Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-07-17 / 27. szám
IV. évfolyam. — 27. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. julius 17. ЕШЖШШHALASI ÚJSÁG. KOZGAZDASAUI, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos Horvát Gyula. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész tvre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre-3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 filiér. Pályaválasztás. Néhány hét múlva újra megnyílnak az iskolák s a pályaválasztás kérdése újra előtérbe nyomul. Nagy gondot ad a pályaválasztás, mely gond nem a gyermekre nehezedik, ki az iskola falai közt könyveibe mélyedve szívja magába a т oldogitó tudományt, de elfogja különösen a szülőket, kik gyakran szerény eszközökkel, a mostoha természeti viszonyok közepett is túlhajtott igényekről álmodoznak, melyeket azonban sem anyagi viszonyaik, sem gyermeküknek korlátolt tehetsége kielégíteni nem képesek. Nehéz is a pályaválasztás! Megnehezíti különösen azon körülmény, hogy alapjában nem is a gyermeken fordul meg, kinek jövője forog szóban, hanem a szülőkön, kik — sokszor ábrándképeken nyarga-j lódzva nem a gyermeknek hajlamát veszik irány-] adóul, hanem saját egyéni felfogásukat, mely a szülői szeretet által elvakitva olyan pályát választ! gyermekének, melyen másokat hatalmasoknak | cs boldognak lát, de melyre az ő gyermekét sem természeti jelességek, sem egyéni vonzalom r.em képesíti. Mit is tud a gyermek még akkor a világ és társadalom követelményeiről, mikor kiszabadulva a szülői közvetlen felügyelet alól, éretlen ésszel választania kell a tudományos, ipari avagy íöldmives pálya közül ? Oda szegődik, hol legtöbb csillogást, legnagyobb külfényt lát, mely gyermeki naiv lelkét édes vágygyal csiklandozza, T A R C Z A. ÉJJEL-NAPPAL . . . Éjjel-nappal csak azt húzzad: „Ha meghalok“, ne húzz újat, Húzd, hogy szivem repedjen meg, Ez kell az én bús szivemnek! Húzzad cigány, húzzad lassan, Hogy magam jól kisírhassam, Tán mire a húr elszakad Nem érzem mély fájdalmamat. MIÉRT SZERETEM? Szeme olyan Mint a gyémánt, Mint csillag a kék egen, Mint harmat az Ibolyácskán, De nem azért szeretem ! Arca olyan Mint a rózsa Májusi szép reggelen, Mint a hajnal, Mint az alkony. — De nem azért szeretem! de azt nem veszi, de nem is tudja észrevenni, hogy ez a fényes csillogás, leginkább a tudományos pályán csak külső máz, melynek el kell takarnia a nyomort, vagy nélkülözést, melyet a legtöbbnek e téren szenvednie kell. Sajnos, de igaz, hogy nálunk a földmivelő osztály, a kézműipar még nem részesül olyan becsülésben, melyet mint tisztességes életpálya megkövetel magának. S ez az oka, hogy még ezen a pályán levő szülők is iparkodnak gyermekeiket — pedig sokszor fájó áldozatok árán — kiemelni azon körből, melyen ők életüket, sokszor kedvező anyagi körülmények közt el- j töltötték. A „légy jobb apádnál“ elvénél fogva a legtöbb szülő gyermekében egy-egy zsenit' vél fölfedezni — s azért sokszor oly pályára terelik a gyenge csemetét, melyen boldogulást sohasem vél látni, sőt több nélkülözéssel fog küzdeni, mintha átveszi apjának örökségét — vagy folytatja tisztességes mesterségét. Ez a mai társadalmi felfogás betegsége, melynek Iegkiáltóbb kőrtünete a szellemi pro- letáriátus. Ott áll az ilyen szerencsétlen a zajló világ-: ban, mely tudományért nem ád neki kenyeret, melyet keze munkája sem szerezhet meg neki, mert a munkához nem ért; üres zsebekkel kell uraskodnia és bizony sokszor irigykedő vágygyal látja hazatérni az egyszerű munkást az ő biztos otthonába és sajgó szívvel gondol vissza gyermeksége arany napjaira, mikor a boldog családi körben, igénytelen egyszerűséggel ugyan, de mégis feltalálta azt, mit mostan oly nehezen nélkülöz, — a biztos existenciát. Ajka olyan Mint a pipacs Virágos zöld réteken, Mint a nyíló Rózsabimbó, — De nem azért szeretem! Lelke olyan Mint az arany Csupa tűz és szerelem, Tiszta, mint a Tündöklő nap, Oh. csak ezért szeletem! w ' . ’■ f Kopeczky István. Férfigyülölők. (Folytatás és vége.) Mind az öt hölgynek megvolt a maga küiön háztartása hosszú időn át, egyszer csak azt láttuk, hogy! valamennyien beköltöztek a gazdag Zarka Ágoiha kisasszony nagy házába s megalakították nagyfontosságu egyesületüket, az E. m. t. e.