Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-08 / 28. szám
1908 Kiskun-Halas helyi értesítője julius 8. Politikai szemle. Hosszú harcz után a végrehajtási novella utolsó fordulójához jutott. A kópviselőház részleteiben is elfogadta a javaslatot és most már csak a fő reudiház jóváhagyását várja. Ez is megtörténik a héten és a kóp- viselőháznak még csupán egy föladata maradt: a birtokrendezésről szóló törvényjavaslat elintézése. A Ház hétfőn ezt is letárgyalta és ezzel befejezte a nyári szünet előtt való munkáját. Még egy ülése lesz a kép- viselőháznaka főrendiház ülése után, hogy átvehesse a főrendek üzenetét és kijavítsa azt a hibát, a melyet Nagy Györgynek a nyugdíjas állami tisztviselőkről tett indítványának elfogadásával elkövetett. Ez lesz azután valóban az utolsó ülése a képviselőháznak. * A budapesti pénzintézetek hosz- szabb vajúdás és tárgyalás után kartelt kötöttek a közönség érdeke ellen. A nagy betéti intézetek már régebben megegyeztek a betéti kamatláb nagyságára nézve és már junius 1 -je óta csak 3s/4 százalékot, illetőleg, mivel a tőkekamatadót is a betevőkre hárítják, csak 3.37 V, százalékot fizetnek a betét után. Bezeg a sze- szegény osztrákok, a kiknek körülbelül 4 miliárddal vagyunk adósai, rászorultak arra, hogy a bécsi intézetek nagyobb kamatot fizessenek a betét, után, mert Bécsben még min dig négy százalék a betéti kamatláb. A budapesti pénzintézetek azonban igazságosak, nem akarják, hogy csak a takarékoskodó nagy közönség szenvedjen, hanem megrendszabályoz- zák a kölcsönre szorulókat is. Kartelt kötöttek a különféle váltók, lombard- kölcsöu és letétek után szedendő kamatokra nézve. E szerint a saját váltó kamatja 1 százalék, az idegen váltóé 1 '/* százalék, a lom- bardkölcsönó és a letété l1/* százalék a bankkamatláb fölött. Ebbe a kartellba bele szeretnék vonni a bécsi intézeteket is, hogy annál teljesebben gúzsba lehessen kötni a magyar közönséget. Csakhogy ez eddig nem sikerült és remélhetőleg nem is fog sikerülni. A budapesti kartel julius 10-óu lép életbe. Az állami elemi iskolák épitósi ügye. A képviselőtestület folyó évi május hó 14-én tartott ülésében ür. Babó Mihály indítványára elhatározta, hogy kérelemmel fordul a vallás és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy az iskolák építését a saját hatáskörében és költségére foganatosítsa. A kérvényt a polgármester elkészítette és a napokban terjesztette fel a tanács a miniszterhez. A kérvény igy hangzik : Nagyméltóságu Miniszter ur! Kegyelmes Urunk ! A kiskunhalasi községi elemi iskolákra vonatkozólag méltóztatott veJünk 1906 julius hö 13-án 53147. sz. a. oly értelmi szerződést kötni, hogy Kiskunhalas város átadja az összes kezelése alatt álló községi elemi népiskolákat, — beleértve a kültelki községi elemi népiskolákat is, — az állam kezelésébe az 1905-ik év szeptember hó 1-től kezdve, viszont az állam ezeket a mondott időponttól kezdve átvesz- illetőleg Kiskunhalas r. t. városban a fen nálló törvényeknek megfelelő magyar kilábalni elemi iskolát állít fel Ezen szerződés 2-ik pontjában ki van kötve, hogy köteles Kiskunhalas város az állami elemi iskolák mindenkori szabály- szerű elhelyezéséről gondoskodni. E ezélból a mostani, részben bér épületek helyébe a város a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi miniszter ur által jóváhagyandó tervek és költségvetések alapján a saját terhére köteles épittettni. a) a központban 8 tantermet a fiuk, 8 tantermet lányok részére, továbbá egy tanítói tauácsszobát és szertárat magában foglaló épületet les alább 800 n. öl bekerített telken a szükséges mellékhelyiségekkel, igazgatói lakással (3 szoba, konyha, kamra, pineze) és egy szoba konyhából álló szolgalakással, b) felső és alsószárnyon (város részen) a jelenlegi bér- épiiietek helyett l — l tantermet, egy tanítói lakást (két szoba konyha, kamra és mellék- helyiséget magában foglaló épületeket) c) a külterületen a meglevő négy tanyai iskola épület mellé, melyeket teljesen jó karba helyez, a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi miniszter ur által egyelőre megjelölendő két helyen 1—1 tantermet, egy tanítói lakást (két szoba, konyha, kamra) és a mellékhelyiségeket magában foglaló épületeket Az összes iskolai helyiségek és hivatalos helyiségek bútorzatáról és felszereléséről mi vagyunk kötelesek gondoskodni saját terhűnkre. A szerződés 5-ik pontjában arra köteleztük magunkat, hogy az itteni állami elemi iskola fentartására a kir. kincstár javára évi 19880 koronát fizetünk. A szerződés 9. pontja értelmében ezen általunk évenként kiszolgáltatandó 19880 koronából a kir. kincstár a város részére visszabocsájtja az iskolai építkezésekre felveendő kölcsön törlesztésére szükséges évi törlesztési részlelet arra az időtartamra, mely időtartam a kölcsön felvételeket- kiállítandó törlesztési tervezetben a törlesztésre kitii/.etik. Ki van kötve, hogy az összes iskolai tanhelyiségek és hivatalos helyiségek első felszerelési és bútorozási költségei a most említett építési kölcsönösszegből fedezeudők, hogy továbbá az állami elemi iskolák fejlesztése esetén, melynek elérkez- tét a nagyméltóságu vallás és közoktatás- ügyi minister ur állapítja meg, szükséges uj iskolai helyiségek és lakások építésére felveendő kölcsön évi törlesztési részletei is a 19880 kor összegből vissza fognak bo- cájtatni a város részére. A város közönsége nyugodtan vállalta magára az építkezésre és berendezésre vonatkozó fentebb vázolt kötelezettséget, mert joggal remélhette, hogy az építkezésre felveendő kölcsön évi törlesztési részlete az évenként fizetni kötelezett 19880 kor összegből kitellik A feltevésünkben azonban a változott körülmények folytan csalódni voltunk kénytelenek Alig kötöttük meg a szerződést, még a tervek készítésének első stádiumában beláttuk, hogy a szerződésben a nagyméltóságu ministe.1 ur által elvállalt azon kötelezettség, hogy az állami elemi iskola 24 tanerővel nyittatik meg, ami gyorsan fejlődő városunkban az igényeket ki nem elégíti. A tanerők és tantermek szaporítására volt tehát szükség. Indokolt, előterjesztésünk folytán be is látta ezt a nagyméltóságu vallás é$ közoktatásügyi miniszter ur és 103442/906 sz. rendeletével a tantermek és tanerők számát lényegesen szaporította, amennyiben a központban egy 6 fiit és leányosztályt 3 szobás igazgatói lakást és mellékhelyiségeket, egy szolgalakást, egy nagy rajztermet, egy tanítói várószobát, egy igazgatói irodát, egy szertárt és egyéb mellékhelyiséget magába foglaló, továbbá úgy az alsó szárnyon, mint a város felső részén egy-egy 4 fiú és 4 leányosztályt, — egy-egy 3 szobás igazgatói lakást, szolgalakást, tanítói várószobát, igazgatói irodát és szükséges mellékhelyiségeket magukba foglaló iskolaépületek építését rendelte el; — a pusztákon pedig az illancsfalvai részen egy két osztáhu ruhatárral és zárt folyo óval biró épüiet, Pirtón, Eresztőn, Tájé pusztán egy-egy pusztai iskola és Bo- dogláron tanítói lakás építendő E rendelet folytán pályázatot hirdettünk az iskolaépületek terveire és költségvetéseire, és pedig első sorban a város belterületén felépítendő iskolákra. E részletes terveket és költségvetéseket, mint a pályázaton első díjjal kitüntetett építészekkel, uévszerint HikischRezső buda- besti műépítész és Kruzslicz Károly hódmezővásárhelyi építésszel készíttettük el, kik megbízásunk értelmében munkáikat nekünk bemutatták. A központi iskola és felső és alsószárny iskolák (két egyforma épület, egy terv) részletes tervrajzait és részletes költségeit vau szerencsénk ide mellékelve bemutatni. Ezek szerint a kiskunhalasi központi állami iskola építési költsége 221,746|kor. 61 fillér, az alsó és felső szárnyiskola építési költsége z71,439 kor. 42 fillér, ezen iskolák belső berendezési költsége (28 tanterem per 2000 kor.) 56,000 korona. A pusztai iskolák tervrajzai és részletes költségvetései még nem állanak rendelkezésünkre Ha “z épitpndő négy pusztai iskola (köztük a két osztályú illancsfalvai) telekbeszerzési, építési és berendezési költségeit körülbelül 5 iskola per 16,000 kor. és berendezés per 2000 kor. bőd glári tanítói lakás 8000 kor , összesen 98,800 koronára tesszük, a gazdasági ismétlő iskola telekbeszerzési, építési és berendezési költségeit 20 hold per 1000 kor. és épületek 30.000 kor beruházás 20,000 kor. összesen 70,000 koronára számítjuk, igy összesen 717,186 kor. 03 fillér tőkére volna szükségünk, hogy a szerződésben elvállalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. A közel jövőben azonban, tekintve a pusztai lakosságnak, különösen bevándorlás utján történt gyors szaporodását, még 6 pusztai iskolát kell felállítanunk, a 6 pusztai iskolának telekbeszerzési, építési és berendezési költségeit egyenként 22,000 koronával számítva, még 132,000 kor., végeredményben tehát 849,186 kor. 03 fillér építési összegre volna szükségünk. Ha ezt a tőkét 50 évi törlesztéses kölcsön utján akarjuk beszerezui, akkor a mai nehéz pénzügyi viszonyok között, mivel a 100 koronás záloglevelek árfolyama 94 kor. és évi törlesztési részlet 100 kor után 5*/, kor. 900.000 korona kölcsönt kellene ö1/2°/0-os évi töilesztési részletre 50 évi fizetési kötelezettséggel felvenni, vagyis tőke és kamattörlesztés czimeu évenként 49,500 koronát kellene fizetni. Mi pedig a szerződésben évenként 19,880 kor. fizetésére köteleztük magunkat s igy évenként 29,700 koronát tenne ki az az összeg, melyet az iskolák építésére városi pótadóból kellene ráfizetni Ami any- nyit jelent, hogy városi pótadónkat évenként 18 °/0-kal felemeljük. Ez pedig a mi nyomasztó pénzügyi viszonyaink között lehetetlenség. Már maga a jelzálog kölcsön beszerzése is legyőzhetetlen akadályokba ütköznék A város tulajdonát képező összes tel- kik területe ugyanis körülbelül 1600 kát. hold, amely már eddig is körülbelül 640000 kor. törlésztéses kölcsönnel van megterhelve, sőt e kölcsönök biztosítására a város köziövedelmei is le vannak kötve. Függő adósságaink rendezésére a közel jövőben legalább 250,000 koronára lesz szükségünk, s igy adósságunk 890,000 koronára fog rúgni E 890,000 kor. utáni rangsorozatban aligha sikerülne nekünk újabb 900,000 korona jelzálogkölcsönt beszerezni, vagy ha sikerülne is, bizonyáia súlyosabb feltételek mellett. De eltekintve ebbeli agályainktól, a közterhek további emelését socziális szempontból veszedelmesnek, a város jövő fejlesztése érdekéből lehetetlennek tartjuk. Amint az ide mellékelt 2019/1908. sz. tanácsi határozatból kitűnik, a város lakosságára ebben az évben 100 °/0-os pótadó van kivetve és mivel a városi tisztviselők és szolgák fizetése azf. év elején érvénybe lé- ett uj szabályrendelet szerint némi cse- ély részben felemeltetett, s erről pótköltségvetés utján kell gondoskodni, kénytelenek leszünk még 15 u/0-os pótadót kivetni, s igy a város lakosságát 115 °/0-os pótadóval megterhelni. Ha már most az álami iskolákat mi volnánk kénytelenek felépittetni, s az erre szükséges kölcsönt felvenni, ennek évi törlesztéses részlete címén a 19880 koronán felül 29700 koronát megfizetni, ennek fedezése végett városi pótadónkat még 18°/0-kal fel-
