Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-12-18 / 49. szám

IV. évfolyam. — 50. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. december 18. KISKUN­ÚJSÁG KÖZGÄZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: II ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г V á t Gyűl a. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Az egyenes adók reformja. Irta : Dr. Exner Kornél egyetemi tanár. Második közlemény. Múltkori cikkünket az uj adójavaslatnak a földadóra vonatkozó újításaival végeztük. A tőkekamat és járadékadónál jelentékeny adóleszállitást kontenipná! a törvényjavaslat. A tőkekamatadó és járadékadó kulcsát ugyanis általában véve 10 ü/„-ról 5 %-ra, te­hát felére mérsékli. Az adókulcs 5 %-al az adó pedig 50—50%-al csökken. Pénzpiacunk versenyképességének fokozása az egyik főoka, a szintén egyidejűleg mérséklendő kereseti a- dó kulcsával való egyenlősítés a másik főoka ennek a nagy adómérséklésnek. Kiterjed ezen mérséklés a 9 millió korona készpénzt hozó betéti tőkekamatadóra is, tehát oly adóra, mely az utolsó fillérig befolyt az állam pénztáraiba. Két % lesz az adó a mai 10 % helyett a há­zassági életközösségben nem lévő nőnek tar­tás dija, a lemenőknek, fogadott gyermekeknek vőnek vagy menynek és testvéreknek ellenszol- gálHatás nélkől, de tényleg kikötötten és rend­szeresen adóit járadékok után. Ezekkel a já­randóságokkal szemben, melyek jelenleg az a- dókulcs súlyos volta miatt egyrészt titokban maradnak, másrészt pedig menthető elnézésből i adó aló csak elvétve vonatnak, 80 % az adó- mérséklés, de valójában ez a két %-os adó is bevételi többletet fog jelenteni, ha az adókulcs leszállítása felébreszti az adóerkölcsöt s az a- J dóztatás hálójába tudja terelni ezeket a járu­lékokat. A rokoni kötelékben álló egyéneknek nyújtott ezek az apánázsok azonban csak akkor lesznek adókötelesekké, ha jogilag kikénysze- rithetők es egyúttal ismétlődő szolgáltatások. Tehát pl. az az apanázs, amelyet az após, bár rendszeresen, de jogilag kötelező alap híján csak önként nyújt vejének, nem adótárgy. Ugyancsak 2 % lesz az adó a katonai adóköteles házassági óvadék hozadéka után is szemben a mai 10 %-al. A reformban életre hivott általános kere­seti adó egy államiparadójának vagy kereseti adójának sem másolata. Mai I. osztályú kere-j seti adónk sajátságainák keveredéséből, az adónemnek öröklött és szerzett tulajdonságai­nak kombinálódásából, a természetes kiválasz­tódás folyamataként állott elő, azzal a rendel­tetéssel, hogy a változott körülményeknek, az uj adott viszonyoknak megfelelőbb, az életre alkalmasabb legyen elődeinél. Mindjárt konstatálhatjuk, hogy a 111. osz­T A R C Z A. __ - --------------------i Megyőződés nélkül. A vádlott tagad. Alacsony homloku, zömük em­ber, barátságtalan villogásu szürke szemekkel. Hangjaj tompa, rekedt. Egész valósága ellenszenves. Csontos Imre a neve. Mesterségére nézve ros­tás. A tanuk szerint indulatos, erőszakos ember, ki már egyszer börtönt szenvedett súlyos testi sértésért. A tulajdon öccsének törte el a lábát egy igen jelen-: léktelen összekoccanás alkalmával. Most azzal van vádolva, hogy feleségének egy­kori udvarlóját ölte meg és pedig előre megfontolt szándékkal. Azt maga sem tagadja, hogy néhány hét­tel a gyilkosság előtt halálosan megfenyegette. A ta­núvallomások szerint ezt mondotta : — Ha az én kezembe