Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-10-16 / 40. szám

S népünk mégse okul. Az özvegyek és árvák zokogása, a bénák és koldusok jajkiáltá­sa nem olyan erős, mint a dollárok hatalma, a pénz ördöge vagy a koma és a szomszéd vagy sógor többször képzelt, mint igaz szeren­cséje. Rohan a magyarság minden komolyabb gondolkozás és megfontolás nélkül Amerikába. Azt hiszi hogy amerika színig tejfel. Csak az arany hegyeket látja. Az örökké embervérre szomjas vas- és acél kohók, a gyilkos gyárak és vasutak áldozatainak panaszos jajszavát fájdalmas sóhaját csak akkor érti meg és csak akkor érzi át, mikor már késő, amikor már magával is megesik a baj, amikor gyászt, sze­rencsétlenséget, nyomort termelt már Amerika, amikor szerencsétlenségbe döntötte az Eldorá- dónak hitt ország magát is, családját is. HÍREK. Kérjük vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése október hó 1-én lejárt, szíves­kedjenek azt mentül előbb megújítani, nehogy a postai szétküldésnél a lap aka­dályt szenvedjen. Esküvők. Folyó hó 14-én vezette oltárhoz Németh János kir. jbirósági aljegyző Babó Ilonkát Dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő leányát. — Egressy Galambos Gábor miniszteri segédfogalmazó f. hó 13-án tartotta eskővajét Budapesten a kalvintéri anyakönyvi hivatalban Nagy György Piroskával az országos szí­nész egyesület iskolájának egyik nagy reményekre jo­gosított növendékével.—Tartós boldogságot kívánunk! Szanatórium bál. A József kir. herceg Szana­tórium-Egyesület kiskunhalasi bizottsága folyó évi október hó 19-én szombaton, a városi színháztermé­ben az egyesület javára Jótékonycélu Estélyt rendez. Műsor: 1. Felolvásást tart Bartek Lajos tanár úr. 2. A Hugonották cimü operából részletet énekel: Hofmeis­ter Gézáné úrnő, zongorán kiséri: Nagy Kornél úr. 3. Szavalatot ad elő Bisothka Gábor úr. 4. Magyar dal. melodrámát szavalja: Dózsa Zsigmond dr. úr, cimbal­mon kiséri: Dr. Pázsit Páiné úrnő; zongorán kiséri Kohn Bella urhölgy; énekkel kisérik: Kiss Kiára, Nagy Katalin, Nagy Zsuzsiké, Paprika Irma és Jolán, Rádóci Ilona, Szabady Krisztina és Eleonóra, Szabó Jolán és Ilona, Tóth Margit, Ványi Teréz és Róza, úrhölgyek és Erdélyi Árpád, Geyer Mihály, Lőrinczy Károly, Nagy Károly, Rózsa Jenő, Stepanek Sándor urak; zenével Vicprilr • Fргрпр7 Нг\НгкСс\г ГтР7Я Hr Kanit^nv KISKUNHALASI ÚJSÁG. ! István, Nagy Kornél, Papp Mihály, Stepanek Ernő, Tarján Emil és Tumbász József urak. Léghajó. Hétfőn 13-án városunk felett két ka­tonai léghajó vonult el csekély magasságban, úgy hogy az össze sereglett szemlélők tisztán kivcheiték a benne ülőket. Észak-déli irányt követett a léghajó. Uj gyógyszerész-mester. Kerekes László vá­rosunk szülötte a napokban elnyerte a budapesti egye­temen a gyógyszerész-mesteri oklevelet. Gratulálunk a fiatal gyógyszerész-mesternek. A budapesti halasi kör. A főiskolai halgatők kiskunhalasi kőre a múlt hóban tartotta alakuló gyűl­ését, metyen egyhangú lelkesedéssel az elnöki tiszt­ségre Zámbó Aurél IV. éves bölcsészettanhalgatót választották meg. Többi tisztviselők lettek alelnök: Schaffer Aladár IV. orvostrnhaüg. Pénztáros: Schöffer Imre gy'ógysz. halg. Ellenőr: Wiegandt Arthur joghallg. Jegyző: Szabó Sándor közigazg. tanfo yam h llg. A gyűlés a szokotnál nagyobb érdeklődéssel folyt le; a kör mintegy 40 taggal alakult meg. Az eddig szo­kásban volt mulatság Halason a télre ismét tervbe . van véve. Villanyos színház. A városi színházban szom­bat óta Projektograf Mozgó fénj kép színház működik. Rendkívül érdekes és tanulságos miisorából kiemelen- dök : a kenyér eredete, Aladini és a csodalámpa stb. a komolyabbak közül, azonkívül számos mulattató pont ; milyen pl. a telephon a középkorban stb. Hetenkint I 3-szor uj műsorral szolgál az igazgatóság. — Tiszta szép képei általános fehiinést keltenek úgy tanulságos mint mulattató voltuknál fogva. Ajánlhatjuk az érdek­lődők figyelmébe. Hirtelen halál. Berger Sándor fiatal kereskedő vasárnap virradóra meghalt. Az életerős embert sziv- I szélhüdés érte. Temetése óriási részvét mellett e hó 14-én d. e. 10 órakor volt. A legjobb és legfinomabb bőrtisztitós.er a I Globin. Hogy ez a szer elsőrendű gyártmány, bizonyítja az a sok kitüntetés, melyben a készítő cég már ré­szesült. így legutóbb a Szt. Louhi világkiállításon a Grand Prix-vel tüntették ki. Dacára elsőrendű előnye- I inek a Globin nem drágább más gyártmánynál és azért nem szabad egy háztartásban sem hiányoznia. Kísé­relje meg mindenki és egy próba után állandóan ezt fogja használni. Mindenüt kapható. Vigyázzunk, hogy a dobozon a Glóbin szó álljon, mert ezt a szót sza­badalom védi. Újsághirdetések Amerikában. A „New-York Herald“-ban jelenik meg ezidő szerint a legtöbb hir­detés az összes lapok között, úgyannyira, hogy az ameiikai közönségnek e lap »mintegy fokmérőül szol­gál az üzleti életet illetőleg. Ha a közölt hirdetések valóban tükrét adják a kereskedelemnek, úgy ez Ame­rikában igen kedvező lehet, mivel e lap egyik száma 391 hirdetési hasábban közölt hirdetéseket, Tnelyekért bevétele 105,000 dollár, a mi pénzünk szerint körül­belül 525,000 korona volt. Köszönetnyilvánítás. Mindazon nemes ember- baráfnak, kik súlyos helyzetemben támogatni szívesek voltak és csa adómat a legnagyobb szükségben se­gélyezték, ez ulon is kifejezem legnagyobb köszöne- temet és hálámat. Kiskunhalas, 1907. október hó 15. özv. Szombati Antalné. Könyvevő emberek. Ezt a cimet nem átvitt ér­telemben kell érteni, hanem teljesen reálisan. Az új­ságok hasábjaikon régebben gyakran hoztak hirt olyan emberekről, akik egyes okmányokat minden különö­sebb erőlködés nélkül nyeltek le. Á könyvevő embe­rek közül nem volt az utolsó az a svéd iró, akinek egy politikai cikke miatt választania kellett, hogy V gy lefejezik, vagy pedig megeszi a munkája kéziratát — szószban. Persze, hogy az utóbbit válasz­totta. Volmer Izsák, aki néhány csípős szatírát irt Ber­nit szász herceg ellen, még rosszabbul járt. Neki nyer­sen kellett lenyelnie a szatírát. Hanem mindkettőjükön túltelt Oldenburger Fülöp, egy német jogtudós. Neki nemcsak, hogy le kellett nyelnie egy panfletjét, hanem ráadásul még arra Ítélték, hogy ezt a kínos műveletet — a „gute alte Zeit“ durva szokásai szerint — kor­bácsolás közben végezze el ... A pribékek nem is hagytak fel a veréssel addig, mig Odenburger az utolsó {hasábot be nem keblezte. Visconti Bernát 1370-ben két pápai követet arra kényszeritett, hogy a Pontifex Maximus által neki küldött „Kiközösitő Bullát“ selyem- zsinóros'.ól és ólcmpecsétestől — megegyék. A bulla pergamenre volt írva ami az esetet még súlyosabbá teszi. Mikor a pápai követek különös reggelijökkel készen voliak, Visconti egész nyugodtan csak annyit mondott: Prosit! — Az anekdotairók tudnak egy osztr. к tábornokról, aki aláirt egy kétezer forintos kötelezvényt és mikor esedékessé vált, arra kényszeritette a hite­lezőjét, hogy a kötelezvényt lenyelje. Manolescu György (Lahorváry herceg) em­lékiratai. Elegánsan kiállított kötet, szerző arcképé­vel. Bolti ára K. 1.50. A „Pesti Hírlap“ f. évi április 10-iki számában érdekes cikket közöl „Lahováry her­ceg és felesége“ dm alatt. A hir szerint a bíróság kimondotta a válást a hírhedt kalandor és felesége, egy szász grófnő, között. A válókereset állításait Ma­nolescu saját emlékirataival, önvallomásával látta be­igazoljak a bíróság. „A tolvajok királya“ emlékiratai tehát ismételt aktuálitást nyertek, mert ki nem kiváncsi megismerni azt az embert, aki egyéniségével főrangua- kat elkápráztatott és egy hercegnőt tudott feleségévé tenni. Kit nem érdekelnek ennek a geniális gonoszte­vőnek a kalandjai, amelyek egyike is elég volt ahhoz, hogy törvényes házasságát megsemmitsék. Ez érdek- feszitő könyv kapható Horvát Gyula könyvkereskedé­sében, Kiskunhalason. Rendőri hírek Szabados Benőt 70 kor. ítélte a járásbíróság rágalmazásért. — Szvekán Simont 20 kor. pénzbüntetésre itéltn becsületsértésért a járásbíróság. — özv. Jung Lajosné 10 kor. pénzbüntetésre és 9 kor. 39 fill, eljárási költségre Ítéltetett, mert a szabadon levő mérges kutyája Dutyik Istvánt megharapta. — László Anta 39 éves napszámos részegségéit 10 kor. Ítéltetett. — Szép Benőné szül. Péter Julianna becsületsértésért 30 kor. pénzbüntetésre ítélte a járásbíróság. — Banári Lajos 28 éves becsületsértésért a járásbíróság 40 kor. ítélte. Gyengeséget, akár szervezeti fejetjenségből, akár betegségből szár­maznék, gyorsan gyógyít a SCOTS-féle Emulsió, melyet tökéletes táp-gyógyszernek lehet nevezni, mert rend- dvül hatásos a gyógyereje, s emellett íz F.mulsiú vásár- ásánál a SCOTT- éle módszer véd- egyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. ízletes és könnyen emészthető. A legmakacsabb beteg is gyorsan hozzászokik a SCOTT-féle Emulsio- hoz, mely a leggyengébb gyomornak sem okoz nehézségeket. Eijy ereded üveg ára 2 korona ál) fillér. KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN. — De hát nem vakok? — kérdé egy öregebb török. — A kik nem vakok? — szól Potya-Efendi, nevetést színiévé, — azok olyanok, mint Allah: adnak is vesznek is; a gazdag embert szegénnyé teszik rö­vid idő alatt, sőt néha — mint épen Allah is — a szülőt ütik s a gyermeket találják! Az én gyermeke­imnek nem kell aggódniuk, mert kertemben nemcsak egy fának vannak korsói, melyből gyökerei ihatnak, A vak nevetni kezdett s a törökök közül az egyik, aki nem régóta tartózkodott a városban, elpi­rult és suttogva szóla: — Megtébolyodott szegény öreg! Aztán azokhoz fordult, kik sárga hosszufülü ib­rikekben a kávét főzték és monaá: — Egy potya-kávét Potya-Efendinek! Potya-Efendi soha sem hallotta volt ez a hangot; figyelt. S amint elkezdette a kávét szürcsölni: fullado­zik, köhög s a kávénak felét magára önti; aztán las- az asztalra teszi a csészét s a kávés gyereknek igy szól: — Vezess ahhoz, a ki megajándékozott; mega­karom köszönni. A gyermek megfogta a karját s oda vezette. A vak kinyujtá kezet a másik pedig irul-pirul s reszket­ve nyújtja oda a magáét. Mihelyt Potya-Efendi megragadta a karját, bele- csipeszkedett s kiáltani kezdett: — Efendi-k, efendi-k, jó emberek, Allah őrizze meg szemeitek világát, hogy láthassatok ki közeledik hozzátok! íme ki lopta el kincsemet! A kávé, melyet 3z előbb ittam nem volt potyára; egész életemben potyára ittam s sohasem fulladoztam tőle, ma ittam először saját pénzemből s azért fulladoztam! S okán revettek, de az öreggel a ki szakadat­lanul kiáltá: nem volt potyára a kávé, — nem bírtak — elvitték mindketöjiiket a bíróhoz. A biró bámulva halgatta az öreg panaszát, mon- dá: — Hiszen te vak vagy, hogyan ismerheted fej azt, aki pénzedet ellopta? — Ha potyára jett volna a kávé, feleli az öreg nem fulladozom tőle — az én pénzemből volt az, s nem lévén szokva saját pénzemből inni. fulladoztam tőle. S aztán a ki oly hamarosan tisztel meg mást, az nem tisztességes ember. A biró hitt a vak ember feltevésében s a vád­lottnál házkutatást tartván, megtalálta Potya-Efendi­nek minden pénzét. S Potya-Efendi sok évig élt még boldogul, — mulattatott másokat s tanácsot osztogatott mindenki­nek, de soha nem fogadott el potyára többet senki­től semmit, sa mikor megtörtént, hogy rosszul nyelt, a többi törőkök nevetve mondák: — Ez nem potyi, Potya-Efendi, úgy kell lenni hogy saját pénzed ára, És nem bánta, hogy vak, mert az embernek j olyannak kell lenni, a mint Allah lennie engedte; s aztán Ibrahimnak meg volt a legnagyobb árbocu ha­jója, Munaahnak a leghíresebb ménese a tüzes szemű Zuleika, s a kék szemű Fatime két pasához ment férjhez, kik híresek voltak az egész messze terjedő birodalomban, melynek folyam-partjai rózsákkal, cip­rusokkal fedvék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom