Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-24 / 26. szám
1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 24. Felhívás előfizetésre. Julius hó 1-jevel uj évnegyed kezdődik ; fölkérjük azokat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak és a kiknek előfizetése lejárt, hogy a megrendelést mielőbb megtenni, illetve megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fönnakadást szenvedjen. A lap ára helyben házhoz küldve egy évre 4 korona, vidékre postán küldve 6 kor. Tisztelettel: A kiadóhivatal. Meggy eladás. A városi mintakertben f. hó 25-én csütörtökön d. u. 3 órakor nagymennyiségű meggyfa termés fog nyilvános árverés utján eladatni. A rendőrségnél egy gyalog rendőri állás lemondás folytán üresedésben van. Mindazon kiszolgált katonák, akik a rendőri állást elnyerni óhajtják, bélyeggel ellátott pályázati kérvényükkel a rendőr- kapitányságnál személyesen jelentkezhetnek. lépdsadési mragaiom. — junius 16. junius 23. — Születtek,: Osehó Kovács Juliannának Eszter nevű leánya. Harkai -János és Szabó Erzsébetnek Péter Pál nevű fiuk. Laezkó János és Hugyák Veronának Lajos Antal nevű fiuk. Kis Lajos és Fercsák G. Eszternek Károly nevű fiuk. Krammer Pál és Herpai Etelka Erzsébetnek Pál nevű fiuk. Forgó István és Bajczi Herminának Katalin nevű leányuk. Hegyes M. Mihály és Veres T. Rozáliának Elek Pál nevű fiuk. Hegyes István és György Rozáliának Alajos nevű fiuk. Csatári Sándor és Nagy B. Juliannának Imre nevű fiuk. Hatházi János és Szalonnás Etelkának Jolán nevű leányuk. Csapó Imre és Erdélyi Máriának Imre nevű fiuk. Tordai Géza és Aroki Margitnak Gizella nevű leányuk. Dr. Bori Benő és Babó Ilonának Benő nevű fiuk. Meghaltak: Gyevi Juliánná 4 hónapos korban. Tallér Rozália 17 éves, Keller Mária 11 napos, özv. Matkó Pálné Bereczki Mária 83 éves, Kolompár Péter 12 éves, Szabó József 62 éves, Borbély Antal 39 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Farkas József Knetik Veronikával. Budai Kálmán Gál Évával. Egybekeltek: Józsa Mihály Kis Tamás Fran- cziskával. Különféle hírek. Szikszai Ferencz hírneves magyar festőművész Páris mellett idegbaja következtében agyonlőtte magát. Komáromban Neuhauser Dezső kis leánya vigyázatlanságból leütötte az égő függőlámpát, melyből a petróleum ráömlött és annyira összeégette, hogy rövid idő múlva meghalt. Márki Ignác szegedi tanyai gazda két éves kis leánya beleesett a leve- ses fazékba Pár perc alatt meghalt. Szabó János tóti földmives összeveszett a feleségével. A czivódás hevében oly tiatalmas pofont adott az asszonynak, hogy az összeesett és szörnyet halt. Ozeglédeu Kovács Istváu gazdag birtokos családi pörpatvarból kifolyólag feleségét, azután önmagát agyonlőtte. A házaspárt holtan találták lakásukban. Kun Károly 21 éves theologus Debreczenben szerelmi bánatában főbe lőtte magát. Kőbányán, a Dréher-fóle sörgyárban Wojcsek Vilmos 30 éves napszámos belezuhant a darált árpa tartályba. Az árpa ráömlött, s mire észrevették Wojcsek az árpában megfulladt. Ingatlanok aűás-vevése. Csonka Józsefné Kiss Julia megvették Csonka József ingatlaubóli illetőségét 4000 koronáért. Zilah János megvette Topán Józsefire és társai fehértói szántóbóli illetőségét 3854 kor. 35 fillérért. Gazdag Lajos megvette özv. Keresztes Lajosné 164 n. öl fekete földjét 240 koronáért. Ifj. Keller Ferencz és neje Csáki Éva megvették Dr Dobó Menyhért 1 hold ingatlanát 400 koronáért. Feró D Imre megvette özv Gye- nizse Mártonnó Józsa Juliánná 188 n. öl nádasát 20 koronáért. Közgazdaság. Házinyul tenyésztés. — Irta : L. Kovách Gáspár. — Múlt számunkban megismertettük olvasóinkat a házi nyulak újdonságaival, melyek a házinyu- lat egyenesen a szegényebb néposztályok háziállatjává avatják és kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy minden munkás és kisiparos házánál helyet találjon és tenyésztése igy a legszélesebb néprétegekre mielőbb kiterjedjen. Ezek teszik érthetővé azt is, hogy a külföldön főként Európa nyugati államaiban úgy a tenyésztése, mint a fogyasztása általánossá lett és egyre nagyobb mérveket ölt. A sok közül csak Francziaországra akarunk itt utalni, ahol a házinyul a többi haszonállattal együtt évenként számba- vétetik és az 1904. évi összeírás 240 millió házinyulat, telnt körülbelül hatszorannyit talált mint amennyi az ország lakosainak száma. Itt, továbbá Angliában, Belgiumban és Németországban a házinyul húsa az elsőrendű fogyasztási czikkek közé tartozik és mint a bel- és külkereskedelem tárgya, sok millió koronát kitévő forgalmat ér el. Annak pedig, hogy a különféle mellékterményeknek ipari feldolgozása és felhasználása milyen rohamosan terjed, talán legjobb bizonyítéka az a tény, hogy az 1902. évben 8 4 millió korona vándorolt ki hazánkból külföldre a házinyul bőréből, szőréből készült ipari cikkek ára fejó- ! ben, 1903-ban már 9 4, — 1904 ben 10.7 millió; 1906-ban pedig ez az összeg 15.6 millió koronát tett ki. Ennek a pénznek tekintélyes része magyar kézben maradhatna, ha a szükséges nyersanyagot itthon állíthatnánk elő és magyar iparosokkal dolgoztatnok fel. Nagy lendületet adna ez főleg a kalapos- és timár- iparnak ; régi hírneves szücsiparun- kat pedig újra felvirágoztatná. Pedig ez csak mellékjövedelme a házi- nyultenyésztésnek, amelynek legnagyobb haszna abban rejlik, hogy húsa nagyon olcsón termelhető ; városon, ahol a takarmányért pénzt kell adni, gyakorlott tenyésztők kiszámítása szerint legfeljebb 50 — 60 fiillérbe kerül kilogramja a tenyésztőnek, falun pedig alig valamibe úgy hogy akár a legszegényebb csa Iád is ingyen juthat húsételhez, ha a szaporulatot a háztartásban használja fel, mert a befektetési költségekért és a nem nagyon sok gondozással járó csekély fáradságért kárpótolja a visszamaradt bőr, illetőleg gerezna. Az eladásra szánt állatok pedig a nagyobb városok piaczáu haszonnal értékesíthetők, vagy akár külföldre is szállíthatók volnának például Angliába, ahol jelenleg más világrészből, Ausztriából is milliószámra viszik be fagyasztva az üregi nyulak húsát. íme a házinyulnak sokféle értékesítési módja és haszna, amely természetesen annál fokozottabb és annál könnyebben élérhető, minél nagyobb tömegben jön a piaczra. Mert a házinyul nemcsak alkalmas a tömegtermelésre, hanem egyenesen az adja meg a közgazdasági súlyát. Akkor fognak aházinyultenyész- tés gazdasági hasznának közegészségügyi, kulturális, szociális vonatkozásokban gyakorolt hatásai is érvényesülni, amelyeket mérlegelve be kell látnunk, mennyire megokolt és szükséges, hogy azt országszerte meghonosítani siessünk ott, ahova tulajdonképen való — a szegényebb néposztályok százezreinek körében. Földmivelósügyi miniszterünk a kisemberek jotros érdekeinek hatalmas védője, jelentékeny összeget szánt arra a czelra, hogy a szegényebb sorsunknak ezen kereseti ág felkarolására modot nyújtson ; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete pedig nagyszabású akciót indított a házinyulhus értékesítése és kereskedelmi forgalomba hozatala céljából, aminek egyik eszközéül községi háziuyul-tenyósztő-egyesületek alakítását választotta. Mindkét kezdeményezés hatalmas rugója lesz kétség kívül a házinyuitenyészfés fejlődésének, de a gyakorlati élet tapasztalatai megtanítottak bennünket, hogy a mi különben nagyon értelmes magyar népünk közönyének megtörésére kormányintézkedések a társadalom támogatása nélkül nem elegendők, ez képes csak felébreszteni érdeklődését az uj dolgok iránt.