kerülsz, lepedőben visz­nek haza ... Az esküdtek a fötárgyaláson figyel­mesen nézik a vádlottat, önkénytelen borzalmat érez­nek, mikor tekintetük a vádlott nagy csontos kezére esik. Felmerül bennnük a nyugtalanító gondolat, hogy milyen könnyű volt ezekkel a kezekkel megfojtani az áldozatot. De Csontos Imre nem vállalja a tettet. Mereven dacosan hangoztatja, hogy nem is látta a végzetes esten. Alibit nem tud igazolni, Legalább nem olyan módon, amely megnyugtató volna. Sőt, ugytetszik, mintha ekenmondásokba keveredne, mikor arról be­szél, hogy hol járt azon a késő őszi estén. A védő ügyvéd, Bardaky Tibor dr. alig negyven éves ember teljesen -kopasz fejjel. A tipikusan ideges fajtából va­ló. Minden hallott szó visszatükrődzik sápadt arcán. Fekete szeme éléken csillog, mikor a vádlottat ki­hallgatják. Megvan elégedve a vallomással és hely- benhagyólag bólint. Nem mintha kételkednék bűnös­ségébe.;, de tudja, hogy a konok tagadás az egyet­len mentség. Semmi egyéb nem segíthet a vádlotton. Úgynevezett tény-tanu nincsen. jtályu kereseti adónak ellenszenves főhibáját a lehetetlenül magas adókulcsot, az általános í kereseti adó nem örökölte. Ma ugyanis nálunk a kereskedő, az ügyvéd, az orvos, az iparos 2000 korona évi kereset, tehát oly összeg után mely egyes államokban létminimum címén adó alá sem kerül, fizetni köteles 200 korona III. osztályú keresiti adót, 70 k. általános jövedel­mi pótadót, csaknem 62 korona átlagos községi pótadót és 10 korona országos betegápolási pótadót összesen tehát 342 korona adót, amm jelentéktelen törvényhatósági, a különösen nagy és aránytalanul kimért egyházi és egyéb köz­szolgáltatásokkal együtt a kereset 20 Vát. Ily nagy terhet a nem fundált jövedelem, a személyes tevékenységen alapuló bizonytalan üzleti és kereseti nyereség nem bírhat cl. Mi természeteseb, hogy a gyakorlatban nem érvényesülhetett ez a megadóztatás ily mértékben! A ma megadóztatott átlagos évi kereset: a budapesti ügyvédeknél 917 kor. a budapesti orvosoknál 1543 kor. a vidéki or- • vosoknál 622 kor. a budapesti korcsmáro- soKnál 1430 kor. a vidékieknél 527 kor. Szé­les Magyarors-zágon — a székesfővárostól el­tekintve — nincs ügyvéd 8000 koronát felül­haladó kereset után megadóztatva, 8000 ко­.. 11 —'-'.'l LL Ml" . . . . ■ minden fém megkapja eredti színét, légypiszkot tökéle­tesen tisztit. Kapható: Pressburger Ferencz üzletében Halason. V' • i 1 ‘f > ■ -. • •• J Próba üveg ingyen. 8-10 A gyilkosság a folyó partján történt késő este vaksötétben. A tanúkihallgatások során a védő egy­kedvűen vonogatja a vállát mintha azt mondaná: mi közünk nekünk ehhez a sok zagyva beszédhez. Szempillája csak akkor kezd ismét idegesebben rezegni, mikor a vádlott feleségét hallgatják ki. Je­lentéktelen külsejű barna asszony, a fonyadt testén csak úgy lóg a selyem pruszli, melyet ez ünnepi al­kalommal magára vett. Az esküdtek eleinte érdekkel nézik, azután hamarosan konstatálják, hogy ezért nem volt érdemes ölni . . . Az elnök megkérdezi tőle, hogy akar-e férje ügyében vallani. A törvény megengedi neki, hogy ne tegyen vallomást. Választhat szabadon, de ha val­lani kíván, akkor az igazat kell mondania. Az asszony egy darabig habozik, aztán halkan feleli. — Hát kérem én megmondok piindent, amit ^ tudok. — Járt-e maga után a meggyilkolt ? kérdi az elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom