Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-19 / 34. szám

1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. augusztus 19. A végrehajtási törvény módosítása. Az 1881. évi végrehajtási tör­vény egyes intézkedései, a megvál­tozott életviszonyok és gazdasági kö­rülmények folytán tovább bizonyos jogszerű érdekek sérelme nélkül fenntarthatok nem lóvén, a kormány és a törvényhozás addig is még a bírói szervezetről szóló törvény meg- alkottatik, s a polgári perrendtartás codificátiója megtörténik, — azért, hogy az adós vagyoni létezhetóse a lehetőségig biztosítva legyen, te­hát a gyengék védelmére — un: novelláris utón törekedett segíteni a végrehajtási örvény kiáltó hiányain. Hogy az e tekintetben tett intéz­kedései az 1908-bau alkotott, még életbe nem lépett törvénynek a min­dennapi, gyakorlati életben minő hatással lehetnek, s előre láthatóan lesznek is, adott alkalommal foglal­kozni fogunk, most azonban a tájé­kozatlanság, s az uj törvény ismere­tének hiányában, a különböző hírlapi közlésekkel megriasztott közönség felvilágosítása, s hisszük, hogy egy­úttal megnyugtatására is, azokkal a módosításokkal kívánunk foglalkozni, melyek a már adott hitelt, és az ez után adandó kölcsönöket érintik, s különösebb hatással van­nak és lesznek úgy az adós, mint a hitelező érdekeire, s amelyek mint ilyenek, a jövőben irányitólag fogják befolyásolni magát a hitelügyet, mely köz- és magán gazdasági éle­tünknek alapját, és az anyagi előme­netelnek hatékony eszközét képezi. A már adott kölcsönöket érdeklőleg a 31-ik szakaszba foglalt rendelkezés az, amely sok aggodalomra ad okot, amennyiben ebben az van kimondva, hogy: „az uj törvényt a kihirdetéstől számított egy éven belül kért kielégítési végrehajtásnál nem kell alkalmazni az esetben, ha a végre­hajtás alapjául szolgált közokirat az nj törvény kihirdetése előtt kelte­zett, vagy ha a hitelező az uj törvény kihirdetésétől számított 3 0 nap alatt a végrehajtás el­rendelését jogosultan kéri, vagy pedig ha az adós járásbíróságá­nál ugyan annyi idő alatt beje­lenti, hogy a törvény kihirdetése előtt lejárt követelése van, és a be­jelentés után egy éven belül előter­jesztett végrehajtási kérvényben iga­zolja, hogy követelése az uj törvény kihirdetése előtt járt le, és hogy a most említett bejelentést kellő idő­ben megtette, a járásbíróságnál.“ Ennek a rendelkezésnek a jóhi­szemű, a nyolczvannegyediki törvény intézkedéseinek ismeretében tör­tént hitelezésre kettős irányban lehet joghátránya. Egyik a már le­járt, tehát a bejelenthető követelésre vonatkozólag merülhet fel, amennyi­ben kérdés, hogy a bejelentések foly­tán felszaporodó perekben egy éven belül a hitelező, az alperes adós huza­vonája mellett kapható-e jogerős, a végrehajtás alapját képező Ítéletet, különösen a rendes perekben, mert ha ezt kieszközölni nem tudja, úgy az adós abba a kényelmes helyzetbe jut, hogy az uj törvényben a régivel szemben ingóságainak (mert ingatlana nem védetik) le uem fog lalhatására nézve széles körű ked­vezményt élvez, s ez alapon sok oly ingósága, pénzbeli illetménye, nem lesz lefoglalható, ami a mostani vég­rehajtási törvény szerint foglalás tár­gya lehet. Ezen az uj törvény czéljával el­lenkező hátrány azonban elhárít ható, és pedig a végrehajtásra hiva­tott igazságügyi miniszter által ki­adandó oly rendelettel, melyben a bejelentett követelések iránti perek­ben a soronkivüli eljárást és ítélke­zést hagyja meg, s ha az célra nem vezetne, úgy módjában áll a törvény­hozás utjáu oly rendelkezés megté­tele, mely szerint a megindított, de befejezést nem nyert perekben az uj törvényben megállapított egy évi időt meghosszabbítja, s ezen rendel­kezés úgy az adós, mint a hitelezőt érdeklőleg meg fog felelni az osztó igazságnak, a nélkül, hogy az uj tör­vény kihirdetése után, ennek isme­retében történt hitelezések kényszer behajtása esetén a miatt sérelemről jogosan panaszkodni lehetne. Ami az ezután adandó kölcsönöket illeti, az kétségtelen, hogy e tekintetben főleg az átme­net ideje alatt sok baj lesz, mert az ingatlannal nem biró szegény emberek, iparosok, kereskedők ezen túl jóval kisebb hitelt élvezhetnek, mert az uj törvénynek az adóst védő, önmagukban helyes rendelkezései folytán a hitelező kétszer is meg fogja gondolni, hogy külön kézi zá log” vagy zálogjog biztosítása nélkül kinek nyújtson tisztán személyi hi­telt, ami pedig a szegény, de jóra- való és törekvő ember helyzetét ne heziti, amennyiben ennek bizony tisztán személyi hitelt, főleg a pénzintézetek csak kivételesen nyújthatnak, mert más, t. i. a rész­vényesek és a betevők pénzét kezel­vén, lelkiismeretesen ügyelniök kell, hogy abból a könnyű hitelezés foly­tán semmi el ne vesszen. Ez az egyébként a hitelügyre messze kiható rendelkezés tehát, a mig egyrészről védi az adóst, egy­szersmind óvatosságra fogja szoktat­ni a hitelt adót, ami azüksóges, mert kétségtelen, hogy sok esetben kárára volt a kissé könnyen gondolkozók és számítani nem tudóknak az, hogy — főleg az utóbbi időben — minden akadály nélkül jutottak a kölcsön­pénzhez, és e miatt könnyen is köl­tekeztek, holott csak annak a köl­csön ügyletnek van létjogosultsága, amely szükséges vagy hasznos be­fektetésre létesül, nem pedig csakis a személyi, igen gyakran indokolat­lan fényűző igényekkielégitésére. Véleményünk szerint az uj tör­vénynek a szegényebbek igényét és anyagi helyzetét védő rendelkezései­nek hátránya, különösen az első évek­ben az iparosok, vállalkozók és ke­reskedőkre fog nehezedni, egyrészt azért, mert megnyugvással ezentúl ingatlannal nem biró megrendelőik­nek alig hitelezhetnek, ami forgal­mukat fogja csökkenteni, — más­részről pedig azért, mert ha ingatlan vagyonuk nincs, személyi hitelük az eddiginél jóval alább száll, ami ismét vállalkozási képességükre csökkentő- leg fog hatni. Meggyőződésünk azon­ban az, hogy a kezdetben keletkező hátrányokat a gyakorlati élet nagyobb részében ki fogja küszöbölni, s az zal, hogy az adóét vállalt kötele­zettségének csakis lelkiismeretes és pontos teljesítésével minősiti a hitel nyerésre képesnek, — a jellem szilárdság fejlesztésére is elő­nyösen fog hatni a törvény, ami kí­vánatos. mert csak úgy lehet meg­szabadulni azoktól a szédelgőktől, akiknek nagy száma már is csaknem lehetetlen helyzetbe hozta a tisztes, megbízható, pontos, szorgalmas, ingatlan nélküli kisebb vagyonú adó sokat; s e mellett a törvény fékezni fogja a hitelezők bizony nem min dig erkölcsös kapzsiságát. Kétségtelen, hogy az uj törvény minden bajt nem szüntet meg, de sokat fog orvosolni, s miutáu van mód arra, hogy az adósok komoly és megbízható része egyesülve hite­lének állandóságát biztosítsa, sőt bizonyos mórtikig még fokozhassa is — mi a törvényt megnyugvással fogadjuk, mint olyat, amely a ha­laszthatatlan orvoslást igénylő bajokat uem kis mértékben meg fogja szüntetni, és sok családot meg ment a teljes anyagi zülléstől, ami fontos köz-, és társadalmi érdek, — és az emberi esség követetelmónyé- nek teljesítése, s mert a mi véle­ményünk az, hogy oda kell hatni, hogy minél kevesebb legyen elesett embertársaink száma s amily erólylyel üldözni kell a tuda­tos bűnösöket, ép oly előre látással és emberszeretetettel védeni kell a gyengéket, ügyefogyottakat, mert csak igy biztosítható a társadalmi rend, és az emberek közölt annyira kívánatos jó egyetértés fenntartása. Hogy pedig ezeket az uj törvény lehetővé teszi, s azt ezélozza, külön czikkben példákkal megvilágositva fogjuk olvasóink előtt kimutatni. Politikai szemle. Apponyi Albert grófot a király augusztus 20-án kihallgatáson fogad­ja. — Apponyi Albert gróf ez alkalom- inai néhány egyházpolitikai tárgyú törvényjavaslatot fog az uralkodó elé terjeszteni előzetes szentesítés czél- jából. * E hónap utolsó hetében a közös minisztériumok szakelőadói Becsben tanácskozásra ülnek össze, hogy megállapítsák a delegáeziók elé ter­jesztendőjavaslatok tervezetét. Szep­tember első napjaira Aehrenthal báró közös külügyminiszter elnöklésével Becsben tartandó közös miniszteri értekezletet vettek tervbe, a melyen az 1909. évre szóló közös kölség- vetóst végleges szövegezésben fogják megállapittatni. Hírek. Mórsókeltáru menettérti jegyek kiadása Szent István ünnepnap alkalmá­ból. A Szent István ünnepnap alkalmából a in. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint mind a három kocsi­osztályra nézve Budapestre mintegy 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom