Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-24 / 26. szám

1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 24. Felhívás előfizetésre. Julius hó 1-jevel uj évne­gyed kezdődik ; fölkérjük azo­kat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak és a kiknek előfizetése lejárt, hogy a meg­rendelést mielőbb megtenni, illetve megújítani szíveskedje­nek, nehogy a lap küldése fönnakadást szenvedjen. A lap ára helyben házhoz küldve egy évre 4 korona, vidékre postán küldve 6 kor. Tisztelettel: A kiadóhivatal. Meggy eladás. A városi mintakertben f. hó 25-én csütörtö­kön d. u. 3 órakor nagymennyiségű meggyfa termés fog nyilvános árve­rés utján eladatni. A rendőrségnél egy gyalog rendőri állás lemondás folytán üre­sedésben van. Mindazon kiszolgált katonák, akik a rendőri állást el­nyerni óhajtják, bélyeggel ellátott pályázati kérvényükkel a rendőr- kapitányságnál személyesen jelent­kezhetnek. lépdsadési mragaiom. — junius 16. junius 23. — Születtek,: Osehó Kovács Juliannának Esz­ter nevű leánya. Harkai -János és Szabó Erzsébetnek Péter Pál nevű fiuk. Laezkó János és Hugyák Vero­nának Lajos Antal nevű fiuk. Kis Lajos és Fercsák G. Eszternek Ká­roly nevű fiuk. Krammer Pál és Herpai Etelka Erzsébetnek Pál nevű fiuk. Forgó István és Bajczi Hermi­nának Katalin nevű leányuk. He­gyes M. Mihály és Veres T. Rozá­liának Elek Pál nevű fiuk. Hegyes István és György Rozáliának Alajos nevű fiuk. Csatári Sándor és Nagy B. Juliannának Imre nevű fiuk. Hatházi János és Szalonnás Etelká­nak Jolán nevű leányuk. Csapó Imre és Erdélyi Máriának Imre nevű fiuk. Tordai Géza és Aroki Margitnak Gizella nevű leányuk. Dr. Bori Benő és Babó Ilonának Benő nevű fiuk. Meghaltak: Gyevi Juliánná 4 hónapos kor­ban. Tallér Rozália 17 éves, Keller Mária 11 napos, özv. Matkó Pálné Bereczki Mária 83 éves, Kolompár Péter 12 éves, Szabó József 62 éves, Borbély Antal 39 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Farkas József Knetik Veroniká­val. Budai Kálmán Gál Évával. Egybekeltek: Józsa Mihály Kis Tamás Fran- cziskával. Különféle hírek. Szikszai Ferencz hírneves ma­gyar festőművész Páris mellett ideg­baja következtében agyonlőtte magát. Komáromban Neuhauser Dezső kis leánya vigyázatlanságból leütötte az égő függőlámpát, melyből a pet­róleum ráömlött és annyira össze­égette, hogy rövid idő múlva meghalt. Márki Ignác szegedi tanyai gazda két éves kis leánya beleesett a leve- ses fazékba Pár perc alatt meghalt. Szabó János tóti földmives össze­veszett a feleségével. A czivódás hevében oly tiatalmas pofont adott az asszonynak, hogy az összeesett és szörnyet halt. Ozeglédeu Kovács Istváu gaz­dag birtokos családi pörpatvarból ki­folyólag feleségét, azután önmagát agyonlőtte. A házaspárt holtan ta­lálták lakásukban. Kun Károly 21 éves theologus Debreczenben szerelmi bánatában főbe lőtte magát. Kőbányán, a Dréher-fóle sör­gyárban Wojcsek Vilmos 30 éves napszámos belezuhant a darált árpa tartályba. Az árpa ráömlött, s mire észrevették Wojcsek az árpában megfulladt. Ingatlanok aűás-vevése. Csonka Józsefné Kiss Julia meg­vették Csonka József ingatlaubóli il­letőségét 4000 koronáért. Zilah János megvette Topán Jó­zsefire és társai fehértói szántóbóli illetőségét 3854 kor. 35 fillérért. Gazdag Lajos megvette özv. Ke­resztes Lajosné 164 n. öl fekete föld­jét 240 koronáért. Ifj. Keller Ferencz és neje Csá­ki Éva megvették Dr Dobó Menyhért 1 hold ingatlanát 400 koronáért. Feró D Imre megvette özv Gye- nizse Mártonnó Józsa Juliánná 188 n. öl nádasát 20 koronáért. Közgazdaság. Házinyul tenyésztés. — Irta : L. Kovách Gáspár. — Múlt számunkban megismer­tettük olvasóinkat a házi nyulak újdonságaival, melyek a házinyu- lat egyenesen a szegényebb nép­osztályok háziállatjává avatják és kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy minden munkás és kisiparos házánál helyet találjon és tenyész­tése igy a legszélesebb néprétegek­re mielőbb kiterjedjen. Ezek teszik érthetővé azt is, hogy a külföldön főként Európa nyugati államaiban úgy a tenyésztése, mint a fogyasz­tása általánossá lett és egyre na­gyobb mérveket ölt. A sok közül csak Francziaországra akarunk itt utalni, ahol a házinyul a többi ha­szonállattal együtt évenként számba- vétetik és az 1904. évi összeírás 240 millió házinyulat, telnt körülbelül hatszorannyit talált mint amennyi az ország lakosainak száma. Itt, to­vábbá Angliában, Belgiumban és Németországban a házinyul húsa az elsőrendű fogyasztási czikkek közé tartozik és mint a bel- és kül­kereskedelem tárgya, sok millió koronát kitévő forgalmat ér el. An­nak pedig, hogy a különféle mellék­terményeknek ipari feldolgozása és felhasználása milyen rohamosan ter­jed, talán legjobb bizonyítéka az a tény, hogy az 1902. évben 8 4 mil­lió korona vándorolt ki hazánkból külföldre a házinyul bőréből, sző­réből készült ipari cikkek ára fejó- ! ben, 1903-ban már 9 4, — 1904 ben 10.7 millió; 1906-ban pedig ez az összeg 15.6 millió koronát tett ki. Ennek a pénznek tekintélyes része magyar kézben maradhatna, ha a szükséges nyersanyagot itthon állít­hatnánk elő és magyar iparosokkal dolgoztatnok fel. Nagy lendületet adna ez főleg a kalapos- és timár- iparnak ; régi hírneves szücsiparun- kat pedig újra felvirágoztatná. Pe­dig ez csak mellékjövedelme a házi- nyultenyésztésnek, amelynek legna­gyobb haszna abban rejlik, hogy húsa nagyon olcsón termelhető ; vá­roson, ahol a takarmányért pénzt kell adni, gyakorlott tenyésztők ki­számítása szerint legfeljebb 50 — 60 fiillérbe kerül kilogramja a tenyész­tőnek, falun pedig alig valamibe úgy hogy akár a legszegényebb csa Iád is ingyen juthat húsételhez, ha a szaporulatot a háztartásban hasz­nálja fel, mert a befektetési költsé­gekért és a nem nagyon sok gondo­zással járó csekély fáradságért kár­pótolja a visszamaradt bőr, illetőleg gerezna. Az eladásra szánt állatok pedig a nagyobb városok piaczáu haszonnal értékesíthetők, vagy akár külföldre is szállíthatók volnának például Angliába, ahol jelenleg más világrészből, Ausztriából is mil­liószámra viszik be fagyasztva az üregi nyulak húsát. íme a házinyulnak sokféle érté­kesítési módja és haszna, amely ter­mészetesen annál fokozottabb és annál könnyebben élérhető, minél nagyobb tömegben jön a piaczra. Mert a házinyul nemcsak alkalmas a tömegtermelésre, hanem egyene­sen az adja meg a közgazdasági súlyát. Akkor fognak aházinyultenyész- tés gazdasági hasznának közegész­ségügyi, kulturális, szociális vonat­kozásokban gyakorolt hatásai is ér­vényesülni, amelyeket mérlegelve be kell látnunk, mennyire megokolt és szükséges, hogy azt országszerte meghonosítani siessünk ott, ahova tulajdonképen való — a szegényebb néposztályok százezreinek körében. Földmivelósügyi miniszterünk a kisemberek jotros érdekeinek ha­talmas védője, jelentékeny összeget szánt arra a czelra, hogy a szegé­nyebb sorsunknak ezen kereseti ág felkarolására modot nyújtson ; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete pedig nagyszabású akciót indított a házinyulhus értékesítése és keres­kedelmi forgalomba hozatala céljá­ból, aminek egyik eszközéül községi háziuyul-tenyósztő-egyesületek ala­kítását választotta. Mindkét kezde­ményezés hatalmas rugója lesz két­ség kívül a házinyuitenyészfés fejlő­désének, de a gyakorlati élet tapasz­talatai megtanítottak bennünket, hogy a mi különben nagyon értel­mes magyar népünk közönyének megtörésére kormányintézkedések a társadalom támogatása nélkül nem elegendők, ez képes csak felébresz­teni érdeklődését az uj dolgok iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom