy követendő eljárását körvona- lozza, s ezt az ő szokott megnyerő és meggyőző hatalmas beszédében meg is tette úgy, hogy az, aki tudja hogy mit jelent hazánk közoktatás ügyének nemzeti irányban és fele­kezeti elfogulságtól menten való ve­zetése — tisztelettel emel kalapot Aponyi előtt, aki híven a 48 as nagy eszmékhez, azok szellemében törekszik haladni. Önmaga elé állított nagy felada­tai közül elég kiemelnünk azt, hogy legközelebb már beterjeszti az elemi ingyenes népiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot, — gondos­kodni fog az 1848 : XX. t.-cz. minél teljesebb végrehajtásáról, s a katho- likus autonómia megteremtéséről, mely két utóbbi az összes felekezek egyenlő elbánását dokumentálják, s arról tanúskodik, hogy a miniszter át van hatva attól a nemes érzéstől, mely szükséges arra, hogy a feleke­zeti béke fenntartassók, sőt állandó­ságában biztosittassék. * Az igazságügyi, honvédelmi és pénzügyminiszteri költségvetések szintén letárgyaltattak, mindegyik minisztérium sok üdvös és a közön­ségre előnyös javaslat beterjesztését helyezte kilátásba, úgy, hogy ezek még a nyári szünet előtt tárgyalás alá vétessenek s törvényerőre emel- kedenek — s őszszel azután beter­jeszti a kormány a választási törvény­javaslatot, melynek törvényerőre emelkedése, s a végrehajtási intéz­kedések megtétele után befejezvén az átmeneti kormány és törvényho­zás vállalt feladatait — a kép vise­lőház felfog oszlattatok s előrelátha­tóan 1910-ben már az uj törvény alapján alakult parlament fogja az ország ügyeit intézni. * „Részleteket nem árulhatok el, de hogy olyan dolgok, amelyek meg­valósulását még csak napokkal eze­lőtt is lehetetlenségnek tartották, most már nagyon közel állnak a megvalósuláshoz“. Ezen fontos és nagyhorderejű kijelentéssel nyug­tatta meg Kossuth Ferencz a kato­nai tisztifizetések szándékolt feleme­lésével szemben állást foglalt füg­getlenségi és 48-as pártot. Gróf Apponyi Albert azoknak, a kik a függetleusógi párt lejáratása miatt panaszkodtak, azt felelte : „Ha politikai lejáratásról van szó. akkor elsősorban reánk, kik tagjai vagyunk a kormánynak, áll a [lejáratás. Kép­viselőtársaimra nézve a közvélemény előtt még lehet feloldozás, de reánk nézve nem Mi a fejünkkel játszunk politikai értelemben, mert ezen a téren régebben szerzett kincseket kell megőrizni.“ Wekerle Sándor arra helyezte I a súlyt, hogy az osztrák állásponttal szemben kivitte a magyar kormány I azt, hogy a delegáczióban csak a két kormány t. i. a magyar és az . osztrák kezdeményezésére történhet költségemelés, és hogy a képviselő­ház hozza a határozatot és nem ez alkalmazkodik a bizottsághoz, hanem a delegáczió kénytelen alkalmaz­kodni a képviselőházhoz végre hogy megakadályozta a kormány azt az osztrák elhatározást, mely szerint a katonai tiszti fizetések 1908. jan. 1-től kezdődő hatályai emeltesse­nek s csak október 1-től számítva történik, ami az osztrák közvéle­mény és intéző körök magatartásával szemben nem megvetendő eredmény politikailag. A párt hozzájárult a kormány álláspontjához, s határozatával leg­közelebb foglalkozunk. Hírek, Lapunk mai számához egy iv mellékletet adunk. Városi közgyűlés Kiskun­halas város képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott, mely alkalommal többek között tárgyalás alá került a megye felhí­vása folytán a város szervezési sza­bályrendeletének módosítása is, mely pontnál, különösen a jegyzői magán munkálatokra vonatkozólag fejlődött ki vita. A képviselők egyik része a mellett foglalt állást, hogy a jegy­zők magánjogi magánmunkálatokat ne végezhessenek, mely jövedelem csökkenésért a jegyzőket kártalaní­tani tartotta szükségesnek, mig a másik rósz a magán munkálatokat jövőben is megengedhetőnek nyil­vánította. A közgyűlés kimondotta, hogy a jegyzőknek a magánmunká­latok végzését megengedi — Az in- terurbán telefon ügyében tudomásul vétetett a posta és távirda igazgató­ság leirata, majd a közgyűlés Dr. Hofmeistter Juda ügyészuek 4 heti, Fadgyas Sándor nyilvántartónak pe­dig 3 havi szabadságot engedélye­zett. Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Esküvő. Dr. Nagy József gimnáziumi tanár szombaton vezette oltárhoz Gyenizse Antóniát, Gye- nizse Antal ügyvéd leányát. A kormánybiztos a helybeli főgimnázium idei érettségi vizsgá­latain K. Kiss József debreczeni ref. főiskolai igazgató tanácsos lesz. Halálozás. Dr. Rohoska Soma Kiskunmajsa 32 éven át volt tiszti főorvosa életének 65-ik évében folyó hó 19 ón Budapesten meghalt. Az elhunyt főorvost Halason temet ték el nagy részvét mellett. Halálát előkelő és kiterjedt rokonság gyá­szolják igy az itteni Szekér és Pázsit családok is. Lopás. Ismét Szabó Nyali Ee- renczrő! szól a krónika, ki barátjá­val Kis István kocsissal szövetkezve Kohn Benő mészárostól 3 drb bir- 1 kabőrt lopott, s ezt Glück Mórnak még aznap eladta 11 koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom