Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-10 / 15. szám
1907. április 10. Politikai szemle. Ma egy esztendje vette át az ország ügyeinek vezetését aWekerle- m misztérium. A kormány az évforduló alkalmából a sajtó utján ismertetést tett közzé egy esztendei munkásságáról. A beszámolónál, mivel nyilvánosan ismert dolgokról van szó, úgy hisszük, érdekesebb az a program, mely a beszámolóban ismertetve van. A belügyminiszter jelenti, hogy a választói jog reformja még mindig csak a statisztikai anyag földolgozásának stádiumában van; a Tisza és a Fejérváry-kormány csak megyénként gyűjtötte össze az anyagot, a mai kormány azonban azt is akarja látni, hogy minden egyes községben hogyan alakulnak a viszonyok. A közigazgatás államosításáról szóló Szapáry-törvónyt el fogják törölni, hogy csak az emléke maradjon. A kereskedelmi miniszter a tengeri hajózás fejlesztésének tervét jelzi, a galaci irány fejlesztésével, s a munkások aggkor idejére való biztosítását, és a műszaki kamarák szervezését, valamint a telefon-dijak leszállítását. A közoktatásügyi miniszter jelentésében benne van a „harmadik illetőleg negyedik“ egyetem előkészítése. Hamarjában nem tudjuk, hogy két uj egyetem etőkószitósóről van e szó, vagy csak a zágrábi egyetem miatt használja a jelentés a „harmadik, illetőleg negyedik“ jelzőt az uj egyetemre? A földművelésügyi miniszter nem annyira programját, mint inkább a munkáját ismerteti, melyet a magyar társadalom gazdasági erejének fejlesztése érdekében végezett, és a melyet az egész gazdalársada- lom osztatlan elismeréssel fogadott. Két minisztérium van, a mely csak beszámolót adhat. Az egyik a miniszterelnökség, a másik, a király személye körüli minisztérium. A miniszterelnök azonkívül hogy a parlament tárgyalásait vezette, az osztrák kormánynyal tárgyalt, a külügyek vezetését ellenőrizte, három nemzeti ünnep rendezésében vett részt. Az ő felsége személye körüli minisztérium jelentése ez az egy jellemző mondat: Ez évben a nemesítések és bárósitások szüneteltek. * ; Wekerle, Kossuth és Darányi miniszterek, Popovics, Szterényi és Mezőssy államtitkárok kíséretében a kiegyezési tárgyalások folytatására Becsbe utaztak. A magyar miniszterek, a kiknek bécsi tartózkodása egyelőre három napra van tervbe véve, e hét vége előtt mindenesetre visszatérnek Budapestre. A magyar kormány tagjainak körében a kiegyezési tárgyalást illetőleg meglehetősen kedvező a fölfogás. Hire járt, hogy Széli Kálmánnak Kiskun-Halas helyi értesitóje. a kiegyezésről újabb formulája van, j a mely alkalmas volna egyrészt a | függetlenségi párt megnyugtatására másrészt az osztrák kormánynyal való megegyezésre is, e híresztelést azonban Széli Kálmán személyesen sietett megczáfolni. Suba Imre alapítványa. Megemlékeztünk már arról, hogy városunk egyik kitűnő polgára, a város jövője érdekében nagyjelentőségű alapitváuyt tett, melyből Kiskunhalason honvéd kaszárnya lesz létesítendő. Az erről kiá litott alapitó oklevelet az alábbiakban szó szerint közöljük: Alapitó oklevél. Melynek értelmében én alul is Írott Suba Imre kiskunhalasi birtokos lakos ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy : 1. Folyó 1907. évi márczius hó 20. napján VII. könyv 377 betét szám alatt két tételben a Halasi Gazdasági Bank Részvénytársaságnál betétként elhelyeztem összesen 122.000 azaz Egyszázhuszonkétezer korona tőke összeget, mint „Suba Imre laktanya alapítványé“-t, úgy, hogy a nevezett pénzintézet a betéti összeget 30 éven át 4%-al kamatoztatva tőke, kamat és kamatos kamatai czimón 1908. január 1-től számítandó 30 év eltelte után 1938 január 1-én köteles lesz 400.000 korona azaz Négyszázezer korona összeget kifizetni és pedig ezen alapitó oklevelemben ezennel kifejezett akaratomhoz képest Kiskunhalas rendezett tanácsú város közönsége részére, oly világos fen- tartás és kikötéssel, hogy Kiskunhalas város közönsége legalább is ezen összeg erejéig magyar kir. honvéd katonai laktanyát köteles építtetni és mint olyat fentartani s azt tartozik az én nevemről elnevezni és az épület arra alkalmas homlokzati részén feliratilag feltüntetni adományomat e szavakkal : „Suba Imre alapítványából.