Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-13 / 7. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. bői is tisztességesen is megélhelnénck. Mit vétett a vidék a törvényhatóságoknak, hogy a járási orvosok jórésze a városban lakik? Egy-cgv városban több szolgabirói székhely is van. Csak példaképen ho­zom fel, hogy Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Szászré- genben 2—2 szolgabirói székhely van. Sót arról is van tudomásom, hogy egy községben 3 körjegyzői iroda is van. Egyik körjegyző 50, a másik 30 kilo­méter távolságra van a körétől, És ez csak azért van, hogy mindhárom körjegyző városszerii helyen lakjék. Miért van az, hogy annyi körorvos nem lakik köré­ben, hanem városokban? Hacsak mindez a sok vissza­élés nem azért van, hogy a v.déki élet vezetésére hivatott köztisztviselőket elszoktassák épen a vidék­től. Csak mint vendég jár egyik-másik oda nem tud összebarátkozni a néppel, nem szereti a földet, nem törekszik magának földet szerezni, jövedelmét a ci­comára és a városi életre költi. Ha a vármegyék autonómiájukkal igy visszaél­nek, törvényhezásilag kellene intézkedni és kimondani azt, hogy minden közigazgatási tisztviselő székhelye a járás közepe táján legyen s ne csak egyszer-másszor járjon ki oda adóbehajtásért, katonaszedésért. Vezes­sen, irányítson, szövetkezeti munkát végezzen, szövet­kezeteket alapítson, mert ezeke’t a városból Írással tenni nem lehet. Ezen az utón legalább 1000 kúriát lehetne be­népesíteni, legalább 1000 családdal lehetne megked- veltetni a falut, legalább 1000 család gyermeke le­hetne falusi gazda, lehetne a papnak, tanítónak tá­mogatója, munkatársa, népnek pedig irányitója, ne­velője, kikben most nagyon szűkölködik. Legújabban öt gazdasági akadémiát létesítettek. Az első évfolyamra alig 150-en iratkoztak be. Ennek egy jó része időközben eltávozik. Ennélfogva három év múlva 100—120-an fognak diplomát szerezni. Ez­zel szemben 2000 jogász végez, ebből legalább 600 ügyvéd. Oly nagy szám ez, hogy maholnap minden 50 emberte egy-egy ügyvéd fog jutni. Ezeknek a pereket gyártaniok kell, hogy megéljenek, ha esetleg más térre nem tudjuk őket elhelyezni. Vegyék szivükre a most elmondottakat, azok, kiknek az ügyek irányítására befolyásuk van. Kezd­jék meg a kúriák benépesítését először a vármegyék a fentebb vázolt módon. Ha majd lesz a vidéken falunként elég intelligencia, követni fogják mások is, haza fognak húzódni sokan, kik ferde nevelésök foly­tán a városok proletárjainak számát szaporítják. Az volna pár évtizedig az ideális állapot, ha a gyakorlati pályára^ készülő felsőbb iskolákat végző egyének volnának évenként legalább 2000-en és a jogászok legfennebb 500-án. Akkor megmenthetők volnának a kúriák és volna reménység, hogy Magyar­országból gazdag ország lesz, mert a produktiv pá­lyákon foglalatoskodők termelnének annyit, hogy abból megélni való jutna a közvetítőknek, a jogvé­dőknek, hivatalnok uraknak is. Gidófaívy István dr. Országos Műkedvelő és Házi­ipari kiállitás Temesváron. A dr. Darányi Ignác, földmivelésügyi miniszter Kossuth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter és gróf Nákó Sándor, fiumei kormányzó védnöksége alatt Temesvárod, 1907. március 14-től—24-ikéig Orszá­gos Műkedvelő- és Háziipari Kiállítást rendez, mely két főosztályból áll. Ezek közül: I. A műkedvelő főosztály az alábbi csoportokra oszlik, u. m.: 1. Olaj, aquarell festmények, rajzok, 2. Fényképek, 3. iparművészeti tárgyak, (selyem-, porcellánfestés, fafaragás, bőrmunkák), 4. Női kézi­munkák csoportja. E főosztályban kiállíthat minden Magyarországban lakó műkedvelő. Versenyen kívül nem műkedvelők is állíthatnak ki. II. A háziipari főosztály, a következő csoportokra oszlik u. m.: 1, Ruházati cikkek, 2. Női kézimunkák, 3. Diszmütárgyak, 4. Gyermekjátékok és 5. Külön­féle háziipari cikkek csoportja. E főosztályban ki­állíthatnak a háziipari foglalkozást üzö magyar hono­sok, továbbá a háziipar fejlesztésével és terjesztésé­vel foglalkozó magánosok és egyesületek is. A kiállitás minden csoportjában 1 első. 2 má­sodik, 3 harmadik dij, 5 diszoklovél. összesen tehát 9 első, 18j második, 27 harmadik dij, 45' díszoklevél tűzetik ki a versenyben résztvevő kiállítók díjazásra. Ezen kívül a háziipar egyik-másik ágában jelentősebb eredményeket felmutató kiállítók a hatóságok, egyle­tek és magások adományaiból külön jutalomdijakban részesülnek. A dijak odaítélése felett a szakértők és kiválóbb műkedvelők közül felkérendő biráló-bizotí- ságok fognak döteni. A kiállításra szánt tárgyak a kiállító költségén legkésőbb 1907. március 5-ikéig a rendező-bizottság címére beküldendők. A kiállitás pénztárába ugyan­ezen időpontig befizetendök a kiállítási tárgyak tér­dijai és pedig az első négyszögméíer árában 3 K., minden további négyszögméter dijában 1 — 1 К. A helydij ellenében minden kiállító egy-egy belépő-je­gyet kap a ;kiállításra, s beküldött tárgyai a kiállitás költségén csomagoltatnak. és szállíttatnak vissza. A háziipari kiállításban sajátkezű munkáikkal résztvevő kiállítók igazolt vagyontalanság esétében a rendező­bizottság által díjkedvezményben részesittetnek, ese - leg helydijaik egészen elengedtetnek. Szerintük adatunk ugyan kevesebb van rá, mert a nő inkább titokban csinálja. „Szomorú, mondja Bókay, hogy azelőtt intelligensebb férfiak és úri nők u. m. égetetett szeszeket inni szinte szégyennek tartották, újabb időben pedig „cognac“ néven a pálinka a leg­jobb körökben is óriási kedveltségnek örvend.“ Ilyes­mit akar bizonyítani egyik élclapunknak nem régen megjelent következő párbeszéde is: Férj: Három deci pálinkám volt a szekrényben ; Ki itta meg? Asszony: Én ittam meg. Nem tűrök pálinkát a a házban. S ha figyelembe vesszük, hogy a cognac óriási alkohol tartalma mellett, a nálunk forgalomba levő liqueurök jó része hamisított s bouquetjokat nem egyszer életveszélyes mérgek adják, könnyen belátható, hogy. ezek ép oly sikerrel elvégzik pusztító munká­jukat s csakúgy hajlamosítják a tüdővészre az úri osztályt, mint a szegényt a pálinka. Mi hát <a teendő, midőn 19 millió la­kosságú luzánkban több mint fél millió a tüdővé­szes? Humánus korunk a gümőkerosaknak szanato- riumokot emel. Igen, csakhogy jól tudjuk, hogy ezek óriási anyagi áldozatok ellenére is csak kis részét fogadhatják' be a szenvedőknek és nálunk nincsenek heverő milliók. Még füll éréin kkel hozzá járulva a szanatóriumokat szaporítjuk, más megoldás után is kell néznünk. A tíidővész kezelésében nem is annyira a gyó­gyító szereknek és eljárásoknak, mint az egészség­tannak van jövője; feléje kell tehát irányulnia figyel­münknek. Tudjunk és akarjunk az egészségtan szabálya' szerint élni; ez legalább is felér minden orvossággal. — A német állam az iskolákban, a melyekben a tüdővész fertőzés a legalattomosabb módon szokott tovaterjedni, kötelezővé teszi évenkint beírás alkal­mával az ifjúságnak a tüdővész szempontjából való megvizsgálását. Ha az 1886. évi V. törvénycikk a trachoma szempontjából intézkedik s a trcahomás tanulót elkülöníteni rendeli, célszerű volna az éppen oly fertőző természetű tüdővészre is kirerjeszteni az iskola orvosi vizsgálatot. Még 1895-ben a trakhomás betegek száma 30,000 volt, 64,000 ember halt meg tüdövészben. Ha mindezek az óhajok, mindezek a tanácsok — idők múltán ■— minden helyen megvalósulnak, ha áthatja az emberek minden rétegét az a vágy, hogy a megindult nagy védelmi harcban harcossá legyen, s a hgyemia fentebb részletezett fegyverit felöltve, beáll a társadalom is e nagy küzdelembe : akkor bizton hihetjük, hogy nem hiába küzd hazánk­ban az a maroknyi csapat, a mely zászlójává az Is­ten — haza — és emberszereíetet irta: az orvosok ma­roknyi csapata. A rendező-bizottság a kiállított tárgyakat tűz és betörés ellen a saját költségén biztosítja. A tárgyakról, azok beküldése alkalmával kisérő lapok készítendők, s azokon az egyes tárgyak ponto­san körűlirandók. Közlendő azok készítőjének neve, valamint az, hogy a tárgyak értéke, mely a biztosí­tásnál alapul fog vétetni, s amennyiben a tárgyak eladásra vannak szánva, közlendő azok eladási ára is. Ha a beküldő a biztosítási értéket a tárgy belső értével arányban nem álló magas összegben jeleni be. a rendező-bizottság ez esetre fenntartja a joaot arra, hogy az illető tárgyat visszautasítsa, vagy a biztosítási értéket, mely a tárgy elveszése, vagy meg­semmisülése esetében a kártérítés alapjául is szolgál a kiállító értesítése mellett maga állapíthassa meg. A kiállítási tárgyak elárusitását 20% dij fejében a kiállítási iroda közvetíti. Bővebb felvilágosítással készségesen szolgál a kiállítási iroda (Temesvár, Délvidéki Kaszinó épülete.) A rendező bizottság. Kadbedo Gergelyné, dr. Laszy józsefné, dr. Telblsz Károly, elnökük. Marsits Rozina dr. Bodor Antal, igazgató. titkár. HIRE k. Eljegyzés. Szalai Antal m. kir. honvéd­főhadnagy folyó hó 11-én jegyet váltott özv. Tallér Elekné szül. Vanyur Ilonka úrnővel. A kiskunhalasi kereskedő ifjak egye­sülete f. hó 16-án tartandó hangversenyének műsora : 1. Tréfás dalok és kupiék énekli Páz- mán Ferencz ur. 2. „Egy baleseset“ dialog előadják Mészáros Zsuzsika k. a. és Schneider Sándor ur. 3. Tánc és kupié előadja G. Ká- polnay Irén úrnő. 4. „Kuruc világ.“ Magyar rapsodia előadja Hetényi Albert ur. 5. Csikós tánc előadja Róth Annuska k. a. 6. „Vasúti kettős.“ Stoll К. „Niobe“ cimü operettből elő­adják G. Kápolnay Irén úrnő és Pázmán Fe­renc ur. 7. Magánjelenet és kupiék előadja Gyenizse Balázs ur. 8. „Egy vándorlegény ke­servei“. Bourlesk komikus magánjelenet elő­adja Pázmán Ferenc ur. 9. Hollandus facipős tánc előadja G. Kápolnay Irén úrnő. Köszönetnyilvánitás. A kiskunhalasi Gazdasági Bank Részvénytársaság a helybeli A bacillus kutatás genialis s fáradhatatlan há­rom búvára Pasteur. Koch és Behring hallhatatlan nevet vívtak ki maguknak e téren, A már említett Marburg városnak hires orvosa Behring, újabban ismét szaporította érdemeit a gümőkór gyócyitása dolgában folytatott tanulmányaival. Legújabb eredmé­nyül sikerült neki a gümőkór bacillusaiból egy Tu- lase-nak nevezett praeperatumot előállítani, a mely más mint a Koch-féle Tuberkulin. E praeparatum segítségével állatokat képes volt megóvni élő gümő- kórbacillusok ellen. A diftéria-szérumhoz hasonló gü- mökor-szérumot azonban mindezideig nem sikerült előállítani. A Tulase négy hónap múlva beálló ihmu- nitást hoz létre a giimőkóros injekcióval szemben. Lehetséges, hogy talán az uj szer adagolásával is el lehet érni majd kedvező eredményeket. Az embert boldogabbá tenni, ez a ma már sű­rűn használt- jelszó. Az ember a jelenben a jövőt élvezi s a remény által feltüntetett jövőjében látja boldogságát. S ha ezt küzdelemmel vívjuk is ki, a küzdelem megéde­síti azt, mert‘rendeltetésünk, hogy — haladjunk. (Vége.) MÜHLE VSLMOS cs. és kir. udvari szállító TEMESVÁR Mag-, Növény-, Rózsa- és Fa- Nagytenyészetek. Művelési terü­let 94 hold. — Világkivitel! A legjobb magvak kerti és mezei veteményezésre (Mühle magvai jóságban elérhetők, de ebben felülmúlhatatlanok) A legnemesebb gyümölcs-, disz- és sorfák (Mühle fái többször átültettek, jól iskolá­zottak, mindenütt jól biztosan gyarapodnak. A legszebb fenyőfélék, díszcserjék, rózsák stb. (Mühle tűlevelűi mind télállók, disz­és kúszócserjéi, valamint rózsái a létező legszebb viráguak.) Postacsomagok magvakkal ö koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dilet­tánsok szániára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. Dusán illusztrált föárjegyzék — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinbk ingyen és bénpentve megküldettk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom