Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-03-20 / 12. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. Te ezen csodálkozol húgom, de én nem. Férj­hez menni és elválni manapság egyformán jelenték­telen dolog. A leányok férjhez mennek, mert meg­kérik a kezöket, a fiatal urak megházasodnak, mert a legényélettel jóllaktak. A szülők örvendenek, hogy egy gonddal kevesebb nyomja a vállukat. Kiállítják a kelengyét, a menyasszonyon jól áll a fehér ruha, a vőlegényen jól a frakk. És kezdődik az uj élet. A fiatal asszonyka csak most kezdi megismerni az urát, a férj is a feleségét. Mig udvarolt a férj, mindig a vasárnapi ábrázatát mutatta; mig menyas­szony volt a menyecske, csak mosolyogni tudott. Aka­ratlanul is hazudtak egymásnak, talán azt is hazudták, hogy szeretik egymást, valójában azt sem tudtak, hogy a szeretet nem kerti virág, melyet az első zápor gyö­kerestől kimos a földből, hanem mély és sokfelé el­ágazó fa, mely nem a házibálok terméketlen talajából szokott kisarjazni, sok idő kell ahhoz, mig erős su- dárrá szökken. A fiatal vér szertelen pezsgése, a sejtelmes ál­mok csapongása olyan, mint a tavaszi pillangó, szí­nes, szemet gyönyörködtető, de hamar elröppenő, ha­mar elmúló. Az élet komoly, az ember kisebb, nagyobb hi­bákból s egy-két jó tulajdonságból szeszélyesen ösz- szekevert lény, gyakran, sőt leggyakrabban a házas­ságnak kell minket teljesen kiformálnia. Akiben na­gyobb a magaszeretet, mint a jóság, nagyobb a láng, mint a melegítő tűz, aki csak boldogiltatni óhajt és nem tud mást boldoggá tenni, akit az élet nem tanít meg arra, hogy tűrjön, az ne házasodjék meg, az ne menjen férjhez soha, mert boldogtalan lesz. Lásd édes húgom, a sok családi nyomorúságnak, a gyakori elválásnak ez az oka. Nagyon szeretjük magunkat és nem ériirvk rá, hogy mást is szeressünk, mástól szívesen elfogadjuk az áldozatot, de magunk áldozatot hozni nem tudunk; az életnek léha, tartal­matlan örömeit hajhásszuk s komoly gondjaitól meg­fázunk. Egy kis csalódás összezúz, egy szeszélyes kí­vánságunk nem teljesítése boldogtalanná tesz, mert nem tanultunk meg tűrni. Festettünk magunknak olyan képet, melynek a színei hamisak voltak; jobbnak hittük magunkat is, mint a minők vagyunk. Aztán napról-napra lekoptak elhalványultak a hamis színek s mi úgy elszomorod­tunk, hogy könyfátyolozta szemünk nem látott egyé­nét, mint vigasztalan szürkeséget. Nem láttuk, hogy az igazi sziliekben is van- szép, csak meg kell szok­nunk, a gyarlóságokat kezdettük nagyítani s belees­tünk a másik hazugságba s ebből a sok rendbeli hazugságból magunk építjük fel boldogtalanságunk szürke hajlékát, melyből igyekszünk minden áron me­nekülni. Valójában mindennek az oka a mi mértéken fe­lül való éretlenségünk. Kifejlődik, elhatalmasodik ben­nünk a kívánság, összezsugorodik az akarat. Akar­nunk kellene azt is, hogy ne kívánjunk olyan sokat, hogy elégedjünk meg kevesebbel, de a vágy türel­metlen és mi nagyon gyöngék vagyunk. Folytassam-e húgom? Nem folytatom. Te nem éltél soha csapongó vágyak országá­ban, te megtanultad azt, hogy a kenyeret vérünk ve­rejtékével kell megszereznünk s amely napra sorsunk ellen lázadó ajakkai tusakodunk, hasonlatosak vagyunk a gyermekhez, aki megütvén magát az asztal lábában, öklével üti vissza. Előtted áll a jóság és türelem szelíd példája: apád édes anyjának az emléke, kiről oly szent fájda­lommal és még szentebb örvendezéssel irtain egy­szerű történeteimet. Kicsiny leányka voltál még, mi­kor az egyiket szépen, érzelmesen felolvastad nekem abban a szegény hajlékban, ahol én is születtem, te is születtél. Most pedig kiköltözöl onnan. Drága, fényes bú­tort nem viszel magaddal, mert ott minden ócska és szegény, ámde vidd magaddal azt, a minél e világon drágább, nagyobb kincs nem volt és nem lesz soha: vidd el nagyanyád éltető emlékezetét. S ha szenvedned kell az életben: kérdezd meg tőle, vájjon szenvedett-e ő? Ha tűrnöd kell az élet­ben kérdezd meg tőle, vájjontürte-e ö? Ha az irgal­masság jó cselekedetét kell a szenvedőkkel és tülök­kel gyakorolnod, kérdezd meg tőle, vájjon gyako­rolta-а 6?' Szivedet, lelkedet állítsd az élet minden válto­zásában és az ő szent emlékének itélőszéke elé s ha ezt ’megteszed : a le házasságod nem lc-szen soha ha­zugság. PUBLIKÁCIÓ. Vasárnap. 1907. márcus 17-én. A tűzoltóságnak az utolsó tüzeset alkalmával egy sugár csőve elveszett a megtaláló a tűzoltóság­nak adja át. A kir. adóhivatal e hó 18. és 19-én a város­háza helyiségébe költözik tudomás vetel végett kö- zöltetik. Sáfrik József és társai a város külterületén Felső-szállás pusztában a Gaál Lajos-féle birtokból vett területen a Budapest—zimonyi vasút közvetlen szomszédságában a vasúti rakodóval szemben a gőzmalom telepet. — Kovács B. Imre pedig a Mély­kúti utón lévő újonnan épült lak házzal elátott telkén villany erőre berendezett tűzifa és szecskavágó, s daráló valamint tűzifa és szénkereskedési ipartelepet szándékoznak felállítani, s az e célból szükséges iparhatósági telepengedély kiszolgáltatásáért folya­modtak. Mielőtt a folyamodás tárgyát képező telepenge­délyek kérdésében a városi tanács mint iparhatóság által határozat hozatnék, az 1884. évi XVII. t. ez. 27-áöan foglalt rendelkezéshez képest mindkét telep­engedélyezési ügyben helyszíni tárgyalás rendeltetett el, s a tárgyalás határidejéül Kovács B. Imre ügyé­ben f. é. március hó 27-ik Sáfrik József és társai ügyében pedig március 28-ik napjának d. u. V* 3 órája tűzetett ki. Miről a lakosság azzal értesittetik, hogy ameny- nyiben a szóban forgó ipartelepek felállítása ellen bárki kifogást emelni akar, a helyszínén jelenjen meg s kifogásait illetve észrevételeit a helyszíni el­járást vezető rendőrkapitánynak jelentse be. Már több Ízben, úgy különösen a legutóbb történt tűzesetnél is azt tapasztalta a hatóság, hogy a lakosság egyrésze azon hiedelemben van, hogy miután a városban önkéntes tűzoltóság szerveztetett, a keletkezett tüzeket oltani csakis a tűzoltóság jo­gosult és köteles, a tűzoltóságon kivüli lakosság azonban a tűzoltásban részt nem vehet. Ezen hiedelem és felfogás a legnagyobb mér­tékben téves, amennyiben a tűzoltóság csekély szá­mánál fogva egyedül, a lakosság közreműködése és támogatása nélkül a tűzoltás fontos feladásának kellő­leg megfelelni nem is képes, de a vármegye és vá­ros ide vonatkozó szabályrendeletében foglalt rendel­kezés szerint a tűzoltói intézmény mellett a város minden arra népes lakosa a tűzoltásban részt venni nem csak jogosult, de köteles is. Felhívja tehát a hatóság a lakosságot, hogy a felmerülendő tüzeseteknél, mint a múltban ép úgy a jövőben is a tűzoltásban a tűzoltóság utasításának megfelelőleg annyival inkább vegyen részt mivel' a tüzoltásbani tömeges részvétel nemcsak köz-, hanem fontos magán érdeket is képez. Tudomására hozatik egyidejűleg a közönség­nek, hogy a tűzoltásban odaadással részt vett és magukat kitüntetett lakosok ezentúl is megfelelő dí­jazásban részesittetnek a hatóság által. Hirdetmény. Mint vagyonbukott Holländer József csőd­tömeg gondnoka, közhírré teszem, hogy a csődtömeghez tartozó, a helybeli r. kath. templommal szemben levő beltelek és lakó­házat továbbá 16 hold zsanai ingatlant f. évi május 31. reggel 9 órakor, a kir. járásbí­róság árverési helyiségében nyilvános árveré­sen eladom. Bővebb felvilágosítás nálam sze­rezhető. Kiskunhalason, 1907. rnárc. 6. Dr. Kozics Zoltán, 2—3 ügyvéd. Hirdetés. Dr. Vaály Emi! rekettyéi „Bokréta“ telepén fordítókat keres jó fizetés mellett és kiad sző­lőket évi megmunkálásra. Ugyanott két mélyítő Sack eke és kukorica morzsoló eladó. Bővebb felvilágosítás Balajthy házban. V E i rv § B J. r iokerites. Gleditschia, élősövény. Bármily talajban gyorsan fejlődik, sürü, nagy töviseivel embernek és bármily állatnak ellentáll, kitart 70—80 évig, nevelhető oly sűrűn, hogy apró csirke, malac stb. sem mehet át; ez a legolcsóbb örökös áthatlan kerités. Föelönye még az is, hogy egész május közepéig a legjobb ered­ménynyel ültethető, mert a csemeték felásva jeges pincében tartatnak. Ezer darab 12 korona, rendesen ültetve 50 méter kerítéshez elég. Nyomatott ül­tetési és kezelési képes utasítást minden rendeléshez adok. Akinek éiőke- rités nem felel meg, szállíthatok sodronyszövetet, a legtökéletesebb gyárt­mányt, olcsón 100, 150 és 200 cm. széleset. 52őloliiga$ minden háznak legszebb disze, egy gyűj­temény 8 fajból 20 tő. egy tő 2—300 fürtöt terem. SxiiíalWáiijell táblás ültetések és hiányok pótlá­sára, 60 legkiválóbb bor- és csemege faj, szigorúan válogatott, tökéletes forradásu és fajtiszta, dusgyö- kerii példányok. Ddaware sima vessző, minden szál megfakad, csak az a legnemesebb faj, melyből én 18 év alatt 40 holdat ültettem, 35 hektót terem holdankint, bora édes, erős, oltani, permetezni nem kell és keze!é- séliez semmi tudomány sem kall, ezért ellensége sok tudommányos szőiö- intéző. Bővebb leírást és képes árjegyzéket tanulságos tartalommal és minddenhez teljes tájékoztatóval ingyen és bérmentve küld : NAGY GÁBOR szőlőnagybirtokos, Nagy-Kágya. 1—3 Levelezés minden nyelven. 1 J Б-lakk legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. К e i 1-féle viasz-kenőcs kemény padló számára. К e i 1-féle fehér „Glasur“ fénymáz 90 fii. К e i 1-féle arany-fénymáz képkereteknek 40 fii. К e i 1-féle szalmakalap-festék minden színben. Mindenkor kaphatók : WEISZ EMIL cégnél Kiskunhalas. L Hornt villa k0„ Mill I/ húsvéti képesleveJezőlapok a legnagyobb választékban kaphatók: yvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom