Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-12-18 / 49. szám
IV. évfolyam. — 50. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. december 18. KISKUNÚJSÁG KÖZGÄZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: II ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г V á t Gyűl a. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Az egyenes adók reformja. Irta : Dr. Exner Kornél egyetemi tanár. Második közlemény. Múltkori cikkünket az uj adójavaslatnak a földadóra vonatkozó újításaival végeztük. A tőkekamat és járadékadónál jelentékeny adóleszállitást kontenipná! a törvényjavaslat. A tőkekamatadó és járadékadó kulcsát ugyanis általában véve 10 ü/„-ról 5 %-ra, tehát felére mérsékli. Az adókulcs 5 %-al az adó pedig 50—50%-al csökken. Pénzpiacunk versenyképességének fokozása az egyik főoka, a szintén egyidejűleg mérséklendő kereseti a- dó kulcsával való egyenlősítés a másik főoka ennek a nagy adómérséklésnek. Kiterjed ezen mérséklés a 9 millió korona készpénzt hozó betéti tőkekamatadóra is, tehát oly adóra, mely az utolsó fillérig befolyt az állam pénztáraiba. Két % lesz az adó a mai 10 % helyett a házassági életközösségben nem lévő nőnek tartás dija, a lemenőknek, fogadott gyermekeknek vőnek vagy menynek és testvéreknek ellenszol- gálHatás nélkől, de tényleg kikötötten és rendszeresen adóit járadékok után. Ezekkel a járandóságokkal szemben, melyek jelenleg az a- dókulcs súlyos volta miatt egyrészt titokban maradnak, másrészt pedig menthető elnézésből i adó aló csak elvétve vonatnak, 80 % az adó- mérséklés, de valójában ez a két %-os adó is bevételi többletet fog jelenteni, ha az adókulcs leszállítása felébreszti az adóerkölcsöt s az a- J dóztatás hálójába tudja terelni ezeket a járulékokat. A rokoni kötelékben álló egyéneknek nyújtott ezek az apánázsok azonban csak akkor lesznek adókötelesekké, ha jogilag kikénysze- rithetők es egyúttal ismétlődő szolgáltatások. Tehát pl. az az apanázs, amelyet az após, bár rendszeresen, de jogilag kötelező alap híján csak önként nyújt vejének, nem adótárgy. Ugyancsak 2 % lesz az adó a katonai adóköteles házassági óvadék hozadéka után is szemben a mai 10 %-al. A reformban életre hivott általános kereseti adó egy államiparadójának vagy kereseti adójának sem másolata. Mai I. osztályú kere-j seti adónk sajátságainák keveredéséből, az adónemnek öröklött és szerzett tulajdonságainak kombinálódásából, a természetes kiválasztódás folyamataként állott elő, azzal a rendeltetéssel, hogy a változott körülményeknek, az uj adott viszonyoknak megfelelőbb, az életre alkalmasabb legyen elődeinél. Mindjárt konstatálhatjuk, hogy a 111. oszT A R C Z A. __ - --------------------i Megyőződés nélkül. A vádlott tagad. Alacsony homloku, zömük ember, barátságtalan villogásu szürke szemekkel. Hangjaj tompa, rekedt. Egész valósága ellenszenves. Csontos Imre a neve. Mesterségére nézve rostás. A tanuk szerint indulatos, erőszakos ember, ki már egyszer börtönt szenvedett súlyos testi sértésért. A tulajdon öccsének törte el a lábát egy igen jelen-: léktelen összekoccanás alkalmával. Most azzal van vádolva, hogy feleségének egykori udvarlóját ölte meg és pedig előre megfontolt szándékkal. Azt maga sem tagadja, hogy néhány héttel a gyilkosság előtt halálosan megfenyegette. A tanúvallomások szerint ezt mondotta : — Ha az én kezembe kerülsz, lepedőben visznek haza ... Az esküdtek a fötárgyaláson figyelmesen nézik a vádlottat, önkénytelen borzalmat éreznek, mikor tekintetük a vádlott nagy csontos kezére esik. Felmerül bennnük a nyugtalanító gondolat, hogy milyen könnyű volt ezekkel a kezekkel megfojtani az áldozatot. De Csontos Imre nem vállalja a tettet. Mereven dacosan hangoztatja, hogy nem is látta a végzetes esten. Alibit nem tud igazolni, Legalább nem olyan módon, amely megnyugtató volna. Sőt, ugytetszik, mintha ekenmondásokba keveredne, mikor arról beszél, hogy hol járt azon a késő őszi estén. A védő ügyvéd, Bardaky Tibor dr. alig negyven éves ember teljesen -kopasz fejjel. A tipikusan ideges fajtából való. Minden hallott szó visszatükrődzik sápadt arcán. Fekete szeme éléken csillog, mikor a vádlottat kihallgatják. Megvan elégedve a vallomással és hely- benhagyólag bólint. Nem mintha kételkednék bűnösségébe.;, de tudja, hogy a konok tagadás az egyetlen mentség. Semmi egyéb nem segíthet a vádlotton. Úgynevezett tény-tanu nincsen. jtályu kereseti adónak ellenszenves főhibáját a lehetetlenül magas adókulcsot, az általános í kereseti adó nem örökölte. Ma ugyanis nálunk a kereskedő, az ügyvéd, az orvos, az iparos 2000 korona évi kereset, tehát oly összeg után mely egyes államokban létminimum címén adó alá sem kerül, fizetni köteles 200 korona III. osztályú keresiti adót, 70 k. általános jövedelmi pótadót, csaknem 62 korona átlagos községi pótadót és 10 korona országos betegápolási pótadót összesen tehát 342 korona adót, amm jelentéktelen törvényhatósági, a különösen nagy és aránytalanul kimért egyházi és egyéb közszolgáltatásokkal együtt a kereset 20 Vát. Ily nagy terhet a nem fundált jövedelem, a személyes tevékenységen alapuló bizonytalan üzleti és kereseti nyereség nem bírhat cl. Mi természeteseb, hogy a gyakorlatban nem érvényesülhetett ez a megadóztatás ily mértékben! A ma megadóztatott átlagos évi kereset: a budapesti ügyvédeknél 917 kor. a budapesti orvosoknál 1543 kor. a vidéki or- • vosoknál 622 kor. a budapesti korcsmáro- soKnál 1430 kor. a vidékieknél 527 kor. Széles Magyarors-zágon — a székesfővárostól eltekintve — nincs ügyvéd 8000 koronát felülhaladó kereset után megadóztatva, 8000 ко.. 11 —'-'.'l LL Ml" . . . . ■ minden fém megkapja eredti színét, légypiszkot tökéletesen tisztit. Kapható: Pressburger Ferencz üzletében Halason. V' • i 1 ‘f > ■ -. • •• J Próba üveg ingyen. 8-10 A gyilkosság a folyó partján történt késő este vaksötétben. A tanúkihallgatások során a védő egykedvűen vonogatja a vállát mintha azt mondaná: mi közünk nekünk ehhez a sok zagyva beszédhez. Szempillája csak akkor kezd ismét idegesebben rezegni, mikor a vádlott feleségét hallgatják ki. Jelentéktelen külsejű barna asszony, a fonyadt testén csak úgy lóg a selyem pruszli, melyet ez ünnepi alkalommal magára vett. Az esküdtek eleinte érdekkel nézik, azután hamarosan konstatálják, hogy ezért nem volt érdemes ölni . . . Az elnök megkérdezi tőle, hogy akar-e férje ügyében vallani. A törvény megengedi neki, hogy ne tegyen vallomást. Választhat szabadon, de ha vallani kíván, akkor az igazat kell mondania. Az asszony egy darabig habozik, aztán halkan feleli. — Hát kérem én megmondok piindent, amit ^ tudok. — Járt-e maga után a meggyilkolt ? kérdi az elnök.
