Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-03-06 / 10. szám

IV. évfolyam. — 10. szám

Megjelenik minden szerdán.

Kiskunhalas, 1907. március 6.

KÖZGAZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason,

— hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. —

— Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. —

Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos

Horvát Gyula.

Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér.

Egyes szám ára 4 fillér.

Kasztok.

Irta : Fülöp Sándor

Valahol messze Ázsiában az indusok népe ősidőktől fogva olyan társadalmi osztályokra tagolódott, amelyek egymástól szorosan elzárkóztak, a felsőbb rendű lenézte az alsóbbat, az alsóbb kasztnak gyermekét maga közé be nem vette : aki egyszer páriának született, abból se brahmin, se katona nem lehetett. Mindenik osztálynak külön világfelfogása, külön érdekei voltak, set talán mindeniknek külön panasza, külön imádsága, külön istene.

Ezeket a társadalmi osztályokat nevezték kasztoknak.

De nem is kell ezért Ázsiába visszamennünk. Csak a név való onnan. Magát a kasztrendszert ismerte Európa is. Vagy mi egyéb volt a főnemesség, nemesség és jobbágyság ? Nem kasztrendszer volt-e az állami vallásnak, a bevett, tűrt és be nem vett vallásfelekezetek- a megkülönböztetése ?

A XVIII. és XIX. századé az örök dicsőség, hogy szabadelvű eszméiknek hatalmával megszüntették a rendi és felekezeti kasztokat, — annyira, amennyire. A mi történelmünkben a 48-as törvények tetőzik be ezt a folyamatot, amikor elismerik a vallásfelekezetek egyenlő jogát, amikor felszabadítják a jobbágyságot.

Ezért állít szobrot Kossuth Lajosnak az országnak minden nagyobb községe, ezért nagy hatalom az ő neve a magyar politikában.

De azért a kasztrendszer nem szűnt meg egészen. A lerombolt választő falak téglái szanaszét hevernek a magyar jogegyenlőség hepehupás síkján s ha valaki szellemileg kicsinynek érzi magát a tömegben, nosza hamar egykét elhányt tég'át a lába alá hadd „magasodjék ki“ a sokaságból. Ezért nyomtatja a névjegyét szilasbalhási és kutyabagosi Bagossy Tibor. Akár azt is odanyomtathatná a neve alá, hogy „a szent korona tagja“, mert hiszen hajdan az volt a nemes ember. Ide megy ki a fajmagyarság, az kié föld, azé az ország“ politikai elve, a hitbizományok szapoiitása, a vármegyei önkormányzat dzsentri ellátó szerepe, a külön katonatiszti, a külön kaszinói becsület és sok más egyéb, ami intézményesen nem, nek de társadalmilag nagyon létezik.

S azonkívül, hogy őseik kiválóságát hány- torgatják, ta'álnak ki egyéb elkülönítő módszereket is. Az úri emberi ek úri foglalkozás való. A födlmives munka még bagyján, de nem való hozzá a kereskedés sem, az ipar sem. Az úri csemete, akármilyen gyenge tehetségű, csak nem mehet iparos inasnak, az istenért! Annak bizonyítvány kell, annak hivatal kell, hogy a nagyságos mamája ne röstelkedjék maj'd, mikor a zsurbeli vendégeinek be kell mutatnia: „A fiam, az asztalos“. Inkább lesz Írnok a városházán, a megyén, a törvényszéken, hiszen ott olyan uras címek vannak: irodai segédtiszt, kezelő tisztviselő, törvényszéki igazgató (az „irodá“-t elhagyják) segédhivatali főnök stb. S a nagycimii ur nevéhez: mérten elkölt sok pénzt, fizetéséhez mérten megeszik sok sült krumplit, de tekintetes ur s a felesége nagyságos asszony, azt a kutyafáját! Nem pedig holmi silány asztalos, akinek lehet 5—6 ezer korona jövedelme, tele lehet az éléskamrája, a pincéje, de a keze csirizes, a ruhája firnájszszagu, a neve csak mester ur s a féleségéé asszonyság !

Pedig, ha asztalosunkat megáldja az ég 8—10 gyerekkel, a tekintetes Írnok urat pedig a paraszti nóta szerint

Megveri az Isten Dáma feleséggel,

Tizenkét gyerekkel,

Pénzen vett kenyérrel

össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyire más nevelést adhat gyermekeinek a tehetős iparos, mint a tehetetlen hivatalnok ur. Lehet, hogy nem tanulják meg a reconnaissancevisite törvényeit, de legalább nem is mondanák helyette renaissance vizitet, mint az idegen neveket szajkó-módra tanuló jó nevelésű gyermekek; meglehet, hogy bosztont se tudnak járni az

T A R C Z A.

