Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-29 / 31. szám

1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. Julius 29. senki sem gondolhatott, azonban úgy a politikai morál, mint a köz­tisztesség megsértése nélkül az ön magában többséget nyert független­ségi párt kellett, hogy becsülettel állja a szövetséget, annál is iukább, mert ez volt az egyik próbaköve annak, hogy lehet e reá támaszkod­ni, és mert csak ezen az utón bizo­nyíthatta be, hogy képes és hivatva van az ország sorsának intézésére. De ha mindezen való tények elle­nére akoaliczióban valóegyesülósafe- lületesen Ítélkezők szerint ártott a füg­getlenségi pártnak, s még a jobb meggyőződésüek is bizonyos fogalmi zavarba jutottak — előre megmond­ható, hogy a fúzió, a pártoknak egye­sülése, még több bajt fog okozni az esetben, ha az egyesülés feltétele és a működési program előzetesen tisztázva, részletesen megállapítva nem lesz, s ezért mi az ország nyu­galma és a függetlenségi párt szem­pontjából követeljük azt, hogy a pár­tok fúzióját megelőzőleg a program a nyilvánosság bírálata alá bocsáj- tassék, s kiváló gond fordittassék arra, hogy miután a többség a füg­getlenségi párt, annak elvei a prog­ramban kidomborodjanak, s biztosí­tékot leljenek, úgy a közgazdasági, mint a közjogi és a katonai téren arra nézve, hogy a programban fel­vett mértékben meg is valósittatnak, mert e nélkül a fúziót a független­ségi-párt el nem fogadhatja, s haza­fias kötelessége az lesz, hogy saját programjának megvalósításáért saját erejével küzdjön és dolgozzék; mert ha a függetlenségi párt, a balközép­nek Tisza Kálmán vezérlete alatt a Deák-párttal történt fúzióját utánozza, úgy kétségtelenül elfogja veszteni megbízhatóságát a nép előtt, s többé arra számítani nem lehet, hogy a nemzet bizalmából többség legyen. Mi bízunk Kossuth Ferenez böl­csességében, hazaíiságában egyaránt, de mégis kikeli mondanunk azon meggyőződésünket, hogy az adott helyzetben és körülmények között a függetlenségi párt nem keresheti a más pártokkal való fúziót, mint több­ség, hanem vele kell egyesülni, a függetlenségi-pártba kell beleolvad­ni a kisebbséget képező többi pár­toknak, úgy, hogy a függetlenségi álláspont, a magyar hazafias irány az egész vonalon biztosítva legyen és megvalósittassék. Ily értelemben ám jöjjön a fúzió, de egyébként maradjon el, — mert csak confuzióra vezet. Politikai szemle. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter most küldte szót az uj ipartörvény tervezetének második részét, mely a sztrájk- ügy törvényes szabályozását tartalmazza. A minisz­ter a javaslattal szemben még nem foglalt állást, nehogy bármilyen irányban befolyásolja a bírálat sza­badságát. A törvóuyjavaslat végle­ges szövegét csak az érdekeltek hozzászólása után fogják megállapí­tani, mire nézve illetékes helyen | szükségesnek tartják hangoztatni, l hogy sem a miniszter, sem a javas­lat szerzője, Szterényi államtitkára ja­vaslat egyetleu rendelkezésével szem­ben sem zárkózik el a kritika és az érdekeltség megokolt javaslatai elől. A kereskedelemügyi miniszter a javaslat befejező részét mindazoknak a hatóságoknak és érdekképviseleti szervezeteknek megküldte tanulmá­nyozás és hozzászólás végett, amelyek a törvényjavaslat első részét annak edejéu megkapták. A miniszter a törvényjavaslat értekezleti tárgyalá­sát az érdekeltség illetékes tényezői­vel az idén október első hetében szándékozik megkezdetni és foly­tatólag megtartani úgy, hogy a ja­vaslatot még a tél folyamán a kép viselőháznak benyújthassa. * Valószínű, hogy kereskedelmi és vámszerződésüuk Szerbiával, a me­lyet a szerb kabiuetválság miatt elhalasztottak, most már előbb utóbb törvényerőre lép. A szerb szkup- stinát. már legközelebb egybehívják és közvetlenül a büdzsé elfogadása után letárgyalják a kereskedelmi szerződést Magyarországgal és Ausztriával. Megegyezés szerint a szerződést, melynek minden pont­jaira a szerződő felek között teljes megállapodás van, bárcsak ideiglenes formában már korábban is érvénybe lehetne léptetni, de nem valószínű, hogy a magyar és az osztrák kor­mány ezt elhatározza. Ősszel úgyis a törvényhozás elé terjesztik a szer ződóst, a mely véglegesen 1909. január elsején lép életbe, föltéve, hogy nálunk és Szerbiában sikerül a parlamentek hozzájárulását meg­nyerni. H í I 8 L Szekér Pál főkapitány sza­badságáról hazaérkezvén, rendőrsé­günk vezetését átvette. Halálozás. Ifj. Pájer József városi képviselő, takarékpénztári igazgatósági tag folyó hó 23-án éle­tének 49-ik évében, agyszólhűdós kö­vetkeztében váratlanul elhunyt. — Szombaton temették el uagy közön­ség részvétele mellett. Pénzhamisítók. Múlt szá­munkban megírtuk, hogy a városunk­ban és környékén leleplezett pénz­hamisító szövetkezet tagjai felett Ítélkezni ült össze a pestvidóki tör­vényszék. Nyolcz napig tartó tárgya­lás után szombaton hirdette ki Sze- pesy biró a törvényszék ítéletét, a mely Csipay Mihályt, a szövetkezet szervezőjét, továbbá a bankjegyek készítőit: Turnó Mátét és Horváth Pál fényképészt 6—6 évi fegyházzal sújtotta. Csabay István, Tompái Tóth István, Szakáll Sándor és Podollai I József 5—5 évi (egyházat, Kiirthy | István, Darányi István. Kurucz Ist­ván és Pusztai Lajos 2 -2 évi bör­tönt kaptak. A többiek büntetése 1 hó és másfél óv között váltakozik. Eljegyzés. Erdélyi Árpád h. városi pénztári ellenőr eljegyezte Zílah Etelkát, Zilah János földbir­tokos leányát. Hirtelen halál. Csatári Sán- dornó Gusztos Judith szombaton I. kerületben lévő házának udvarán foglalatoskodott, miközben rosszul lett és nehány perez alatt meghalt. Szivszólhűdés ölte meg. Baromfi-hizlaló tanfolyam. A Baromfitenyésztők Országos Egye­sülete legközelebb Gödöllőn, az ál­lami baromfitenyésztő telepen ba­romfi-hizlaló taulolyamot reudez. — Gólja az egyesületnek a tanfolyam­mal az, hogy a baromfi tenyésztőkkel az órtókesitós célszerűbb módjait megismertesse. Halala kuthan. Kecskés József 24 éves budár id. Ván István alsókis­teleki tanyáján vizet akart meríteni, miközben a korhadt kutrovás össze­omlott és Kecskés fejjel lefelé a szűk nyitott kútba esett. A tanyabeliek csak később vették észre a szeren­csétlenséget, de már akkor Kecskés megfulladt. Tetemét felbonc/olták és f. hó 21-ón eltemették. A motorbenzin ára. A buda­pesti kereskedelmi és iparkamara értesíti az érdekelt köröket, hogy a kisiparosok és kisgazdák részére szükséges adómentes motorbenzin mérsékelt eladási ára az 1908. évi október végéig terjedő időszakra, illetőleg további itózkedésig méter­mázsánként 16 koronában állapítta­tott meg. Kikapós menyecske. Hűt­lenségen érte M. I. feleségét A. M. Máriát, ki tőle boldogtalan családi élet következtében a múlt hót egyik napján ijesztéskópen elköltözött. Mi­kor az idő éjszakára fordult, meg­gondolta a férj a dolgot s visszaakarta hívni az asszonyt uj lakásáról, de legnagyobb meglepetésére helyét már betöltve találta, amennyiben a menyecske már szalmaözvegysége első óráiban vigasztalást kere­sed és talált L. K. J. ölelő karjai között. — A megcsalt férj beadta a váló keresetet felesége ellen. Tánczmuhátság. A helybeli ujoncz-ifjúság augusztus hó 2-án, a függetlenségi- és 48-as körben népies mulatságot rendez. Lopás. Bor István 28 éves fuvaros Király Gy. Illés alsókisteleki földjéről 8 kéve zabot lopott. Tette kitudódott és ellene a bűnügyi eljá­rást megindították. Rendőri hírek. Tallér Balázs mezőrendőri kihágásért 4 korona pénzbüntetésre, — Lasi Andrásnó Rózsa Etel sertéseknek járdán való hajtásáért 4 korona pénzbírságra,— Sűtöri János és Csömöre Antal mar­háiknak passzus nélküli eladásáért 10— 10 korona pénzbüntetésre; — Feró D. László cselédjének könyv nélkül való félfogadásáért 10 kor. pénzbüntetésre; — Viszmeg Cson­tos Gábor marháinak a Sós-utón való

Next

/
Oldalképek
Tartalom