Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-12-11 / 48. szám

.11 ’ísdíttso.ííb .<ißlßdnu)ia

KISKUNHALASI ÚJSÁG.

— Van valami, ami megrontotta becsületes örömedet, óh halandó ?

Az aggastyán fölemelte a fejét és lassú hangon felelt:

— Isten látja lelkemet, semmi elégedetlenség vagy zúgolódás nem volt én bennem az 6 fenséges parancsai ellen. Mindig nyugodtan viseltem el a válságokat, amelyeket a boldogság között rám bocsátott, s hitvesemnek és jó gyermekeimnek szeretete mindenéit bőséges elégtétel volt nekem. De, hejh keserű dolog az a szeretet boldogságában, amikor az imádott hitvest, a rajongásig szeretett, félive féltett drága gyermeket kórágyon fekve, lázban, szenvedni, vergődni kellett látnom, s reszketve kellett gondolnom a pillanatra: nem szakit-e el egymástól örökre a halál? Amikor éjszakákat virrasztotfam át szeretteimnek testi szenvedései fölött és nem tudtam segíteni, ha a szenvedő azt mondta: fáj, s mosolygó arcai kellett vigaszt, bizalmat és reményt öntenem a betegségtől csüggedő léleikbe, amikor magam vigasztalan voltam a csapás súlya alatt. Igaz, hogy a becsületes munka, megelégedés, hit és szeretteink sze- retetete a legnagyobb boldogság ezen a földön, de egy hosszú élet tapasztalatai után mondom, hogy a szeretet egyúttal örökös gyötrő aggodalom szeretteink egészségéért, boldogságáért, életéért, jelenéért és jövendőjéért. És szerelteinktől megválni a legnagyobb fájdalom az emberi szív összes fájdalmai között.

Az angyalok gondolatokba merülve pillantottak az aggastyánra, aki -r- a földön hátrahagyott övéire emlékezvén vissza — alig bírta visszatartani zokogását a gyötrelemtől, amelyet a válás tudata támasztott benne.

Gábriel arkangyal végigsimitotta a homlokát és halkan, hogy az aggastyán meg ne hallja, suttogta a

körülöí’2 állóknak:

— ' ne tehát' a szeretet és becsületesség boldogsága nem az a zavartalan boldogság,. amelyet én j keresek az emberben. Lássuk a második embert, akit j elénk vezettek.

Az aggastyán, akinek már nem volt több mondani valója, hátrahuzódott, s előre lépett a három ember közül a második, aki a következőképen szól- lott:

— Én is becsületes ember voltán,, mert sem nem gyilkosam, Sem nem loptam vagy raboltam; hanem én bennem mindenesetre több volt a szeretet, a világi örömök iránt, mint a tiszteletreméltó agg férfiúban aki, előttem ezen a helyen állott. Énnekem Isten megadta azt a gazdagságot, amelylyel mindent el lehet érni a földön, s én bizony lel is használtam kincseimet a magam gyönyörűségére. Semmi örömet sem vontam meg magamtól és mondhatom, sok oly élvezetben volt részem, aminőt ez aggastyán sohasem Ízlelt. De most, miután már túl vagyok az életen, meg kell vallanom, hogy szívesebben éltem volna olyan szerény viszonyok közt, mint ez agg férfiú, csak élvezhettem volna azt az olthatatlan, benső szeretet, amelyről ő szólott. És amikor szeretteim életéért és boldogságáért reszketve kellett volna agódA

már megérkeztek: Horvát Gyula könyvkereskedésébe.

zatok kiigazítására; ötödször 5 és 1/2 %-al mérsékli a földadó kulcsát; és végül hatodszor a kontingen- Itálasát elejti.

• '

Képviselő testületi közgyűlés.

Folyó hó 5-én csütörtökön városunk képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott melyen, a következő ügyek intéztéztettek el:

Mindenek előtt bejelentette elnöklő polgármester a közgyűlésnek, hogy a nagykőrösi baromfi kiállítók közül Borbás Istvánná arany oklevelet és 50 korona értékű emléktárgyat, Zilah Istvánná kitűnő minőségű ludakért oklevelet és 25 korona értékű emlék tárgyat, Szecsodi Györgyné igen szép fehér pulykáiért állami bronzérmet és 25 korona értékű emléktárgyat kapott.

1. ) Kovács Károly főjegyző bejelentette, hogy a váro- szervezési szabályrendeletet a m. kir. belügyminiszter végérvényesen jóváhagyta,

2. ) Tárgyaltatott Mészöly István kérelme a Sóstó körüli szabadföldek legeltetési haszonbér leszállítása iránt. E kérelemmel szemben egyhangú határozattá emeltetett a városi tanács azon javaslata, hogy a szerződés teljességben fentaitassék és a hátralékos haszonbér behajtása iránt szigorú utasítás adassák ki,

3. ) Elfogadtatott, jóváhagyatott és jóváhagyás végett a vármegyei közigazgatási bizottsághoz felterjesztetni rendeltetett a helybeli állami iskola 1907—1908. évi költségvetés előirányzata, mely 31116

corona 63 fillér bevétetett ’s ugyanily össszegü kiadást hoz javaslatba.

