Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-01-23 / 4. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. rulianemüekben. A helybeli ref. polgári leányiskola részére, az elmúlt évben 600 korona segélyt adott a jótékony nőegylet. Felügyeltek az egyesület egyesület tagjai a gyer­mekvédő telepekre is, látogatásokat tevén a gyerme­kek szülői helyetteseinél. A művészet oltárára is hozott némi áldozatot a nőegylet. ' Midőn bátó Splényi Ödönné, Blaha Lujza a nem­zet csalogánya városunkban vendégszereplésre meg­jelent, őt a nőegylet elnöke több hölgy társaságában ünnepélyesen fogadta s a színpadon való fellépése alkalmával az egylet nevében egy szép ezüst koszo­rút nyújtott át neki. E koszorút a nőegylet, tagjainak nemes lelkű adományaiból gyűjtötte össze az elnöknő. December 18-án egy sorsjátékkal egybekötött táncestélyt rendezett az Egyesület, amelyről el lehet mondani, hogy minden tekintetben fényesen sikerült. Itt az elnöknő indítványozza, hogy mindazoknak kö­szönetét nyilvánítsa az Egyesület, akik ez estélyen közreműködni s annak érdekében munkálkodni szí­vesek voltak. Az indítványt egyhangúlag eifogadták. Végül jelentést tett az elnöknő egy kegyes ado­mányról: Dr. Molnár Istvánná úrasszony 50 koronát ajándékozott az egylet céljaira, amiért is a kegyes adományozó úrasszonynak az egylet köszönetét fe­jezte ki. Az tinöknc előterjesztése után megvizsgáltattak a múlt évi számadások, amelyeket rendben levőknek találtak s a pénztári kezelés buzgóságáért Csontosné Mészöly Juliska úrasszonynak köszönetét nyilvání­tottak. Következett ezután az elnöknő s egész tisztikar lemondása s a tisztujitás. A régi tisztviselők újból egyhangúlag megválasztattak. A közgyűlés után előterjeszti elnöknő az Orsz. Szanatórium Egyesület elnökének Lukács György ur­nák hozzá intézet levelét, melyben arra hívja fel őt, hogy a szanatórium egyesület ügyét magáévá téve szervezzen itt Halason szanatórium egyletet. Elnöknő felhívja a jelen volt egyleti tagokat, hogy tekintve a nemes célt, iratkozzanak be minél többen a helybeli bizottságba (egyesületbe). Bartek Lajos tanár aki szin­tén jelen volt a nőegylet közgyűlésén lelkesen párt­fogolta az eszmét s ékes beszéddel ajánlotta a sza­natóriumi ügyet a hölgyközönség figyelmébe. A hatá­rozat ez ügyben az lett, hngy a nőegylet belépett a szanatórium egyesületbe és egyesek is kijelentették belépésüket. A szanatórium egyesületbe belépetteket Dr. Nagy Mór polgármester fogja legközelebb össze­hívni, amikor az alakulás megtörténik. A gyűlés lefolyása azt bizonyítja, hogy a jóté­kony nőegylet ügyei jó kezekbe vannak letéve s hogy ez egyesület a felvirágzás utján halad. „Rákóczy-asztaltársaság.u Városunk polgárai között a múlt héten örvende­tes és minden tekintetben dicsérő elhatározás szült akaratot, a mennyiben egy teljesen magyar értelmű jótékonycé'u asztaltársaságot alakítottak. „Rákcczy- asztaltársaság“ címmel mely, társaság fő célul tűzte maga elé a helybeli szegény iskolás gyermekek fel­ruházását és önhibájukon kívül elszegényedett ipa­rosok segélyezését annyiban, a mennyiben ezt az időközönként felszaporodott fillérei megengedik. A „Rákóczy-asztálfársaság“ a múlt héten ked: den este tartotta első összejövetelét s nemzeti szállo­dában — melyet helyiségének választott — a hol is megválasztották az asztaltársaság tisztviselőit. Ezek. Elnök: Ádor Sándor. Alelnökök: .Gyugel Kál­mán, iegifj. Gaál Lajos és Babó Sándor. Pénztáros: Kereszles József. Ellenőr: Fekete József. Jegyző: Ko­vács Antal. Vá!asz|tnányi tagok: Bálint Mihály, Biró István, Decker József, Farkas Kálmán, Ispánovits Győző, Ko- lozsváry K. István, Kónya József, Nagy Károly, Pet- rócy János és Szabó Garbar István. A társaság házi réndéjből kiemeljük a követke­zőket : A társaság tagjai felosztanak: Alapító, rendes és pártoló tagokra. Az alapitő tagok egyszer s mindenkorra 1 ko­ronát fizetnek, s ezek sorába választaandók a tisztvi­selők és a választmányi tagok. A rendes tagok egyszer s mindenkorra 1 ko­ronát, a pártoló tagok pedig évenként 2 koronát fi­zetnek. • Ha valamely rendes tag az alapitó tagok sorába óhatja magát felvétetni, felvételi dij címén 2 koronát tartozik fizetni. A tagok — a pártóló tagok kivételével kötele­sek havonként kétszer, vagy legalább is egyszer az asztaltársaság helyiségében megjelenni, ha ezt elmu­lasztanák, a tagok névsorából töröltetnek. Önként kilépő tag 1 koronát köteles a pénztárba befizetni. Tagja lehet minden fedhetlen előéletű kiskun- halasi polgár, a kit legalább két tag ajánl. A tagok kötelesek minden összejövetelnél mint jelvényt Rákóczy arcképéi magokkal hordani, ha ezt elmulasztanák kötelesek minden alkalommal 2 fillér büntetés pénzt fizetni. A társaság, — hogy ezen csekély tagsági di­jak mellett a jótékony célra minél több összeg folyon be, — elhatározta, hogy köréből kirekeszti az ide­gen szavak használatát, s ki ilyeneket használ, min­den esetben 2 fillér büntetést fizet. S hogy mennyire' el van terjedve az idegen szavak használata, városunk­ban mi sem jellemzi jobban, mint, hogy már az elsp összejövetelen — bár csak a közép osztály volt kép­viselve — a 2 filléres büntetéspénzböl 80 fillér folyt be a társaság pénztárába: A társaság tagja az összejövetelek alkalmával kötelesek eg>mást „Kuruc testvéreim“-nek szólítani, ha ezt elmulasztanák 2 lillér büntetést fizetnek. A társaság minden héten kétszer tart Összejöve­telt. úgymint csütörtök este és vasárnap délelőtt il­letve délután. A „Rákóczy-asztaltársá'g“-nak már eddigelé is szép számmal vannak tagjai, bár kvánatos volna, hogy még minél többen . sorakozzanak a jótékony­ság zászlaja alá, mert csak akkor tudni szép ered­ményeket felmutatni ez a társaság, ha nemes Halas város szine-javát vallhatná tagjainak. ' Adja Isten, hogy úgy legyen! HÍREK. . .= . V r' • ;• : \< ,J •• / 1; KV,-’ Eljegyzés. Nagy József főgimrvt. tanár tegnap este tartotta eljegyzését Gyenizse An­tonia urleánynyal, Gyenizse Antal ügyvéd leá­nyával. Őszintén gratulálunk! v Áthelyezés. Stepanek József állomás fő­nököt Salgótarjánba helyezte át a kereskedelmi minister. Őszintén sajnáljuk állomás főnökünk távozását, ki itt léte alatt .városunk egész kö­zönségének szeretetét kiérdemelte. Kívánunk neki uj állomás helyén olyan, tisztelőket, mint Halason volt. Az úri kaszinó szerdán este bú­csúzik el Stepanektől egy társas vacsora ke-^ rétében. Sokét József állomásfőnök. A távozó Stepanek József helyébe Sokét Józsefet, állo­másunknak szimpatikus hivatalnokát nevezték ki állomásfőnöknek. Szabad Líceum. Múlt vasárnap Kristóf József tanár tartott szabad előadást a gimná­zium dísztermében a dróttalan távíróról. Ér­dekesen előadott tanulságos magyarázatait saj­nos kevés közönség hallgatta, pedig már maga a tárgy is megérdemelte volna a nagyobb ér­deklődést. Jövő vasárnap lápunk főmunkatársa Nagy József tanár fog felolvasni, mely felolva­sásra felhívjuk intelligens közörrségün-k fi­gyelmét. é ■■■ ' Gonosz nyelvek azt mesélik, hogy a muitheti nagy hóolvadás idején az uj városháza becsurgott. Érdekesen jegyezte meg városunk egyik előkelő polgára „Milyen különös ötlete a sorsnak, hogy épen a polgármester szobája csurgóit be.“ Úgy látszik, hogy az uj város­háza építői előre számítottak erre az eshető­ségre, mert meghagyták a régi épületet bizo­A nemes és szivünkhöz nőtt szent kötelesség­ben és hazafias munkában való részvételre szólított fel bennünket is egyházkerületünknek nagyérdemű püspöke, hogy egy részt a szörnyű veszedelmet is­mertetve, annak elhárításáról lehetőleg gondoskod­junk, másrészt a már benne sinylődő szegény polgár­társainkon erőnkhöz mérten segíteni iparkodjunk. Szaktárgyaimnál fogva mint az emberboncolás- tannak is tanára, iskolai előadásaimban is különös gondot legfinyásabb szervünk egyikére, a légzés szervére forditok, Ki győzné a jelen alkalommal csak vázlatosan is ismertetni a szerepkört, melyet a légző szervnek az ember szolgálatában betöltenie kell, mely nélkül a többek közt közlendőimet most a nagyér demü közönség által hallhatóvá tenni se bírnám. Ki­tűzött célomhoz mérten meg kell azonban egyik leg­fontosabb functiójáról emlékeznem, melyre pedig ta­lán a legkevesebben gondolunk, pedig enni körülbe­lül legjobb dolog a világon. Ezt a rosszul értelme­zett és túlzó idealizmus talán alantas felfogásnak fogja mondani, ennek dacáta azonban igy áii a do­log. Nem szabad persze az evést csak a száj és benső teletömésének tekinteni. Nagyon fontos dolog az evés s igy mindaz, a mi hozzá tartozik s körü­lötte történik szinten az. Már az irás szava szerint is az ember nem csak kenyérrel él s igy még min­dennapi imádságunkban is vagy tudatlanok vagyunk, vagy annyira bízunk a kenyérnél is szükségesebb tápláléknak a levegőnek bőségében, hogy arról még szólni se tartjuk érdemesnek. Persze, hogy ingyért szolgáltatja a jóságos alkotás e legszükségesebb s pillanatonkint szükséges táplálékot, nagy szerencsé­jére az élővilágnak, hogy a zsugori embert jellemezni akaró, találó magyar közmondás szerint, még csak bérbe adni se lehet. Nem kell megszerzéséért fárad­nunk sem, nem kell hozzá még erőeszköz sem s a legnagyobb kényelemmel fogyasztjuk születésünktől — halálunkig. A világra született kis ember életének első pillanatát is, a tüdejébe tóduló levegőnek szo­katlan érzése folytán éles sikitással jelzi. Be is éri a legszükségesebo táplálékkal egy időre, s csak aztán veszi tudomásul, hogy másik, az előbbi mögött levő csatornája is tágításra vár. Ki tehet azonban róla, ha gyarló életünkben az Őrömhöz üröm, az édeshez keserű is vegyül. Két elmélet áll szemben egymással, hogy- meg­magyarázza a légköri mikrooragnizmusok eredetét. Az egyik abból indul ki, hogy a levegőben meg vannak az alsóbb rendű lények élet feltételei, tehát ott füg­getlenül keletkeznek, fejlődnek és szaporodnak. Az újabb elmélet szerint a levegőnek nincs saját tenyé­szete, hanem élőlényei a föld felszínéről származnak. A kifejlődött baktériumok magában a levegőben nem szaporodnak, de lebegve hosszabb ideig megtarthat­ják életerejöket és ha alkalmas életkörülmények közé jutnak, tenyészetnek indulnak. A baktériumok elterje­dése egyenes arányban áll a terület lakottságával s a szállító eszközök erejével; ezért nagyobb a városok­ban mint a szabadban. A tüdővészt is ily apró elemi élőlények okoz­zák. A tuberculozis — bacillus l1/., — 4 ezredmiili- méter nagyságú s igy természetesen csak nagyitóval látható. Ezerszeres nagyitásss.l akkorának látszik mint a varrótűnek a hegye, hosszúkás, vékony pálcika alakú és kissé hajlott. Gümöbacillusnak az általa a szervezetben okozott górcsővel, láthatók, de megnőve szabad szemmel is észrevehető apró gombostühegynyi sárgás áttetsző göböket képeznek. Górcsővel vizs­gálva, közepében találjuk a gümőbacillusokat vagy szabadon, vagy tetemesen, sőt óriási módon meg­növekedett sejtekben. A gümők helyén egy kis üreg képződik; az iireg egyre nagyobbodik, a mig végre valamelyik hörgbe áttör és akkor a beteg a genyes tartalmat köhögéssel kiiiriti. Valóban bámulatos ez apró szervezeti munkája, ha egy tüdővészben elhalt egyén tüdejét megvizsgáljuk, alig van tüdejének egy kis ép része. A szervezettől a táplálék elvonatván, sorvadás jő létre, végül másféle baktériumok hozzá­társulva magas fokú lázakkal merítik ki szegény be­teg végső erejét. Lehet a giimőkór általános, a testnek úgyszól­ván összes szerveiben, szeréncsére azonban ritkáb­ban. Mert ha egyszer a bacillusok a vérkeringésbe eljutnak, akkor mindenfelé szétterjednek. Elég gya­kori még a gümős agygyuladás is. Leggyakoribb azonban mindeneseire a tüdőgümőkór vagy tüdővész. Lássuk röviden, hog/ melyek azok az utak, a melyeken keresztül ez a betegségi ok a szervezetbe jut. A légutakon, a gyomor — béltractuson és a hámja fosztott bőrön keresztül történő feitözések le­hetségesek. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom