Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-02-05 / 6. szám
február 5. Politikai szemle. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság albizottsági tárgyalásai a múlt héten véget értek. Ezen a héten a delegáció tanácskozása szünetel. Ez idő alatt az osztrák delegáció ülésezik, a mely csütörtökön kezdi meg a tanácskozást. Csütörtökön délelőtt az osztrák hadügyi albizottság tartja első ülését és ezen Schönaich közös hadügyminiszter ismertetni fogja a közös hadügyminisztérium költségve tésót. A magyar delegáció legközelebbi teljes ülése február 6 án, csütörtökön lesz. Ez ülés napirendjére a közös külügyminisztérium és a haditengerészet költségvetéséről és az addig még elintézendő apróbb előterjesz tésekről szóló albizottsági jelentéseket tűzték ki. * A kormány és a disszidensek között történt megállapodás szerint, a delegáció ülésezése alatt a házszabály módosítása dolgábban újabb pártközi tanácskozás lesz. Több képviselő megkérdezte Justh Gyulától a Ház elnökétől, hogy mikor hivja össze a bizottságot. Justh azt felelte, hogy ehhez az újabb konferenciához neki, mint a ház elnökének, niucs köze, mert ezt az értekezletet a pártok hívják össze. * A kormányhoz közel álló hely rŐl az a hir szivárgott ki, hogy Szterényi József, Popovics Sándor és Mezőssy Béla államtitkárokat a király kinevezi valóságos belső titkos tanácsosokká. — Hir szerint, Bánffy Miklós gróf kolozsvári főispán is valóságos belső titkos tanácsos lesz. * A kormány és a parlamenti pártok között létrejött megállapodás értelmében, a képviselőháznak ebben az ülésszakban még csupán a fejadó eltörléséről szóló törvényjavaslatot kell tárgyalnia. — Mivel azonban a kormánynak még két sürgős javaslata van, Wekerle Sándor miniszter- elnök és Andrássy Gyula gróf a pártok vezórembereivel abban állapodott meg, hogy a római postaegyezmóny- ről és a büntető törvénykönyv mó- dositásáról szóló törvényjavaslatokat is letárgyalja a Ház és csak ezután lesz a képviselőháznak hosszabb szünete, a mely a delegáczió tanácskozásának befejezéséig tart. A szünet alatt, alkalmasint már a hót végén, összehívják a pártközi konfe- rencziát, a házszabály revíziójának újabb megvitatása végett. Dr. Babó Mihály a házszabály revízióról. A házszabály revízió ügyét dr. Babó Mihály országgyűlési képiselő nagy számú közönség előtt ismertette vasárnap délután a függetlenségi- és 48-as párt körben. — Nyilatkozott az obstrukcióról, gróf Tisza István házszabálytervezetéről Kiskun-Halas helyi értesítője. és az 1904. nov. 18-án az akkori elnök által önkényesen elfogadottnak nyilvánított Dániel-féle határozati javaslatról, mely a szólásszabadság I megsemmisítését czélozta. Utalt a képviselő 1904-ben elfoglalt, s 1905-ben a választáskor elienjelöltjének programm nyilatkozatára tett észrevételeiben is hangsúlyozott azon elvi álláspontjára, melyszerint: nem lehet, nem szabad feltétlenül elitéipi az obstruktiót, mely nemzeti jogokért folyik, s a nemzeti ellentállás egyetlen kivételes parlamenti fegyvere, hanem arra kell törekedui, hogy annak kinövése, az úgynevezett technikai obstruktió tétessék lehetetlenné, amihez pedig a szólásszabadság biztosítása mellett mindenki hozzájárul.“ Afüggetlensé- gi és 48 as párt részéről ennek nevében, Kossuth Ferencz elnök a képviselőház nyílt ülésében felajánlotta a pártnak hozzájárulását a házszabály módosításhoz gróf Tisza István miniszterelnöknek azon fentartás és kikötéssel, hogy a revízió pártközi utón, — tehát ne puszta többségi döntéssel amint azt Tisza István tervezte, — s a szólásszabadság biztosításával történjék, mely javaslatot azonban gróf Tisza István visszautasított, s mint köztudomású nov. 18-án erőszakosan keresztül vitette a Dániel- féle javaslatot azért, hogy lehetetlenné tegye a képviselőházban a vitát, s ezzel megölje ott a szólás szabadságát. Gróf Tisza István erőszakoskodásával czélt nem ért, s a választás nem csak igazat nem adott neki, hanem megsemmisítette magát a szabadelvű pártot, s a koalícióban egyesült pártok között is többségre juttatta a függetlenségi és 48-as pártot. A jelenlegi rendszer ellenesei, akik vissza óhajtják a régi, nekik kellemes uralmat, most azt hirdetik, hogy a koaliczió, s ennek kebelében a függetlenségi és 48-as párt azt csinálja a házszabályrevizióval, amit gróf Tisza Istvánnal szemben ellenzett. Hogy ez mennyire nem igaz és hogy az összehasonlítást kiki önmaga megtehesse, felolvassa a Dániel-féle, gróf Tisza István kívánságára nyilvános erőszakkal elfogadott javaslatnak és a mostani tervezetnek vonatkozó részeit. A Dániel-féle elfogadottnak kijelentett javaslat ekként rendelkezik : „Az egyes javaslatok tárgyalásának megkezdésekor, vagy azok tárgyalása közben ötven képviselőnek az elnökhöz írásban beadott indítványára vita nélkül, egyszerű szavazással meghatározhatja az azok tárgyalására szánt időt, melynek letelte után további tanácskozásnak, vagy bárminemű kérdés közbevetésének helye nincs, az összes határozatok vita nélkül, egyszerű szavazással hozatnak meg, s az ülés el nem oszlatható, mig a javaslat részleteiben is le nem tárgy altatott.“ A jelenlegi tervezet vonatkozó része pedig igy szól: „Százötven jelenlevő képviselő Írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a Ház az elnök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések tartamának meghosszabbítását. Az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig el nem oszlatható, a mig a határozat meg nem hozatott. A határozat hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges. A tanácskozás ideje megszakítható, s a megszakítást nem számítva ülésenként tiz órára terjedhet. Ezt meghaladó, s a megszakítást nem számítva, ülésenként tizenhat óráig terjedhető tanácskozási idő csakis később, ugyancsak 150 jelenlévő képviselő írásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával s ennek indítványára fenti módon hozandó újabb határozattal és a beadott szavazatoknak legalább kétharmadával rendelhető el.“ A kettő között szembeszökő az ellentét s kiki megállapíthatja a különbséget, mely abban domborodik ki, hogy: a gr. Tisza István által áterőszakolt Dániel féle javaslat szerin t50jelen sem lévő képviselő puszta kérelmére elnöki hozzájárulás kinyerése és ennek indítványa nélkül, vita nélkül meghatározhatta a Ház a tárgyalás alatt lévő javaslat tárgyalására szánt idői, akár egy vagy két napban, melynek letelte után vita nélkül, egyszerű szavazással lettek volna hozandók a határozatok, s miután addig, mig a javaslat részleteiben is le nem tárgyaltatott, az ülés el nem oszlatható, tehát permanenssé vált, a legfontosabb javaslat is egyszerű szavazásokkal — ha a kormánynak úgy tetszett volna — egy folytában minden megszakítás nélkül akár 24 óra alatt elfogadtatható lett volna. Ezzel szemben : a jelenlegi javaslat magára a sürgősségi kérelem előterjesztésére 150 jelen lévő képviselő aláírását követeli, — kiköti hogy ahhoz a Ház elnökének hozzájárulása kilegyen eszközölve, s csak ha az elnök azt indítványozza, vehető tárgyalás alá a sürgősségi indítvány, melyhez négy képviselő hozzá szólhat és a határozat hozatalnál is, nem mint más ügyekben 100, — hanem száz- ötven képviselőnek kell jelen lenni. A sürgősségi indítvány és a Ház határozata csakis arra terjedhet ki, hogy az előzetesen az ülésszakra meghatározott tárgyalási időtartamot (mely a gyakorlat szerint napi 4 óra, s a megengedett egy órai meghos8zabitással legfeljebb 5 óra lehet) meghosszabbíthatja és pedig első alkalommal legfeljebb 10, —- második alkalommal legfeljebb 16 óráig, de másodízben már a határozat legalább 2/3-ad többséggel hozható meg.