-t. Nagyanyámtól tudom, hogy az öreg Ágotha kis- j asszonyval am kor épen nem volt férfigyülölő, s csak j miután egy borzasztó csalódás következtében elvesziSajr.álandó az ilyen teremtés, ki még szűkre mért kamatjait sem élvezi azon nagy áldozatnak, azon hosszú fáradságnak, mellyel ismeretlen jövőjén dolgozott s mely most még száraz kenyeret sem akar neki adni, hogy elgyötört életét tovább tengethesse. Ép azért a szülők ne álmodozzanak folyton arról, hogy gyermekükből urat neveljenek, amihez sem nekik anyagi eszközeik, sem a dédelgetett gyermeknek szellemi képességei nincsenek. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy vessünk féket az igazi tehetségnek. Oh nem — törjön fölfelé, ami igazán gyöngy; annál szebb lesz — minél magasabbra emelkedik. De akinél nincs tehetség, az ne vállalkozzék e munkára, mert hálátlan lesz az és keserű gyümölcsöket terem, melyek megutáltatják vele az életet. Nemsokára újból megnyílnak az iskolák. — a pályaválasztás újra előtérbe nyomul. Gondolkozzanak a szülők és azok, akiket illet, a jelenségek fölött .mikről a fenti rövid sorokban elmélkedtünk s a tanulságnak révén, mit ebből levonnak, érleljék meg elhatározásukat. A szülői szeretetnek elve az legyen, hogy gyermekeikből a hazának becsületes, hasznavehető polgárokat neveljenek. Ne önkényes képzelődésre építsenek, hanem figyeljék meg a gyermek hajlamát s ebből állapítsák meg a teret és a pályát, melyen az majdan meg fog és meg tud küzdeni a lét nehéz kérdéseivel. tette hitét a férfiakban, vonult vissza magányában s iett alapítójává, leikévé az említett nagyjelentőségű egyesületnek. Vele egy háztartáson vannak elveinek s vagyonának örökösei: két kedves kis leányzó, akik közül az idősebbik sem több tizenkilenc évesnél. Atyjuk hűtlenül elhagyta Ágotha kisasszony nővérét, az ő édes anyjukat, ki bánalába belehalt. Azóta Ágotha kisasszony szigorú felügyelete alatt gondos nevelésben részesültek a leánykák. Ők is férfigyülölők, hogy miért, maguk sem tudják. Férfiúval talán egész életükben nem beszéltek s amit e nemről tudnak (csupa rosszat) azt is Ágotha kisasszony oltotta szivecskéikbe. Öt öreg kisasszony s e két leányka voltak az első férfigyülölők. Eleinte voltak az egyesületnek kültagjai is: a vidéken élő amaz özvegyek és hajadonók közül, kik saját nyilatkozatuk szerint férfiú után soha nem áhítoznak, mert megvetik őket. (Pedig csak azért vetették meg a férfiakat, mert nem vették el őket.) A kültagok intézményét hamarosan megszüntette az elnökség, amikor az egyik kültag, a mákonyi tanítónő elveihez hűtlen lett s férjhez ment Japán Jóska adótiszthez. A férfigyülöiő egyesület naponkint pontosan megtartotta ülését, amelyen nem egyszer szóba jött a férfiak jellemtelensége, álnoksága és hűtlensége. Határozatképen kimondatott, hogy mivel a gyalázatos ferfi- nem célja más nem lehet, mint a gyengéd női szivek befonása, keseritése és megölése, az egyesület védeabban betegség. Mert a tengeri sósborszesz legcsodásabb háziszer, használhatja ifjú és öreg be- dörzsölésre, borogatásra, szemviznek, torok- és szájvíznek, fájós fogra, fejfájás, csuz és köszvény ellen, szépítő, erősítő szernek. Belsőleg 10—20 cseppenként. Egy nagy üveg ára 2-40 kor., középüveg 1 kor., próbaüveg 24 fill., 3 nagy, 6 közép, vagy 30 próbaüveg díjmentesen szállítóik. Több ezer elismerő levél. Főraktár a készítőnél: CZURDA VILMOS gyó gyszerésznél Kiskunhalas. Pestm. Óvakodjunk utánzatoktól; csakis Czurda-féle valódi. Kapható В pesten Török józsefnél ésminden gyógy-, ===== szertárban. === Postai szétküldés naponta
