Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-13 / 20. szám
1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 13. A népért. A függetlenségi és 48-as párt támogatását élvező koalíciós minisztérium megtartva az okszerű egymásutánt — a* múlt héten olyan törvényjavaslatokat terjesztett a képviselőház elé, melyeknek törvényerőre emelkedéze a nép érdekeit nem csak közvetve, hanem közvetlenül is szolgálja. Kossuth Perencz kereskedelmi miniszter által benyújtott javaslat a Budapest és környékbeli helyi érdekű vasutaknak villamos erőre való átalakítására vonatkozik. Ennek jelentősége a fővárosban és az azt környező községekbeni lakókon van hivatva segiteni azzal, hogy a gyors és olcsó közlekedést megteremtvén, lehetővé teszi, hogy a fővárosban foglalkozó egyének családjukkal a vi’dóken lakhassanak, ott olcsó áron házat szerezhessenek s viszont a vidékiek állandó lakókhoz s ezáltal közvetlen fogyasztókhoz jutva, gazdasági termelvónyei- ket haszonnal értékesíthetik. E javaslattal tehát Kossuth Fe- rencz amig egyrészről a budapesti rósz lakásviszonyokon javít, másrészről a szomszédos polgárság érdekeit is előmozdítja, szóval nagy szociális feladatot old meg, bizonyságául annak, hogy nincs szükség szocziálista izgatásokra azért, hogy a népjólét előmozdítása iránti intézkedések okos és indokolt egymásutánban megtótessenek s bizonyítéka e javaslat annak is, hogy a kormány tisztában van feladataival s együtt érez a néppel, tehát méltán számit a függetlenségi és 48-as párt támogatására. Darányi Ignácz földmivelési miniszter javaslata a Duna-Tisza s ezek mellékfolyóinak a tömegáru szállítás érdekében való szabályozásáról szól. Ez a javaslat a mellett, hogy sok munkát biztosit, s igy tisztes keresetet ad a szegényebb embereknek, szolgálni fogja a birtokosok órdekeités emelni fogja a kereskedelmi forgalmat, tehát olyan, mely az összes társadalmi osztályok javára szolgál és emeli az ország gazdasági erejét, ezzel anak függetlenségét, s bizonyára hasznos befektetés leend a 192 millió korona, amibe az előirányzat szerint a tervezet kivitele kerülni fog, s ha ehhez hozzávesz- szük azt a tervezetet, amellyel Kossuth Ferencz, mint kereskedelmi miniszter foglalkozik, t. i. a Dunának a Tiszával hajózható csatornával való összekötését ezélozza, nyugodtan állítjuk, hogy a jelenlegi kormány öntudatos közgazdasági politikát folytat oly irányban, mely megfelel a függetlenségi és 48-as párt által a múltban hangoztatott köz- kivánalomnak és nagy lépéssel viszi előre a nemzetet a függetlenség felé, melynek életerős kifejezése leend az önálló vámterület létesítése és a nemzeti bank felállítása. Az ismertetett két javaslat mellé méltán sorakozik nagy horderejónól s szociális (társadalmi) jellegénél fogva mélyreható az a törvényjavaslat, melyet gróf Andrássy Gyula a kivándorlás tárgyában terjesztett elő. Ez a javaslat érintetlenül hagyva a költözködésnek mindenkit megillető szabadságát, azt ezélozza, hogy a nagy részében tudatlan, könynyen hivő és igy a lelketlen ügynökök által félrevezethető és elcsábítható munkás embereket megóvja a meg gondolatiam könynyelmű és ok nélküli kivándorlástól, a mi által száz és száz jóravaló munkás család mentetik meg az elzülléstől. E javaslat egyúttal nagyon fontos közgazdasági szempontból is, mert megmentvén az országnak a munkások nagyobb részét — egyengeti az útját annak, hogy az ipar- fejlesztés helyes irányt véve, gyakorlatilag is érvényesülhessen és a mezőgazdasági teendők fenakadás nélkül végeztethessenek, s minthogy Magyarország mint földművelő állam jövendője a földmivelésen s igy a földbirtokra és ennek helyes kihasználásán nyugszik — kétségtelen, hogy mindaz a törvény, mely azt a lehetőséget biztosítja és szolgálja — szükséges, s ezért a kivándorlásról szóló javaslatot is mint olyat örömmel kell fogadni, mint a kormány előrelátó gondoskodásának megnyilatkozását. Politikai szemle. A költségvetés tárgyalásánál a balpárt álláspontját Szappanos István fejtette ki, aki nem fogadta el a költségvetést azért, mert nem látja azt, hogy a függetlenségi párt álláspontja érvényesülne. Gróf Batthányi Tivadar fejtette ki a függetlenségi és 48-as párt álláspontját, felsorolta mindazokat a törvónyakotásokat, melyek az elmúlt két év alatt jöttek létre, s minthogy azok, valamint a politikai irányzat általában és a kormányhatósági rendelkezések azt bizonyítják, hogy a függetlenségi párt programmjának megvalósítása felé a koaliczió fennállása alatt sokkal több az eredmény, mint az előző negyven év alatt volt, s most a közélet minden terén tapasztalható a 48-as irányzat terjedése, ez azt mutatja, hogy a kormány számol azzal a ténynyel, hogy a képviselőbáz többsége a függetlenségi párthoz tartozik — a költségvetést elfogadja, mert emberileg ép úgy, mint politikailag két év alatt többet nem lehetett tenni, mint a mennyit a kormány a függetlenségi párt támogatásával tett az ország érdekében. A vita folyik, s még számosán fognak felszóllalni. * A felhatalmazási törvény hatálya jövő hó végén lejár, akkorra tehát, hogy az orgzág exlex állapotba ne jusson, le kell tárgyalni az állami költségvetést, s minthogy a felszólalók nagy száma sok időt igényel, az uj házszabály rendelkezése alapján 150 képviselő által beadatott a sürgősségi indítvány egyelőre ugyancsak úgy, hogy a gyűlés naponként 8 órán át tart, s remélik, hogy ily idő rendelkezésre bocsátásával kellő időben végez a képviselőház a költségvetéssel, ha azonban úgy alakulnak a körülmények, hogy az idő elegendőnek nem látszik, újabb sürgősségi indítvánnyal a gyűlés időtartama napi 16 órára fog kiterjesztetni, mely esetben okvetlen kész lesz az állami költségvetés júniusban, s kell is, hogy készen legyen, mert nagyon sok közmunkálat addig nem foganatosítható, mig a törvényhozás az arra költségvetésileg előirányzott összeget meg nem szavazta. * A képviselőházban a költségvetés tárgyalására beadott sürgősségi indítványra hozott határozat, s az ez alapon beállt helyzetváltozás fényesen bizonyítja, hogy nem volt igaza azoknak, akik azt vitatták a házsza- bályrevizió alkalmával, hogy a változtatás a szólásszabadságot veszélyezteti. Koránt sem. Mindenki beszélhet annyit, amennyit akar, és addig ameddig bírja, már t. i. úgy, hogy a tárgyhoz szóljon, s ne hordjon össze tücsköt-bogarat csak azért, hogy az idő teljék. Az országgyűlés sok pénzbe van, azt nem azért tartja az állam, hogy próba szónoklatok helye legyen, hanem azért, hogy a tudás komoly érvekkel támogatva, világosítson rá a szőnyegen lévő tárgyakra, s részletesen és tárgyilagosan megvitat- tatván a tárgy, a felett érdemleges határozat hozassék. Komoly munkát és jó törvények alkotását várja a nép a nemzetgyűléstől, ennek a módosított házszabály nemcsak nem áll ut jában, hanem ellenkezőleg elősegíti és lehetővé teszi azt, hogy a határozatok kellő időben meghozassanak. * A bankbizottság már legközelebb meghallgatja a vélemény nyilvánítására felkért szakértőket. A szak- vélemény nem arra adatik, hogy az önálló nemzeti-, vagy pedig a közös bank-e az előnyösebb Magyarországra, hanem arra nézve, hogy milyen pénzügyi hatása várható annak, ha a közös osztrák-magyar bank helyett, a magyar nemzeti bank lesz hivatva kielégíteni a hiteligényeket, fog-e ez pénzügyi zavarokat előidézni, s nem fogja-e drágábbá tenni a hitelt és kamatemelkedéssel nem sujtja-e nagy mértékben a hitelt kereső közönséget. Az bizonyos, hogy mint minden változás, ez is fog némi rázkódtatást okozni, s az sem lehetetlen, hogy több-kevesebb vállalat áldozatul esik, de azzal mindenkinek tisztában kell lenni, hogy áldozat és kellemetlenség t nélkül a megcsontosodott rendszert I sem egy, sem más tekintetben meg- 1 változtatni nem lehet, de mert a nemzeti önállóság egyik hatalmas tényzője és kifejezője a nemzeti bank,
