Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-11 / 37. szám

1907. Politikai ssomlo. | Közvetlenül a kiegyezési tárgya- j lásoknak újból való megkezdése előtt | több bécsi újságban nyilván sugalma- i zott közlemények láttak napvilágot, | a melyek az osztrák kormány állás- j pontját ismertetik a kiegyezés kór- | désében. E közlemények szerint az osztrák kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bankkórdóst és a kvótakórdóst a kiegyezéssel kapcso­latban kell megoldani s e junktim föltétele a megegyezésnek az kie­gyezés dolgában is. A miben a két kormány eddig megegyezett az a bécsi lapok közleménye sze­rint csak csonka kiegyezés és nem alkalmas arra, hogy a kormány a parlament elé terjeszsze. Teljessé csak úgy lesz. ha a két kormány között a bankkórdésben is megála- podás jön létre. A félhivatalos jellegű osztrák közleményben egyúttal az a vád fog­laltatik a magyar kormány ellen, hogy a nyár folyamán megváltoz­tatta álláspontját, mert tudnia kellett, hogy az osztrák kormány a bank- kérdés és kvótakérdés megoldása nélkül hallani sem akar a kiegye­zésről. Az osztrák lapok okoskodása arra mutat, hogy az osztrák kormány nem akar igazságos kiegyezést kötni, mert azt viszont az osztrák kormány­nak kell tudnia, hogy oly junktimot, a minőt fölállít, a magyar kormány el nem fogadhat. Hiszen a kvóta megállapítása nem is a két kormány dolga, a bankkérdós pedig szintén teljesen független a kiegyezéstől. Úgy látszik az osztrák kormány ezt előre látja s ezért fenyegetőzik előre arra az esetre, ha a junktim elfo­gadtatása nem sikerül. * Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter az egyenesadókra vonatkozó összes javaslatokat elkészítette és az egyes minisztériumoknak már meg is küldötte. Az egyenes adók össze- sógére kiterjedő ezen javaslatokat a kezelés egyszerűbbé tételére vo- natkozózolag () felsége engedélyének kikérése után még az ősz folyamán és minden valószínűség szerint már a költségvetéssel együttesen fogja a pénzügyminiszier a képvi- selőház elé terjeszteni. Ez az alko­tás egyik láncszeme annak a nagy szociális programnak, melyeta nem­zeti kormány magára vállalt. Kossuth Ferencz szociális törvényei mellé méltóan fog sorakozni az egyenes adók reformjáról szóló törvény. S ha Kossuth Ferencz azt akarta az ő alkotásaival, hogy talpra állítsa a magyar ipart, hogy fellendítse seny­vedő gazdasági életünket, hogy se­gítsen a kisembereken, a munkáso­kon, úgy az egyenes adók reform­járól szóló törvényjavaslat méltó kie­gészítője lesz a népboldogitó akci­ónak. Ez a törvényjavaslat termé­szetesen elsősorban a kisemberek baján hivatott segíteni és bár rész­leteiben még nem ismerjük, joggal remélhetjük, hogy pótolni fogja az Kiskun-Halas helyi értesítője. adótörvények sok hézagát, melyek eddig főképen a munkálkodó népet sújtották. Az adók reformja régen érzett szükség s hihető, hogy a tör­vényhozásnak első dolga lesz letár­gyalni ezt a nagyfontosságu tör­vényjavaslatot * A nyári szünet utáu hétfőn tar­tották az első miniszteri tanácsko zást a miniszterelnökség budavári palotájában. Teljes öt órán keresztül, délutáu fél négy órától este fél ki­lencig megszakítás nélkül folyt a tárgyalás, még pedig kizárólag a kiegyezés ügyében. A kormány minden tagja rósztvett ezen a nagy- jelentőségű értekezleten s a döntő határozatuk az, hogy a gazdasági alkuban változatlan marad az állás­pontjuk az osztrák kabinet minden furfangja és taktikája daczára is. Egyórtelmüleg visszautasították a Beck-kormáuynak azt a követelését, hogy a kvóta kérdést és a bank dol­gát junktimba hozzák a kiegyezéssel és azt a határozatot hozták, hogy történjék bármi is a bécsi tárgyalá­sok közben, a magyar kormány vá­lasza nem lehet és nem is lesz más, minthogy sem a kvóta, sem a bank dolga nem tartozik a ' kiegyezési anyag keretébe s annak bekapcsolá­sába semmi szin alatt sem mennek bele. D r. B a b ó Mihály beszámolója. Mintegy ezer ember jelenlété­ben tartotta meg vasárnap délután Dr. Babó Mihály országos képviselő beszámoló beszédjét a városháza előtt lévő térségen, a tanácsterem erkélyéről. Már kora délután meg­kezdődött a közönség gyülekezése, három órakor pedig kivonultak a különböző körök és testületek, majd zene szóval zászlók alatt megél ke zett a függetlenségi és 48-as párt is, Dr. Rabó Mihály képviselő veze­tésével. A közszeretetben álló kép­viselőt Dr. Nagy Mór polgármester kérte fel arra, hogy a jelenlegi poli­tikai helyzetet megvilágítsa, illető­leg hogy beszámoló beszédjét el­mondja. A közönség között mintegy 10—12 nemzetközi szocziálista is helyet foglalt, kik már a polgármes­ter beszédjét is esetlen és helyén egyáltalán nem való közbeszólások- kal zavarták. Miután ez alkalommal minden elfogulatlanul gondolkozni tudó ember előtt nyilvánvalóvá lett az, hogy ezek a nemzetközi szoci- álisták előre elkészített terv szerint, csupán azért okoztak közbotrányt, hogy ez által a beszámolót megza­varják, tekintettel továbbá arra. hogy haza és nemzet ellen és kijelentéseik, és nagyrészt valótlan állításaik a jelen voltaknak nemcsak hazafias ér­zületét, de jó Ízlését is sértették, vasárnapi szereplésüket szégyenle­tesnek és elítélendőnek tartjuk annyival is inkább, mert nem ta­szeptember 11. láljuk a jogokért, küzdő szo- eiáilisták részéről sem megenged­hetőnek, a szólás szabadság jogá­nak korlátozását. Dr. Rabó Mihály országos kép viselő a tőle már megszokott ékes szólással ilusztrálta a helyzetet vi­lágos és könnyen érthető szavakkal mondván el a mai állapot előzmé­nyét, a nemzeti küzdelmet, a koali czio megalakulásának, majd kor­mányra jutásának körülményeit. Áttért ezután a már alkotott törvények ismertetésére, majd a még hátra lévő feladatokat tárgyalta, melyek közül mini legaktuálisabbal, a kiegyezés kérdésével is foglalko­zott. Áz általános választói jog tör­vénybe iktatásáról úgy nyilatkozott hogy azt a magyarul való irni, ol­vasni tudáshoz köti, majd ellentétben a szociálisták által követelt titkos választással, a magyar jellemnek sokkal inkább megfelelő nyílt, vá­lasztás mellett érvelt. Az önálló magyar nemzeti ban­kot felállithatónak és felállitandó- nak vallja, melvlyel kapcsolatban rámutat a mai bonyulat pénzügyi helyzet okaira. Di. Rabó Mihály országos kép­viselő ezután áttért az elmúlt más­fél esztendőben kifejtett munkálko­dására, a legnagyobb szerénységgel bár beszámolt arról, hogy mint az országgyűlés pénzügyi és közigazga­tási bizottságának tagja, majd mint a kereskedelmi tárc/a előadója mun­kálta a köz érdekét, s alig egy-két szóval emlékezett meg a siker bisz- tos útjára terelt Jászkun redemptiná- lis ügyben, és a halasi elemi isko­lák államosítása körül kifejtett tevé- I kenységéről, amely pedig néki — szerintünk — hervadhatatlan érde­meket szerzett, s városunk közönsé­gét leróhatatlau hálára kötelezte. A beszámoló véget érvén, a kö­zönség Dr. Babó Mihályt lelkesen megéljenezte, bennünk pedig meg­győződéssé érlelődött az, hogy vá- i ősünk országgyűlési képviselője megbízatását nemcsak dekórum­nak tekinti, hanem tudatában vau annak a nagy feladatnak is, mely díszes állásával együtt jár és e fel­adatnak fáradhatatlanul és becsü­lettel meg is felel. H í r e t. Városi közgyűlés. Kiskun­halas város képviselő testületé ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tart, melyen tárgyalás alá kerül a Jász­kun redemptiónális üsryben a mi­niszterelnökhöz felterjesztendő kér­vény és a pusztaszeri országos i ünnepre szóló meghívó. Elveszett pénz. Kerekes Im- ; re szolga kedden délelőtt a postára ; menet, vagy a postán egy darab ! 100 koronás bank jegyet elvesztett. | melyet kenyéradója bízott reá fela- | dás végett. A szegénysorsban lévő ! szolga nagyon kéri a becsületes

Next

/
Oldalképek
Tartalom