4. ) 30 napközbevetésével újabb közgyűlés elé jtaltatott a vármegyei törvényhatósági bizottság által rabb szabályszerű határozathozatalra, leküldött Gáspár Imre és Halas város közönsége között kötött az u, n. Felső büge eladására vonatkozó szerződés.

5. ) Császár Máiia szülésznő oklevele kihirdefte- :ett.

Végre Dr Nagy Mór polgármester bejelentette 3 heti szabadságára való távozását, ezzel a közgyűlés véget ért.

0

nis csak a jövedelem adóban adóznak inig minden más haszonhajtó foglalkozás gazdasá- : gi eredménye az általános kereseti adóban és az ezt kiegészítő jövedelem adóban kerül majd adó alá. Minthogy pedig a reform 600 ; koronás létminimumát úgy az általános kere- iseti adóbae, mint a jövedelemadóban adózta- talanui hagy, az 1. osztályú kereseti adó alanyai közül ezután csak azok lesznek adókötelesekké, akiknek évi jövedelme a 600 koronát meghaladja. Megszűnik a munkaadónak, a gazdának az alkalmazottja adójáért való sza-l vatossága az egész vonalon. Az 1875. évii XXIX. törvénynek annyi jogosult panaszra alkalmat szolgáltatott 11 §-a tehát, mely szerint a cselédek továbbá a gyári, kereskedői i • és iparossegédek és segédmunkások keresetadóját a munkaadók kötelesek fizetni, jogukban állván a befizetett adónak az alkalmazottak béréből való levonása, — teljesen hatályát veszti.

A IV. osztályú keresetadót, mint ilyet, eltörli a : reform a bányadó nevét az adótörténetnek adja át, ala- | ■ nyait pedig két adónem, névszeiint a nyilvános szá- 1 madásra kötelezett vállalatok kereseti adója és az általános kereseti adó közi osztja meg, a szerint, amint a bányaművelést részvénytársaság, vagy magánvállalkozó folyiatja. i

Az adóreform feltárt kettős alapgondolatának va-1 lóra váltása érdekében életképes hozadéki adóinkat; 1 megjavított alapjukban fenntartja. Ezek az adónemek: ‘ a földadó, a házadó, a tőkekamat és járadékadó, a kereseti adó. valamint a nyilvános számadásra köte- 1 lezett vállalatok és egyesületek adója. 1

A földadó bajainak orvoslása végett a reform hat lényeges u;itást taitalmaz. E|őször is elrendeli a • művelési ágakban beállott állandó jellegű változásoknak a kataszteri munkálatokban való . keresztülveze- t tését; másodszor gondoskodik arról, hagy a művelési ágban a jövőben beálló változások a kataszteri 1 nyilvántartás tárgyai legyenek ; harmadszor lehetővé teszi a földek minőségi osztályok megállapításánál előfordult tévedések, ille tve az elavult osztál) ba- sorozások helyesbítését ; negyedszer módot nyújt ott a hol az feltétlenül szükséges, a tisztajövedelmi fokogyenes adókat elszigetelten tekintve — a lehetőségig biztosítsa, sem többet, sem kevesebbet. Az összes adózók együttes terhe tehát a mai maradjon, de igazságosabban elosztva. A többletet visszaadja az állam az adómentes létminimum összegének emelésével, a kevesebblet ellen hivatva van biztosítani az áliamkincstárt az általános kereseti adónak és a jövedelem adónak kontingentálása.

A reform e második alapgondolatából nyilvánvaló, hogy egyenes adóink ujjáalakitása végeredményében általános teherkönnyiíést éppen úgy nem akar létesíteni mint általános tehernövekedést sem. A reform csupán teherel- tolást jelent: a gyöngébb vállakról az erősebbekre.

A kifejtett kettős alapelv megvalósítására a következő módon törekszik a reform: először egyes igazságtalan adóink teljes eltörlésével,

illetve egyes adórészek eltávolításával; másodszor életképes hozadéki adóink megtartásával és megjavításával: harmadszor: a tudományos elmélet követelményeinek és a gyakorlati élet viszonyainak megfelelő uj adónem behozatalával.

Eltörli a reform: a családi tagok adóját az egész vonalon, а II. osztályú kereseti adót és az általános jövedelemi pótadót; továbbá! névleg teljesen, érdemileg részben : az I. osztályú és IV. osztályú kereseti adót; végül csak névleg: a bányadót.

Az I. osztályú kereseti adó, mint külön önálló, nem fog ugyan létezni és az adózóknak foglalkozásuk szerint való kategorizálása,! osztályozása is elesik, de az I. osztályú kereseti adónak adóerős alanyai bevonultak részint az általános kereseti adóba, részint csupán a jövedelemadóba. Az elválasztó határvonalat az szabja meg, hogy a jövedelem szolgálati viszonyból származik-e vagy nem. A szolgálati viszonyból folyó illetmények és elllátások ugya-