Bakfisok közt.

! i i V«’■ ; i :• • л ■' i • *■ / ■' Л . ‘ /.5 i ;

Irta: Lia.

(Finom Ízléssel’berendezett leányszoba. Klári 16 éves, egy nagy karosszékben ül és lábait kacéran keresztbe teszi. Majd hirtelen felugrik, amikor az ajtón kopo- i gás hallatszik.)

Klári: (örömmel) Isten hozott Ahnuskám. Már azt hittem, hogy meg is feledkeztél Ígéretedről. Miért jösz ily későn ?

Anna: (a tükör előtt áll és azzal a bizonyos leányi hiúsággal igazgatja frizuráját) Jaj kedvesem ne neheztelj reám, de igazán előbb nem jöhettem. Tudod kérlek, a kisasszonyomnak két napig oly gvo- morgörcsei voltak, hogy e miatt én se mozdulhattam ki a szobából. Még most is fekszik, de én tovább már nem akartam halasztgatni a látogatást és addig, könyörögtem a mamának, inig végre elengedett kiséret nélkül. No de meg is jártam az utón . . . Amikor a Ferenciek-tere sarkára értem, valamilyen szemMÜHLE VILMOS

cs. ée kir. udvari szállító

TEMESVÁR

Mag-, Növény-, Rózsa- és Fa- Nagytenyészetek. Művelési terület 94 hold. — Világkivitel.1

télén aszfaltbetyár hirtelen mellettem termett és arcátlanul a, fülembe súgott mindenfélét, aminek hallatára én nagyon elpirultam . . . Még azt is megjegyezte, hogy micsoda erős csípőim vannak . . . Borzasztó, milyen brutális férfiak léteznek itt a fővárosban! És ezek leginkább nős emberek . . . Hiszed? így csalják, meg aztán szegény feleségeiket . . .

Klári: Nekem mondod? Jobban ismerem őket, mint te. Ezek csak leginkább a magunkfajta rövid- szoknyás lányok után futkosnak. Azokra a nagy cicomás dámákra, akiknek legalább is egy kiló púder van az arcukon és akik egy félméternyire felemelik szoknyájukat s kacérosan félrehajtva fejüket, mellükéi erősejr előrefesziíve feltűnően járkálnak, azokra nem néznek . . .

Anna: Hallgasd csak, még most is oly hangosan dobog a szivem az ijedtségtől.

Klára: Oh te csacska, hát nem szégyenled magad? Mjt kell egy férfitől annyira megijedni?

Anna: Nem is ijedek ám én meg minden férfitől ! . . . Bezzeg csak a Bálint Károly mondana egy pikáns megjegyzést, olyan bátran merően a szeme közé néznék, hogy tudom Istenem, még ő piru na el.

Ilyen pelyhes brjuszu legénykékkel nagyon szeretek heccelödni. Te, ez a fiú halálosan szeret engem. Úgy sajnálom szegényt. Mindennap kapok tőle levelet Katica aláírással. Szegényke, nem gondol arra, hogy mi egymásé nem lehetünk soha! Hogy jövök én egy első éves joghallgatóhoz! Most 15 éves vagyok és három év múlva asszony lehet belőlem. Nem igaz? Mire ő elvégzi tanulmányait, addig már gyermekeim is lehetnek ....

Klári; Csak ne siess oly nagyon ezzel . . . Azt hiszem, hogy {«neked még van elég időd erről beszélni . . .

Anna: És miért ne beszélhetnék erről? Hát van ebben valami? . . . Apropos! Mi van a te hadnagyoddal ?

Klári: Oh, hogy is jut most eszedbe. Én már azt sem tudom, hogy letezett-e valamikor. Vége szakadt Köztünk mindennek . . . N igyon kiáll hatatlanul viselte magát és én szépen mebmondtam neki, hogy fordítsa el tőlem a fejét. Tudod mit cselei.edett,? Megcsókolt . • . Képzeld, micsoda jmpertinenci, !

Anna : No és azért szakítottál vele ? Ezt tartod olyan nagy szemtelenségnek? Én egy csókban nem találok semmi felháborítót.

A legjobb magvak kerti és mezei veteményezésre (Mühle magyai jóságban elérhető.«, de ebben felülmúlhatatlanok)

A legnemesebb gyümölcs-, disz- és sorfák (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, mindenütt jól biztosan gyarapodnak.

A legszebb fenyőfélék, díszcserjék, rózsák stb. (Mühle tűlevelűi mind télállók, díszes kúszócserjéi, valamint rózsái « létező legszebb viráguak.)

Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérment/e küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoitltnak. Dusán illusztrált föárjegyzék — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen és bérmentve megküldetik.