Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-08-12 / 33. szám
1908. KiskunHalas helyi értesitóje. augusztus 12. Kihirdetett jegyeseit: Baranyi Gábor Kun Emilia kis- kunmajsai lakossal. Különféle hírek. Jánoshalmán Gsincsák Pálnó lábán veszedelmes daganat támadt. Elhívtak hozzá egy Madarász pusztai kuruzslót, ki azt Ígérte, hogy két hót alatt meggyógyítja az asszonyt. A gyógykezelést azzal kezdte, hogy elővett egy bicskát és beleszurt a daganatba, minek következtében az asszony meghalt. A kuruzslót letartóztatták. Szegeden egy erős szélvihar ledöntötte a kenderfonógyár kéményét, mely beszakitotta a kazánház tetejét, hol a munkások ebédeltek. Három ember meghalt és tizenöt megsebesült. Szabadkán, a Vámteleki pusztán kigyulladt Szabó János gazda gabonája. A cséplőgép és 7000 kereszt búza elégett. Újvidéken szerelmi bánatból a Dunába ölte magát Heiman Máriska. Mikor anyja értesült az esetről, ő is öngyilkosságot akart megkísérelni, de megakadályozták. Az épülőfélben levő karánsebes- hálszegi vasúton egy munkásvonat kisiklott. Három ember és a mozdony- vezető meghalt és sokan súlyosan megsebesültek. Magyarország hóhéra Báli Mihály székhelyén Faddon hóhórságának 30 éves jubileumát ülte meg. Jánoshalmán Barta Benedek 20 éves legény egy cséplőgépet szállított. Útközben a lovak megvadultak, s Barta oly szerencsétlenül esett a a gép alá, hogy az keresztül ment rajta s a szenvedett sérülések következtében meghalt. Az idei hadgyakorlatok a Dunántúl lesznek szeptember 6-ától 18-ig. A király főhadiszállása Veszprémben lesz. Fanuzics Militics regőcei öreg kocsis a gabonaföldre igyekezett. Tüzes lovai megbokrosodtak, elragadták az öreget, aki nem tudta őket megfékezni s befordították a kocsit a Vajas-tóba. Fanuzics a vizbefulladt. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök a svájczi Szent-Móricz fürdőben 63 éves korban meghalt. Hasznos tudnivalók. Nyári sonka készítése. Néha megesik a gazdaságban, hogy az eladásra hizlalt sertést, egy vagy más oknál fogva forró nyáron le kell vágni : midőn aztán nem igen van mást mit tenni, mint az egészet hir- teleuóben, úgy ahogy lehet, eladogatni. Azonban a legbecsesebb részt, a sonkát, eltarthatjuk a legnagyobb melegben is a következő módon: összekeverünk — négy sonkára számítva — 1 kilogram konyhasót, \ kilogram salétromot és egy maroknyi durvára tört borsot, ezeket megmelegitjük annyira, ahogy csak a kezünk el bírja állani, azután pedig jól bedörzsöljük vele a sonkát. Ha a többi husrészeket is el akarjuk tartani, ezeket is ugyanolyan módon bedörzsöljük, csak épen a salétromot hagyjuk el. Erre az egészet berakjuk a pácoló hordóba, a sonkákat legalul tevén. Második nap kiszedjük a húst s ugyanoly módon dörzsöljük be megint s ugyanannyi keverékkel, mint az első nap. A harmadik nap már levet ereszt a hús s ekkor megkóstoljuk a levet. Ha úgy találjuk, hogy az jó sós, akkor csak ezzel locsoljuk meg a húst, ha pedig nem találjuk eléggé sósnak, akkor még egyszer bedörzsöljük az egészet meleg sóval. Negyedik nap füstre tesszük a húst s éjjel nappal addig füstöljük, mig teljesen készen nem lesz. Az igy készített nyári sonka igen gyöngéd és porhanyó lesz s tavaszig is eláll hiba nélkül. Ingatlanok adás-vevése. Hatházi Imre és neje Gyenizse Julia megvették Komáromi Jáuosnó Füves Mária 464 n. öl szőlőjét 200 koronáért. özv. Könyves Sándornó Turóczi Jula megvette Nacsiszák Antalné László Julia 1550 n. öl veteményesét 800 koronáért. Nagy f. Károly megvette Bus Antal és neje Busa Mária 1 hold 800 n. öl zsanai ingatlanát 615 koronáért. Fekete József és neje Nagy Sz. Juliánua megvették a halasi gazdasági bank 230 n. öl telsőszállási szántóföldjét. 845 koronáért. Figura Benő megvette Figura Antal 6 hold fehértói legelőjét 3200 koronáért. Figura Benő megvette Figura János 1 hold 800 n. öl fehértói legelőjét 800 koronáért. Patai Pál és neje Komáromi Julia megvették Puskás Sándor és neje Gömböcz Julia 346 n. öl veteményesét 330 koronáért. Közgazdaság. A gabona eltartásáról. A gabona eltartásának sok gazda nem tulajdonit nagy fontosságot, pedig a nagyobb veszteségek megakadályozása szempontjából nagyon is figyelembe kellene ezen kérdést részesíteni, mert általánosan ismert dolog az, hogy a magtárban a gabona állandóan fogy, de az ily módon beálló veszteségeket gondos kezeléssel a minimumra lehet csökkenteni. Az állati kárttevők (egerek, magtári zsuzsok stb.) pusztításaitól ezúttal teljesen eltekintünk és csakis azon veszteségekkel foglalkozunk, mely a gabona elraktározása a levegő hőmérséki és nedvességi ingadozásai következtében állanak be. Amint az asztagban a kicsépe- letlen szalmás gabona átmegy bizonyos mérvű erjedésen, éppen úgy a kicsépelt és a magtárban garmadákba rakott gabona is átmegy bizonyos felmelegedést előidéző viz elpárologtató processzuson. Ezt a garmadákba rakott gabona sajátos szagán észlelhetjük legkönnyebben, ami igazolja azt, hogy a gabona nemcsak vizet párologtat el, hanem erjedésen megy át és ennek következtében egyéb anyagokat is elpárologtat. Ezen folyamatok azáltal is fokoztatuak, hogy a gabonamagvak ‘nedvességet vesznek föl és ezért fontos az, hogy a magtár levegőjét a rendelkezésünkre álló eszközökkel megfelelő módon szabályozzuk. A melegség és nedvesség befolyása a magtárban felhal mázott gabonára a gyakorlati életben is fontossággal bir. Ilyen az : 1. Ha nyirkos és hideg gabona nyirkos és meleg levegővel : 2. ha száraz és hideg gabona nedves levegővel találkozik. Az első eset különösen gyakori ősszel és télen, de leggyakrabban a tavaszi időjárás változása alkalmával fordulhat elő, ha a tél hidege a gabonát lehűtötte és az mint rósz hővezető a magasabb külső hőmór- sóket csak lassabban veszi föl, főképen pedig akkor, ha a gabona túlságosan magasan van felhalmozva. A második eset pedig az őszi időjárás változása alkalmával fordulhat elő, azonban nem oly gyakori, mint az első, mert a gabona a magasabb nyári hőmérsék következtében még elég meleg. Az őszi időjárások változása tehát nem volnának olyan kártékonyak, mint a tavasziak, de csakis az esetben, ha a gabona magvak eléggé kiérettek, mert különben nagy víztartalmuk könnyen romlásukat idézik elő. Ezek igazolják azon ismert tényt, hogy a meleg, nyirkos levegő kártékony hatással van a garmadába halmozott gabonára, mert ha ez utóbbi hideg, akkor a levegőben levő vizpárák lecsapódnak reá és ezen lecsapódás oly erős mértékű lehet, hogy vizcseppek is képződhetnek a garmada felületén. Ha a fentebb elmondottakból végkövetkeztetéseinket levonjuk, azt mondhatjuk, hogy a magtár ablakait le kell csu- katnunk, ha a külső levegő melegebb mint a raktározott gabona. A napszakok szerint inkább éjjel, mint nappal lehetnek nyitva az ablakok, esős, ködös időben pedig feltétlenül becsukandók. Budapesti gabonaárak: aug. 11. Búza (uj) 22 k. 30 f. — 23 k. 10 f. Rozs (uj) 18 k. 60 f. — 18 k. 90 f. Árpa (uj) 15 k. 10 f. — 15 k. 80 f. Zab (uj) 16 k. 30 f. — 16 k. 90 f. Tengeri 15 k. 60 f — 15 k. 75 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Práger Ferenc/ felelős szerkesztő és kiadótulajdonos.