“ 2. Az alapítványi betéti tőke összegre vonatkozó betétkönyv őrizete és kezelésével Kiskunhalas rendezett tanácsú város tanácsát bízom meg, azon fentartás és kikötéssel, hogy a betét annak idejében 30 év leteltekor Kiskunhalas város képviselőtestületének a laktanya építést elrendelő felsőbbi jóváhagyást nyert jogerős határozata alapján az esetben vehető és fizethető ki, ha az építési tervezet az illetékes hatóság jóváhagyását megnyerte és az építkezés tényleg megkezdetett. 3. Amennyiben a laktanya föl- épül, azért a kincstár által fizetendő bérösszegnek az építési összegből az alapítványi 400.000 korona arányában az ezen összegre eső hányadából kifizetendő lesz Kiskunhalas város ! közönsége által a 400.000 koronára | eső összeg 2/4 (fele) része törvényes i leszármazóimnak, a származáshoz j képest fejenként, illetőleg törzsenként egyenlő arányban, egy negyed ' részben a létesítendő árvaház részére, egynegyed részben pedig a szintén létesítendő szegények inenháza részére, két utóbbi mint segélyezésre fordítandó adomány. 4. Az esetben, ha Kiskunhalas város közönsége a laktanyát a 400000 korona előállítására kikötött 30 év leteltétől számított 5 azaz öt óv alatt fel nem építené, vagy az építkezést ez idő alatt lagalább is meg nem kezdené, az alapítványi 400.000 korona összeg az utáni kamataival együtt 2/4 részben törvényes örököseimnek, ;/4 részben árvaházi alap, l/4 részben szegény menház alap javára lesz kiszolgáltatandó s ezt Kiskunhalas város tanácsa együttesen a Halasi Gazdasági Bankkal teljesíteni köteles. 5. Ha törvényes leszármazóim s ezek nem létében apai vagy anyai ágon oldalrokonaim nem maradnának, illetve 30 óv eltelte után ilyenek életben nem lennének, az ezek részére kiadatni rendelt évi bérjövedelmi összeg esetleg pedig alapítványi tőke összeg felerészben az árvaházra, felerészben szegények menháza javára esik s lesz kiszolgáltatandó és pedig úgy, hogy a bérjövedelmet folyó kiadásokra elhasználhatja, a tőkét azonban, ha a laktanya nem építés következtében ehhez jutva, mint alapot tartani köteles, azt csakis árvaház, illetőleg szegónymenház építésére fordíthatja. 6. Kikötöm és kijelentem, hogy sem Kiskunhalas városa, sem a felügyelő kormányhatóság a Halasi Gazdasági Banktól a betéti tőkét 30 éven belül nem követelheti s arra és kamata és kamatos kamataira semmiféle külön biztosítékot nem követelhet. Miről az alább irt tanuzásra felkért s együtt jelen volt tanuk előtt élő szóval nyilvánított akaratommal megegyező ezen előttem felolvasott, megmagyarázott, akaratommal egyező alapitó levelemet négy eredeti példányban sajátkezüleg aláírva kiadtam, azzal, hogy ezek Kiskunhalas város képviselőtestületéhez adatnak át, egy másolat pedig a Halasi Gazdasági Bank igazgatóságának kózbesittetik. Kiskunhalason, 1907. márczius 25-ón. Suba Imres, k. Előttünk : Dr. Babó Mihály s. k. tanú. Dr. Dobozy István s. k. tanú. Szekér Pál s. k. tanú. Halász D. Sándor s. k. tanú. Kovács Áron s. k. tanú. Hírek. Gyászeset. Präger Jenő Práger Ignácz vaskereskedő fia f. hó 3-án 21 éves korában meghalt. A hosszú szenvedés után élete tavaszán sírba szállott ifjút f. hó 4-én d. u. kísérték utolsó útjára. A szülők nagy fájdalmát enyhítse a minden oldalról megnyilatkozott őszinte részvét.
