Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-05-08 / 19. szám
IV. évfolyam. — 19. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. május 8. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MORVÁT G YmU.L-A könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetés» és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat ’.nem ad vissza a szerkesztősé:’. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г у át Gyűl a. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor.,-negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. . A látszat csal. • : Kiskunhalas 1097. május 5. Az Emberi társadalomban minden egyén ezer és ezer szállal van egymáshoz fűzve és történik ez annál erősebben, minél magosabb valamely népnek kultúrája. Azt sem lehet tagadni, whog.y az életnek nagyobb mértékében és jobban való kihasználása iránt mindinkább emelkednek az igének. Az emberiség lassankint azon meggyőződésre jut, hogy emberhez méltó létet kell folytatnia, ha ember akar lenni és eme szükséglet oly alakban jut kifejezésre, amily fogalommal bir az illető az élet élvezeteiről. A tömeg e szerint nagyobb egyenlőséget követei és minthogy ennek elérésére a kellő utat és módot tanulatlansága folytán nem tudja, abban gondolja feltalálni, hogy teljesen úgy akar eljárni, mint a magasabb társadalmi osztályok. Számos körülmény játszik közre, hogy eme viszonyok erre nézve megértek. A vidéken, sőt a legutolsó faluban is érezteti a modern kultúra lassankint hatását. A várossal való élénk összeköttetés folytán egészen uj és csábitó oldaláról tanulja megismerni az életet. Mindez elégedetlenné teszi helyzetével. Mindenki önmagáért, senki a másikért. Az egyedüli cél amit elérni törekszik, a mértéktelen élvvágy kielégítése. Kishirdetéssel és reklámmal, csak egy. célt tart szem előtt: nyereség, mennél több nyereség. Mindezen bajok, melyek minden nap jobban és jobban előtérbe nyomulnak, sőt napról- napra öregednek, gyökeres orvoslást igényelnének. De a mai társadalom ezen bajokkal szemben teljesen lehetetlen, vagy azért, mert kik se-i giteni akarnának nagyon gyöngék, kik pedig talán tudnának is segíteni, azoknál hiányzik a belátás. Az ár pedig dagad és emelkedik és már erősen nyal dossa azon alapokat, melyeken, modern állami és társadalmi rendszerünk nyugszik. Midőn helyi lapunk hivatásához mérten saját kis társadalma tk beiső életében is nagyon érezhető kaim,betegségek egyikére rámutatunk, tudjuk bár, hogy azt teljesen orvosolni gyöngék vagyunk, felszínre hozzuK mégis azért, hogy egyesült erővel és akarattal legalább a bajt enyhíteni iparkodjunk. A női nem ezen törekvése, hogy önnálló keresethez és személyi függetlenséghez jusson, elismerésre »alá! bizonyos fokig a polgári társadalomban. De miként a természet a férfit arra utalja, hogy legyen férfi s álljon oda hol a küzdelem folyik, úgy a nőnek is kijelölte hutását a háztartás aprólékos ügyei, az anyaságnak édes gyötrelmei az » munkakörét képezik. Az élet fentartáshoz elsősorban is étel szükséges. Ehhez persze tudás is kell. Igaz, hogy a modern társadalom az élelmezést is lassan közintézménynyé akarná tenni. A magán konyha eltűnik teljesen a tömegháztartások révén. íme tehát maga a polgári társadalom egyengeti eme forradalmi átalakulásinak útját és hozza be az uj intézményeket, persze csak a kiválasztottak részére. Ha a házi étet ilyen átalakuláson megy keresztül, akkor nem lesz szükség cselédre sem, a modern élet szabad gon- dolgodói szerint ezen u. n. rabszolgára. Helyi társadalmunkban a modern életnek ezen említett vívmánya még nem jelentkezvén, megszívlelendőnek találtuk okát keresni a mindinkább jelentkező cselédhiánynak s ennek folytán a mindkét félt érdeklő hátrányoknak. Mindinkább szaporodnak ai iparágak, melyekben nő munkásokat alkalmaznak. így talál a technikai előhaladásával évről-évre nagyobb munkakürt anélkül, hogy ez álial társadalmi helyzete legkevésbbé is javulna. Az általa kiszorított férfi — munkás szintén élni akarván, olcsóbb bérért kínálkozik, mi ismét csak a nő munkabérének még alább nyomására vezet. Persze, hogy e körülmény csak a vállalkozó javára esik. Gyöngébb szervezete, a nem neki való munka, pláne a hiányos táplálkozás folytán megviseltetik s női hivatásának betöltésére teljesen alkalmatlanná válik. A napirenden levő s mindinkább szaporadó könnyebb foglalkozások közül csak a varró- mühelyeknek úgyszólván megrohanását említve, látszólag ugyan kecsegtetőnek tűnik a dolog 7; T A RCZ A.-------,,! , ,, ..................................................—--------------Л régi levél. Rimdlevélke; sárguló papíron Egy. pár hosszúkás, fekete betű. Efjánykéz irta, kis fehér leánykéz S, a levele szomorú, egyszerű. Rohgyos papírján halvány már az írás Sírnak a betűk hvlvány-betegén. A levelet már nehéz kibetűzni. Csak annyit látni immár-. „Sohasem.“ Nem olvasom, bár itt fekszik előttem A régi, sárga, szomorú levél És hosszan nézvén, köny fut a szemembe S a sok betű ujjongva táncra kél. • Régi levél talán gúnyolsz le ts már Minden Sorod kacag és kinevet. * Miért is, miért is tudom úgy megsiratni Első álmom, első szerelmemet. m A hála. (Folytatása.) Jolán ilyet még nem hallott, 6 szerette az ifjú: az ifjú meg őt, de nem tudta milyen értelme lehet apja határozott kijelentésének, Annyit azonban sejtett, hogy ez a határozott kijelentés, az ő előtte ismeretlen valami — a jövő, — a generáció az akadály. Ezért küldte ő az ifjút e legveszélyesebb helyekre, hogy szeszélyei folytán megutálja elvesse magától, s midőn az ifjú boldogságától sugárzó arccal nyújtotta át neki a kívánt „semmiségeket“ akaratlanul is, eszébe jutottak apja szavai, és eifcrgultságát mindig valami bajával takargatta. De nem sokáig bírta visszafojtani lelke betegségét, elárult mindent a fiúnak, ki a szavak mélységét értve tántorogva hagyta el a szobát. Félőrülten rohant a szabadba, hogy agya bénultságát a friss esti levegő elűzze, de nyugtot nem talált. A hosszú éjszaka azután hallatlan tanácsot adott neki. Másnap felkereste a lányt és e szerető boldogtalan sziveknek boldog tu!világi életét, halált kínálta meg. A kik nagyon szeretnek, azok nem válogatnak a nemekben és elvégezték, hogy amu őn a sokásos délutáni sétájukat végzik elváltnak a szülőktől és a hegyi patak melletti meredekről a mélységbe vetik magukat. János diktálta a bucsuzó levelet. Igen szép levél volt, poetikus. Különösen a halál már szépen volt körülírva. A sir maga, a vadvitágokkal szegélyezett, rohanó patak pedig fenségesen volt megfestve. Színlelve a nyugodtságot indultak el az utolsó sétára. Jolán mintha otthon feledett volna valamit, letette a szobában az asztalra a levelet,, majd visszatérve szüleivel enyelgett csókolgatta jámbor arcaikat úgy, hogy azok iritsem vehettek rajta észre, szülei azután a szokásos pihenőhöz értek, ott János elvállt, ? leány pedig utána sétáit Virágot szedegettek és haladtak a kitűzött cél felé, a patak partjára, hol oly édes nyugalmat fog találni a lelkűk. A célhoz értek. János komoran ált maga elé bámulva, a leány pedig sirt. Majd megtörölve szemeit imátkozni készült. Óh a fiatal lelkek oly sok leimádkozni valót tudnak! János türelmetlenkedett, a lány pedig tovább folytatta imáját, szüleiért, jó testvéreiért, Pistáért. . . >1« házban VAN tengeri sósborszesz NINCS abban betegség. -Mert a tengeri sósborszesz a leghathatósabb háziszer Használhatja ifjú és öreg bedörzsölésre, borogatásra, szemviznek, torok és szájvíznek, fájós fogra, fejfájás, csúz és köszvény ellen szépítő és erősítő szernek. Belsőleg 10-20 cseppenként mindenféle belső nyavalyánál. Egy nagy üveg ára 2 kor. 40 fill, egy középüveg 1 kor. egy próbaüveg 24 fül. 3 nagy, 6 közép vagy 30 próbaüveg bárhová teljesen költségmentesen szállittatik. Ezer és ezer elismerő levél oly emberektől, kik meggyógyultak. Főraktár a készítőnél: CZURDA VILMOS gyógyszerésznél Kiskunhalas (Pestmegye.) Óvakodjunk utánzatoktól és csakis CZURDa-félét kell elfogadni.
